Kedd este rendkívüli kormányrendelet jelent meg a Magyar Közlönyben, amely szerint a háziorvosokat is – amennyiben rendelkeznek valamilyen szakorvosi képesítéssel – berendelhetik kórházi szolgálatra. Egy másik kormányrendelet pedig az önkormányzati szakrendelőket rendelte a kórházak irányítása alá. Az indoklás szerint a lépésre „a hatékonyabb egészségügyi védekezés, a betegellátás és az egészségügyi dolgozók kiegyensúlyozottabb terhelése, és a védőoltási program végrehajtásának biztosítása érdekében” van szükség.
Mindenesetre ez a két intézkedés kevéssé látszik alátámasztani azt a kormányzati kommunikációt, amely még orvosok lehazugozása árán is állította: nincsenek kapacitásgondok az egészségügyben.
A statisztikák már azt mutatják, hogy lakosságarányosan sehol a világon nem volt még ennyi koronás beteg kórházban, mint most nálunk. A magyar kórházakra tehát példátlan terhelés hárul. Tizenkétezer fertőzöttet ápolnak kórházban, miközben a halálozási adatok is nálunk a legrosszabbak az utóbbi napokban.
A kormányzat továbbra is a lehető a legkevesebb adatot árulja el a járványról és az egészségügy állapotáról, illetve a helyzethez képest lehető legkevésbé rossz számokat kiszemezgetve próbálja szépíteni a látszatot, de most már ezzel sem fedheti el a drámai állapotokat.
A kormány ma tárgyal a járványügyi korlátozó intézkedések szigorításáról: a boltok bezárásról illetve forgalmuk korlátozásáról. (Hétfőn az orvosi kamara szólította föl a kormányt, hogy zárassa be a bevásárlóközpontokat és plázákat.) A Kereskedelmi és Iparkamara kedden négyzetméteralapú korlátozást javasolt a miniszterelnöknek, miszerint a kisebb üzlethelyiségekben 5-10 négyzetméterenként egy vevő tartózkodhatna, illetve a 100 négyzetméternél nagyobb üzlethelyiségekben 15-20 négyzetméterenként lehetne egy vásárló. A kamara a plázák és bevásárlóközpontok forgalmát is csak korlátozná.
Matolcsy György és a Magyar Nemzeti Bank viszont kifejezetten optimista kommünikét mellékelt keddi kamatdöntése indoklásához. Az infláció ugyan felpörgött, de ez nem aggasztja a jegybankot, szerintük majd csillapodik, viszont 4 és 6 százalék közötti gazdasági növekedést jósolnak az évre, mivel a tavalyi adatok a vártnál kedvezőbbek lettek (5 százalék volt a visszesés, pedig sokan 6-ot vártak), az oltási program jól halad, a munkanélküliség viszonylag alacsony.
A hiperoptimista jegybanki jelentéssel némileg szembemegy Gerendai Károly szórakoztatóipari nagyvállalkozó értékelése, aki szerint a kormány nem érti, hogy nagyon sok vállalkozás már az utolsó utáni pillanatban van, és a vendéglátóiparban 30-40 százalékot is elérheti azon vállalkozások aránya, amelyek nem fognak tudni újranyitni a járvány végén.
A magyar gazdaság hosszabb távú kilátásait elemezték független közgazdászok és piaci szakemeberek az Egyensúly Intézetnél, és arra jutottak, hogyha a gazdaság viszonylag rövid idő alatt vissza is találna a járvány előtti pályájára, ez kevés lesz ahhoz, hogy Magyarország felzárkózzon az EU gazdagabb országaihoz. A magyar gazdaság teljesítménye – a kormánykommunikáció állításaival ellentétben – legföljebb közepes, semmiképpen sem jobb a régiós vetélytársaknál, és komoly strukturális változások nélkül, állami pénzeken nevelt hazai vállalkozásokkal sosem lesz képes egy osztállyal följebb küzdeni magát.
Hozzászólások (0)
Még nincsenek hozzászólások. Légy te az első!