A hírlevél a magyar közélet korrupciós és jogállamisági ügyeit, valamint a kormányváltás utáni vizsgálatokat és személyi változásokat foglalja össze. Külföldön az orosz–ukrán háború, Giorgia Meloni politikai helyzete és a mesterséges intelligencia körüli fejlemények kerülnek előtérbe. A kulturális rovat Michel Foucault századik születésnapja és máig tartó szellemi hatása köré épül.
A Századvég 60 ezer ember megkérdezésével vizsgálta a magyarok viszonyát többek között az európai integrációhoz, a tekintélyelvűséghez, a bevándorláshoz és a kisebbségi jogokhoz. A megyénkénti eredmények erősen szóródtak, ami kérdéseket vet fel a felmérés értelmezhetőségével kapcsolatban; a választáson ugyanakkor minden megyében a Tisza győzött.
A Századvég belső elemzései szerint a legvirálisabb ellenzéki oldal a Gond-olkodó, amely a közösségi médiában dominál, míg Magyar Péter, a kormány által influenszernek titulált miniszterelnök-jelölt, nem szerepel a legnagyobb hatású politikai tartalomgyártók között. A Századvég nem adott magyarázatot a jelenségre, és a kormánypárti oldalon is megosztottak a vélemények a közösségi média hatásáról. Az elemzések arra utalnak, hogy a Századvég téves következtetésekre juthatott.
Orbán Viktor a választások előtt magabiztos győzelmet jósolt, azonban a kormányközeli közvélemény-kutatók valótlan számokat közöltek, ami Bencsik András szerint bűncselekmény kategóriába tartozik. A választási vereség után Orbán felelősséget hárított, mondván, hogy a baloldali mérések is elérhetőek voltak, de a Századvég elemzései már korábban figyelmeztettek a problémákra.
A HUMDA 2022-ben 6 millió forintot költött egy tanulmányra, amely az autósport tao-rendszerbe való bevonását indokolta, megbízva a Századvég kutatócéget. A tao-támogatás eddig csak hat látványcsapatsportág számára volt elérhető, és a cél az volt, hogy az autósport is részesüljön a kedvezményekből, hasonlóan a labdarúgáshoz, amely jelentős állami támogatásban részesült.
A kormány nyilvánosságra hozta az elmúlt 16 év titkosított kormányhatározatainak első részét, amely eddig minősített döntéseket tartalmazott, főként közpénzből finanszírozott kutatásokról és tanulmányokról. A felülvizsgálat során kiderült, hogy a titkosítást olyan ügyekre is alkalmazták, ahol a titkosság már nem indokolt. Az első nyilvánosságra hozott dokumentumok között szerepelnek jelentős összegű közvélemény-kutatások és tanácsadások, amelyek a Századvéghez köthetők.