Szily László

La Cartuja stadion, Sevilla

Spanyolország: (4-3-3)

Unai Simon - Alba, Pau Torres, Laporte, M. Llorente - Pedri, Rodri (Thiago 66.), Koke (Fabián, 87.)- Olmo (Moreno 74.), Morata (Sarabia, 66.) Ferran Torres (Oyarzabal 74.)

Svédország: (4-4-2)

Olsen - Augustinsson, Danielson, Lindelöf, Lustig (Krafth, 75.) - Forsberg (Cajuste, 84.), Ekdal, Olsson (Bengtisson, 84.), S. Larsson - Isak (Quaison 69.), Berg (Claesson, 69.)

Mire számítottunk előzetesen?

A spanyoloktól a megszokott, labdabirtoklásra építő, sokpasszos focira, a sok fiatal miatt az elmúlt pár évben tapasztaltnál izmosabb letámadással. A svédektől a szuperklasszikus 4-4-2-es felállásra építő megbízható bunkerfutballra, egészen mélyen, közvetlenül a saját tizenhatosuk előtt meghúzott védővonallal, arra spekulálva, hogy a spanyolok egy-kétszer hibáznak és akkor meg lehet iramodni, a jó formában lévő, fiatal és gyors csatárukat, Isakot kiugratva.

Kik voltak a nagy hiányzók?

A svédek talán legígéretesebb új arca, a juventusos szélső, Dejan Kulusevski koronavírus-fertőzés miatt nem játszhatott. A spanyoloknál a legfájdalmasabb talán a labdakihozatal kulcsfigurájának, Sergio Busquetsnek a kiesése volt, ugyanazen okból. Szokatlan volt persze az örökös csapatkapitány, Sergio Ramos hiánya is, de ezt a csapat és a közönség azért már hónapok óta feldolgozta. A nagy nevek rajongóit talán az is sokkalta kicsit, hogy a spanyol kapuban David de Gea helyett Unai Simon állhatott, és nem kevesen kapták fel a fejüket arra, hogy Gerarad Moreno, az idei bajnokság legtöbb gólt lövő spanyolja- nem kezdett a csatársorban.

Kikre volt érdemes figyelni és miért?

Képes lesz-e Pedri, a spanyol foci és a Barcelona talán legnagyobb aktuális reménysége ennyire fiatalon Iniestát felidéző játékot nyújtani egy ilyen nagy tornán? Tudja-e pótolni a covidos Busquets-et a hasonló játékot játszó Rodri? Berobban-e Dani Olmo? A svéd Aleksander Isak tud-e 21 évesen hasonlót villantani a válogatottban, mint a spanyolbajnokságban, ahol a Real Sociedad csatáraként 17 gólt lőtt?

Ehhez képest mi történt?

A meccs úgy kezdődött, ahogy mindenki várta: a spanyolok a középkezdés utáni 10. másodpercben megszerezték a labdát, hogy lényegében az egész első félidőben náluk is maradjon, a svédek pedig nagyjából 20 méter széles emberszőnyeget szőttek magukból a tizenhatosuk előtt, lényegében feladva a szórványos ellentámadások lehetőségét is.

A megfiatalított és a Guardiola-féle Manchester City spanyoljaira épített spanyol válogatott ügyesen és az elődjénél érezhetően gyorsabban járatta a labdát, sőt az Olmo-Alba-Pedri balszárny már egészen korán képes volt többször is a svéd védelem mögé kerülni, de a helyzetek kezdetben nem igazán jöttek. A spanyolok az áttöréseik után kissé meglepő módon a beadásokat erőltették, és általában is jellemző volt, hogy az elmúlt évek stílusához képes direktebben támadták a kaput.

A spanyolok durván feltolt védővonallal játszottak, a védőik a felezővonal táján helyezkedtek, a presszing is működött, az elvesztett labdákat másodperceken belül szerezték vissza, és az elmúlt évek nézőtikkasztó keresztpasszaihoz képest gyakran operáltak vertikális labdákkal.

Jellemző, hogy az első igazi helyzet, egyben az első ziccer a 16. percben egy messziről a tizenhatoson belülre ívelt labda után alakult ki, amit Olmo közvetlen közelről, az ötösön belül fejelt meg, de Olsen kapus óriásit védett egy kézzel. Koke is kihagyott két helyzetet a 16-oson belülről, a második már-már ziccer volt, a lapos, erős labdát azonban magasan fölébelsőzte. A sokpasszos focihoz képest kifejezetten lendületes első félidő mélypontjaként Morata a lyukat rúgó Danielssontól hozzápattanó labdát tökéletes ziccerben rondán mellélőtte..

Erre majdnem ráfáztak a spanyolok, mert Isak a 41 percben egy lefejelt kapuskirúgással az ötösig jutott, ott botladozva mindenkit kicselezett, hogy a lövését, ami Unai Simonon már túljutott, a gólvonal előtt álló Llorente saját kapufájára lője.

A második félidő hasonló játékkal folytatódott mindkét oldalon, Morata az 50. percben újabb jó helyzetet lőtt mellé, pedig zavartalanul próbálkozhatott. A totálisan passzív svédek az egész meccsen összesen két akciót vezettek, de a magasra feltolt spanyol védelem miatt mindkettőből ziccer alakult ki. A második a 61. percben, amikor a 16-osra betörő Isak 3 védőt egyszerre becsapva adott gólpasszt az üres kapuval szemben a hosszú kapufánál érkező Bergnek, aki igen csúnyán eltörte a labdát.

Luis Enrique a 66. percben lehozta a rontópál Moratát, és a spanyolok tíz percig csatár nélkül Guardiola-felállásban játszottak, aztán jött centernek Gerard Moreno. A bajnokság idei legjobb spanyol góllövője ziccerbe is került, de Olsen kapus a 91. percben megint hatalmas bravúrral védett. A spanyoloknak még ezután is volt két jó helyzetük a hosszabbításban, de ma egyszerűen képtelenek voltak gólt lőni.

Összegzés

A spanyolok sokkal biztatóbbak voltak, mint sokan várták volna a megfiatalított, mondhatni kísérleti csapattól. Gyorsan, igen pontosan és labdabiztosan, nagy kedvvel játszottak, a meccs első negyedórája után sorra alakították ki a helyzeteket, igazából csak a gól hiányzott, amihez a helyzeteik is bőven megvoltak. A passzív svédek a védelmet nem tették igazán próbára, a középpályán a stabil Koke mellett a félelmetesen ügyes, még csak 18 éves Pedri villogott, de Rodri is hozta magát. Alba és Olmo is jól játszottak, a túloldalon Ferran Torres viszont észrevehetetlen volt, Morata pedig a legrosszabb napjait idézte. Ha Luis Enrique kitalál valamit a góllövéshez, ebből még akármi is lehet.

A meccs embere

Robin Olsen. A svéd kapus végig higgadt volt, és kifogott két olyan közeli, lecsapódó fejest, hogy senki egy szót sem szólhatott volna neki, ha mindkettő bemegy.

A meccs legjobb játékosa

Pedri. Ritkán, sőt szinte sosem látni 18 éves focistát irányító középpályásként ilyen magas szintű, technikailag hibátlan játékot nyújtani. Pedri finom ütempasszai ezúttal néha tényleg Iniestát idézték.

A meccs balfácánja

Alvaro Morata. Egy dolga volt, alkalmatlannak bizonyult rá. Legalább kétszer állt szemben a kapuval jó pozícióban úgy, hogy dönteni is volt ideje bőven, de minden helyzetét kihagyta.

Itt az Eb eddig legnagyobb gólja, sőt az egyik leglátványosabb gól, amit nagy focitornán bárki is lőtt.

Oh my! Patrick Schick from near the halfway line! #CZE pic.twitter.com/8U2dQQddU4

— SoccerMatrix ⚽ | #EURO2020 (@Soccer_Matrix) June 14, 2021

Az amúgy is remek skót-cseh meccs második félidejének elején, 1-0-ás cseh vezetésnél vadul támadtak a skótok. De a cseh védelem labdát szerzett, Soucek pedig a mélyen visszahúzódó fejesspecialista középcsatárhoz, az első gólt fejjel szerző Patrick Schickhez passzolt, pontosabban a blokkoló lábáról éppen Schick útjába pattant a labda. Aki a felezővonalon éppen átlépve felnézett, majd 50 méterről óriás gólt tekert a kapuba:

„Olyan dizájnt találtam ki, ami vizuálisan szándékosan visszafogott, hogy beleilljen a környezetébe. Kapcsolódik a Balatonhoz, és aki látta, az mind szerette. De mivel létezik egy dokumentum, ami szerint a falaknak fehéreknek kell lenniük, Tihany hattyú nélkül marad.”

Ezt Taker, a világszerte ismert, fotorealisztikus stílusáról ismert magyar graffiti/street art művész írta abban az angol nyelvű Facebook-bejegyzésében, amiből az derül ki, hogy egy frissen elkészült, hattyút ábrázoló falfestményét, ezt:

napokon belül fehérre kell meszelni Tihanyban, a főépítész és a polgármester ugyanis erre utasították a ház tulajdonosát, a településképi szabályokra hivatkozva.

Takernek olyan megrendelései vannak, hogy ez a durván 30 négyzetméteres, kizárólag festékszóróval létrehozott falfestménye inkább a kisebb munkái közül való, hiszen ekkora tűzfalat dekorált ki két éve Brooklynban:

és tavaly ekkora silókat festett ki egy erdőtelki betongyárban:

Szóval a tihanyi bürokraták megtiltották, hogy valaki azt fessen a magántulajdonára, ami neki tetszik? A poszt rengeteg felhasználót ingerelt dühös, a tihanyi önkormányzatot, a polgármestert és a főépítészt gyalázó-kritizáló kommentekre.

Pedig a figyelmes olvasó már Taker posztját látva gyanakodhatna, abban ugyanis feketén-fehéren le van írva, amit a 444-nek Percze Tünde jegyző megerősített: az épület tulajdonosának nem volt engedélye a dekorációra, sőt nem is kért ilyet. A jegyző szerint annak ellenére történt így, hogy a tulajdonos eleve tisztában volt a településképi előírásokkal, amik nem engednek ilyesmit. Tihany világörökségi címre aspiráló ófalu részének központjában pedig végképp nem.

A kérdéses ingatlan ugyanis a Kossuth utca 10 alatt, a községháza melletti telken áll. Korábban Kogart Múzeum volt a neve:

Ennek a teleknek a városháza irányából nyitott udvarát dekorálták az engedély nélküli falfestménnyel. Vagyis az, hiába található egy magántulajdonú épület udvari falán, az utcáról is jól látható.

A tulajdonosok az épület homlokzati kialakításáról is egyeztettek a főépítésszel, de a freskóról ekkor sem esett szó.

Taker a posztjában ezt írja "Tény, hogy a galéria tulajdonosainak a kép elkészíttetése előtt engedélyt kellett volna kérniük (amit valószínűleg nem kaptak volna meg), amit nem tettek meg, mert ki számít ilyen reakciókra?"

Hát nagyjából mindenki, aki elemi szinten ismeri a hazai építési szabályozást. 2014. óta minden magyar település kötelezettsége a településképi rendeletek meghozása, és mivel már nem az önkormányzatok számítanak építési hatóságnak, nagyjából ez az egyetlen eszközük arra, hogy befolyásolják a településük épített környezetét. A tihanyi elöljárókat ezért is érintette érzékenyen, hogy a falfestmény lemázoltatását sokan szembeállították azzal, hogy a NER elitje micsoda pöffeszkedő óriásvillákat húz fel Tihanyban. Az önkormányzatnak ugyanis már rég nincs semmiféle jogköre az építési engedélyek ügyében.

A magántulajdonú ingatlanok homlokzati és közterületről látható részeinek kialakítását egyébként a világon igen sok helyen szigorúan szabályozzák, főleg történelmi településrészek esetében. Ilyen helyeken nemhogy hiperrealista hattyúfestményeket nem lehet csak úgy felfújni, de még egy adott lehetséges falszín pontos árnyalatát is rendelet szabályozza.

A hosszú idő után újságírók elé kiálló Orbán Viktor miniszterelnök csütörtökön azzal lepte meg a magyar és nemzetközi közvéleményt, hogy kifejezett egyetértéséről biztosította azokat a magyar szurkolókat, akik az Írország ellen felkészülési meccsen kifütyülték a meccs előtt letérdelő ír játékosokat.

Orbán részletesen ki is fejtette, hogy miért volt rokonszenves neki egy olyan gesztus, amit a világon igen sokan egyszerűen rasszistának éreztek. Az okok a következők.

• A térdelés Orbán szerint Magyarországon egyszerűen kultúraidegen dolog, kivéve, ha az ember isten, a hazája vagy a szerelme előtt térdel le, amikor megkéri a kezét.
• Arról is beszélt, hogy a térdelést - mármint azt a tiltakozó fajtáját, amit egyes csapatok a meccseik előtt mostanában bemutatnak - alapvetően a volt rabszolgatartók találták ki, Magyarország viszont sosem volt rabszolgatartó és minden nemzetnek a saját terheit kell elhordania.
• Orbán szerint az írek részéről provokáció volt, hogy letérdeltek.

Mielőtt végigvennénk Orbán érveit és összevetnénk azokat a valósággal, fontos tisztázni, hogy a térdelésből nem a magyar miniszterelnök csinált sztorit, ez már eleve az egész foci Eb legforróbb sporton kívüli témája. Miután az angol szurkolók egy része az utolsó előkészületi meccsükön kifütyülte a saját, letérdelő csapatát - miközben még több szurkolójuk tapsolt - Boris Johnson miniszterelnök támogatásáról biztosította a meccsei előtt letérdelő angol válogatottat, ugyanakkor nem volt hajlandó elítélni a fütyülőket. A témában az EB-n induló csapatok is teljesen megosztottak. Valószínűleg térdelni fog Dánia, Anglia, Finnország, Belgium, Wales és Franciaország, biztosan nem fog térdelni Magyarország, Oroszország, Csehország, Lengyelország, a kakkuktojás, egyben talán a legnormálisabb a horvát szövetség volt, amely egyszerűen a játékosaira bízta a dolgot.

A térdelés tehát rendkívül megosztó téma és mint ilyen, a legszenvedélyesebb ellenzőinek és pártolóinak jellemzően fogalmuk sincsen, valójában mit jelent és mi az eredete. Közéjük tartozik a jelek szerint Orbán miniszterelnök is.

A tiltakozó térdelés története

A térdelést először is nem volt rabszolgatartók találták ki a kollektív lelkiismeretfurdalásuk megnyugtatására, hanem két ember, Colin Kaepernick és Eric Reid, mindketten amerikaifutballisták és speciel feketék, így ha valamilyenek, akkor a rabszolgatartók ellentétei.

