Először észlelt csillagközi aszteroidát az emberiség

Először sikerült biztosan csillagközi, azaz a Naprendszeren kívülről érkező aszteroidát megfigyelne csillagászoknak. A Natureben ismertetett aszteroida nem hasonlít az általunk ismert aszteroidákra: hosszúkás alakja van, leginkább talán egy tollra hasonlít, és vöröses-sötét színe. Mintegy 180 méter hosszú és 30 méter széles lehet. 

Az égitest, amit a kutatók a hawaii-i Oumuamua névvel ruházták fel, (ami a távolból érkező hírnököt jelenti), több millió éve lehetett úton, mire belefutott a Naprendszerünkbe. Hogy pontosan honnan ered, az még mindig kérdés, de a NASA Hubble-teleszkópja a következő heteket az Oumuamua megfigyelésével tölti, abban bízva, több minden kiderül a messziről jött idegenről. 

Az Oumuamuát elsőnek október 19-én észlelték a Hawaii szigetén lévő Pan STARRS teleszkóppal. A teleszkópot elsősorban arra használják, hogy a Föld felé tartó égitestek pályáját vizsgálják, akad-e olyan, ami veszélyt jelenthet bolygónkra. Eközben tűnt fel a rejtélyes aszteroida, ami egyáltalán nem hasonlított a Naprendszerünkben megszokottnak számító testekre. 

A következő napokban sorra készültek a számítások, és a csillagászok egyre biztosabbak lettek benne, hogy egy Naprendszeren kívülről érkező aszteroidát látnak. Eredményeik közlése után sorra csatlakoztak be a megfigyelésbe további kutatók is a világ minden tájáról, így egyre több részletet lehetett megtudni az égitest alakjáról és pályájáról. 

A csillagközi aszteroidák például bolygóképződések során lökődhetnek ki bolygórendszerekből: ilyenkor évmilliókon keresztül utazhatnak a csillagközi űrben, akár más csillagok közelében is elhaladva. Azt eddig is sejtették a csillagászok, hogy ilyen látogatók elég gyakran áthaladnak a Naprendszerünkön, csak észlelni nem sikerült korábban őket: túl gyorsan haladnak és túl halványan látszanak. Az Oumuamua esetében szerencsénk volt: megfelelő szögben érkezett és megfelelő pályán mozgott ahhoz, hogy észlelni lehessen. 

A kutatók dolgát nehezíti, hogy mindössze 10 napjuk, maximum két hetük van arra, hogy érdemi megfigyeléseket végezzenek, az Oumuamua ugyanis 138 ezer kilométer/órás sebességgel távolodik tőlünk. (Verge)