Bánki Erik a Magyar Nemzeti Bank (MNB) alapítványi botrányával kapcsolatos parlamenti vizsgálóbizottság meghallgatásán vett részt, ahol kijelentette, hogy nem érti, hogyan került a kezébe a 2016-os törvényjavaslat, amely a közvagyon jellegének elvesztését célozta. A törvényjavaslat végül nem lépett hatályba, és Bánki nem érzi magát felelősnek az MNB alapítványainak pénzügyeiért, mivel szerinte a jogalkotónak nincs köze azok gazdálkodásához. A bizottság korábbi ülésén megállapította, hogy a törvény módosításához nem fűződik gyanús szál, és további dokumentumokat kérnek be a jegybanki alapítványtól.
A vizsgálóbizottság Bánki Erik és Kósa Lajos meghallgatásával kezdte a munkáját, mivel Bánki kezdeményezte a közvagyon jellegének elvesztését, míg Kósa támogatta a törvény elfogadását. A bizottság célja a politikai és személyi felelősök azonosítása, és a közpénzek sorsának feltárása. Bánki neve többször felmerült a pécsi önkormányzat buszbeszerzési ügyében is, ahol a baranyai főügyészt kizárták a nyomozásból, mivel Bánkival való személyes kapcsolata miatt elfogultságot jelentett be. Az ügyben eddig két vádlottat jogerősen elítéltek.
AI-összefoglaló az alábbi cikkek alapján.
Az MNB-botrány vizsgálóbizottsága egyhangú döntéssel idézi be Matolcsy Györgyöt és Varga Mihályt meghallgatásra, várhatóan három-négy hét múlva. A testület korábban Bánki Erik és Kósa Lajos meghallgatásán azt állapította meg, hogy az MNB törvény 2016-os módosításához nem fűződik gyanús szál, és a vizsgálat során további dokumentumokat kérnek be a jegybanki Padme alapítványtól.
Bánki Erik, a 2016-os "elvesztette közpénzjellegét" törvényjavaslat benyújtója, a parlamenti vizsgálóbizottság meghallgatásán kijelentette, hogy nem érti, hogyan került a javaslat a kezébe, és hogy az MNB munkatársai készítették el. A törvényjavaslat végül nem lépett hatályba, és Bánki nem érzi magát felelősnek a MNB alapítványainak pénzügyeiért, mivel szerinte a jogalkotónak nincs köze azok gazdálkodásához.
Bánki Erik és Kósa Lajos meghallgatására kerül sor a Magyar Nemzeti Bank alapítványi botrányával foglalkozó parlamenti vizsgálóbizottság következő ülésén. A bizottság a két politikust a törvényhozásban betöltött szerepük miatt hívja be, mivel Bánki kezdeményezte a közvagyon jellegének elvesztését, míg Kósa támogatta a törvény elfogadását. A bizottság dokumentumokat is kikért a vizsgálat elősegítése érdekében.
Kizárták a baranyai főügyészt a pécsi önkormányzat buszbeszerzési ügyének nyomozásából, mivel Bánki Erik fideszes képviselővel való személyes kapcsolata miatt elfogultságot jelentett be. Az ügy, amelyben a városnak körülbelül 650 millió forintos kára keletkezett, évek óta húzódik, és eddig két vádlottat jogerősen elítéltek. Bánki neve tanúként többször felmerült az eljárás során.
A Magyar Nemzeti Bank közzétette a 2025 után kötött szerződések listáját, amelyből kiderült, hogy jelentős összegek jutottak a NER-es oligarchákhoz. Az MNB új vezetése feljelentést tett hűtlen kezelés és csalás miatt, míg a parlamenti vizsgálóbizottság Bánki Erik és Kósa Lajos meghallgatásával kezdődik. A Magyar Képzőművészeti Egyetem új szabályzata a szexuális visszaélések szankcionálására lépett életbe, és a vagyonvisszaszerzés globális tapasztalatai alapján a siker eléréséhez nagyhatalmi segítség szükséges.
Bánki Erik és Kósa Lajos volt fideszes képviselők meghallgatásával kezdődik az MNB alapítványi botrány parlamenti vizsgálóbizottsága. A bizottság elnöke és tagjai között vita alakult ki arról, hogy Bánki szerepe mennyire jelentős, és Orbán Viktor meghallgatásáról egyelőre nem döntöttek. A következő ülés jövő csütörtökön lesz.
A parlamenti vizsgálóbizottság elnöke, Csőszi Attila bejelentette, hogy a testület célja feltárni az MNB-botrány politikai és személyi felelőseit, valamint a közpénzek sorsát. A bizottság négy blokkra bontva vizsgálja a kérdéseket, beleértve a struktúra létrejöttét, a vagyonkezelést és a felelősök azonosítását. A jelentést várhatóan december 31-ig készítik el, de a konkrét meghallgatások időpontját még nem tudták megadni.