Kaepernick és Reid 2016-ban térdeltek le először a San Francisco 49ers csapatának tagjaiként egy előszezonbeli NFL-meccs előtt, az amerikai himnusz alatt.

A gesztusnak direktben egészen biztosan nem volt köze a rabszolgatartáshoz, ők kifejezetten a fekete amerikaiak elleni kortárs rendőri erőszak elleni tiltakozásból találták ezt ki.

Orbán meglepő állításával szemben a régi magyaroknak egyébként nagyon is voltak rabszolgái, kereskedtek is rabszolgákkal, a kalandozások során többek között rabszolgákat is zsákmányoltak Nyugaton, hogy a kereszténység felvétele után a gyakorlat idővel kikopjon. De nem azonnal. Orbán Viktor politikai elődje, a magyar kereszténydemokrácia magjainak elvetője, Szent István király a második törvénykönyvében például kifejezetten sokat foglalkozik a rabszolgákkal.

3. A rabszolgákról és a rabszolgák gyilkosairól
Ha valakinek a rabszolgája másnak a rabszolgáját megöli, a gyilkosnak az ura a szolga értékének felét fizesse kártérítésül a megölt rabszolga urának, ha tudja, ha pedig nem, akkor negyven nap elteltével adják el a szolgát, és árán osztozzanak meg.

4. Az ilyennek a megszabadításáról
Az olyan rabszolgát, aki szabad embert ölt meg, ura, ha úgy tetszik, száztíz tinóval váltsa meg, vagy adja át.

A tiltakozó térdelésnek nincs sok köze ahhoz, hogy az adott országban milyen kultúrája van a térdelésnek. Annál is inkább, mert szinte véletlen, hogy éppen térdelés lett belőle. Kapernickék ugyanis azzal akartak tiltakozni, hogy a himnusz közben, amire a világ minden kultúrájában, így Amerikában és nálunk is felállnak az emberek, ha nyilvános eseményen játsszák azt, valamilyen, az állással látványosan ellentétes dolgot csinálnak. Ez lehetett volna földre fekvés, leülés vagy akár fejenállás is. Ez annyira így van, hogy a két alapító atya először nem is térdelt, hanem egyszerűen ülve maradt himnusz közben. De mivel Kaepernickéknek nem a himnusszal, hanem a rasszistának tartott rendőrökkel volt gondjuk, nem akarták, hogy a tiltakozásuk gúnyolódásnak, sértőnek vagy nyegleségnek hasson a nemzeti induló tisztelőinek szemében, így az üldögélés helyett végül a térdelés mellett döntöttek. Reid le is nyilatkozta, hogy órákon át vitatkoztak, mi lenne a megfelelő mozdulat, még egy egykor a hadsereg elitalakulatánál szolgált, az NFL-ben is megfordult veterán katonával, a tán nem mellékesen amúgy fehér bőrű Nate Boyerrel is konzultáltak, és végül olyan alapon döntöttek a fél térdre ereszkedés mellett, hogy az kulturálisan a tiszteletadás gesztusa.

Az, hogy a térdelés melyik verziója kultúraidegen Magyarországon, önmagában is ingoványos talaj, hiszen az utóbbi idők legemlékezetesebb hazai térdelését a 2017 telén a Vlasich Krisztián, fideszes csepregi polgármester elé biodíszletként sorba térdepeltett óvodások mutatták be:

De térjünk vissza az eredettörténethez!

A gesztust éveken keresztül a Kaepernickék példáját követő NFL-játékosok mutatták be, az amerikai feketék jogaiért harcoló Black Lives Matter mozgalom, illetve az ettől teljesen független antirasszista tüntetők csak később vették át.

A térdelés Amerikában specifikusan a feketékkel szembeni rendőri bánásmód elleni tiltakozás gesztusa, de amint elterjedt más földrészeken is, azonnal módosult, tágult a jelentése és mostanra a rasszizmussal, a bőrszín szerinti megkülönböztetéssel szembeni kiállás egyik általános szimbóluma lett.

Népszerű térdelésellenes érv, hogy a gesztus a politika behozása a sportpályákra. Miközben a FIFA és az UEFA tiltja a politikai véleménynyilvánítást a meccseken. Ez elvont szinten, amennyiben a politikát a közügyek intézéseként definiáljuk, nyilván igaz. De közben az is igaz, hogy maguk a focit szervező világszervezetek is folyamatosan tartanak kötelező rasszizmusellenes kampányokat, ezek feliratai a magyar NB1 meccsei előtt is megjelennek a pályákon. Maga az MLSZ 2013-ban indította el a "Gyűlölet nem pálya!" szlogenű saját kampányát. Ezek szerint a FIFA és az UEFA az általános rasszizmusellenes kiállást nem tekintik politizálásnak és amikor bármi más történik, mint térdelés, akkor az MLSZ sem.

Azt az angolok, illetve más, a meccseik előtt letérdelő válogatottak is világossá tették jó pár nyilatkozattal, hogy az akciójuknak semmi köze a BLM nevű amerikai aktivista szervezethez, hanem teljesen általános kiállás a szín szerinti megkülönböztetés ellen.

Ettől még persze bárkinek szíve joga úgy érezni, sőt érvelni is lehet amellett, hogy a térdelés nem való stadionokba. Sokan érzik azt például, hogy a demonstratív térdelés aránylag rövid idő alatt olyan kiüresedett, ugyanakkor szinte kötelező gesztussá vált, ami ebben a formában egyre kellemetlenebb. Főleg, ha valamiféle kényszerré válik és azt, aki nem térdel le, szinte automatikusan rasszizmussal gyanúsítják. Nagyjából ilyen okokból hagyott fel például a térdeléssel Wilfried Zaha, a Crystal Palace fekete játékosa és a skót válogatott. De hogy mennyire képlékeny a helyzet, azt szépen illusztrálja, hogy néhány órával az EB nyitómeccse előtt a skót szövetségi kapitány, Steve Clarke bejelentette, hogy a rasszizmus és a tudatlanság elleni küzdelem jegyében mégiscsak fél térdre ereszkednek majd meccseik előtt.

Ettől függetlenül sincs szó arról tehát, hogy aki nem térdel, az rasszista volna, és csak az a rendes ember/válogatott, aki/amelyik letérdel. Orbán kiállása azért keltett megütközést, mert egy dolog térdelni vagy állni, de a térdelők aktív kifütyülése már sokkal egyértelműbb és a rasszizmussal kokettáló véleménynyilvánítás. Ami ráadásul még egy focistadionban is csak egy szélsőséges kisebbség véleménye. Miniszterelnökként emellé állni radikálisan kultúrharcos gesztus.

Orbán megnyilatkozásában hasonlóan zavarbaejtő volt, hogy többször is „provokációnak" nevezte, hogy az írek letérdeltek a meccs előtt. Amikor az RTL újságírója megkérdezte tőle, hogy ezt miért érzi így, azzal felelt, hogy

„Nem tudjuk másképp értelmezni ezt a gesztusrendszert a mi kultúránkból nézve, mint egy érthetetlen dolognak, ami provokáció.”

Nem értem = provokál?

Ha egy magánember önmagában agresszióként értelmezi egy másik kultúra bármilyen, számára érthetetlen megnyilvánulását és annak megfelelően reagál rá, azt xenofób szociopatának nevezik. Ha egy nép cselekszik így, arra talán nem is létezik szakkifejezés. Szerencse 1, hogy az általános többesszám ellenére itt nem egy egy nép, hanem egy szurkolótábor egy része nyilvánított véleményt. Szerencse 2, hogy Orbán itt is tévedett, hiszen a letérdelés gesztusrendszere a mi kultúránkban hála istennek pont ugyanúgy értelmezhető, mint az amerikaiban vagy az írben.

Elkapott már az Eb-láz? Még nem, de talán majd ma? Vagy már kiégtél? Tök mindegy, ma este mindenképpen elindul a buli Rómában, az Olimpicóban. Méghozzá egy nagy tornákon klasszikus óriási esélyes vs underdog típusú meccsel.

Olaszország 27 meccs óta, 3 éve veretlen, ebből 22-szer nyertek. Idén még nem kaptak egyetlen gólt sem, a törököktől pedig még sohasem kaptak ki, azon belül 10 meccsből 7-szer legyőzték őket. De a két legutóbbi mondjuk pont 1-1-es döntetlen volt.

Törökország ötödször vesz részt Eb-n, és az eddigi négy alkalommal mindig elveszítette a nyitómeccsét. Egyszer pont Olaszország ellen, 2000-ben, de akkor például továbbjutottak a csoportjukból. A Cengiz Ünder-fanoknak azért sem kell a szívükhöz kapniuk, ha netalán bejönne a papírforma, mert a törökök a 2008-as, elődöntővel záruló Nagy Menetelésüket is egy Portugália elleni 0-2-vel indították.

Az UEFA honlapja ezt a török kezdőt tippeli:

Uğurcan Çakır; Zeki Çelik, Merih Demiral, Çağlar Söyüncü, Umut Meraş; Okay Yokuşlu, Ozan Tufan, Hakan Çalhanoğlu, Cengiz Ünder, Kenan; Burak Yılmaz

Olaszország pedig így állhat fel szerintük:

Donnarumma; Florenzi, Bonucci, Chiellini, Spinazzola; Barella, Jorginho, Locatelli; Berardi, Immobile, Insigne

Negyedház, tizenhatezer ember lehet az Olimpicóban.

Az olaszok a szervezettségükben és a szuper minőségű, minden csapatrészben igen erős keretükben bízhatnak, a törökök pedig abban, hogy a modern foci legnagyobb Tarzanja, a leicesteri Söyüncü hátul kézbe veszi a dolgokat, hogy előrébb a Çalhanoğlu-Cengiz Ünder-Burak Yılmaz trió ügyesen végigvigyen egy kontrát.

De az olasz dizájnt ők sem tudják megverni: a világ legjobban kinéző sportújságja, a rózsasz0n papírra nyomott La Gazzetta dello Sport ma válogatott kék színben jelent meg, ezzel a hűvösen távolságtartó címlapképpel:

Ha még mindig nem érzed azt a zsizsegést, amit a nagy focitornák előtt szoktál, ne ijedj meg, mert sokan vannak így ezzel: a Guardian római riportja szerint az amúgy szuperszenvedélyes rómaiak is nehezen hangolódnak rá egyelőre.

Talán segít, ha meghallgatod a török válogatott Eb-dalát:

Felhangolásnak megnézheted még az olasz válogatott összes selejtezős gólját:

Nem beszélve a törökökéiről:

Egyelőre ennyit a török-olaszról.

• A budapesti meccsekre jeggyel rendelkező szurkolókat érdekelheti, hogy az európai járványügyi központ azt javasolja, hogy ha egy EB-stadionban a helyek legalább fele foglalt, a nézők hordjanak maszkot. Budapesten elvben telt ház is lehet, a maszkviselés kötelezőnek nem kötelező.
• Még el sem kezdődött az Eb, de máris felmerül a kérdés: mit csináljon az ember a meccsek között? Álkérdés volt, annyira egyértelmű a válasz: rendelje meg, aztán olvassa ki kollégánk, Rényi Pál Dániel vadonatúj könyvét, az Orbán Viktor politika- és futballfelfogását rengeteg anekdotikus részlettel bemutató Győzelmi kényszert!
• Majdnem mindenki játszik valamilyen Eb-tippjátékot. Hátha nem ismered az UEFA weboldalán játszható, Európa-bajnoki tematikájú Fantasy Footballt, amiben az a jó, hogy nem a szokásos eredménytippelésről szól, hanem egy álomcsapat összerakásáról, 100 millió euróból. Saját ligát is csinálhatsz vagy csatlakozhatsz publikus ligákhoz, én először játszom, összerakni jó szórakozás volt és máris majdnem annyira várom a játékot, mibnt az Eb-t magát. Magyar vonatkozású FF-hír, hogy Szalai Attila csereként bekerült fenebahcsés csapattársa, Mesut Özil FF-csapatába.

Orbán Viktor gyerekes családoknak beígért adóajándéka visszamenőleg igazolja, hogy a miniszterelnök a járvány elleni védekezést - legkésőbb a második hullám tavaly őszi támadása óta - a Fidesz 2022-es választási eredményének rendelte alá.

A vírus első támadására gyorsan, határozottan, és mint az eredményekből is látható volt, eredményesen reagáló Orbán-kormány a második és harmadik hullám érkezése előtt első látásra megmagyarázhatatlan módon már teljesen másképpen lépett fel. Fél év elteltével hiába lehetett már sokkal többet tudni az ismeretlen vírusról, a második hullám 2020. őszi érkezése előtt direkte kicikizték azokat, akik a szigor elengedésének veszélyeire figyelmeztettek. A harmadik hullám idejére már végképp rengeteg tapasztalat gyűlt össze, a szakértők halálpontosan meg tudták jósolni a járvány lefutását és az áldozatok várható számát különböző ellenlépések esetén, Orbán mégis egy-másfél hónapot várt azokkal.

De miért tett így, ha korábban képes volt gatyázás nélkül lépni, ami amúgy is az önképe fontos része?

Már akkor felmerült egyesekben, hogy a miniszterelnök a védekezést a 2022-es választásokra optimalizálja. De ez akkor még inkább tűnt elfogult ellenzéki károgásnak.

Ha az ember megpróbált logikát keresni a magyar védekezésben, az kizárólag gazdasági, pontosabban gazdasági-politikai szempontból alkotott értelmezhető rendszert. Arról elég hamar konszenzus alakult ki a világban, hogy a járvány okozta elkerülhetetlen gazdasági visszaesést mégsem hosszú válság, hanem ellenkezőleg, gyors visszapattanás fogja követni, de addig mindenki szenvedni fog, a választók meg nyilván egyre inkább zúgolódni. Orbán speciális problémája az volt, hogy 2022 tavaszán választások lesznek, ráadásul olyan választások, ahol második korszakában először nem veheti tuti biztosra a győzelmet. Ha pedig zsugorodó gazdasággal megy neki, simán ki is kaphat.

A második és harmadik hullám kezelését, illetve azt látva, hogyan dobták be a gyeplőt 2020 nyarán a tombolva tömegbulizó fiatalok közé, miközben Európa szinte összes fejlett országában maradt a szigor, nem kellett sem hisztérikus Orbán-gyűlölőnek, sem alufóliasisakosnak lenni, hogy az emberben felmerüljön, ez nem véletlen. Nagyon úgy nézett ki, mintha Orbán minimum nem bánná, ha a vírus minél gyorsabban átsöpörne minél több magyaron, és esetleg kialakulna az akkoriban még valós lehetőségként elképzelt nyájimmunitás. Erről maga a miniszterelnök is nyíltan beszélt, például amikor azt nyilatkozta a köztévének, hogy

"Amire azonban elsősorban figyelnünk kell, az a járvány második hulláma idején nem a megbetegedések száma, hanem elsősorban a halálozások száma. Mert most másképpen védekezünk, és ennek a védekezésnek a következtében magasabb a fertőzöttek száma, de sikerülhet alacsonyan tartani a haláleseteknek a számát."

