A kormány október 31-én benyújtotta a 2027-es költségvetés tervezetét. A terv a GDP-arányos hiányt 7,5-ről 4,9 százalékra csökkentené, 2,4 százalékos gazdasági növekedéssel és 3 százalékos inflációval számol. A kiadásokat visszafognák, a bevételeket többek között vagyonadóval és egyes vállalatok, illetve ágazatok nagyobb terheivel növelnék. A tervezet minimálbér-adócsökkentést, a családi pótlék megduplázását, valamint nyugdíj- és béremeléseket ígér, az árrésstop pedig megszűnne.
A terv tarthatóságát több kockázat övezi. A Fitch szerint a hiánycsökkentés végrehajtása bizonytalan, és a deficit jövőre a tervezettnél lassabban, a GDP 5,4 százalékára mérséklődhet; az államadósság 2027–2028-ban a GDP 77,7 százalékán tetőzhet. A költségvetésre a gyenge gazdasági teljesítmény, a piaci bizalom és a nemzetközi energiaárak alakulása is hatással lehet.
November elején a költségvetés helyzetéről szóló hírek az államháztartási hiányt is kiemelték: októberben 200,6 milliárd forint volt a deficit, az első tíz hónapban pedig 5462,5 milliárd forint. Az uniós források előfinanszírozásával korrigálva az időarányos hiány 392 milliárd forinttal kedvezőbb volt az egy évvel korábbinál.
AI-összefoglaló az alábbi cikkek alapján.
Napi összefoglalók a témáról: nov. 5. · nov. 4. · nov. 2. · nov. 1. · okt. 23. · okt. 22. · okt. 21.
Októberben 200,6 milliárd forint volt a költségvetési hiány, 138 milliárddal kevesebb, mint egy évvel korábban. Az első tíz hónap deficitje 5462,5 milliárd forintot tett ki; az uniós források előfinanszírozásával korrigálva 392 milliárddal kedvezőbb a tavalyinál, miközben a bevételek 3,5 százalékkal nőttek.
A harmadik negyedéves GDP-adat csalódást keltett, Magyarország továbbra is az európai növekedési rangsor végén kullog; a gyenge teljesítményben a mezőgazdaságot sújtó aszály is szerepet játszott. A 2027-es költségvetés eleve nehéz helyzetből indul, és tarthatóságát több bizonytalanság, köztük a gazdaság alakulása és a piaci bizalom is befolyásolja.
A hétvége fő témái között szerepelt Magyar Péter miniszterelnöki munkájának személyes ára, a 2027-es költségvetés tervezete és a debreceni Arany Bika hányatott felújítása. Külföldön háborúk elleni kikötői sztrájkokról, európai tüntetésekről és politikai konfliktusokról szóltak a hírek, a kulturális rovat pedig új regényekkel, filmekkel és a Babilon Berlin záróévadával foglalkozott.
A kormány benyújtotta a 2027-es költségvetés tervezetét, amely a minimálbér adójának csökkentését, a családi pótlék megduplázását, valamint nyugdíj- és béremeléseket ígér. A kiadásokat csökkentenék, a bevételeket többek között vagyonadóval, a vállalatok és egyes ágazatok nagyobb terheivel növelnék; az árrésstop megszűnne.
A Fitch szerint a kormány 2027-es hiánycsökkentési terve végrehajtási kockázatokat rejt, és a deficit a tervezettnél lassabban, a GDP 5,4 százalékára mérséklődhet jövőre. Az államadósság 2027–2028-ban a GDP 77,7 százalékán tetőzhet, miközben a hitelminősítő 2027-re 2,5 százalékos gazdasági növekedést vár.
A 2027-es költségvetés a kormány szerint igazságosabbá tenné az országot, miközben a hiány csökkentését és jelentős átcsoportosításokat ígér. A beszélgetés azt vizsgálja, mennyire reálisak a tervek, kik nyerhetnek vagy veszíthetnek, és milyen gazdasági kockázatok fenyegetik a büdzsét.
A kormány 2027-ben 7,5-ről 4,9 százalékra csökkentené az eredményszemléletű hiányt, főként kiadáscsökkentéssel; a tervezett GDP-növekedés 2,4 százalék. Kármán András a nemzetközi energiaárakat nevezte a legnagyobb kockázatnak, mert a vártnál drágább energia a rezsitámogatásokon keresztül a költségvetést, a gazdaságot pedig közvetlenül is terhelné. A növekedést a fogyasztás, a beruházások és az export bővülésétől várják.
A 2027-es költségvetés a hiányt a GDP 7,5 százalékáról 4,9 százalékára csökkentené: a tervek szerint 1465 milliárd forinttal mérséklik a kiadásokat, az adóváltozások pedig nettó 665 milliárddal növelik a bevételeket. A megtakarítások főként állami támogatások, koncessziók és kommunikációs kiadások visszafogásából, a többletbevétel pedig új és emelt adókból származna; közben többek között nyugdíj- és családtámogatásokat, valamint önkormányzati forrásokat is emelnének. A kormány 77,2 százalékos GDP-arányos államadóssággal és 364 forintos euróárfolyammal számol 2027-re.
A kormány 2027-re 2,4 százalékos GDP-növekedéssel, 3 százalékos inflációval és 77,2 százalékos államadóssággal számol; a jegybank ennél gyorsabb, 2,9 százalékos növekedést vár. Magyar Péter szerint 2030-ra 3 százalék fölé emelnék a növekedést, a költségvetési hiányt pedig 2,8 százalékra csökkentenék, részben állami kiadások lefaragásával.
A Tisza 2027-es költségvetése a cikk szerint a vagyonos és állami forrásokból gazdagodó köröktől csoportosítana át pénzt az alacsony keresetűekhez, a családokhoz, a nyugdíjasokhoz és a közszolgáltatásokhoz. Az ígéretek között szerepel a vagyonadó, a családi pótlék megduplázása és a minimálbéresek szja-jának csökkentése; a terv egy új társadalmi alku részeként jelenik meg.
Magyar Péter 2027-re a GDP-arányos költségvetési hiány 4,9 százalékra csökkentését ígéri, részben a kiadások visszafogásával, új adókkal és a korrupció mérséklésével. A tervek között szerepel az alacsonyabb jövedelműek adócsökkentése, több szociális juttatás és nyugdíj emelése, valamint a bérek növelése az egészségügyben, a szociális ágazatban és a rendvédelemben. Megtartanák többek között a 13. havi nyugdíjat és az anyák adókedvezményeit, miközben megszüntetnék a sport TAO-rendszerét és a megyei közgyűléseket.
Magyar Péter hétfőn, a parlamentben mutatja be a 2027-es költségvetést, amelyet az igazságosság és a fejlődés büdzséjeként jellemzett. A miniszterelnök szerint az állami működésen takarékoskodnak, a milliárdosoktól és szennyező cégektől átcsoportosított forrásokkal pedig a családokat, a vállalkozásokat és a közszolgáltatásokat támogatják, miközben stabilizálják a költségvetést és beruházásokat indítanak.