A Pesti Központi Kerületi Bíróság felmentette azt a gyerekorvost, akit 3 rendbeli hivatalos személy által elkövetett közokirat-hamisítás bűntettével vádolt az ügyészség.
A vádirat szerint az orvost egy apa arra kérte, hogy a 2011. szeptember 22-én, otthon született gyerekének legyen a háziorvosa. Gyermekorvosként eljárva a férfi tudomásul vette ismerőse kérését, miszerint a gyermeke semmiféle védőoltást nem kaphat. A szülő ugyanis azokban nem hitt, mert véleménye szerint a védőoltások csak kárt okoznak. A vádlott a kérésbe beleegyezett, és amikor a 6 darab kötelező védőoltás esedékessé vált, akkor az oltások időpontjában az oltási könyben, a gyerek törzslapján, a védőoltási kimutatásban, valamint a számítógépes rendszerben is valótlanul rögzítette azt a tényt, hogy a gyerek az oltásokat megkapta.
A gyerek édesanyja miután az élettársa meghalt, egy másik településre költözött, majd 2015. március 26-án az új gyermekorvosának elmondta, hogy sejtése szerint a gyermeke korábban semmilyen kötelező védőoltást nem kapott meg. Mindezek alapján az esetet új gyermekorvos bejelentette az illetékes kormányhivatalnak.
Az elsőfokú bíróság a vádlottat – bizonyítottság hiányában – az ellene emelt vád alól felmentette figyelemmel arra, hogy a kiskorú gyermeken elvégzett vérvizsgálat eredményét kiértékelő – a bírósági szakban kirendelt – szakértő úgy nyilatkozott: kétséget kizáróan nem lehet megállapítani, hogy a gyermek a születését követően megkapta-e a kötelező védőoltásokat, így különösen a tetanuszt amely utólagos vizsgálattal a vérből kimutatható. A bíróság indokolásában rögzítette továbbá azt is, hogy a többi kötelező oltás vonatkozásában semmilyen laboratóriumi vizsgálat nem készült.
A bíróság hangsúlyozta, hogy az édesanyának, valamint a gyermek új háziorvosának vallomását például – eljárásjogi szabályok miatt – ki kellett zárnia a bizonyítékok köréből, ugyanis az anyát vallomástételének felvételekor nem figyelmeztették arra, hogy nem köteles olyan kérdésekre válaszolni, amellyekkel önmagát vagy közeli hozzátartozóját bűncselekmény elkövetésével vádolná. A gyermekorvos vallomásának bizonyítékként történő felhasználásához pedig mindenképpen szükség lett volna arra, hogy részére a gyermek édesanyja, mint titokgazda titoktartási kötelezettsége alól felmentést adjon – ez azonban nem történt meg.
Mindezek alapján az elsőfokú bíróság a bizonyítékok értékelését követően felmentette a terheltet az ellene emelt vád alól. Az ítélet nem jogerős, az ügyész megalapozatlan tényállás és bűnösség megállapítása miatt jelentett be fellebbezést.
Hozzászólások (0)
Még nincsenek hozzászólások. Légy te az első!