De miért engedett Orbán tudatosan több embert megfertőződni? Az egyetlen épkézláb magyarázatnak az tűnt, hogy minél hamarabb túl szeretne esni a járványon, hogy időben újraindíthassa ahhoz a gazdaságot, hogy 2022 április-májusára annyira érzékelhető legyen a gazdasági növekedés, hogy az szavazatokban is megmutatkozzon. A fő, sőt lényegében egyetlen szempont tehát az lett, hogy minél előbb nyitni lehessen. Mint a fenti idézetből is kiviláglik, a miniszterelnök a második hullám idején abban bízott, hogy ezt úgy tudja összehozni, hogy nem halnak bele vállalhatatlanul sokan.

Önmagában az, hogy egy miniszterelnök gazdasági szempontokat is mérlegel olyan döntéseknél, amik emberek halálával járnak, teljesen normális, sőt szükséges, bármilyen kegyetlennek hangozzon is esetleg. Ha semmi más nem szempont, csak minél több élet megóvása, hosszabb távon úgy tönkremehet a gazdaság, hogy annak jóval több áldozata is lehet, mint magának a vírusnak.

Csakhogy Orbán nem hosszú- hanem rövidtávú, és nem közhasznú, hanem kizárólag a Fidesznek fontos célokért hagyott megfertőződni jóval több embert. Úgy, hogy legkésőbb a harmadik hullám idejére már pontos adatai kellett, hogy legyenek arról, hogy a halálozások száma együtt mozog a fertőzésekével, vagyis a "sok fertőzésen átesett immunis + kevés halott" formula ebben a formában nem működik.

A gazdaság életképességének megőrzése nyilvánvalóan alapvető szempont, és ezért lehet és kell is áldozatokat hozni. De az, hogy újra tud-e indulni a magyar gazdaság, nem pár héten vagy hónapon múlik. A Fidesz győzelme viszont valószínűleg igen.

De az, hogy Orbánt tényleg ilyen szempontok mozgathatták a védekezés megszervezésében, csak most, utólag, ezzel az önleleplező választási ajándékkal derült ki ténylegesen.

A választások előtti, soha nem látott összegű adó-visszatérítés, vagyis inkább adóajándék - mint az Csurgó Dénes remek friss cikkéből is kiderül - közgazdaságilag értelmezhetetlen. Ez pont ugyanaz, mint a legszegényebb potenciális szavazóknak osztogatott krumpli, csak ezt a - hozzájuk képest - sokkal gazdagabbak kapják.

De miért kap az egyik krumplit, a másik meg fejenként 4-800 ezer forintot?

Azért, mert ennyi az értékük a választások szempontjából. A legszegényebbek, munkanélküliek és segélyekből élők jóval kevésbé hajlamosak elmenni szavazni, mint az állásban lévő keresők. Előbbiek miatt nem érdemes rengeteget kockáztatni, de a csucsorfélék legismertebb, olcsó földalatti gumója miatt méltán népszerű képviselőjéből pár száz tonna nem tétel. Utóbbiak, a családos, adót fizető munkavállalók annál értékesebb potenciális szavazók.

Az adóajándéknak nyilvánvalóan nincs semmiféle szociális célja, hiszen nem jövedelemhez kötött, sőt az kap kevesebbet, aki kevesebbet keres. Az ilyen típusú kampányajándékokat nemcsak Orbán Viktor kedveli, hanem sok kormányzat. Az adókedvezmények, -visszatérítések és hasonlók óriási előnye - mármint a számító politikusok szempontjából -, hogy eleve kizárják, hogy olyanoknak kelljen adni belőle, akik a választási matek szempontjából haszontalanok. Vagyis az igazán szegényeknek, cigányoknak és más lecsúszottaknak.

A gyerekeseknek adott ajándékpénz azért is praktikus eszköz a szavazatmaximalizálásra törőknek, mert az összes ember, így az összes választópolgár durván 80 százalékának születik gyereke az élete során, így rengeteg olyan választó is örül neki, aki amúgy nem is kapott belőle, de van vagy volt gyereke. És mivel ez talált pénz a szavazók szempontjából, talán az sem fog zúgolódni, aki sokkal kevesebbre jogosult, mint az egészre rá sem szoruló, de sokkal többet kapó gazdagabbak.

De miért van szükség egyáltalán erre a gigantikus pénzosztásra, ha egyszer nagyon úgy néz ki, hogy a választás idején már ettől függetlenül is komoly gazdasági növekedés lesz?

Valószínűleg azért, mert a fellendülés ahhoz azért túl későn jön Orbánnak, hogy a szavazók 2022 májusára elkezdjék a bőrükön érezni a gyümölcseit. Az ilyesmi azért elég jelentős spéttel szokott lecsorogni a tömegek szintjére. GDP-adattal viszont még soha senki nem nyert választást, legyen bármilyen magas ez az absztrakt szám.

Mi hoz többet Orbánnak: kiplakátolni egymillió példányban, hogy “5,5 SZÁZALÉK”, vagy kétmillió embernek kézbe adni átlagosan majdnem félmilliót? Hogy ez a 600 milliárd forint hiányozni fog valahonnan? Ha a választók megkenése eredményes, Orbánt ez valószínűleg cseppet sem fogja nyomasztani. Kérdés, hogy az mennyire nyomasztja, hogy a taktikázása révén a velünk lényegében azonos lakosságú, de végig szigorúan fellépő Ausztriában 11 ezren, míg nálunk majdnem háromszor ennyien haltak bele eddig a járványba.

Orbán nyilvánvalóan nem áldozott volna fel tudatosan embereket a választási győzelemért. De akkor sem módosított taktikát, amikor már látszott, hogy az eredmény olyan lehet, mintha direkt így tett volna.

Egy hónappal azután, hogy kiderült, az Aréna 4 sportcsatorna három évre megszerezte az eddig a Sport 1-2-n látható Bundesliga közvetítési jogait, Máté Pál, az AMC tulajdonában álló Sport TV főszerkesztője bejelentette, mivel állnak elő ősztől:

• Ismét lesz foci Bajnokok Ligája a Sport TV-n, a következő idénytől az övék az úgynevezett B csomag, ami azt jelenti, hogy keddenként és szerdánként az első választáson túli összes meccset ők adják. (Az első választó eddig a közszolgálati M4 Sport volt, a többi meccset a TV2 sportcsatornája, a Spíler TV adta.)
• Hétvégére megszerezték a Serie A, az olasz focibajnokság jogait, szinte minden meccset adni fognak, minden hétvégén 8-at élőben. A Sporté az Olasz Kupa közvetítési joga is, a spanyol és a német kupáé mellett.
• Itt lesz látható a női kézilabda BL - hétvégénként - és a hétköznapra, csütörtökre helyezett férfi BL is.
• Meghosszabbították, illetve hosszabb időre megszerezték az NBA, a jéghoki vébék és a PDC dartsversenyeinek jogait is.

Aki demagóg, és azt mondja, hogy nálunk csak hülyeségekre költik az EU-pénzek azon részét, amit az alakuló nemzeti tőkésréteg nem lopott el, az gyorsan nézze meg 2021 legjobb magyar játékfilmjét az utkozespont.hu oldalon, és egyből meg fog változni a véleménye.

Nem akarom lelőni a poént, de ez maga a Csupasz pisztoly 3.! Főszerepben Nagy Zsolt színész, Gál Kristóf, a Müller Cecília tájékoztatóiról ismert, színészből lett rendőr, illetve a zabolátlan, szabadon szárnyaló debilség.

A weboldalról először Hadházy Ákos EU-pénz-lopások leleplezésére szakosodott ellenzéki képviselő adott hírt, de ő a szakmája és érdeklődési területe miatt savanyújóska, ezért azon puffogott, hogy a Fidesz-tag, exrádiós Rókusfaly Pál cége, a Roxer Kft. mennyiből forgathatta ezt a képviselő által egyszer “f.s”-nak, másszor “szubprimitív és übergagyi "interaktív" vicc”-nek nevezett filmet.

Hadházy talán életében nem tévedett ekkorát.

A vígjáték műfaja: interaktív, 360 fokos, filmalapú nyomozós játék. Az indítógombot megnyomva gyorsan megismerhetjük a szabályokat, itt tudjuk meg, hogy egy 360 fokban körbeforgatható pályán fogunk játszani, és egy súlyos vasúti baleset ügyében nyomozunk majd, mindenféle nyomokat keresve.

Újabb kattintás és már indul is az intró, ami az egész film egyik legjobb és legfontosabb részének fog később bizonyulni. Egy rendőrautó kormányánál ülünk - ekkor derül ki, hogy nem animált, hanem filmes környezetben fogunk játszani - és fps-nézetben figyelhetjük a szélvédőn keresztül, amint lendületesen megérkezünk egy vasúti baleset helyszínére.

Hogy mi kik vagyunk? Az nem igazán derül ki, valószínűleg a Készenléti Hipszterőrség tagjai, mert egy belül rendőrjelvénnyel felpimpelt régi Saab kabrióval érkezünk. Nyilván egy borbélyműhelyből, de azt sajnos nem mutatják.

Jó ideje itt lehetnek már a rendőrök és mentősök, mert már akkora tábort sikerült építeniük, mint valami komolyabb vándorcigánykaravánnak. Felvertek már például egy sátrat a baleseti helyszínelőknek:

De már rég odaért egy komolyabb méretű daru is

És a háttérben látható, hogy már sikerült felállítani egy komolyabb méretű, fekete sátrat is.

Miközben a helyszínelők között kanyargunk, nem halad előttünk senki, csak a mi kocsink mozog a környéken, de amint leállítjuk az autónkat, egy ott álló, kizárásos alapon régóta ott parkoló rendőrkocsiból olyan lihegve pattan ki Gál Kristóf, az Operatív Törzs tájékoztatóiról ismert, színészből lett rendőr, mintha abban a pillanatban esett volna be, ami abban az esetben lehetséges csak, ha vakondmeghajtású, a föld alatt is mozgásképes kocsival érkezett.

De az autóján nincsenek földdarabok, így az is elképzelhető, hogy rég ott volt, szundított egyet, míg mi meg nem érkeztünk, és most ébredt fel.

Mi is kiszállunk az autóból, hogy minden túlzás nélkül megdöbbentő látvány táruljon a szemünk elé. Amiből indirekt módon az derül ki, hogy vagy a magyar baleseti helyszínelők a világ leggyorsabb sátorverői és a magyar önjáróóriásdaru-vezetők a világ leggyorsabb sofőrjei, vagy az van, hogy a magyar tűzoltóknál nincsen lassabb lajhár. Ők ugyanis csak éppen most kezdik el oltani a vonat által elütött autó motorháztetejéből kicsapó lángokat, bár a kollégák eddigre már képesek voltak felállítani egy fél Sziget Fesztivált:

Ezután megtudjuk, hogy Gál Kristóf micsoda megveszekedett egy tréfamester.

Miután végigizgultuk, hogy a tűzoltók speciális, marha jól kinéző szerszámok segítségével kivágják a kocsiból a leggyűröttebb Rogán Antalnál is ramatyabb állapotban lévő Nagy Zsolt színészt, Prank Őrmester odalép a magatehetetlen, csak motyogni képes, véres-kormos sebesültet hordágyra segítő tűzoltókhoz és megpróbálja kihallgatni az emberi roncsot.

Mindeközben a síneken ott hever egy összetört bicikli is. Jóval a vonat előtt, de a Debilverzumban ez így természetes:

Itt vége az intrónak, és a játék átugrik az első igazi pályára. Ugyanitt vagyunk a baleset helyszínén, egy mozgókép közepében, amit teljesen körbe tudunk fordítani, hogy a fehér pontokkal és sárga jelekkel megjelölt részekre kattintva fontos nyomokat találhassunk.

A kép egészen enyhe elforgatásával máris egy súlyos rendőrvicc közepébe kerülünk: az egyik helyszínelő az e célra szolgáló kerekes mérőeszközével jól láthatóan azt méri le, hogy a vonat mennyit tolta maga előtt a derékba kapott autót.

Csakhogy mindezt a vonat ELŐTT, attól folyamatosan távolodva teszi.

Egyet szpojlereznék: nem, később sem az derül ki, hogy a vonat igazából rükvercben haladt, és a farában egy olyan erős elektromágnes volt, ami több mint 100 méterről képes volt magához rántani a személyautót, ami ettől összetört.

Innentől jön az interaktivitás, ami annyit tesz, hogy pontokra kattintva megtalálhatjuk a sofőr néhány személyes tárgyát, megtudhatjuk egy jóval a vonat orra előtt található pontra kattintva, hogy a mágneses szerelvény 173 méteren át húzta maga után az autót, és meghallgathatjuk Nagy Zsolt vallomását

Miután végigkattintottuk az összes nyomot, jöhet a lényeg, gondolná az Unalmasverzum lakója, de itt a Debilverzumban hálistennek minden másképp van. Az ÖSSZEGZÉS feliratú gombra klikkelve ugyanis kiderül, hogy ennyi volt a nyomozás, a megismert információkat nem értelmeznünk kell, hanem rövid cikket kell írnunk belőle:

Amit a program interaktív módon kijavít

Hogy a magyar interaktivitástörténet csúcsteljesítményeként nyomozó barátunk akkor is pont ugyanúgy gratuláljon az ügyes nyomozásunkhoz, ha egyetlen nyomot sem értelmeztünk helyesen:

Mondjuk igaza van, szidással úgysem lehet semmit elérni.

Küldtem kérdéseket a MÁV-nak, hogy mennyi pénzből készült a mesteri játék, és hogy volt-e közbeszerzés, ha válaszoltak, megírom. A játékban van egyébként még egy csomó vicces elem, de felesleges lett volna egyszerre lelőni az összes poént.

Ez a remek filmkomédia is bizonyította, hogy nincs igaza a huhogóknak, és nemcsak a Filmintézet pénzéből lehet igazi filmet forgatni Magyarországon.

Tavaly Európa szinte összes régiójának lakói úgy érezték, hogy javult a szélesen értelmezett kormányzás színvonala, kivéve a magyarországi és a lengyel régiók lakosait. Ez azért történhetett, mert e két országban a járványra válaszul jelentősen meggyengítették a demokratikus jogokat és intézményeket.

