Hajdu János, a Terrorelhárítási Központ volt vezetője, az ukrán aranykonvoj ügyében gyanúsítottá vált, mivel jogellenes fogvatartással vádolják. Az ügyben a hatóságok eddig öt gyanúsítottat azonosítottak, köztük Hajdút, akit a Központi Nyomozó Ügyészség nyomozása keretében hallgattak ki. A nyomozás során hétrendbeli bűncselekmény miatt indult eljárás, míg a NAV bűncselekmény hiányában lezárta a pénzszállítók elleni eljárást.
A Belügyminisztériumban az áprilisi választás után válságtanácskozásokat tartottak az ügy miatt, ahol a TEK, a NAV és titkosszolgálati képviselők vettek részt. Az egyeztetések célja az volt, hogy jogszerű magyarázatot találjanak a jogsértés körüli problémákra. Hajdu János a vizsgálóbizottság előtt azt állította, hogy a döntést, amely az ukrán pénzszállítók elfogásához vezetett, egy olyan személy hozta, akit nem lehet belekeverni az ügybe, utalva ezzel Orbán Viktor miniszterelnökre.
A nyomozás során felmerült, hogy Orbán Viktor kihallgatására is szükség lenne, miután Fürcht Pál lemondott főügyész nyílt levélben azt állította, hogy Orbán utasította a titkosszolgálatokat a törvénytelen akcióra. Az ügy körüli politikai feszültség tovább nőtt, miután újabb ügyészségi iratok kerültek elő, amelyek Orbán felelősségére utalnak.
AI-összefoglaló az alábbi cikkek alapján.
Orbán Viktor közleményében hangsúlyozta, hogy az ukrán aranykonvoj lefoglalásához nem volt szükség kormányzati utasításra, de ha lett volna, azt kiadta volna. A Fidesz elnöke elismerte a hatóságok munkáját, és bírálta a jelenlegi kormányt, amiért meghurcolja azokat, akik a kötelességüket teljesítették. Az ügyben több embert gyanúsítanak, köztük a TEK volt vezetőjét, akit jogellenes fogvatartással vádolnak.
Három rendőrjárőrt és két magas rangú hivatalnokot gyanúsítottak meg az aranykonvojügyben, mivel valótlan jelentést készítettek egy ukrán állampolgárokkal szembeni intézkedésről. A gyanúsítottak között van Hajdu János, a Terrorelhárítási Központ volt vezetője, akit jogellenes fogvatartással, míg Szathmáry István, az Alkotmányvédelmi Hivatal volt jogi főosztályvezetője közokirat-hamisítással gyanúsítanak. Az ügy hátterében a kormányzati döntések és a pénzszállítók ellen indított akciók állnak.
Öt gyanúsítottja van az aranykonvojügynek, köztük Hajdu János, a Terrorelhárítási Központ volt vezetője, akit jogellenes fogvatartás bűntettével vádolnak. Az ügyészség hétrendbeli bűncselekmény miatt indított nyomozást, míg a NAV bűncselekmény hiányában lezárta a pénzszállítók elleni eljárást. A Központi Nyomozó Ügyészség saját hatáskörbe vonta az ügy nyomozását.
A Belügyminisztériumban az áprilisi választás után válságtanácskozásokat tartottak az ukrán pénzszállítók jogellenes fogva tartásának ügyében, ahol a TEK, a NAV és titkosszolgálati képviselők vettek részt. Az egyeztetések célja az volt, hogy jogszerű magyarázatot találjanak a fogva tartás körüli jogi problémákra, miután a NAV jelezte, hogy az akció során jogsértés történt. Az ügyben Hajdu János TEK-vezetőt meggyanúsították, míg a NAV lezárta a pénzszállítókkal szembeni nyomozást bűncselekmény hiányában.
Magyar Péter felvetette, hogy Orbán Viktor miniszterelnök kihallgatására lenne szükség az aranykonvoj ügyében, miután Fürcht Pál lemondott főügyész nyílt levélben azt állította, hogy Orbán utasította a titkosszolgálatokat a törvénytelen akcióra. Az ügyészségi dokumentumok szerint a nyomozás a volt miniszterelnök és más magas rangú tisztviselők büntetőjogi felelősségére összpontosít.
Új ügyészségi iratok kerültek elő az aranykonvoj-ügyben, amelyek arra utalnak, hogy Orbán Viktor dönthetett az ukrán pénzszállítók elfogásáról. A feljegyzés szerint a vizsgálóbizottság előtt Hajdú János volt rendőr altábornagy kijelentette, hogy a döntést egy olyan személy hozta, akit nem lehet belekeverni az ügybe, utalva Orbán Viktorra. Az ügyészség Hajdút gyanúsította, de ő tagadja a bűncselekmény elkövetését.
A NAV bűncselekmény hiányában megszüntette a nyomozást az ukrán pénzszállító ügyében, miután megérkezett az osztrák hatóságok válasza, amely igazolta a szállítmány jogszerűségét. Az ügy diplomáciai botrányt okozott, és a magyar hatóságok eljárását politikai döntésnek minősítették, míg a Fővárosi Nyomozó Ügyészség jogellenes fogvatartás miatt indított nyomozást a TEK volt vezetője ellen.