Marco Rubio, az Egyesült Államok külügyminisztere, 2026. október 1-jén utasította az iráni ENSZ delegációt, hogy korábban hagyja el New Yorkot, miután a tárgyalások nem hoztak előrelépést. Az iráni külügyminiszter, Abbász Aragcsi eredetileg szerdáig maradt volna, de végül kedden hajnalban távozott. Az iráni küldöttség tagadta, hogy felszólították volna őket a távozásra, és azt állították, hogy a tervezett időpontban hagyták el a várost.
Ezt megelőzően, szeptember 29-én Rubio kijelentette, hogy "egyértelműen" külföldi szereplő áll a brit RAF Fairford katonai bázisnál történt incidens mögött, ahol öt brit állampolgárt tartóztattak le terrorcselekmény előkészítése miatt. Donald Trump is kifejezte, hogy nem engedte volna szabadon a gyanúsítottakat, utalva arra, hogy az ügynek köze lehet Iránhoz.
Rubio a brit bázisnál történt incidens kapcsán hangsúlyozta, hogy a helyzet komoly aggodalmakat vet fel, és a nemzetbiztonsági kérdésekre is kiterjed. A külügyminiszter az amerikai kormány politikájának részeként folytatja a nemzetközi feszültségek kezelését, különösen Irán és más potenciális fenyegetések kapcsán.
AI-összefoglaló az alábbi cikkek alapján.
Fegyveres támadás érte a rijádi Halid király nemzetközi repülőteret, amelynek következtében 12 ember, köztük egy amerikai állampolgár is életét vesztette, és 309-en megsérültek. A szaúdi hatóságok a jemeni hútikra gyanakszanak, akik az utóbbi hetekben több támadást is végrehajtottak szaúdi célpontok ellen. António Guterres ENSZ-főtitkár a civilek védelmében azonnali leállásra szólította fel az ilyen jellegű műveleteket.
Donald Trump kormánya szankciókat vezetett be a Nemzetközi Büntetőbíróság ellen, néhány órával azután, hogy egy korábbi bírája, Navi Pillay Nobel-békedíjat kapott. A szankciók célja a bíróság működésének megnehezítése, mivel az ICC elveszítheti amerikai banki és informatikai szolgáltatásait. A döntés diplomáciai feszültségeket okozhat az Egyesült Államok és európai szövetségesei között.
A WHO és az amerikai kormány is információkat kér az irkutszki laborban történt, ismeretlen eredetű tüdőgyulladásos megbetegedésekkel kapcsolatban, amelyek már a második dolgozót érintik. Az orosz hatóságok szerint a laboráns halálát nem pestis, hanem tüdőgyulladás okozta, és a járványügyi kockázat alacsonynak minősül. A nemzetközi közösség átláthatóságot sürget Oroszországtól a helyzet tisztázása érdekében.
Donald Trump szerint az amerikai bombázók kivonása a brit RAF Fairford bázisról "néhány fenyegetés" miatt történt, amelyeket a Pentagon is megerősített. A kivonás összefüggésbe hozható egy, a bázis közelében történt incidenssel, amelyben öt férfit tartóztattak le terrorcselekmények gyanújával, de a hatóságok nem találtak bizonyítékot robbanószerkezetekre. A brit kormány és az amerikai tisztviselők is utaltak arra, hogy a helyzet mögött külföldi szereplők állhatnak, de konkrét részleteket nem közöltek.
Marco Rubio amerikai külügyminiszter utasította az iráni ENSZ delegációt, hogy korábban hagyja el New Yorkot, miután a hétvégi tárgyalások nem hoztak előrelépést. Az iráni külügyminiszter, Abbász Aragcsi eredetileg szerdáig maradt volna, de végül kedden hajnalban távozott. Az iráni küldöttség tagadta, hogy felszólították volna őket a távozásra, és azt állították, hogy a tervezett időpontban hagyták el a várost.
A RAF Fairford katonai bázisnál történt gyanús incidens ügyében letartóztatott öt férfi közül az egyik bejelentette a rendőrségen a furgonok jelenlétét, ami fegyveres rendőrök kiérkezéséhez vezetett. A furgonokban talált hordók közül csak az egyik tartalmazott benzint, és a gyanúsítottakat végül óvadék ellenében szabadon engedték, mivel nem találtak működőképes robbanószerkezetre utaló bizonyítékot. A nyomozás során felmerült, hogy külföldi szereplők, esetleg Irán is érintett lehet, de a szakértők kétségeiket fejezték ki ezzel kapcsolatban.
Marco Rubio amerikai külügyminiszter szerint külföldi szereplő áll a brit RAF Fairford katonai bázisnál történt incidens mögött, ahol öt brit állampolgárt tartóztattak le terrorcselekmény előkészítése miatt, de később óvadék ellenében szabadon engedték őket. Donald Trump is kifejezte, hogy nem engedte volna szabadon a gyanúsítottakat, és utalt arra, hogy az ügynek köze lehet Iránhoz, amit az iráni nagykövetség tagadott. A brit terrorelhárítás vezetője hangsúlyozta, hogy a nyomozás folytatódik, és a szabadon bocsátottakra szigorú feltételek vonatkoznak.
Tizennégy amerikai szenátor, mind republikánus, mind demokrata, arra kérte Donald Trumpot, hogy vonja vissza Vlagyimir Putyin meghívását a decemberi G20-csúcsra, mivel aggályaik vannak az orosz elnök részvételének legitimálásával kapcsolatban. A szenátorok hangsúlyozták, hogy Putyin felelős az ukrajnai háborúért, és a részvételének lehetősége csökkentheti az orosz nemzetközi elszigetelését. A Kreml forrásai szerint Putyin valószínűleg nem vesz részt a csúcson, inkább egy másik találkozóra utazhat.
Putyin orosz elnök meghívást kapott a decemberi G20-csúcstalálkozóra Floridában, ahol lehetősége nyílhat Donald Trump amerikai elnökkel való találkozóra is. Az amerikai külügyminiszter szerint a találkozók lehetőséget adnak a problémák megoldására, még ha az érintettek nem is értenek egyet. Zelenszkij ukrán elnök szintén érdeklődik a hármas megbeszélés iránt, de Oroszország eddig elutasította ezt a javaslatot.
Az Egyesült Államok, Dánia és Grönland megállapodást kötött, amely lehetővé teszi az amerikai katonai jelenlét kiépítését Grönlandon, miközben megtiltja, hogy az Egyesült Államok ellenfelei katonai bázisokat létesítsenek a szigeten. A megállapodás célja a térség biztonságának erősítése, és az Egyesült Államok számára állandó hozzáférést biztosít a grönlandi légtérhez és támaszpontokhoz.
Az amerikai hadsereg öt iráni olajtankert támadott meg, válaszul Irán két rakétatámadására egy amerikai hadihajó ellen. A CENTCOM szerint a megtámadott tankerek az Iráni Forradalmi Gárda finanszírozásához kapcsolódnak. Teherán válaszul rakétákat indított egy jordániai amerikai bázis ellen, de a légvédelem a támadások többségét megakadályozta.
Donald Trump bejelentette, hogy az Egyesült Államok megállapodást kötött Venezuelával 17 stratégiai olajmező fejlesztéséről, amelyek összesen több mint 65 milliárd hordó olajat tartalmaznak. Az amerikai kormány 55%-os részesedést szerez a közös vállalatban, ami jelentős növekedést hozhat az amerikai olajtartalékokban és csökkentheti a benzin árát. A megállapodás célja a venezuelai gazdaság újjáépítése és a munkahelyteremtés is.