A legfrissebb fejlemény szerint az Igazságügyi Minisztérium, a Szuverenitásvédelmi Hivatal jogutódjaként, elismerte, hogy a hivatal valótlan állításokkal sértette meg az Átlátszó jó hírnevét. Az állam 3,8 millió forint sérelemdíjat és több millió forint perköltséget fizet, a jogsértést pedig közzéteszi. Lánczi Tamás október 9-én a választások utáni társadalmi feszültségekről és gyűlöletkeltésről beszélt, és bírálta a hivatal működését. Két nappal korábban elállt attól a keresetétől, amelyet Keresztény Zoltán és társa ellen indított az ÁVÓ-s bőrkabátos akció miatt.
Október elején Lánczi vitatta a hivatal költségeit és kommunikációs szerződéseit érő kritikákat, azokat politikai lejáratásnak nevezve. Eközben a Miniszterelnökség szerint a hivatal 46 millió forintot költött érdemi verseny nélkül tanácsadásra és tanulmányokra, köztük 19 milliót egy nem fellelhető tanulmányra és 27 milliót két ügyvédi konzultációra; a beszerzéseket szakmailag indokolatlannak tartották.
Szeptemberben Lánczi új PR-vállalkozást indított, miközben a hivatal kommunikációs költései miatt hűtlen kezelés gyanújával nyomozás indult. A 2024 és 2026 közötti kommunikációs kiadások mintegy 3,67 milliárd forintot tettek ki, és a kormány feljelentést tett a megkérdőjelezhető költések miatt. A beszámolók szerint a hivatal VIP-bankkártyájáról magáncélú és éttermi kiadásokra is költöttek közpénzt.
AI-összefoglaló az alábbi cikkek alapján.
Napi összefoglalók a témáról: okt. 16. · okt. 10. · okt. 8. · okt. 6. · okt. 3. · szept. 25. · szept. 12.
Az Igazságügyi Minisztérium a Szuverenitásvédelmi Hivatal jogutódjaként elismerte, hogy a hivatal valótlan állításokkal sértette meg az Átlátszó jó hírnevét. Az egyezség részeként az állam 3,8 millió forint sérelemdíjat és több millió forint perköltséget fizet, a jogsértést pedig közzéteszi a minisztérium honlapján.
Lánczi Tamás aggasztónak tartja a választások óta tapasztalható társadalmi feszültséget és a gyűlöletkeltést, amelyet kormányzati eszközökkel gerjesztenek. Kifejtette, hogy a választási eredmények ellenére a közállapotok romlottak, és a közösségi médiában megfigyelhető indulatok bénító hatással lehetnek az országra. Emellett kritikát fogalmazott meg a Szuverenitásvédelmi Hivatal működésével és költségeivel kapcsolatban, amelyek vizsgálat alatt állnak.
Lánczi Tamás beperelte Keresztény Zoltánt és társát, miután 2024 áprilisában egy ÁVÓ-s bőrkabátot vittek a lakásához, rágalmazás és becsületsértés miatt. Az első tárgyalási nap előtt azonban elállt a keresetétől. Az ügy hátterében a kabát szimbolikus jelentősége és a közvetlen összefüggés állt a kommunista terrorral.
Lánczi Tamás, a Szuverenitásvédelmi Hivatal korábbi vezetője, reagált Unger Anna kritikáira, miszerint hivataluk egy luxusingatlanban működik. Szerinte a hivatal költségei és a kommunikációs szerződések vizsgálata politikai lejáratás része, és hangsúlyozta, hogy a hivatal célja a szuverenitás védelme volt. Lánczi úgy véli, hogy a kormányzat brutális megszorításokat tervez, és a jelenlegi helyzet elterelésére próbálnak figyelmet irányítani.
A Szuverenitásvédelmi Hivatal körüli visszaélések során kiderült, hogy a hivatal 46 millió forintot költött érdemi verseny nélkül tanácsadásra és tanulmányokra, köztük 19 milliót egy hiányzó tanulmányra és 27 milliót két ügyvédi konzultációra. A Miniszterelnökség szerint a beszerzések nem voltak szakmailag indokoltak, és a közpénzből kifizetett összegek nem álltak arányban a nyújtott szolgáltatásokkal.
Lánczi Tamás, a megszüntetett Szuverenitásvédelmi Hivatal volt elnöke, új PR-tevékenységre alapított vállalkozást Mozgástér Elemző és Tanácsadó Kft. néven. Lánczi korábban több kormányzati pozíciót betöltött, és jelenleg hűtlen kezelés gyanújával nyomozás folyik ellene a Szuverenitásvédelmi Hivatal kommunikációs költései miatt.
Hűtlen kezelés gyanújával nyomozást indított a Készenléti Rendőrség a Szuverenitásvédelmi Hivatal kommunikációs költései miatt, amelyek 2024 és 2026 között mintegy 3,67 milliárd forintot tettek ki. A Miniszterelnökség szerint a költések jogossága kérdéses, mivel a hivatal nem rendelkezett általános kommunikációs feladatokkal, és a költségek között szerepeltek megkérdőjelezhető tételek, mint például drónshow és csapatépítő tréningek. A kormány közölte, hogy közpénzek magáncélú felhasználására is bukkantak a hivatalnál.
A Szuverenitásvédelmi Hivatal egykori vezetői hivatali VIP-bankkártyával több millió forintnyi közpénzt költöttek el, beleértve éttermi költéseket és magáncélú kiadásokat is, mint például egy pohár limonádé 49 500 forintért. A kormány hűtlen kezelés gyanúja miatt feljelentést tett, és ígéretet tett arra, hogy lépéseket tesz az indokolatlan közpénzköltések ellen. Az SZH működése alatt összesen 3,67 milliárd forintot költöttek kommunikációs és rendezvényszervezési feladatokra.
A Szuverenitásvédelmi Hivatal (SZH) kommunikációs költései 2024 és 2026 között meghaladták a 3,6 milliárd forintot, ami a hivatal teljes költségvetésének több mint negyedét teszi ki. A Miniszterelnökség hűtlen kezelés gyanújával feljelentést tett, mivel a hivatalnak nem voltak közfeladatai a kommunikációs és rendezvényszervezési feladatok ellátására, miközben jelentős összegeket költött külső cégekre. A hivatal megszüntetését a Tisza-kormány kezdeményezte, mivel az SZH létrehozását politikai érdekek indokolták.