Trump Irán elleni háborúja stratégiai kudarccá vált: gyengítette az amerikai közel-keleti jelenlétet, felhajtotta az üzemanyagárakat, és teret adott Irán szövetségeseinek. Timothy Snyder szerint Trump közben Putyin érdekeit is szolgálja az Ukrajnának szánt fegyverek leállításával, az orosz dízel vásárlásával és azzal, hogy Ukrajnát teszi felelőssé az áremelkedésért.
A norvég szakértői testület az etikai szabályok lazítását javasolja, ami lehetővé tenné, hogy a világ legnagyobb állami befektetési alapja nagy nyugati fegyvergyártókba, akár atomfegyverek készítőibe is befektessen. A 2300 milliárd dolláros alap ügyében a végső döntést a kormány hozza meg; civil szervezetek ellenzik a változtatást, amely az etikai ellenőrzés jogköreit is gyengítené.
A NATO Varsóban új, konkrét válaszlépésekre épülő Oroszország-ellenes stratégiát sürgetett, miközben Európa attól tart, hogy Trump Putyinnal kötött megállapodása gyengítheti Ukrajna támogatását. A nyilvános eltökéltség mögött aggodalom húzódik: a fronton patthelyzet van, és az orosz hátországot célzó ukrán csapások jövője is bizonytalanná válhat.
Zelenszkij szerint Ukrajna elveszítheti az Egyesült Államok támogatását, és fájdalmasnak nevezte, hogy Trump Putyin oldalára állt; az elnök úgy fogalmazott, elárulva érzi magát. Különösen súlyosnak tartja a Starlink frontvonalbeli szolgáltatásának korlátozását, amely szerinte emberéleteket veszélyeztethet.