Marine Le Pen, a francia Nemzeti Tömörülés vezetője új gazdasági programot hirdetett, amely a költségvetési megszorításokra összpontosít, ezzel eltávolodva pártja korábbi politikájától. Franciaország jelenlegi gazdasági helyzete, beleértve a magas államadósságot és költségvetési hiányt, indokolttá teszi a megszorító intézkedéseket, amelyeket Le Pen egy népszavazás keretében kívánna elfogadtatni a választókkal.
A német kormány az idei gazdasági növekedésre vonatkozó előrejelzését 0,5 százalékról 1,3 százalékra javította, mivel a GDP az első fél évben a vártnál jobban bővült. Az erős export és a megnövekedett kormányzati kiadások ellensúlyozzák a gyenge fogyasztói kiadásokat, de a háztartások fogyasztása továbbra is visszafogott marad a magas energiaköltségek miatt. Az infláció szeptemberben 3,3 százalékra emelkedett, és a kormány jövőre 3 százalékos áremelkedést vár.
A Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsa 2024 januárjától az inflációs célt 3 százalékról 2,5 százalékra csökkenti, a +/-1 százalékos toleranciasáv megtartásával. A döntés célja, hogy a magyar inflációs cél jobban illeszkedjen a régiós és az eurózóna gyakorlataihoz, támogatva ezzel a gazdasági felzárkózást és az euróbevezetés feltételeit. A jegybank friss előrejelzése szerint az idei gazdasági növekedés 1,8 százalékra, míg jövőre 2,9 százalékra emelkedhet.
A Magyar Nemzeti Bank (MNB) elnöke, Varga Mihály bejelentette, hogy az infláció várhatóan 2027-ig 3 százalék alatt marad, a júniusi infláció pedig alacsonyabb volt a korábbi előrejelzéseknél. Az MNB folyamatosan figyelemmel kíséri a nemzetközi kamatemeléseket és a devizapiaci stabilitást, amelyek hozzájárulnak az árstabilitási célok eléréséhez. A jegybank a következő inflációs jelentésében további döntéseket hoz a kamatpolitikáról és az inflációs cél felülvizsgálatáról.