Az uniós bíróság szerint Magyarország megsértette az uniós jogot azzal, hogy az embercsempészetért elítéltek börtönbüntetését automatikusan szabadon bocsátással és kiutasítással váltotta fel. A testület úgy ítélte meg, hogy az intézkedés nem volt hatékony, visszatartó erejű vagy arányos; a szabályozás alapján 2525 embert engedtek szabadon, mielőtt 2025-ben hatályon kívül helyezték.