Ez csak egy annak a kutatásnak az igen érdekes eredményei közül, amit a Göteborgi Egyetem tudósai készítettek. A European Quality of Government Index összeállításához 129 ezer embert kérdeztek meg az unió mind a 27 tagállamának 208 régiójából. Ez a kutatás azt vizsgálja, hogy egyes régiók - tehát nem az országok - lakói szubjektíve milyennek találják a kormányzás minőségét három alapvető szempont alapján. Ezek:

• a közszférában tapasztalt korrupció
• a közhatalom pártatlansága, az állampolgárok egyenlő kezelése
• a közszolgáltatások mindennapokban megtapasztalt színvonala.

Vagyis a kutatás alaptézise az, hogy azt a területet kormányozzák jól, ahol a közszolgáltatások pártatlanok és jó minőségűek, alacsony korrupció mellett.

Ezt a kutatássorozatot 2010 óta 3-4 évenként megismétlik, a legutóbbi 2017-ben készült. A mostani adatfelvétele a koronavírus-járvány közben történt, 2020 októbere és 2021 januárja között, a korábbiakhoz képest ebbe már specifikusan a járványkezelésre vonatkozó kérdések is belekerültek, így az eredmények részben arra is választ adnak, hogy a 208 vizsgált régió lakói milyennek találták a politikai vezetőik reagálását a járványra. Mivel az index változása eléggé együtt mozgott a járványellenes lépések értékelésével, az egyik, nekünk igazán érdekes megállapítás az, hogy Európában leginkább a magyarok - kivéve a pesti régió lakosait - és a lengyelek találták nem megfelelőnek a reagálás a vírusra. (A pesti régió nem a fővárost, hanem a környékét takarja.)

Jöjjön pár igazán érdekes megállapítás a megakutatásból:

• Az összes vizsgált régió közül a budapesti volt az egyetlen, aminek lakói az országuknál vagy a régiójuknál is jobban kötődnek Európához.
• Az összesített index, aminek értéke a legelégedettebb helyeken plusz 1,3 feletti, a legelégedetlenebbeken pedig mínusz 1,2 alatti, markáns különbségeket mutat Európa nyugati és keleti, illetve északi és déli fele között. Az összes francia, német, osztrák, dán, svéd és finn régió lakosai inkább elégedettek a kormányzással, hiszen az index értéke nulla feletti, míg az összes lengyel, cseh, szlovák, magyar, román, bolgár, horvát és görög régió lakói kicsit vagy nagyon elégedetlenek. Az olasz régiók lakosai egyetlen kivétellel mind gyenge kormányzást tapasztalnak, a spanyolok és portugálok nagy része is, nem is beszélve a ciprusiról.
• Ha az eredményeket országokra vetítjük, a magyar polgároknál rosszabb kormányzást csak a horvátok, a görögök, a románok és a bolgárok érzékelnek.
• Több vírus, kevesebb korrupció: a személyes találkozások megritkulása, a hivatalok bezárása is okozhatta, hogy több európai ország régióiban a polgárok kevesebb hétköznapi korrupcióval szembesültek tavaly személyesen, például Olaszországban, Csehországban, Szlovákiában, Bulgáriában és nálunk, Magyarországon.
• A jó kormányzás életeket és bizniszeket ment: azokban a régiókban, ahol a korábbi és mostani felmérésben is magasabb színvonalú kormányzásról számoltak be a lakosok, kisebb egészségügyi és gazdasági gondokat okozott a Covid, mint a gyengébben irányított területeken.

• Európa legkevésbé Európa-párti régiója a török határ mentén fekvő dél-bulgáriai Yugoiztochen.
• A lengyelek, szlovákok, magyarok és románok jobban kötődnek Európához, mint a legtöbb, nyugati magországban található régió lakói.
• A kontinens legnagyobb patriótái, vagyis akik a legerősebben kötődnek az országukhoz, a közép-jütlandi dánok.
• Korzikán a legnagyobb a különbség a régióhoz és az országhoz való kötődés között, vagyis leegyszerűsítve ők kedvelik a legkevésbé az anyaországukat a lakhelyükhöz képest.
• A 3, a történelmi Erdély területén található régió lakói mind jobban kötődnek a régiójukhoz, mint Romániához.

Akit ennél is részletesebben érdekel a téma, az olvassa el itt angolul a még számos érdekességet rejtő tanulmányt!

A jövő héttől kezdve a beoltott magyar állampolgárok szabadon, teszt- és karanténkötelezettség nélkül utazhatnak Ciprusra, függetlenül attól, milyen koronavírus elleni oltóanyaggal oltották be őket - mondta Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter szombaton a közmédiának nyilatkozva.

“Azok a magyar és ciprusi állampolgárok, akik be vannak oltva, szabadon, vagyis teszt- és karanténkötelezettség nélkül utazhatnak a két ország között”

- jelentette be.

Azoknak a magyar állampolgároknak, akik Ciprusra szeretnének utazni, utazásuk előtt legalább két nappal egy erre a célra létrehozott ciprusi online felületen kell regisztrálniuk. Fel kell tölteniük az oldalra a védettségi igazolványuk és az oltáskor kapott papíralapú igazolásuk adatait. Erről egy visszaigazoló dokumentum érkezik, amit ki kell nyomtatniuk az utazóknak és ezzel tudnak beutazni Ciprusra, és ezzel tudják igénybe venni a beoltottak által igénybe vehető szolgáltatásokat. A miniszter jelezte: az összes technikai tudnivalót közéteszik a konzuli szolgálat honlapján is.

Ez cikkünk élesítésének időpontjában még nem történt meg.

Ha baj van, a hazánkat nekünk kell megvédeni - mondta Orbán Viktor miniszterelnök szombaton a Parlamentben, a Magyar Honvédség parancsnoksága parancsnoki beosztásának átadás-átvételi ünnepségén. Mint ismert, a napokban váratlanul, érdemi magyarázat nélkül felállították Korom Ferenc hadseregparancsnokot, akinek a helyére Ruszin-Szendi Romulusz helyetttes államtitkárt nevezték ki.

Az eseményen a kormányfő kiemelte: a feladat felépíteni egy modern, erős hadsereget, hogy Magyarországot megtámadni még véletlenül se jusson eszébe senkinek. A magyar hadseregnek elrettentő erővel kell bírnia - tette hozzá.

Az új parancsnok feladata, hogy a hadsereget - fegyelmezett belső rendje és a katonaeszmények megőrzése mellett - beleillessze a magyar társadalomba, továbbá fiatalok tízezreit nyerje meg, készítse fel, képezze ki a haza védelmére és a katonaeszmények tiszteletére - mondta Orbán.

Orbán Viktor kifejtette: a magyar politika 2010 előtt súlyos hibákat vétett, mert nem teljesítette a hazával és a katonákkal szembeni kötelezettségeit, megszüntette a sorkötelezettséget, de nem állított a helyére egy modern, ütőképes hadsereget. Szerencsére ez idő tájt nem kellett fegyverrel megvédeni a hazát - fűzte hozzá.

Hadgyakorlatok és missziós küldetések sora bizonyította, hogy a magyar katonák legalább olyan jók, ha nem jobbak, mint külföldi társaik, ezért kiérdemelték, hogy megfelelő feltételek között szolgálhassák a hazájukat - közölte Orbán.

Úgy látja, az eddigi parancsnok, Korom Ferenc és a miniszter közös sikere, hogy idáig eljutottak, és köszönet illeti Korom Ferencet, amiért teljesítette, amit vállalt és átvezette a hadsereget a reménytelenségből a bizakodás állapotába.

Orbán Viktor arra is kitért, hogy egy szabad, független országnak önbizalmat és magabiztosságot csak a saját ereje, a saját nemzeti hadserege adhat, főleg egy olyan régióban, mint Közép-Európa. Itt többször beavatkoztak kéretlen, erős önjelöltek, és az eredmény kivétel nélkül katasztrofális lett hazánkra és a térségre nézve, ezért a közép-európai népekkel közösen nekünk kell felépíteni a régiót - vélekedett. Hozzátette: a jószándék kevés ehhez, erő is kell hozzá, ezért a pénzügyi stabilitás mellé kell egy ütőképes hadsereg is.

A kormányfő arról is beszélt, hogy olyan szövetségest nem találunk, aki helyettünk védené meg a hazát, legfeljebb mellettünk, velünk. Ezért ha nem vagyunk erősek, elveszünk, és a mi ügyünk mindig elvérzett, mielőtt a beígért felmentő seregek megérkeztek volna - mondta. (MTI)

Még nemhorgászoknak is szórakoztató lehet az a videó, amit egy harcsaspecialista pecás forgatott saját magáról a Somogy megyei Hársasberki tavon. A szomszédos stégre helyezett kamerával azt rögzítette, amint a partszéli fák gyökerei között, közvetlenül a partszélben úszós felszereléssel, pióca csalival igyekszik harcsát fogni.

Nem sokkal a bedobás után máris kapása van, hogy a harcsa pár másodperces küzdelem után látványosan bebizonyítsa, tényleg akkora ereje van, mint egy jókora tengeri halnak.

A harcsák ilyen helyeken, az alámosott part alatt, füzek és más fák vízbe lógó, finom gyökérszálaira ikráznak. A fészeknek is nevezett helyszínt a hímek takarítják ki és készítik elő szex előtt, majd ívás után durván három hétig ők őrzik a fészket, míg ki nem kelnek az ivadékok. Ebben az időszakban nem mozdulnak onnan, és bár egyébként éjszakai ragadozók, fényes nappal is agresszívan odaharapnak a betolakodóknak, például a horogra tűzött piócáknak.

Bár a fészken való horgászat legális, sokan a fentiek miatt nem űzik és akad olyan, harcsafészkekben bővelkedő vízterület - például egyes, a Balaton déli partjánál beömlő csatornák - ahol a harcsaívás időszakában inkább teljes horgászati tilalmat rendelnek el.

A videón látható pecásnak a végén sikerült megúsznia a fürdéssel, a kezéből elragadott felszerelését ugyanis egy órával később megtalálta, mivel a hal akkora volt, hogy kihajlította a horgot és elszabadult. Hogy az élet tényleg olyan legyen, mint valami horgásznovella, a főhős két kisebb harcsa - mármint relatíve kisebb, 20-30 kilós - kifogása után, még aznap megakasztotta talán ugyanezt az óriást, ugyanott, de az ismét meg tudott lépni a horogról.

(via pecaverzum.hu és Index)

Olyan megállapodás érik a G7 pénzügyminisztereinek londoni találkozóján, írja a BBC, ami Olaf Scholz német pénzügyminiszter szerint

“meg fogja változtatni a világot.”

Eszerint globális minimumadót vetnének ki a multinacionális cégekre. Scholz szerint 15 százalékos társasági adó mellett az érintett országoknak esélyük lenne a járvány alatt felhalmozott adósságaik visszafizetésére. A német politikus “abszolúte bizakodó” abban, hogy a kétnapos találkozó végéig erről a konkrét megállapodás is megszületik.

Bruno Le Maire francia pénzügyminiszter arra biztatta a 12,5 százalékkal az EU egyik legalacsonyabb társasági adómértékét fenntartó Írországot, hogy ők is csatlakozzanak.

A 15 százalékos értéket többen is kiindulási alapnak tartják, elképzelhető, hogy a végleges megállapodásba a “minimum 15 százalék” formula kerül bele.

Az akció célja az, hogy rákényszerítsék az óriáscégeket - különösen tekintettel az internetes és más digitális cégekre -, hogy mindenütt fizessenek adót, ahol a termékeiket vagy szolgáltatásaikat ténylegesen eladják, ne csak ott, ahol a központjuk található.

Két friss példa a mostani gyakorlatra:

Közel 315 milliárd dolláros profitja volt tavaly a Microsoft ír leányvállalatának, de a cég nem fizetett ezután egy fillérnyi társasági adót sem, mivel adózási szempontból Bermuda szigetére van bejegyezve.

A vállalatnak egyetlenegy bejelentett munkavállalója sincs, mégis akkora árbevétele volt, mint az ír GDP háromnegyede. A Microsoft Round Island One nevű vállalat a Microsoft szoftverek után fizetendő licenszdíjakat kezeli az egész világon. A leányvállalat székhelye Dublinban van, a vezetőkön kívül nincs munkavállalója, és Bermuda szigetén fizetnek adót. Vagyis fizetnének, de ott meg pont nem kell társasági adót fizetnie a vállalatoknak.

Szintén nem régi hír, hogy az Amazonnal 2020-ban 44 milliárd eurós bevétele volt Európában, de egy cent társasági adót sem fizetett.

“Emberi hibára” hivatkozott a Microsoft, amiért a cég Bing nevű keresőprogramja blokkolta a “tank man” keresőkifejezésre érkező találatokat az 1989-es pekingi vérengzés évfordulóján az Egyesült Államokban, Németországban, Szingapúrban és Franciaországban.

1989. június 3-4-én a kínai pártállami vezetés a hadsereget vetette be a Peking központjában található Tienanmen teret akkor már másfél hónapja elfoglalva tartó, békésen a demokráciáért tüntető diákok ellen. A tankokkal megtámogatott ejtőernyős és más egységek gépfegyverekből tüzelve foglalták vissza a környéket. Az áldozatok pontos számát azóta sem tudni, a becslések többszáz és tízezer halott között szóródnak.

A tüntetések és a véres végkifejlet legfontosabb vizuális emléke az a fotókon és videón is megerősített jelenet, amikor egy azóta is ismeretlen férfi odaállt egy, a teret június 5-én, a vérengzés másnapján elhagyni készülő harckocsioszlop elé, hogy perceking ne engedje tovább őket, jobbra-balra ugrálva blokkolva az őt kikerülni akaró vezértank útját. A vakmerő hős egy adott ponton még a tankra is felmászott, hogy beszéljen a benne ülőkkel, hogy végül a saját társai ráncigálják el a helyszínről.

A Microsoft Bing-je a kevés engedélyezett külföldi keresőprogram közé tartozik Kínában, mivel az amerikai cég vállalta, hogy a kommunista cenzoroknak megfelelve cenzúrázza a találatokat. Most a világ szerencsésebb részén is megtapasztalhatták a felhasználók, hogy a mindennapokban hogyan játszik össze a Microsoft a népirtó, de hatalmas piacot jelentő diktatúrával.

(via Guardian)

Több mint hét hónap után szombaton újra tömegtüntetés lesz Budapesten, ráadásul olyan, ami több szempontból is unikumnak számít.

Egyrészt nem nagyon volt még olyan, hogy baloldaliak szerveztek volna egyszerre antikommunista és a Fidesz-kormány elleni demonstrációt. Most azonban ez a helyzet. A tüntetést az a Jámbor András baloldali aktivista, a Mérce híroldal egykori főszerkesztője hirdette meg, aki korábban volt LMP-s és párbeszédes aktivista is, jelenleg pedig a Karácsony-féle Városházán dolgozik, illetve előválasztási képviselőjelölt a Szikra Mozgalom színeiben a budapesti 6. választókerületben.

