A Transparency International Magyarország (TI) az utóbbi időszakban aktívan részt vesz a Magyar Nemzeti Bank (MNB) körüli botrányok vizsgálatában. 2026. szeptember 9-én a parlamenti bizottság javaslatot tett a TI bevonására az MNB-botrány vizsgálatába, amelyet a bizottság ülésén szavaznak meg. Ligeti Miklós, a TI vezetője hangsúlyozta, hogy a szervezet nem kívánja átvenni a nyomozó hatóság munkáját, hanem a közpénz elvesztésének strukturális okait kívánja feltárni.
A TI korábban nyilvánosságra hozta, hogy az MNB közel 21 milliárd forint értékben kötött szerződéseket, amelyek közül a legnagyobb összeget, 6 milliárd forintot Jászai Gellért cégei kapták. Ezen kívül a Balásy Gyula-féle cég is jelentős, 2,4 milliárdos megbízást nyert el. A TI által közzétett adatok alapján a két oligarcha cégei a pénzek mintegy 40%-át szerezték meg.
A TI a közérdekű adatigénylés keretében kérte az MNB-től a 2025 után megkötött szerződések adatait, azonban az MNB arra hivatkozott, hogy nem költségvetési szerv, így nem köteles az Infotörvény szerinti adatszolgáltatásra. A TI ezt törvénysértőnek tartja, és jogorvoslatért fordult a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatósághoz. Az MNB új vezetése hűtlen kezelés és csalás miatt feljelentést tett, ami tovább fokozza a vizsgálatok iránti érdeklődést.
AI-összefoglaló az alábbi cikkek alapján.
A parlamenti bizottság javaslatot tett a Transparency International Magyarország bevonására az MNB-botrány vizsgálatába, amelyet a bizottság csütörtöki ülésén szavaznak meg. Ligeti Miklós, a szervezet vezetője, aki korábban az NVVH elnöki posztjára pályázott, hangsúlyozta, hogy a Transparency International nem a nyomozó hatóság munkáját kívánja átvenni, hanem a közpénz elvesztésének strukturális okait és tanulságait vizsgálnák.
A Magyar Nemzeti Bank közzétette a 2025 után kötött szerződések listáját, amelyből kiderült, hogy jelentős összegek jutottak a NER-es oligarchákhoz. Az MNB új vezetése feljelentést tett hűtlen kezelés és csalás miatt, míg a parlamenti vizsgálóbizottság Bánki Erik és Kósa Lajos meghallgatásával kezdődik. A Magyar Képzőművészeti Egyetem új szabályzata a szexuális visszaélések szankcionálására lépett életbe, és a vagyonvisszaszerzés globális tapasztalatai alapján a siker eléréséhez nagyhatalmi segítség szükséges.
A Magyar Nemzeti Bank közel 21 milliárd forint értékben kötött szerződéseket, amelyek közül a legnagyobb összeget Jászai Gellért cégei kapták, összesen 6 milliárd forintot. A Transparency International által nyilvánosságra hozott adatok szerint a Balásy Gyula-féle cég is jelentős, 2,4 milliárdos megbízást kapott, így a két oligarcha cégei a pénzek mintegy 40%-át szerezték meg. Az MNB korábban elutasította a részletes adatok közzételét, de végül a nyomásra kiadta a szerződések listáját.
Magyar Péter miniszterelnök Unger Anna megválasztásával kapcsolatban hangsúlyozta, hogy a kormány nem vállalta, hogy minden vezetői pozícióra közvélemény-kutatást végezzen. Szerinte nem mindig a legnépszerűbb döntés a legjobb, és a kinevezések felelőssége a választott vezetőké, nem a közvéleményé. Magyar azt is kijelentette, hogy a kormány célja a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal megerősítése, és elutasította a politikai nyomásgyakorlást.
Transparency International Magyarország közérdekű adatigénylést nyújtott be a Magyar Nemzeti Bankhoz, amelyben a jegybank által 2025 után megkötött szerződések adatait kérte. Az MNB válaszában arra hivatkozott, hogy nem költségvetési szerv, így nem köteles az Infotörvény szerinti adatszolgáltatásra, ami a Transparency szerint törvénysértő. A TI jogorvoslatért fordult a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatósághoz.