A legfrissebb fejleményként Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter november 3-án bejelentette, hogy a 60 tankerületi központból 55 élére új vezetőt neveznek ki, ötéves megbízatással. Az 567 pályázatból 424 felelt meg a feltételeknek; öt központban eredménytelen lett a pályázat, ezért új kiírás következik. Néhány nappal később az Észak-budapesti Tankerületi Központ frissen kinevezett vezetője visszalépett, mert nem alakult ki a szükséges kölcsönös bizalom a helyi intézményekkel. A minisztérium ideiglenes vezetőt jelöl ki, és új pályázatot ír ki.
Októberben Lannert arról számolt be, hogy az uniós korlátozások feloldása után ismét teljes körűen elérhető az Erasmus+ a magyar hallgatók, oktatók és egyetemek számára. A rendszeres hallgatói kiutazások várhatóan a 2026/2027-es tanév második félévében indulnak újra. A miniszter az Emberi Jogok Európai Bíróságának döntése után azt is közölte, hogy a kormány módosította a köznevelési törvényt, és változtatott az iskolai autonómiát, az érdekképviseletet és a sztrájkjogot érintő szabályokon.
Szeptemberben Lannert év végére ígérte az oktatási stratégiát, amely a mesterséges intelligencia oktatási alkalmazásával is foglalkozik; emellett új Nemzeti alaptanterv és szövegértés-fejlesztési program előkészítéséről beszélt. Bejelentette a pedagógusképzés megszüntetését a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen, és elbocsátotta egy csepeli iskola igazgatóját, miután az felvette a gyermekbántalmazási ügyekben érintett volt fóti gyermekotthon-vezetőt. Korábban sajnálatát fejezte ki egy focis hasonlata miatt, amelyet szerinte kiragadtak a szövegkörnyezetéből, és hangsúlyozta, hogy az oktatás és a gyermekvédelem problémáiról kell beszélni.
AI-összefoglaló az alábbi cikkek alapján.
Napi összefoglalók a témáról: nov. 9. · nov. 8. · nov. 3. · okt. 28. · okt. 15. · szept. 26. · szept. 24.
Balogh Tamás László visszalépett az Észak-budapesti Tankerületi Központ vezetésétől, mert úgy érezte, nem alakult ki a szükséges kölcsönös bizalom közte és a helyi intézmények között. A minisztérium ideiglenes vezetőt jelöl ki, és új pályázatot ír ki; a kinevezések folyamatát Óbuda polgármestere is bírálta.
Dr. Balogh Tamás László, az Észak-Budapesti Tankerületi Központ frissen kinevezett vezetője november 5-én, munkába állása napján visszalépett. A minisztérium nem közölte ennek okát; a központot átmenetileg a szakmai vezető irányítja, a Klebelsberg Központ pedig új pályázatot ír ki.
Az 60 tankerületi központból 55 élére nevez ki új vezetőt Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter; megbízatásuk öt évre szól. Az 567 pályázatból 424 felelt meg a feltételeknek, öt tankerületben pedig eredménytelen volt a pályázat, ezért új kiírás következik. A minisztérium a tankerületek koordináló szerepét erősítené, és visszaállítaná az intézményi, illetve pedagógusi autonómiát.
Az uniós korlátozások feloldása után ismét teljes körűen elérhető az Erasmus+ a magyar hallgatók, oktatók és egyetemek számára, köztük az érintett 21 intézménynek is. A rendszeres hallgatói kiutazások várhatóan a 2026/2027-es tanév második félévében indulnak újra; 2027 februárjában mintegy 4700 diák kezdhet külföldi részképzést.
Az Emberi Jogok Európai Bírósága szerint a magyar kormány jogsértően korlátozta a pedagógusok sztrájkjogát, mert a korlátozás nem volt szükséges egy demokratikus társadalomban. Lannert Judit oktatási miniszter közölte, hogy a kormány módosította a köznevelési törvényt, és változtatott az iskolai autonómiát, a munkavállalói érdekképviseletet és a sztrájkjogot érintő szabályokon.
Lannert Judit sajnálja a focis hasonlatát, amelyet a Fidesz és a média kiragadott, és amely miatt nemzetárulónak bélyegezték. Kifejtette, hogy a valódi problémák a magyar oktatásban és gyermekvédelemben rejlenek, nem pedig a stílusa, és hangsúlyozta, hogy a politikai lejáratás nem normális.
Lannert Judit oktatási miniszter év végére ígéri a magyar oktatási stratégia elkészítését, amely magában foglalja a mesterséges intelligencia alkalmazásának szabályozását is. Az új Nemzeti alaptanterv kidolgozása mellett átfogó szövegértés-fejlesztési programot indítanak, és hangsúlyozza, hogy a döntések nem egyedül a minisztérium hatáskörében fognak születni, hanem széleskörű konszenzusra építkeznek.
Lannert Judit, az oktatási miniszter szerint a közösségi média negatívan befolyásolja a középosztály gyermekeit, hozzájárulva a PISA-felmérésben megfigyelt gyenge teljesítményhez. A szülők egyre kevesebb időt töltenek gyermekeikkel, ami rontja a gyerekek szociális és érzelmi fejlődését. Lannert hangsúlyozta, hogy a tananyag túlzsúfoltsága és az iskolák autonómiájának hiánya is problémákat okoz az oktatásban.
Radó Péter oktatáspolitikus kritikát fogalmazott meg a Tisza-kormány oktatási politikájával kapcsolatban, kiemelve a centralizált és bürokratikus rendszer folytatását. Szerinte a kormány nem tett meg fontos lépéseket, és a személyzeti politika súlyos problémákkal küzd, mivel a minisztériumban sok a korábbi kormánytól örökölt, inaktív alkalmazott. Radó hangsúlyozta, hogy a kommunikáció hiányos, a költségvetési módosítások késlekednek, és az iskolák nem rendelkeznek valódi döntési jogkörökkel.
Lannert Judit oktatási miniszter kirúgta a csepeli iskola igazgatóját, miután kiderült, hogy a gyermekbántalmazási ügyekben érintett Páger Pál Antalt felvette az intézménybe. A miniszter elfogadhatatlannak tartja az igazgató felelőtlen döntését, és az esetet a magyar oktatási rendszer hiányosságaira hívta fel a figyelmet, sürgetve a kinevezések előtti ellenőrzési rendszer megerősítését.
Györfi Mihály, Szolnok polgármestere és Papp László, Debrecen polgármestere panaszkodtak, hogy nem vehettek részt az egyetemi tanévnyitón, mivel a kormány döntése értelmében a helyi képviselők és polgármesterek nem lehetnek jelen. Györfi az oktatás politikai kérdésként való kezelését bírálta, míg Papp a Debreceni Egyetem kérésére nem ment el az eseményre, de hangsúlyozta, hogy tiszteletben tartja az egyetem döntését. Más városok polgármesterei viszont részt tudtak venni a tanévnyitókon.
Megszűnik a pedagógusképzés a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen, ahogy azt Lannert Judit oktatási miniszter bejelentette. A kormány célja a pedagógusképzés egységesítése és magas színvonalának biztosítása, miközben a jövőbeni hallgatók sorsa még nem dőlt el. Az NKE-n indított tanárképzés átalakítása ideológiai és módszertani megújítást is célzott, amely most megszűnik.
Azonnali hatállyal kirúgták a csepeli Farkas Bertalan Általános Iskolából Páger Pál Antalt, a fóti gyermekotthon volt igazgatóját, aki bántalmazási ügyekbe keveredett. A döntést szülői panaszok és korábbi bántalmazási gyanúk alapján hozták, miután Páger már korábban is felfüggesztés alatt állt. Az ügyben belső vizsgálatot indítottak, és a Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság feljelentést tett.
Az Oktatási Hivatal felbontotta a Déryné Közhasznú Nonprofit Kft.-vel kötött szerződését, amelyet Vidnyánszky Attila alapított. Lannert Judit oktatásügyi miniszter hangsúlyozta, hogy a drámapedagógia továbbra is fontos szerepet kap az oktatásban, és a jövőben a tartalmak kiválasztása szakmai egyeztetések alapján történik. Az államtitkár, Nagy Ervin is jelezte, hogy a Déryné működését racionalizálják, a minőség és kiegyensúlyozottság érdekében.
Az Erasmus program visszatér a magyar egyetemekre, miután a kormány augusztus végéig megtette a szükséges lépéseket a program újraindításához. A 21 érintett egyetem már rendelkezik érvényes Erasmus mobilitási pályázattal a 2026/2027-es tanévre, így a hallgatók ismét részt vehetnek nemzetközi mobilitási lehetőségekben. A program felfüggesztését az Európai Bizottság indokolta az egyetemek működési modelljének átláthatatlanságával.
Sztrájk lehetősége fenyegeti az iskolákat a tanév kezdetén, amennyiben a kormány nem emeli a nevelést és oktatást segítő dolgozók bérét. A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete nyílt levélben kérte az oktatási minisztert, hogy világosan jelezze, várható-e béremelés, különben felmérik a dolgozók sztrájkhajlandóságát. A szakszervezet szerint a NOKS-os dolgozók bérét hosszú távon legalább 40 százalékkal kellene emelni.