A demonstrációt a Kvassay-zsilip közelébe tervezett Diákvárosért, az annak helyére építendő, a kínai kommunista állampárt ideológiájához hű Fudan egyetem, illetve általában a Fidesz ellen hirdették meg.

Az eseményre hamar rácsatlakozott szinte a teljes ellenzék. Fel fog szólalni

• Baranyi Krisztina, Ferencváros polgármestere,
• Bereczki Áron, a Hallgatói Szakszervezettől,
• Gede Márton és Őze Sándor aktivisták lakhatási szervezetek nevében,
• maga Jámbor András
• és Karácsony Gergely főpolgármester,

de jelen lesznek az összes ellenzéki párt képviselői is és a szervezők tudomásunk szerint zenészeket is megkerestek.

A tüntetés a hatályos járványügyi kormányrendelet miatt formailag egészen biztosan olyan lesz, amilyen Magyarországon még nem volt.

Ezért nem volt olyan régen legális tüntetés

A gyülekezési jogot a koronavírus-járvány tavaly tavaszi kitörése óta folyamatosan korlátozta a kormány, de a járvány egymás után következő hullámainál más-más módon. Az első, 2020-as kormányrendelet például megtiltotta ugyan a köztéri demonstrálást, de a nagy sietségben elfelejtettek szankciókat beleírni. Ennek az lett a következménye, hogy az ennek ellenére demonstrálókat változatos ürügyekkel büntették meg a rendőrök - idézte fel a 444-nek Farkas Erika, a Magyar Helsinki Bizottságtól, aki jó pár ilyen ügyet vitt.

Ezért volt az, hogy az autós-dudálós demonstrációk résztvevőit például jellemzően a KRESZ különböző előírásainak megszegése miatt büntették meg, de olyan is volt, akit a kijárási korlátozásra hivatkozva. A kormány jogalkotási bénázása az ő szempontjukból mindenképp visszaütött: a Helsinki 7 ügyben képviselt olyan ügyfeleket, akiket a járvány első hulláma alatt bírságoltak meg demonstrálásért, és a bíróság végül mind a 7 esetben elengedte a bírságot.

A második hullám érkezése után, 2020. novemberében meghozott kormányrendeletben már szerepeltek szankciók, nem is akármilyenek. A tüntetések résztvevőit 500 ezer forintig terjedő, a szervezőket maximum 1 milliós büntetéssel sújthatták. A rendőrség néha élt is a lehetőséggel: amikor a vírus- és oltástagadó Gődény György 2021. március 20-án illegális demonstrációt tartott a korlátozások ellen, a rendőrök jogellenes gyűlésen való részvétel miatt 98, tiltott csoportosulás miatt 216, a maszkhasználat szabályainak megsértése miatt 22, igazolás megtagadása miatt 6, több szabálysértés egyidejű elkövetése miatt pedig 19 emberrel szemben tettek szabálysértési feljelentést. A szervezők sem maradtak ki, jogellenes gyűlés szervezése, illetve tartása miatt 3 emberrel szemben indult közigazgatási eljárás.

A kormány jogi "trükkje" ekkor az volt, hogy - bár azt nem sokan vették észre - a tüntetések szervezőire nem szabálysértési, hanem közigazgatási bírságot rendeltek el kiszabni. Ez óriási különbség, a közigazgatási bírság ugyanis úgynevezett "objektív szankció", ami azt jelenti, hogy sokkal kevesebb a mérlegelési lehetőség, ezt ráadásul akkor is be kell fizetni mindenképp 15 napon belül, ha az ember bíróságra viszi az ügyet - magyarázta Farkas Erika.

A 444 tudomása szerint a 2021. elején a Hősök terén a Le az Adók 75%-ával nevű libertárius törpepárt által összehívott két demonstráció szervezőire, az Ecsenyi-ikrekre például 3 millió forintnál is magasabb bírságot szabtak ki.

Rettentő bonyolult lesz a logisztika

A legutóbbi, a nyitás szabályait lefektető, május 21-i kormányendelet értelmében 500 résztvevőig mindenféle szabadtéri rendezvény, így tüntetés is korlátozás nélkül tartható, afölötti létszámnál viszont csak a védettségi igazolványosok gyűlhetnek. Aki ezt megszegi, arra a tavaly novemberben meghatározott büntetések érvényesek.

Emiatt érdekes logisztikai feladat 500 fősnél nagyobb tüntetést szervezni és ez a szombati lesz az első kísérlet erre a gyakorlatban. A Mi Hazánk pár napja tartott ugyan egy nagy nyilvános eseményt, de ott nem vonultak, hanem egyhelyben majálisoztak a Hajógyári szigeten.

Ezt a problémát a Jámbor-féle tüntetés szervezői hasonlóan oldják meg, mint a Mi Hazánk tette: egyszerre több, konkrétan húsz, 500 főnél kisebb létszámú tüntetést jelentettek be, így lesz elől egy egyben vonuló, védettekből álló, tetszés szerinti létszámú tömeg, illetve a nem oltott résztvevőknek több, elvileg akár 20, egyenként maximum 500 fős a fő tömeg mögött kis közökkel vonuló “fióktüntetés”.

Jámbor András a 444-nek azt mondta, hogy 100 és 200 közötti önkéntes rendezőjük van. A demonstráció az Andrássy út Hősök teréhez közeli végéből indul. A védettek és a velük érkező 18 alattiak a Kodály Körönd felől, illetve a Rippl-Rónai utcánál tudnak a rendezvény területére belépni 15 órától, a szervezők itt mindenkinek ellenőrzik a védettségi kártyáját vagy appját. A nem védettek az Andrássy út Rippl-Rónai utca és Hősök tere kisföldalatti kijárat közötti szakaszán csatlakozhatnak a 450 fős csoportjaikhoz, hogy a menet 16 órakor induljon el a Kossuth tér, a beszédek helyszíne felé, ahová 17:30 táján érnek a tervek szerint. A szervezők azt kérték, hogy az emberek lehetőleg vagy háromra menjenek a Hősök teréhez vagy fél hatra a Kossuth térre, de azért útközben is lehet csatlakozni, igaz csak a 450 fős nem védett csoportokhoz.

A Kossuth téren se lesz egyszerűbb a helyzet, mert ide a menettel érkező védetteket egyből beengedik, de akik ide érkeznek, azoknak a helyszínen kell ellenőrizniük az igazolványát.

Farkas Erika szerint egy ekkora tüntetés megszervezésének olyan komoly követelményei vannak, amiket nehéz kontroll alatt tartani, és minél többen mennek el, a dolog annál kockázatosabb, így Jámbor szerinte bátor, hogy ezt felvállalta.

Csütörtökön hajnalban NAV-nyomozók osztagai hatoltak be a badacsonytomaji polgármesteri hivatalba, illetve Krisztin N. László polgármester házába, hogy mindkét helyszínen házkutatást tartsanak.

Az ügyben a leghitelesebb információi Rig Lajos országgyűlési képviselőnek vannak, mert ő hivatali minőségében kapott információkat a nyomozás vezetőitől, amiket a Facebookon osztott meg. Eszerint költségvetési csalás gyanújával nyomoz a NAV Közép-dunántúli Bűnügyi Igazgatósága, uniós pályázati pénzek csalárd felhasználásának ügyében. Konkrétan egy 2 milliárd 435 millió forint úgynevezett GINOP-pályázatról van szó.

Ebben az ügyben ez nem az első esemény: idén február végén az Európai Csalás Elleni Hivatal, az OLAF emberei tartottak előre bejelentett helyszíni vizsgálatot ugyanitt, sőt az OLAF-osok akkor egy másik, 612 millió forintos, úgynevezett TOP-os projekt dokumentumait is átvizsgálták.

A NAV nyomozóit érdeklő GINOP-projekt 2018-ban indult, amikor a település 2 milliárd 435 millió forint vissza nem térítendő uniós támogatást nyert „Badacsony turisztikai attraktivitásának fejlesztésére”. Ebből a terv szerint teljesen megújult volna a település központja. A leglátványosabb beruházásnak ezen belül az egész Balaton egyik legegyedibb épülete, az egykori Tátika étterem felújítása és belső átalakítása ígérkezett. Ha névről nem lenne meg, íme egy fotó a Tátika eredeti állapotáról:

Krisztin polgármester egy 2018-as interjújában azt mondta, hogy "Várhatóan 2020 nyarán már a megszépült terület várja a látogatókat.", de a Tátika-projekt most is csak a tervezési szakasz előkészítésénél tart.

Elképzelhető, hogy a ma házkutatást tartó nyomozókat azok a kifizetések érdekelték, amik miatt a Közbeszerzési Döntőbizottság korábban már 6 millió forintos büntetést rótt ki az önkormányzatra. Az történt ugyanis, hogy az azóta is stagnáló projekt indulása után nem sokkal, még 2018-ban, a polgármesteri hivatal 9 dolgozójának és a település jegyzőjének, Wolf Viktóriának összesen közel 20 millió forintot fizettek ki projektmenedzselés címén. Hogy a helyhatóság pár hónapra rá egy külső, ténylegesen ezzel foglalkozó céget is megbízzon a projekt menedzselésével.

A badacsonytomaji önkormányzatnak ezen felül is több zűrös, folyamatban lévő ügye van:

- A 24.hu írta meg, hogy a Tapolcai Rendőrkapitányság csalás gyanúja miatt tavaly október elején nyomozásba kezdett Hartai Béla alpolgármester telekügyében. Hartai az önkormányzattól turisztikai fejlesztés céljára jutányos áron kapott meg egy remek fekvésű, focipályányi területet. A szerződésben azt vállalta, hogy 2022-ig milliárdos beruházással pincesort épít ide, de helyette 2020. tavaszán feldarabolta a telket, majd a nagyobb részét egyetlen kapavágás nélkül eladta egy harmadik félnek.

- Az OLAF mellett a magyar közbeszerzési hatóság is vizsgálja - méghozzá a Pénzügyminisztérium kérésére - a "Badacsonytomaj zöld város kialakítása" című 612 millió forintos TOP-os pályázat útépítési és csatorna-kivitelezési munkáinak szerződéseit.

Hivatalosan is bejelentették, hogy a legmenőbb filmfesztivál versenyprogramjában mutatják be először Enyedi Ildikó régóta várt új filmjét. A Feleségem története forgatókönyvét maga a rendező írta Füst Milán legendás, azonos című regényéből, a főszerepeket pedig nemzetközi sztárok alakítják. A nőit a művészfilmek mellett a Mission Impossible-ből és a Bond-szériából ismerős francia Léa Seydoux, a férfit a holland Gijs Naber.

Az operatőr Rév Marcell (Euphoria, Jupiter holdja), a díszlettervező Láng Imola (Testről és lélekről, Szabadesés), a zeneszerző Balázs Ádám (Testről és lélekről, Mindenki), a vágó Szalai Károly (Testről és lélekről).

Jellemző az új Enyedi-film bemutatását megelőző várakozásra, hogy a világ egyik legfontosabb filmipari lapja, az amerikai Variety ezzel az illusztrációval hozta le a cannes-i versenyprogramot ismertető cikkét:

Enyedi előző filmje, a Testről és lélekről, megnyerte a berlini filmfesztivál fődíját, az Arany Medvét, és Oscar-jelölt lett.

A Cannes-i Filmfesztivált július 6. és 17. között tartják, a film ősszel kerül a magyar mozikba.

Eltűntek a Pesti Riport című bulvár-pletykalap oldalairól azok a cikkek, amikben többek között Vida József TV2- és Takarékbank-tulajdonos, illetve Kovács Zoltán államtitkár magánéletével foglalkoztak - írja a Média1. A híroldal szerint az írások nemsokára visszakerülhetnek, Valencsik Ferenc tulajdonos ugyanis azt nyilatkozta nekik, hogy mind a Pesti Riportot, mind másik lapját, a Privátkopót eladta egy ismeretlen vevőnek, aki azokat napokon belül átviszi egy amerikai szerverre.

A két lap hirtelen eladását Valencsik azzal magyarázta, hogy

“egyik üzleti partnerüket valakik nyomás alá helyezték”

De azt nem árulta el, hogy kinek adná el az újságokat.

A médiatulajdonos arra számít, hogy a sajtó szabadságát az európai gyakorlatnál sokkal jobban védő Egyesült Államokban a pletykalapok nyugodtan tudnak majd működni

“elvégre a Kuruc.infót sem tudta bezáratni a Magyar Állam, tehát remélhetőleg Magyarországról nem fognak tudni utánuk nyúlni.”

Valencsik Ferenc arról is beszélt, hogy tudomása szerint az új tulajdonos egy olyan 40 perces hangfelvételt tervez publikálni, amin újabb szexpletykák hangoznak el egy állítólagos érintett szájából, további közéleti szereplőket bevonva a sztoriba.

Nem kér bocsánatot Kránitz Krisztiántól, sőt, friss esetekkel folytatja a kerület vezetéséhez kötődő ügyek feltárását

- nyilatkozta a 444-nek Paróczai Anikó kispesti momentumos képviselő, aki idén januárig a kerület átláthatósági tanácsnoka volt.

Paróczai a beszélgetésünk előtt FB-posztban írta meg, hogy megvolt az első tárgyalás az egyik olyan perben, amit Kránitz, a kerületi vagyonkezelő egykori vezetője becsületsértés miatt indított ellene. A bejegyzésből kiderül, hogy Kránitz hajlandó lett volna elállni a pereskedéstől, ha Paróczai nyilvánosan bocsánatot kér tőle, de az ellenzéki politikus erre nem volt hajlandó.

Kránitz a kerületet vezető MSZP-s Gajda Péter polgármester bizalmi embere. Kispestet összellenzéki koalíció irányítja, benne Gajdával és Paróczaival. De hogy jutott el a helyi ellenzék egymás sorozatos feljelentgetéséig? És miért kommentelte Hadházy Ákos független ellenzéki parlamenti képviselő Paróczai posztja alá, hogy “Az egész kispesti ügy (...) végtelenül káros az ellenzék egésze számára. A főszereplőknek rég el kellett volna tűnniük a színről, de még ők vannak felháborodva…”

Kokainnak látszó por, korrupciónak látszó ügyek

A Paróczai-Kránicz-párbaj sztorija még 2019 októberének elején, nem sokkal az önkormányzati választások előtt azzal indult, hogy a kormánypárti Magyar Nemzet és Hír Tv olyan kép- és hangfelvételeket publikáltak, amiken Lackner Csaba kispesti MSZP-s önkormányzati képviselő drognak látszó fehér port rendez csíkokba, illetve különböző kerületi gazdasági lenyúlásokról mesél. A hangfelvételen hallható lenyúlós sztorikban saját maga és Gajda polgármester mellett többször is előkerült annak a Kránitz Krisztiánnak a neve, aki akkoriban a kerületi vagyonkezelő vezetője volt, abban a ciklusban még MSZP-s önkormányzati képviselőként, és közismerten szoros, baráti viszont ápol Gajdával és Lacknerrel.

