A Magyar Helsinki Bizottság az utóbbi időszakban jelentős előrelépéseket tett a fogvatartottak jogainak védelme érdekében. 2026 szeptemberében, kilenc év után újra beengedték a bizottság munkatársait egy börtönbe, ahol ellenőrzés nélkül beszélhetnek a fogvatartottakkal. Ez a lépés a BVOP új vezetésének nyitottságát tükrözi a civil monitoring iránt, amely célja a börtönkörülmények javítása és a jogsértések csökkentése. A bizottság hangsúlyozza, hogy a külső kontroll elengedhetetlen a fogvatartottak alapjogainak védelmében.
Ezen kívül Pardavi Márta, a Magyar Helsinki Bizottság társelnöke is jelölt volt a 2026-os Václav Havel Emberi Jogi Díjra, amelyet az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlése ítél oda olyan személyeknek, akik kiemelkedő munkát végeznek az emberi jogok védelmében. A díjat szeptember 28-án hirdették ki, és Szotúde Naszrin iráni jogvédő nyerte el.
A bizottság tevékenysége a börtönök ellenőrzésére és a jogsértések feltárására összpontosít, amely a közelmúltban tapasztalt bántalmazások fényében különösen fontos. Az elmúlt hónapokban több eset is napvilágot látott, ahol rendőrök és börtönőrök bántalmaztak fogvatartottakat, ami tovább hangsúlyozza a civil szervezetek szerepét a jogvédő munkában.
AI-összefoglaló az alábbi cikkek alapján.
Naszrin Szotúde iráni jogvédő nyerte el az idei Václav Havel Emberi Jogi Díjat, amelyet az Európa Parlament Parlamenti Közgyűlése őszi ülésszakának nyitányán adtak át. Szotúde, aki az iráni teokratikus diktatúra ellen küzd, több alkalommal is letartóztatásra került emberi jogi tevékenysége miatt. Az idei díj történetében először mindhárom döntős nő volt.
Két gyulai börtönőrt pénzbüntetésre és lefokozásra ítélt a Szegedi Törvényszék, miután bántalmaztak egy fogvatartottat 2023 májusában. A bíróság súlyosabb büntetést szabott ki, mint amit az ügyészség indítványozott, és a felvétel manipulálása miatt is eljárás indult. Az ítélet egyelőre nem jogerős.
Egy gyöngyösi rendőrt felfüggesztett szabadságvesztésre ítéltek, miután elismerte, hogy társával együtt brutálisan bántalmaztak egy védekezésre képtelen férfit, akinek áll-, orr- és arccsontja is eltört. A bántalmazás 2024 januárjában történt, amikor a rendőrök igazoltatták a férfit, majd a város külterületére vitték, ahol megverték. A másik rendőr tagadja a vádakat, és az ő tárgyalása jövő januárban folytatódik.
Kilenc év után a Magyar Helsinki Bizottság munkatársai ismét látogatást tehetnek egy börtönben, ahol ellenőrzés nélkül beszélhetnek a fogvatartottakkal. A BVOP új vezetése nyitott a civil monitoringra, ami a börtönkörülmények javítását és a jogsértések csökkentését célozza. A jogvédő szervezet hangsúlyozza, hogy a külső kontroll elengedhetetlen a fogvatartottak alapjogainak védelmében.
Pardavi Márta, a Magyar Helsinki Bizottság társelnöke, a 2026-os Václav Havel Emberi Jogi Díj három döntőse közé került. A díjat az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlése ítéli oda olyan személyeknek, akik kiemelkedő munkát végeznek az emberi jogok védelmében. A nyertest szeptember 28-án hirdetik ki.
Megkezdődött a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal vezetőinek kiválasztása, ahol három elnökjelöltet hallgattak meg. A folyamatban négy civil szervezet is részt vesz, míg a Fidesz képviselői nem jelentek meg a meghallgatáson.
A Magyarok Világszövetsége (MVSZ) is részt vesz a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal vezetői pozícióinak kiválasztásában, ahol a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) és a K-Monitor mellett tanácskozási joggal bír. Az eljárás során 96 pályázat érkezett az elnöki pozícióra, a bizottság zárt ülésen értékeli a jelölteket, majd nyilvános meghallgatások következnek. Az MVSZ bevonása a jogvédő szervezetek mellett különös figyelmet kelt, mivel a szervezet szélsőjobboldali kapcsolatai ismertek.