Az uniós bíróság szerint Magyarország megsértette az uniós jogot azzal, hogy az embercsempészetért elítéltek börtönbüntetését automatikusan szabadon bocsátással és kiutasítással váltotta fel. A testület úgy ítélte meg, hogy az intézkedés nem volt hatékony, visszatartó erejű vagy arányos; a szabályozás alapján 2525 embert engedtek szabadon, mielőtt 2025-ben hatályon kívül helyezték.
Az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága aggodalmát fejezi ki a magyar kormány által fenntartott „tömeges bevándorlás okozta válsághelyzet” miatt, amely lehetővé teszi a menedékkérők gyorsított visszaküldését Szerbiába. A Helsinki Bizottság rámutat, hogy a gyakorlat ellentétes az uniós joggal, és a kormány által elrendelt bírság már meghaladja az 1 milliárd eurót. Az UNHCR üdvözli a kormány szándékát a menekültügyi szabályozás felülvizsgálatára, de hangsúlyozza, hogy a menedékjoghoz való hozzáférést nem szabad korlátozni.
Nyomozás indult a Paks 2 atomerőmű finanszírozása körüli hűtlen kezelés gyanúja miatt, Tordai Bence feljelentése alapján. A Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Irodája most vizsgálja a 80 milliárd forintos tőkeemelést, amelyet az Orbán-kormány tavaly decemberben végzett, annak ellenére, hogy az Európai Unió Bírósága megsemmisítette a beruházáshoz kapcsolódó állami támogatást. Tordai a nyomozást fontos lépésnek tartja a jogi felelősség megállapítása érdekében.