Az egész sztori egyik fontos vonása, hogy azóta sem derült ki fehéren-feketén, hogy a felvételek hitelesek-e, és ha igen, akkor Lackner monológja sima hencegés volt, vagy tényleges gazdasági-politikai bűncselekményekről beszélt.

De az MSZP egész biztosan arra jutott, hogy a vádakban van valami, Lacknert ugyanis pár héttel később, október végén etikai vizsgálatot követően kizárták a pártból.

A választókat ez nem rettentette el, a helyi politikust ugyanis újraválasztották. Kránitz viszont nem indult újra 2019-ben. Az újraválasztott Gajda polgármester már az új önkormányzat november 8-ai alakuló ülésén nyilvánvalóvá tette, hogy a botrány ellenére kitart a bizalmasai mellett, a pártjából kizárt Lacknert ugyanis a Szociális és Lakásügyi Bizottság alelnöki posztjára jelölte, majd meg is szavaztatta.

A sajtó közben elkezdte ellenőrizni a Lackner-féle felvételen hallható állításokat, és jutottak is részeredményekre, a 24.hu például "Kerületeken átívelő Fidesz-MSZP összjáték rajzolódik ki a kispesti korrupciós botrány szálaiból" címmel írt tényfeltáró cikket 2019. novemberének végén.

Ekkor történt az is, hogy duplájára, havi 1,1 millióra emelték Kránitz fizetését, pontosan úgy, ahogyan az a hangfelvételen szerepelt. Azon Lackner ugyanis a következőt mondta:

„A Péter (Gajda polgármester, a szerk.) meg egy hülye kijelentést tett, amit gyorsan lecsaptam. Újra gyorsan kinevezzük a Kránitzot 5 évre, dupla annyi fizetésért. Így is keres öt kiló bruttót, azt nem lehet a kétszeresére emelni”

De lehetett, ugyanis szó szerint az valósult meg, amiről Lackner beszélt.

A kerületet irányító ellenzék nem MSZP-s része azonban nem akarta annyiban hagyni a dolgot, ezért kiharcolták, hogy az önkormányzat vizsgálóbizottságot hozzon létre a felvételeken szereplő súlyos állítások kivizsgálására. Ám amikor a bizottság konkrét munkafeltételeiről szavaztak, az MSZP, a DK és a Párbeszéd szavazataival azelőtt kiherélték az egészet, hogy a munka megkezdődött volna, hiszen mindössze 3 hónapra hozták létre a testületet. Ami emiatt végül csupán kétszer ült össze. Az egészből azért sem lett valódi vizsgálat, mert a bizottság LMP-s és momentumos tagjával szemben a baloldali ellenzék többi része a Fidesszel együtt szavazva még azt is megakadályozta, hogy korrupciós szakértőket hívjanak meg a bizottságba.

A tényfeltárást mégsem tudták megakadályozni. Paróczai képviselő, az önkormányzat átláthatósági tanácsnoka ugyanis saját tényfeltárásba kezdett. 2020. február 2-án Kispest, nagy lopás címmel videót tett közzé a Facebookon, amiben többek között arról számolt be, hogy Spanyolországban, Alicante közelében megtalálta Kránitz titokban vásárolt, 60 millió forintos értékűre becsült villáját.

A mostani per részben emiatt a videó miatt folyik.

Paróczai azt is publikálta, hogy Kránitz a 2018-as képviselői vagyonbevallásából kihagyta a spanyol villáját.

Kránitz - aki egyébként nem tagadta a villa megvásárlását - a személyes adatainak publikálása miatt ekkor feljelentette Paróczait, akit az eljárás során rabosítottak is.

De a momentumos ezután sem állt le, és 2021 januárjában arról posztolt "Börtön helyett bónusz" címmel, hogy a kerület szocialista vezetése hogyan mentette át Kránitzot a megszüntetett vagyonkezelő cégből egy másik kerületi szervezetbe.

Ez a bejegyzés is feljelentést ért, becsületsértés miatt.

Egy multinacionális nyugati cég reklámakciója akkora tényfeltárásba torkollt Oroszországban, hogy most épp ez az egyik legforróbb közéleti téma.

A háztartási vegyszerekben és élelmiszerben utazó brit Unilever oroszországi lerakata azzal próbálta marketingelni a Domestos nevű fertőtlenítőjét, hogy még márciusban fotópályázatot hirdetett a legrosszabb orosz iskolai vécé megtalálása végett. Iskolai vécékről kellett tehát képeket küldeni, hogy a felhasználóktól legtöbb lájkot kapó (=leginkább felújításra szoruló) 3 vécét a cég ténylegesen felújíttassa.

Az egészre sokáig a kutya sem figyelt fel, aztán Julija Lukjanova újságíró május 27-én kitwittelte, hogy egy ismerőse megkérte, szavazzon már az iskolájuk vécéjére, a bejegyzés pedig kiborította a bilit: azóta ez az egyik legnépszerűbb téma a lapokban, sőt volt olyan önkormányzat, ami hivatalosan reagált arra, hogy több iskolája is a mezőny tagja.

Написал знакомый, попросил проголосовать за его школу в конкурсе от моющего средства доместос: победа даёт ремонт в школьном туалете. По ссылке десятки разрушенных туалетов. «Мы на третьем месте, но нас уже догоняют». Какой пиздец.https://t.co/RTcb3NwGDD pic.twitter.com/48ByM64DDr

— Yulia Lukyanova (@gdetekst) May 27, 2021

A beküldött képek ugyanis olyan rettenetes állapotokról tanúskodtak, hogy maguk a sokat látott oroszok is megrendültek a látványtól, mert sokan azt hitték, ilyesmi már csak a börtönökben létezik.

- A messze legjobb reakció Jamali Nyenyecföldről érkezett. A félmillió lakosú szibériai autonóm területnek nemcsak csodálatos címere van:

De legalább egy ilyen iskolai vécéje is, Gubkinszkij városában:

Amikor az MBK News nevű lap megkereste az iskola magát csak Firaként azonosító gazdasági igazgatóját, az a következőképp reagált:

"Kinek nem tetszik a vécénk? A gyerekek még enni is szoktak a vécén. Ha annyira rossz lenne, enne bárki is a vécén? Van, aki itt, a földön írja meg a leckéjét. Ez azért elárul valamit!"

- Egy patrióta tatár lap arról írt büszke cikket, hogy a beküldött undorító vécék között csak egy darab tatársztáni akadt, és az is kevés szavazatot kapott.

- Egy novoszibirszki lapban cikket ért, hogy két versenyző is akadt a környékről, az egyik ráadásul ennyire erős volt:

- A volgográdi polgármesteri hivatal hosszú közleményben igyekezett elmagyarázni, hogy bár a város számos iskolája nevezett be fotóval, sőt, egy lányvécéjük a top5 undorító közé is bekerült, ez nem központi önkormányzati akció volt, és a város a nyáron képes lesz maga felújítani a vizesblokkokat.

A mezőnyt látva a Domestos végül úgy döntött, hogy 3 helyett 6 vécét renovál.

Jöjjön akkor pár kedvencünk:

Az izsevszki sci-fi-horror-vécé

Nemcsak undorító, de idegen anyagokban is gazdag lelőhely. Pixeles, úgynevezett ufóészlelő kamerával készült felvételen emelném ki az alien ektoplazmával borított csőrendszert. Talán ez a vécé fog bizonyítékkal szolgálni arra, hogy bár az Értelmes Élet változatos formákban virágzik a Galaxisban, ami összeköt minket, az a végtermék hasonlósága:

A moszkvai filozófusvécé

MIÉRT? Talán ez a kérdés tette emberré az embert. És filozófussá a filozófust. De vajon emberré vált volna-e az ember, ha az Édenkert ebben a moszkvai iskolai vécében található? Tudna-e bármilyen magyarázatot adni erre akár a Teremtő is?

A csuvas underground

Láttunk már angolvécét. Láttunk már padlóba süllyesztett guggolós vécét. De a padlóba süllyesztett angolvécé koncepciója amilyen új, annyira üdítő elképzelés.

A kemerovói koedukált

Katolikus egyházi fiúiskolába jártam, és sokáig szenvedtem attól, hogy a szociális képességeim kifejlesztésének idején alig tartózkodtam testközelben velem egykorú lányokkal. Na, ez a probléma egészen biztosan nem gyötri a 24-es számú gimnáziumba járó fiúkat, akik ezen a vécén kénytelenek osztozni a csajokkal.

A jekatyerinburgi diszkósuli

Melyik tizenéves ne járna inkább diszkóba? Egy jekatyerinburgi iskola logikusan végigvitte ezt a gondolatmenetet, és az ecstasy-esztétika jegyében alakította ki a vécét: pszichedéliába hajló amfetaminos színek + igen erős közösségi érzés.

Ez csak ízelítő volt, a teljes mezőnyt itt lehet végiglapozni.

A cikk elkészítésében Ács Berta, a budapesti AKG 11. osztályos tanulója volt segítségemre. Berta az iskolai témahetén árnyékként követ pár napig, hogy testközelből lássa, hogyan készülnek például az ilyen tényfeltáró anyagok.

• 749 példány pusztult el az év első öt hónapja alatt, százzal több, mint tavaly egész évben.

A halálozásokért leginkább az újonnan fellépő hatalmas tengerifűhiány a felelős. A durván 200 kilométer hosszú, Indian River Lagoon nevű lagúnában, ahol a nagyjából 75000 egyedet számláló floridai populáció egyharmada megfordul évente, például 2009 óta kipusztult az összes tengerifű 58 százaléka.

A hínár eltűnését részben az úgynevezett “vörös dagály”, azaz a fitoplankton hirtelen, robbanásszerűen megnövekedő mennyisége okozza. A planktonvirágzás során a terület élővilágára veszélyt jelentő méreganyagok szabadulnak fel. A jelenséget a korábban a tengerbe engedett nitrogéntartalmú anyagok és szennyvíz okozzák.

Az víz minőségén szintén nem segít sokat, hogy az állatok egyik kedvenc élőhelyének közelében található elhagyatott építkezési terület víztározójából foszfor-, nitrogén-, uránium- és rádiumtartalmú szennyvízszivárgást észleltek, amit több mint egy hét alatt tudtak elhárítani.

Szintén aggasztó az a márciusban publikált tanulmány, ami arról szól, hogy elpusztult tengeri teheneket vizsgálva 55 százalékuk szervezetében találták rovarirtó szerek nyomait.

Az egyre nagyobb hajóforgalom is sok áldozatot szed a jellemzően sekély vízben lebegő vagy lassan úszkáló, hatalmas termetű, békés vízi emlősök között.

Bob Graham korábbi floridai kormányzó és tengeritehén-mentő aktivista szerint az igazi hibát a szövetségi állatvédelmi hatóság, a US Fish and Wildlife Service követte el 2019-ben, amikor a tengeri tehenek státuszát veszélyeztetettről az enyhébb fenyegetettre minősítette át.

(via Guardian)

A cikk társzerzője Ács Berta, az AKG 11. osztályos diákja, aki az iskolai témahetük részeként ezen a héten árnyékként követ engem munka közben. Ezt a témát Berta találta, és ő is írta meg a cikk felét, remekül.

Hoppál Péter miniszteri biztos le sem tagadhatná, hogy civil foglakozására nézve karnagy: dalolva nyal a miniszterelnöknek, de ez a jelek szerint tudat alatt neki is feltűnt, hiszen a kettejük közös szelfije mellett néhány nyalóka képét posztolta ki a Facebookra az "Isten éltesse és áldja a magyarok miniszterelnökét!" szöveg mellett:

A lufik szimbolikájába nem merek belegondolni.

A Taxisok, Zöldségesek és Mesteremberek Titkos Szövetsége (TAZMETISZ) által felajánlott "Szia, uram!" különdíjat Vinnai Győző képviselő kapja a következő facebookos gratulációért:

"Kedves Miniszterelnök Úr! Születésnapodon Isten éltessen sokáig, sok erőt és egészséget kívánok az ország ügyeinek intézéséhez!"

A kaposvári fideszes képviselő, Gelencsér Attila gratulációjáért szintén megkapta a TAZMETISZ emléklapját, nem érdemtelenül:

A Szia, uram!-frakció legtépelődőbb tagja Bajkai István, aki a köszöntője szöveges részében annyira távolságtartó, hogy harmadik személyben emlegeti az ünnepeltet, úgyis mint

"Isten éltesse sokáig Miniszterelnökünket egészségben, boldogságban születésnapja alkalmából!"

hogy a képen már elhintse, hogy ő akkora ember, aki tegeződik a főnökével:

Kovács Sándor azzal tűnik ki a sziauramozók seregéből, hogy úgy ölel, mint senki, vagy egy besörözött punk:

Bayer Zsolt pedig azzal, hogy a sziauramozás mellé kirakott fotóval jelezte, ő olyan régen ismeri a Főnököt, amikor még fel sem találták a színes filmet:

A Rafkós Nyalós Különdíjat Tasó László képviselő kapja, aki egyfelől hétéves képet rakott ki az Ünnepeltről, de ezt azért bele is írta a szöveg végébe. Tasó verbálisan is erős, hiszen Walt Whitman-i áradású szabadversben tudta megfogalmazni, milyen érzés is egy ilyen Lény közelében lenni:

"Azonban egy időben egy korban egy életben együtt küzdeni jó emberekkel jó célokért minden nap ünnep, megtiszteltetés és dicsőség. "

A KDNP-s Aradszki András az unokájával fényképezkedő Orbán Viktor motívumát választotta köszöntőképnek, de kevesellte, hogy csak egy jókora magyar zászló lobog a képen, így pompás grafika formájában rárakott még egyet.

Aradszki ügyes trükkje, hogy a gratuláló poszt szövegében nem említi Orbán Viktort, így lehetséges, hogy az egész a kislánynak szól.

De a gratulációversenyt és a boldogozást ki nyerte volna más, mint Boldog István vádlott, ezzel a fotóval:

De ez csak egy kis ízelítő, ha jó gratulációt látsz, küldd el azt a szerk KUKAC 444.hu címre, és kiposztolom a legjobbakat.

(A cikk nem jött volna létre Haszán Zoltán állhatatos kutatómunkája nélkül.)

