Németország bevezeti a harmadik nemet

A német alkotmánybíróság úgy döntött, hogy be kell vezetni a harmadik nemet is a személyiségi jogi szabályozásban. 

A határozat szerint ellentétes az alkotmánnyal a megkötés, ami egyedül férfiként vagy nőként engedi meghatározni egy ember nemét. A bíróság úgy találta, hogy a személyiségek védelméhez fűződő jog alapján, amiről az alaptörvény rendelkezik, lehetőséget kell adni az érintetteknek, hogy interszexuálisként határozzák meg. 

A nemi besorolás ugyanis annyira fontos az egyén önazonosságának meghatározásában, hogy annak el nem ismerése "veszélyezteti a személyiség szabad kibontakoztatásához fűződő jog gyakorlását". 

A német alkotmány ráadásul nem rendelkezik arról, hogy csak kétféle nemet lehet elkülöníteni személyi állapot meghatározásakor.  

A döntés egyébként elég egyértelmű, 7-1 arányban született meg a testületben.

Az ügy onnan indult, hogy egy német állampolgár kezdeményezett pert annak érdekében, hogy interszexuálisként, "nemek köztiként" vagy "vegyesként" definiálhassa magát. Az anyakönyvi kivonatában nőként jelölték meg, de kromoszóma-vizsgálatok azt mutatták, hogy női és férfi nemi jelleggel egyaránt rendelkezik. 

2013 óta lehetősége van a németeknek, hogy ne határozzanak meg nemet a születéskor, de az ügyön dolgozó aktivisták szerint ez nem kielégítő megoldás.  Németország lehet az első ország Európában, ahol a harmadik nemet elfogadják. 

Németországban hozzávetőleg 80 ezer interszexuális ember él. Interszexuálisak azok, akiknek a kromoszómavariációi nem egyeznek a férfiakéval és a nőkével sem, biológiai tulajdonságaik kombináltak, hormonháztartásuk, belső és külső nemi szerveik eltérnek a férfiakétól és nőkétől. (Deutsche Welle)