A Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsa 2024 januárjától az inflációs célt 3 százalékról 2,5 százalékra csökkenti, a +/-1 százalékos toleranciasáv megtartásával. A döntés célja, hogy a magyar inflációs cél jobban illeszkedjen a régiós és az eurózóna gyakorlataihoz, támogatva ezzel a gazdasági felzárkózást és az euróbevezetés feltételeit. A jegybank friss előrejelzése szerint az idei gazdasági növekedés 1,8 százalékra, míg jövőre 2,9 százalékra emelkedhet.
Az amerikai Federal Reserve három év után először emelte meg az irányadó kamatsávot 3,5–3,75 százalékról 3,75–4 százalékra, a döntést az infláció magas szintje indokolta. A kamatemelés megdrágíthatja a hiteleket, miközben a megtakarítások hozama nőhet, és a Fed várakozásai szerint további emelések is várhatóak az év végéig. Donald Trump és más politikai szereplők kritikával illették a döntést, amely szerintük eladósodáshoz vezethet.
A globális kötvénypiacokon eladási hullám zajlik, a hozamok a 2008-as pénzügyi válság óta nem látott szintekre emelkedtek. A pánik hátterében az USA és Irán közötti feszültség, a magas energiaárak és a rekordmennyiségű adósság áll. A japán államkötvény hozama 3 százalékra nőtt, míg az amerikai és európai hozamok is jelentős emelkedést mutatnak, ami tovább növeli a globális hozamnyomást.
Varga Mihály, a Magyar Nemzeti Bank elnöke bejelentette, hogy összegyűjtik és közzéteszik a Transparency International által kért adatokat, amelyek a jegybank szerződéseire vonatkoznak. Bár az MNB korábban azt állította, hogy nem kötelezett az adatok nyilvánosságra hozatalára, Varga most a transzparencia fontosságát hangsúlyozta, és jelezte, hogy a jövőben szélesebb körű adatközzétételt terveznek.