Először a méretén lepődtem meg: az első, szivárványcsaládokról szóló magyar nyelvű mesekönyv valójában egy aprócska, cserében vastag kartonpapírra nyomtatott lapozgató, aminek a teljes szövege nem tenne ki egy gépelt oldalnyit.

Nem véletlenül, ez ugyanis kifejezetten a legkisebb mesehallgatóknak szánt kötet, de két rövid, egyszerű verssel. Az első egy kisfiú és a cicája reggeléről, a másik pedig egy kislány és a kutyája estéjéről szól. A különlegességük annyi, hogy a kisfiúnak két anyja van, a kislánynak meg két apja, vagyis Szabó T. Anna fordításában egy apukája és egy apuja.

A minimálsztorik aranyosak és tudatosan hétköznapiak, a gyerekek pont úgy viselkednek bennük, mint a gyerekek, a háziállatokról és a szülőkről nem is beszélve.

A könyv hatásmechanizmusa igencsak hasonlít ahhoz, amit idősebb Pieter Bruegel vetett be az Ikárosz bukása című festményén, ahol a címadó hős nemhogy nem főszereplő, de alig lehet kiszúrni a jobb alsó sarokban.

A Micsoda család! Ikaroszai a szülők, akik megjelennek ugyan, de csak érintőlegesen, hiszen az egész nem róluk, hanem a gyerekekről meg az állataikról szól, az anyák és apák szerepe annyi, hogy ne csináljanak semmi különöset, hiszen az egész dolog csak addig különös, míg először lát ilyet az ember.

Szóval a könyvben természetesen nincs semmi botrányos, de még csak merész sem. Elina Braslina rajzai klasszak. Az illusztrátor annyira el akarta kerülni, hogy az egynemű szülők váljanak látványossággá, hogy az egyik rajzon a két apa szolid túlkompenzálásból sípulóverben alszik, ráadásul a díványon.

A 16 nyelvre lefordított könyvet nálunk a Szivárványcsaládokért Alapítvány adta ki.

A kínai állampárt politikai bizottsága bejelentette, hogy a társadalom gyors elöregedése miatt engedélyezik a harmadik gyerek vállalását bármely családnak.

Kínában 1980-ban vezették be a kötelező egygyermekes családmodellt, mivel tartottak a túlzott népességrobbanástól, és féltették az akkoriban nekilóduló gazdasági növekedést. A 2010-es évek elejére világossá vált, hogy ez milyen torzulásokat okot a társadalom demográfiai szerkezetében. Egyrészt sokkal több lett a férfi, mint a nő, vidéken sokan ugyanis egyszerűen megölték az újszülött kislányokat, hogy legyen fiú örökös, másrészt vészesen öregedni kezdett a társadalom, ami a gazdaságra is visszaütött.

2013-ban először azt engedélyezték, hogy aki egygyerekes családból származik, annak lehessen 2 gyereke. 2016-tól kezdve ezt bárkinek megengedték.

Bár Kínában négy éve töretlenül csökkent a születések száma, és demográfusok az össze korlátozás eltörlését sürgették, a mostani lépés mégis sokakat meglepett.

(via New York Times)

Manhattan nyugati oldalán, a Meatpackig District magasságában megnyitották New York és a világ egyik leglátványosabb közparkját, ami egy, a Hudson folyóból a part közelében kiemelkedő mesterséges szigetre épült. A szigetet, amire Manhattanből gyaloghídon át lehet bejutni, az egykori 54-es számú móló cölöpei támasztják alá. A félsziget nyugati oldalán egykor ugyanis forgalmas kikötő terült el, innen, az 54-esről indult el például 1915-ben a Lusitania óceánjáró, hogy a németen Írország partjai előtt megtorpedózzák.

A Little Island felépítését egy Kaliforniában született és most is ott élő milliárdos, Barry Diller adományai tették lehetővé. A karrierje során tévécsatornákat és filmstúdiókat vezető - közben lényegében ő találta fel a tévécsatornák által megrendelt tévéfilm műfaját - majd cégtulajdonosként is sikeres Diller eddig 260 millió dollárt (74 milliárd forintot) adott a projektre plusz előre elvállalta, hogy a következő 10 évben további 120 milliót ad a sziget fenntartására és az ott előadandó színházi produkciókra, így a végére 108 milliárd forintnak megfelelő adománnyal fogja támogatni a parkot. Diller egyébként a divattervező Diane von Furstenberg férje.

Ami nem pusztán park lesz, hanem pezsgő rendezvényhelyszín is: 3 színpad található rajta plusz egy szabadtéri night club, a pezsgés meg nem szóvirág, hanem arra utal, hogy őszig 500 különböző programot kötöttek le az angol Thomas Hetherwick által tervezett sziget helyszíneire.

Dillerék nem először támogatnak Nyugat-Manhattani rehabilitációs projektet: korábban 2í millió dollárt adtak a High Line nevű magasvasút-szakasz parkká alakítására.

(via CNN és Wall Street Journal)

Aki mostanában Sydney környékén felmászik egy dombtetőre, esélye van arra, hogy lenyűgöző látványban legyen része. Májusban indul ugyanis a hosszúszárnyú bálnák nagy éves vándorlása az Antarktisz-közeli táplálkozóhelyeikről a Nagy Korallzátonyhoz, ahol szaporodnak. Negyvenezer hatalmas emlősről van szó, így a dolog igen mutatós.

A faj annyira elszaporodott az Ausztrália környéki vizekben, hogy fontolgatják, hogy levegyék a veszélyeztetett fajok listájáról. De annyira elszaporodott, hogy biológusok szerint már annyian lehetnek, mint a kereskedelmi bálnavadászat elkezdése előtt voltak. Érdekes, hogy bár mindenfajta bálnavadászat tilos, a hosszúszárnyúak állománya sokkal nagyobb tempóban regenerálódik, mint a többi bálnafajé.

A nagyobb termetű barázdásbálnák közé tartozó, igen nagy melluszonyáról és látványos ugrándozásáról ismert hosszúszárnyút a hatvanas évekre majdnem sikerült kiirtani, hiszen az eredeti állománynak csak durván tizede maradt meg, amikor 1966-ban betiltották a vadászatukat. Az Ausztrália környéki vizekben ekkorra már csak összesen nagyjából ezer példány maradt meg. A háborítatlanság következtében mára negyvenezer fölé emelkedett a számuk ugyanezeken a vizeken, annak ellenére, hogy a ezt a fajt kifejezetten veszélyeztetik az óriási halászhálók és a megnövekedett hajóforgalom.

De elképesztő a szaporodási tempójuk: az, hogy ők az óceán nyulai, nem az én zsurnaliszta fordulatom, hanem idézet Olaf Meyneckétől, a Griffith University bálnakutatójától. Kollégája, a Murdoch Universityn oktató Joshua Smith az Economist kérdésére “biológiailag szinte valószínűtlennek” nevezte, hogy az Ausztrália-környéki állomány mostanában durván évi 1í százalékkal gyarapodik.

5 dollárt kér minden maszkot viselő vendégétől a kaliforniai Mendocinóban a Fiddleheads Café tulajdonosa. Az így befolyó összeget teljes egészében jótékonyságra fordítja.

“Nem hiszem, hogy túl nagy összeg lenne 5 dollárt kérni jótékony célokra olyan vendégektől, akik azt állítják, hogy ennyire törődnek a lakóközösségükkel”

- nyilatkozta a 34 éves Chris Castleman.

A vendéglátós egy pillanatig sem rejtette véka alá, hogy a járványellenes intézkedések annyira dühítik, hogy meg akarja büntetni azokat is, akik betartják azokat. Azt is nyilatkozta ugyanis, hogy

“Itt az ideje, hogy a hatástalan kormányzati intézkedések pártolói elkezdjenek megfizetni a járulékos kárérét, amit közösen okoztak.”

Az NBC híradójának nyilatkozó Castleman végül kibökte, mi az igazi problémája:

“Nem hiszek a maszkviselésben.”

Ezt már abból sejteni lehetett, hogy az ötdolláros előtt márciusban olyan akciót tartott, hogy elengedte a számla felét azoknak, akik maszkban érkeztek ugyan, de azt hajlandók voltak a szemétbe dobni.

(via The Hill)

A 2010-es kormányváltás évében az akkori zárszámadási törvény szerint 5748-an dolgoztak a minisztériumokban, míg jövőre már 11979-en lesznek - írja a Népszava. Hasonló tempóban sokasodtak ez idő alatt a kormánytagok: a 2010-es Orbán-kormány összesen 106 miniszterrel, államtitkárral és helyettes államtitkárral alakult meg, mára már 198-an dolgoznak ilyen munkakörökben.

A minisztériumi dolgozók duplázódásának voltak átszervezési okai is, például az, hogy egy rakás háttérintézményt beolvasztottak a minisztériumokba. Az is hasonló ok volt, amikor feloszlatták az uniós pénzek elosztásával foglalkozó Nemzeti Fejlesztési Ügynökséget (NFÜ), és az ott dolgozó durván 500 ember eloszlott a minisztériumok között.

De a bürokrácia ettől függetlenül is nagy tempóban duzzadt. Néhány példa:

• A Miniszterelnökségen 11 éve 93-an dolgoztak. Ugyanazt a munkát a a miniszterelnöki kormány- és kabinetirodán ma már 780-an, több mint nyolcszor annyian végzik.
• A Külügyben ma 40 százalékkal dolgoznak többen, amit részben magyarázhatna az, hogy az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) jogelődjétől, a nemzeti fejlesztési tárcától ide került a külgazdasági ügyek intézése. De az ITM létszáma közben 400 százalékkal nőtt.
• Mindeközben lényegében változatlan maradt a Honvédelmi Minisztérium létszáma, a mezőgazdaságié viszont annak ellenére csökkent, hogy elvileg ide olvadt be a megszűnt környezetvédelmi tárca. Csökkent a közigazgatási feladatait a Miniszterelnökségnek átadó igazságügyi tárca létszáma is.

A 2022-es költségvetési tervekből derül ki, hogy jövőre 423 fővel, vagyis 3,7 százalékkal nő a minisztériumi létszám. A mostani növekedés fő nyertese is a Miniszterelnökség. Csak Novák Katalin családügyi tárca nélküli miniszter plusz 40 embert kap, így már 180 ember fog a keze alá dolgozni, ami 2010-ben önmagában kitett volna egy fél minisztériumot.

“Szó szerint sírtam az örömtől” - idézte fel James Diggle cambridge-i professzor, hogy mit érzett, amikor 15 évnyi folyamatos szótárírás után leadta a kész kéziratot a nyomdába, hogy összesen 23 év elkészítés után elkészülhessen a modern kor első ógörög-angol szótára.

Az ógörög nyelv és kultúra iránt érdeklődő britek többsége majdnem kétszáz éve nyúl ugyanahhoz a szótárhoz, ha egy szó jelentésére kíváncsi. 1843-ban adták ugyanis ki az utolsó ógörög-angol szótárat Nagy-Britanniában, amit a HG Liddell-Robert Scott szerzőpáros 1889-ben rövidített formára sűrített Intermediate Greek-English Lexicon címen.

John Chadwick 1997-ben vetette fel, hogy az elavult definíciók és a néha már értelemzavaróan prűd viktoriánus megfogalmazások miatt ideje lenne a ráncfelvarrásnak. Végül is addigra szinte az egész XX. század új görög szótár nélkül pergett le. Chadwick ötévesre becsülte a végül jó 23 évesnek bizonyuló munkát.

Az egész azért tartott ilyen sokáig, mert a szótárszerkesztő bizottság elég hamar rájött, hogy a Liddell-Scott menthetetlenül elavult, de nemcsak a szócikkek megfogalmazása, hanem az egész szemlélete és szerkezete miatt is. Ezért úgy döntöttek, hogy először az első betűtől az utolsóig újraolvassák a szótár alapjául szolgáló szinte összes eredeti irodalmi művet Homérosztól a második századi szerzőkig, majd mindent újraírnak.

Az új mű a Cambridge Greek Lexicon címen fut, kétkötetes, 1500 oldalas és 37 ezer szót tartalmaz 90 ógörög szerzőtől.

Mivel a cél a közérthetőség és az élő angol nyelv használata volt, nem finomkodtak az ógörög szerzők által előszeretettel használt szexuális jelentésű vagy direkte trágár szavak esetében sem. Illetve az olyanoknál, amik ma már nem igazán számítanak illetlenségnek, de a viktoriánus illemkódex szerint leírhatatlan szavak voltak. A Liddell és Scott által még “könnyít magán, elvégzi a dolgát”-ként definált χέζω ige az új szótárban már "székel, szarik" formában szerepel. A βίνέω a “tiltott érintkezésre lép” helyett az új kiadásban már “baszik”. A λαικάζω igét Liddell és Scott még a “to wench” igével írta le, ami a korabeli angolban nagyjából “buja nőszemélyekkel hetyeg” jelentésű volt, az új szótár szerzői azonban elárulják a két évszázada csúnyán megvezetett brit tudósoknak, hogy ez valójában annyit tesz, fellációt végrehajtani, amit a kortárs cambridge-i professzorok a “faszt szopni” formában is leírnak a nehezebb fejű ógörög szakosok kedvéért.

Modernizálták a simán csak elavult definíciókat is, a βλαύτη például “a gigerlik által viselt papucsfélé”-ből “egyszerű lábbeli, papucs” lett.

Az új szótár abban is szakít az előddel, hogy a szócikkeket nem az adott szó első irodalmi előfordulásával, hanem a szó eredeti jelentésével kezdik. “Vegyük például a πόλις szót, ami sokaknak “polisz” formában ismerős” - magyarázta Diggle. “A szócikkünk bemutatja, hogy hány jelentésárnyalata van a szónak. Az eredeti jelentése “fellegvár, akropolisz” volt, hogy később az általánosabb “város, település” illetve “vidék, földterület” értelemben is használják, a klasszikus korban pedig specifikusan a “város mint politikai entitás, városállam”, illetve a városlakókra utalva a “polgárok közössége” értelemben.

Amikor a Guardian újságírója kissé provokatívan megkérdezte Diggle-t, hogy tervez-e másik szótárat írni, egymás után ötször mondta, hogy “nem”, majd így fejezte be: “Elképesztően nagy megkönnyebbülés és öröm volt befejezni. Az elmúlt 15 évben nem csináltam semmi mást, tényleg ez uralta az életemet.”

Nagyinterjút csinált a korábban Mészáros Lőrinc tulajdonában lévő Nemzet Sport főszerkesztője, a Felcsúton lakó és korábban a Mészáros fociakadémiáján sajtófőnökösködő Szöllősi György Mészáros Lőrinccel.

