A dél-spanyolországi Medina Azaharát, a hajdani Córdobai Kalifátus székhelyét és az észak-olaszországi Ivrea város Olivetti-féle iparnegyedét is felvette a világörökségi listára az ENSZ Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezetének (UNESCO) a bahreini Manámában ülésező illetékes bizottsága.
Az andalúziai középkori arab muszlim várost Córdoba első omajjád kalifája, III. Abd ar-Rahmán építtette a 10. században az újonnan létrehozott Córdobai Kalifátus központjaként. De a város tündöklése nem sokáig tartott, mert a kalifátus megszűnéséhez vezető 1010-es lázadásokban Medina Azaharát is lerombolták.

A város maradványai 8 km-re fekszenek Córdobától, és turisták által is látogathatók. A híres mecsetjét katedrálissá építették át a vidék katolikus királyok általi 13. századi visszahódítása után. Az UNESCO indoklása szerint a romok „mély ismeretekkel szolgálnak Al-Andalusz (az Ibériai-félsziget muszlim uralom alatt álló része) mára letűnt nyugati muszlim civilizációjáról”.
Olaszország 54. helyszíneként került fel a világörökségi listára a piemontei Ivrea város Adriano Olivetti (1901-1960) gyáriparos által megálmodott iparnegyede, ami egy nagyüzemen kívül magába foglal közigazgatási és szociális épületeket, illetve lakóházakat is.
Az elsőrangú olasz urbanisták és építészek tervezte épületegyüttes tükrözi a Közösségi Mozgalom eszméit, ez a példamutató társadalmi projekt a gyáripari termelés és az építészet viszonyának modern megközelítését fejezi ki – indokolta a döntését az UNESCO.

A keresés és a kísérletezés prioritást jelentett a főleg írógépeiről és egyéb irodai berendezéseiről ismert Adriano Olivettinek, aki igyekezett összhangba hozni az ipari fejlődést az egyén jogainak tiszteletben tartásával és a részvételi demokráciával a vállalatán belül és kívül is.
A világbizottság még szombaton felvett a listára 12 japán keresztény helyszínt és 7 hegyi templomot a Koreai-félszigeten. A Japán déli részén fekvő 10 egykori keresztény falu, a Hara-vár és az Oura-katedrális „egyedülálló módon tanúskodik olyan keresztények kulturális hagyományáról, akik 250 éven át rejtve élték meg és adták tovább hitüket” – áll az indoklásban.
A Koreai-félszigeten buddhista hegyi templomok tanúskodnak arról, hogyan olvadt össze a hit az őshonos vallásokkal. Az UNESCO hét ilyen dél-koreai templomot nyilvánított a világörökség részévé. Az indoklás szerint „ezek a hegyi kolostorok szent helyek, amik napjainkig fennmaradtak a hit és a mindennapi vallásgyakorlás eleven helyszíneiként”. (MTI)
Hozzászólások (0)
Még nincsenek hozzászólások. Légy te az első!