Zelenszkij közölte, hogy az amerikai kérésre három napra felfüggesztett orosz olajfinomító-elleni támadásokat újraindítják, és csak több Patriot elfogórakéta fejében állítaná le az energiacsapásokat. Bírálta Washingtont a Moszkvával tervezett üzletekért, valamint az amerikai hírszerzési figyelmeztetések és a Starlink-szolgáltatás akadozása miatt; közben szigorúbb uniós szankciókat és gyorsabb támogatást sürget.
Oroszország hat ukrán energetikai létesítményt támadott meg, néhány órával Donald Trump tűzszünetre vonatkozó bejelentése után. Zelenszkij ukrán elnök szerint a csapások során 33 ember sérült meg, és kijelentette, hogy Ukrajna nem támadott, míg Oroszország folytatta a támadásokat. Az orosz fél eddig nem kommentálta a helyzetet, de jelezték, hogy nem támogatják a 60 napos tűzszünetet, amely lehetővé tenné az ukrán választások megtartását.
Nyugati titkosszolgálatok figyelmeztették az európai hadiipari cégek vezetőit, hogy Oroszország merényleteket tervez ellenük, ami miatt a cégek megerősítették a személyi védelmüket. A Kreml szabotázsakciók és hibrid hadviselés kiterjesztésére készül, hogy gyengítse Ukrajna támogatottságát, és a merényletek célja a lélektani hatás elérése is lehet. A hírszerzési források szerint az orosz katonai hírszerzés (GRU) aktívan dolgozik a merénylettervek kidolgozásán, és már sikerült néhány tervet felderíteni és megakadályozni.
Oroszország nukleáris fegyverek bevetésével fenyegetőzik, ha a NATO megkísérli elszigetelni a kalinyingrádi exklávét, amelyet Moszkva veszélyes és meggondolatlan lépésnek tart. A NATO válaszában tagadta, hogy bármilyen fenyegetést jelentenének Oroszországra, és elítélte a nukleáris retorikát. A konfliktus kockázata nőhet a NATO hadgyakorlatai miatt, amelyek Oroszország szerint katonai műveletek előkészületei.