A Kínai Kommunista Párt október végi éves ülésén a fegyelem szigorítását és a korrupcióellenes fellépés fokozását helyezte előtérbe. Október 29-én rekordszámú, 33 párttagot zártak ki, köztük 16 katonát és több magas rangú tisztviselőt; másnap közölték, hogy Hszi vezetése alatt 2012 óta 7,9 millió embert vontak felelősségre korrupciós ügyek és fegyelmi vétségek miatt. Az érintettek között 963, a párt központi vezetéséhez tartozó tisztviselő volt. Elemzők szerint a lojalitás erősítése összefügghet a 2027-es pártkongresszussal, amely Hszi újabb vezetői ciklusáról is dönthet.
A külpolitikai hírek szerint megkezdődtek a november 18–19-re tervezett sencseni találkozó előkészületei, amelyen Hszi Csin-ping, Donald Trump és Vlagyimir Putyin venne részt. Trump a nukleáris fegyverek korlátozását és a leszerelést nevezte lehetséges fő témának; Putyin a találkozót az ukrajnai háború lezárásáról szóló egyeztetésre is felhasználná. Korábban felmerült, hogy Ukrajna és Európa részvétele nélkül tárgyaljanak a háborúról, de a novemberi egyeztetésről akkor még nem volt megállapodás.
Szeptemberben Hszi és Trump washingtoni találkozóján komoly áttörés nem született, de két hónappal meghosszabbították a kereskedelmi tűzszünetet. Szóba került Tajvan, a mesterséges intelligencia és Irán is. Hszi a két ország közötti barátság jelképeként említette a két, tíz évre Atlantába kölcsönadott óriáspandát; a találkozó után Trump Kínának történő amerikai fegyvereladásról tett kijelentését a Fehér Ház cáfolta. A cikkek a tibeti földrengésről is beszámoltak, de Hszi szerepét az eseményekkel kapcsolatban nem részletezték.
AI-összefoglaló az alábbi cikkek alapján.
Napi összefoglalók a témáról: okt. 31. · okt. 30. · okt. 26. · okt. 23. · okt. 20. · okt. 19. · szept. 28.
2012 óta 7,9 millió embert vontak felelősségre Kínában korrupciós ügyek és fegyelmi vétségek miatt, köztük 963, a párt központi vezetéséhez tartozó tisztviselőt. A Kínai Kommunista Párt a fegyelem szigorításáról és a korrupció elleni küzdelem fokozásáról döntött, és több mint harminc magas rangú tisztviselő kizárását is megerősítette.
Rekordszámú, 33 tagot zártak ki a Kínai Kommunista Pártból, köztük 16 katonát és több magas rangú tisztviselőt; a párt éves ülésén a fegyelem és a korrupcióellenes fellépés került a középpontba. Elemzők szerint a lojalitás erősítése összefügghet a 2027-es pártkongresszussal, amelyen Hszi Csin-ping újabb vezetői ciklusáról is dönthetnek.
Megkezdődtek a Putyin, Trump és Hszi Csin-ping tervezett, november 18–19-i sencseni találkozójának előkészületei – közölte a Kreml. Trump szerint a tárgyalás fő témája a nukleáris fegyverek és a leszerelés lehet, miközben Moszkva november 4. után az orosz–amerikai–ukrán egyeztetések újraindítására is kész.
A 7-es magnitúdójú földrengésben legalább 16 ember meghalt, 54-en megsérültek, és több száz épület összeomlott Tibet Nagqu városának térségében. Több mint 1600 embert mozgósítottak a mentésre; a hideg és a várható havazás nehezítheti a munkálatokat.
Trump nyitott arra, hogy már a jövő hónapban háromoldalú tárgyalást tartson Putyinnal és Hszi Csin-pinggel a nukleáris fegyverek korlátozásáról; a Fehér Ház hetek óta egyeztet egy lehetséges találkozóról. Putyin a megbeszélést az ukrajnai háború lezárására is felhasználná, Trump pedig bírálta Zelenszkijt, és azt mondta, másnak kellene tárgyalnia Ukrajna nevében.
Putyin a Wall Street Journal szerint Trumpnak azt javasolta, hogy Hszi Csin-pinggel együtt, Ukrajna és Európa részvétele nélkül tárgyaljanak a háború lezárásáról; a novemberi csúcstalálkozón tartandó egyeztetésről még nincs megállapodás. Zelenszkij attól tart, hogy Washington Moszkva mellé áll, és történelmi hibának nevezné ezt, miközben az amerikai támogatás és hírszerzési információk körüli korlátozások tovább növelik a feszültséget.
Donald Trump felajánlotta, hogy Kínának fegyvereket adjon el, amikor Hszi Csin-Pinget fogadta, ami meglepetést keltett, mivel Tajvan már hónapok óta várja az Egyesült Államoktól a jóváhagyást egy 14 milliárd dolláros fegyvercsomagra. A Fehér Ház gyorsan cáfolta Trump kijelentését, hangsúlyozva, hogy az Egyesült Államok nem tervezi fegyverek eladását Kínának, és az amerikai törvények ezt meg is tiltják.
Két óriáspanda, Ping Ping és Fu Shuang, elindult Kínából Atlantába, ahol 10 évre kölcsönadják őket az állatkertnek, a kínai-amerikai diplomácia részeként. Hszi Csin-ping kínai elnök a pandák kölcsönadását a két ország közötti barátság szimbólumának nevezte, miközben a két vezető találkozója nem hozott megoldást a fennálló nézeteltérésekre. Kína régóta alkalmazza a pandákat diplomáciai eszközként, és feszültség esetén visszavonhatja azokat.
Donald Trump és Hszi Csin-Ping washingtoni találkozója terjedelmes udvariaskodásokkal zárult, de komoly áttörések nélkül. A két vezető megállapodott a kereskedelmi tűzszünet két hónappal történő meghosszabbításáról, és Hszi Tajvan függetlenségével kapcsolatos kérdésekben is kifejtette álláspontját. A találkozón a mesterséges intelligencia és Irán helyzete is téma volt, míg Kína két óriáspandát ajándékozott az atlantai állatkertnek.
Hszi Csin-ping és Donald Trump harmadszor találkozik egy éven belül, szeptember 24-én a Fehér Házban, ahol a két ország közötti kapcsolatokat érintő fontos témákat, például az AI-t, ritkaföldfémeket, vámokat és Tajvant vitatják meg. A találkozó célja a stabilitás fenntartása a kínai-amerikai kapcsolatokban, bár a jövőbeni feszültségeket is előrevetítik. Elemzők szerint a két ország viszonya egy "hideg béke" irányába haladhat, ahol mindkét fél a pozitív bejelentésekre törekszik, de komoly áttörésre nem számítanak.