Szöllősi az interjúban Pósa Lajos-i népies álnaivsággal kérdezett rá arra a mindenki által ismert tényre, hogy Mészáros egy budapesti, XII. kerületi luxusvillába költözik Várkonyi Andrea tévéssel, ebben a formában:

A hazai mérkőzéseken itt lesz? Mert arról lehet hallani, hogy elköltözik a faluból.

Amire a milliárdos a legkevésbé romantikus választ adta Ádám és Éva első szerelmi fészkének felépülése óta:

“Nem fogalmaznék úgy, hogy elköltözöm, egyszerűen csak családi, praktikus okok miatt kétlaki életet alakítunk ki. Felcsúton nőttem fel, nem tudnék innen elszakadni, nagyon ragaszkodom ehhez a régióhoz érzelmileg, munkahelyi és családi okokból is. Azonban a mindennapok és a munkánk szükségessé tette egy budapesti bázis kialakítását is. “

Majd úgy ahogy megnyugtatta a személyes jelenlétére vágyó falubelieket, a következővel:

“Vagyis Felcsúton is sokat leszek továbbra is, nemcsak amikor meccs van. De akkor, ha csak tehetem, mindenképpen.”

Persze nemcsak erről esett szó a Puskás Akadémia tulajdonosával készített interjúban. Hanem olyanokról is, hogy:

A milliárdos a bronz- majd az ezüstérem után állítólag nem vár aranyat a csapatától, bár ezt kicsit kétértelműen fogalmazta meg:

“A nívóból ugyanakkor nem szeretnénk engedni, még ha túlzás is lenne azt gondolni, hogy a bronz és az ezüst után jövőre aranyérem következik.”

Forradalmi kísérlet kezdődhet idén Felcsúton, amennyiben megpróbálkoznak piaci bevételeket szerezni:

“(...) az MLSZ által elosztott jogdíjak és szponzoraink támogatása mellett immár a játékoseladásból származó bevételekre is alapozunk.”

Mészáros indirekt módon cáfolta a tényként kezelt pletykát, miszerint az övé lenne a Diósgyőr focicsapata is, mondván, valójában a klub összes többi szakosztálya lett az övé:

“A futballklub kivételével a többi szakosztályt működteti az egyik cégem, és több üzleti érdekeltségem is van a térségben, ami nagyon fontos a Mészáros-csoportnak. Felelősséggel tartozunk az ott élő emberek életkörülményeinek javításáért, a helyi sport támogatásával is. És szurkolok a futballcsapatnak is, hogy mielőbb jusson vissza az élvonalba, már csak azért is, mert övé az egyik legnagyobb szurkolótábor. Leisztinger Tamás nagyon sokat tett a klubért, a térség sportjáért az elmúlt években, most rajtunk a sor, a futballklub is jó kezekben van.”

Az interjúból az is kiderül, hogy Garancsi István oligarchakolléga, a Puskás mögött egy hellyel végző Vidi tulajdonosa nem gratulált személyesen Mészárosnak az ezüstéremhez, ezt Kovács Zoltán sportigazgató tette meg. Talán ez váltotta ki a Mészárostól olvasott első viccelődős mondatot:

"Kovács Zoltán sportigazgató sportszerűen gratulált, egyúttal én is neki a bronzérmükhöz, ami persze nem esett nehezemre…"

A felcsúti focistáknak se lehet könnyű, kiderült ugyanis, hogy amikor a Puskás az idény első felében hullámvölgybe került, olyan összetartást tartottak a csapatnak, amin a tulajdonos is részt vett hangulatfelelősként:

"Rendeztünk akkor egy összetartást – magam is részt vettem rajta –, amely ragyogóan sikerült: a szakmai stábnak sikerült helyreállítania az öltözői hangulatot, a játékosok önbizalma is visszatért, és újra jól szerepeltünk."

Az interjú szöveggel egyenértékű elemei ezúttal a fotók, amikről kiderül, hogy Mészáros Lőrinc úgy lefogyott, hogy úgy néz ki, mint egy Palik Lászlóval keresztezett agár.

Rövid háttércikkben foglalkozik a brit Times Orbán miniszterelnök pénteki londoni látogatásával, illetve annak jelentőségével.

Az írás azzal a felütéssel indul, hogy Boris Johnson miniszterelnök szerint Nagy-Britannia biztonsága és jóléte szempontjából életfontosságú a megbeszélés “Magyarország szélsőjobboldali vezetőjével”, aki a legutóbbi választásokon nyíltan a konzervatívokat támogató lap szerzője szerint “Kína és Oroszország legnagyobb európai vezérszurkolója”.

A cikk ezután felidézi, hogy a látogatásra éppen akkor kerül sor, amikor Nagy-Britannia és az EU vezetői annak a Fehéroroszországnak a megbüntetését fontolgatják, ami azon önkényuralmi vezetésű országok egyike, amelyeket Orbán védeni szokott a nyugati bírálatoktól. Megemlítik, hogy Orbán “Oroszország leghűségesebb szövetségese az EU-ban, aki többször is megvétózta Kína elítélését.” Illetve azt is, hogy az euroszkeptikus magyar miniszterelnököt Brüsszelben a demokrácia, a jogállam és a sajtószabadság aláásása miatt kritizálták.

A Times szerzője szerint a londoni megbeszélés kellemetlenségeket szülhet Johnsonnak, aki júniusban egy G7-csúcstalálkozó házigazdája lesz és vezető szerepet szán országának a legerősebb demokratikus országok szövetségében.

A cikk ezek után azt taglalja, hogy Orbán tavaly a Fehéroroszország elleni szankciók feloldását sürgette az EU-nál, és hogy a magyar miniszterelnök azon kevés európai vezetők egyike, akik továbbra is kapcsolatot tartanak fenn Lukasenkával, “aki Európa utolsó diktátoraként ismert”.

Egy, a Magyar Közlönyben megjelent egymondatos köztársasági elnöki határozatból derül ki, hogy Áder János június elsejei hatállyal felmentette Korom Ferencet, a Magyar Honvédség parancsnokát.

A HVG erről szóló cikke megjegyzi, hogy Koromot Áder határozott időre, négy évre nevezte ki, ami csak 2023-ben járt volna le.

Bár a döntés hátteréről egyelőre semmit sem tudni, az olyan szempontból kissé elhamarkodottnak tűnik, hogy Korom hasznos lehetett volna a Tél Tábornok elleni harcban, hiszen a vezérezredes szakképesítései között szerepel, hogy Norvégiában elvégezte a Parancsnokok Téli Hadviselés Tanfolyamát.

• Egy sűrűbben támadnak fizikailag is az utaskísérőkre az amerikai légiutasok, van, akinek a fogait is kiverték, a szabályozó hatóságot elárasztották a hasonló ügyek.

A Southwest Airlines nevű amerikai légitársaság szakszervezete már központi beavatkozást sürget “az agresszió és erőszak járványa” ellen. Az amerikai repülőkön ugyanis látványosan megszaporodtak az atrocitások: a légügyi hatóság az elmúlt három hónapban 1300 agresszív utas ügyében volt kénytelen intézkedni.

A CNN témával foglalkozó videójában négy friss esetet idéznek fel, amikben utasok verbálisan gyaláztak, megráztak és meg is ütöttek munkájukat végző utaskísérőket. Az egyik utas pedig üres alkoholos üvegekkel és étellel dobálózott dühében, ami miatt a járat a felszállása után nem sokkal visszafordult a kiindulási reptérre. A légügyi hatóság (FAA) 32750 dollárra, vagyis majdnem 9,5 millió forintra büntette ezért. Egy másik utas, aki januárban a kézipoggyászával ütött meg egy stewardesst, 16500 dolláros (4,7 millió forintos) számlát kapott.

A hatóság egyik embere úgy érzékeltette a mostani hullámot, hogy normális időszakokban néhány naponta érkezik be hozzájuk hasonló panasz, manapság viszont napi több is befut. Ráadásul nemcsak hétköznapi utasok ügyeivel kell foglalkozniuk, az FAA előtt van egy alaszkai szenátor esete, aki megtagadta a maszkviselést, ezért erővel kellett leszállíttatni egy gépről.

Néhány óra alatt a következők történtek Egerben kedden és szerdán:

• A 2019-es önkormányzati választásokat a városban megnyerő, az egyesült ellenzéki pártok közös ernyőszervezeteként létrehozott Egységben a Városért Egyesület (EVE) kizárta az elnökségéből Mirkóczki Ádámot, a város polgármesterét, aki az ő színeikben győzött.
• De magából az egyesületből nem zárták ki.
• Mirkóczki erre válaszul szerdán egyrészt kilépett az egyesületből, másrészt az EVE közgyűlési frakciójából is.

Az egykori jobbikos, de a pártból már tavaly kilépő politikus a 444-nek azt nyilatkozta, hogy

“Itt az előválasztás, megbolondultak a pártok helyi jelöltjei. Azzal akarnak plusz lájkokat szerezni, hogy ki támad engem jobban.”

Mindez az előválasztás okozta villámgyors eszkalálódásra is utalhatna, csakhogy a problémák Egerben jóval korábban kezdődtek.

A várost szűk többséggel irányító ellenzéki koalíció formálisan valójában már 2020 őszén felbomlott, amikor az LMP-s Komlósi Csaba és a momentumos Keresztes Zoltán a polgármester szerintük egyeztetéseket hanyagoló, Komlósit a Fideszére emlékeztető vezetési stílusa miatt kiléptek az EVE-frakcióból. Komlósi előtte nemhogy tagja, de egyenesen a vezetője volt az EVE képviselőcsoportjának. Az ő kilépésük ráadásul nem az első jel volt: Mirkóczki Ádám polgármester korábban úgy összekülönbözött az MSZP-s Mirkóczki Zita alpolgármesterrel, hogy le is váltotta őt a pozíciójából.

Kilépésekor mindkét szakadár arról beszélt, hogy a helyi ügyekhez továbbra is konstruktívan fognak viszonyulni.

Azt, hogy a széles helyi ellenzéki koalíciót a legelejéről milyen ellentétek feszegethették, jól jellemzi, hogy Mirkóczki a 444-nek most úgy fogalmazott, hogy

"Másfél évvel ezelőtt (vagyis már a győztes 2019-es választás után, a szerk.) felkészültem arra, hogy nem lesz többségem. "

De 2020 őszén kívülről még úgy tűnt, hogy a feszültségek, ha tagadhatatlanok is, esetleg még orvosolhatók. Az MSZP-s Mirkóczki például a frakció tagja maradt, sőt a két szakadár képviselő kilépésére az EVE képviselőcsoportja kifejezetten élesen reagált:

„A képviselők által, a sajtótájékoztatón elmondott kritikákat még a nyáron átbeszéltük, és egy éppen Komlósi Csaba által megszövegezett frakciószabályzattal rendezte a képviselőcsoport. Augusztus óta minden közgyűlési döntésünk a frakció előzetesen megvitatott és elfogadott álláspontját tükrözte, ennek ellenére a két képviselő több alkalommal a frakciótöbbség döntésével ellentétesen szavazott a közgyűléseken. A Komlósi Csaba és Keresztes Zoltán által elmondott vádak nem igazak és teljesen alaptalanok. Az Egységben a Városért Egyesületet tavaly októberben szavazataikkal támogató egri választók joggal érezhetik becsapva magukat."

Vagyis a széles ellenzéki koalíció ekkor még igyekezett összezárni. De világos volt, hogy a feszültség nem csökken: a DK-s Berecz Mátyás alpolgármester 2021. januárjában lemondott a pozíciójáról, egyúttal bejelentve, hogy a pártja jelöltje lehet az országgyűlési előválasztáson.

Az enyhe kifejezés, hogy Mirkóczki nem tett meg mindent a feszültség csökkentéséért. 2021 márciusában például azt nyilatkozta a Magyar Hangnak, hogy nem tekinti magát az ellenzék részének. Arról pedig, hogy az ellenzéki vezetésű önkormányzatok közösen tiltakoztak a kormányzat járványra hivatkozó adóelvonásai ellen, azt mondta, „hogy az ellenzéki pártok bástyaként szeretnék használni a nem fideszes városokat, teljesen logikus pártpolitikai szempontból”, de ő ezt polgármesterként nem engedi.

Berecz erre pár nappal ezelőtt azt nyilatkozta a 24.hu-nak, hogy

"Mirkóczki Ádám, aki 2019-ben az ellenzéki összefogásnak köszönhetően lett Eger polgármestere, már nem az ellenzék szekerét tolja. Tüntetőleg mutatkozik a Fidesz politikusaival, miközben velünk szóba sem áll. Eddig ezt nyilvánosan nem mondtuk ki, a tényeket azonban már nem lehet szőnyeg alá söpörni."

Mirkóczki a 444-nek erről azt mondta, hogy aki ismeri az eddigi politikai karrierjét, az nehezen vádolhatja őt Fidesz-barátsággal.

Ahhoz képest, hogy mindkét fél arról beszélt, hogy konstruktív, gyakorlatias, és a város érdekeit nézi, kifejezetten provokatív gesztusnak tűnt, hogy az EVE kedden kizárta az elnökségéből az egyesület frakciójában politizáló Mirkóczki Ádámot. Hogy egész világos legyen a dolog tisztán piszkálódás jellege, mindezt úgy, hogy magából az EVE-ből nem zárták ki. Miközben az is kétségtelen tény, hogy a polgármester Magyar Hangnak adott nyilatkozata, amit a kizárást indokolva is felemlegettek, nyilvánvalóan provokatív volt.

Ehhez képest már nem igazán volt meglepetés, hogy az egykori jobbikos ma egészen kilépett a szervezetből és a közgyűlési frakcióból is. Az adok-kapok láthatólag nem csillapította Mirkóczki lendületét, aki azt fejtegette a 444-nek, hogy az egri ellenzékiek "mintha másfél éves kómából ébredtek volna fel", hogy miközben "a Fidesszel szemben nem nagyon sikerül" fellépniük, inkább őt támadják.

A helyzet most a következő a közgyűlésben: az EVE-nek korábban Mirkóczkival együtt 10 képviselője volt, a Fideszből, a vele szövetséges Mi Hazánkból és Pócs Alfréd képviselőből álló kormánypárti blokknak 8. A két szakadár tavaly októberi kilépése után 8-8-2-re módosultak az arányok, azzal pedig, hogy Mirkóczki ma távozott az EVE-ből, most már a választásokat elveszítő Fidesz vezette csoport a legnagyobb. Ez nem formális csoport, de a Mi Hazánk képviselője és Pócs gyakran szavaz a Fidesszel.

De mindez egyelőre csak üres számmágia, hiszen a közgyűlés a járványügyi előírások miatt 2020 eleje óta nem üzemel, és a várost a polgármester - hasonlóan az összes hazai településhez - egyszemélyi döntésekkel irányítja. Vagyis - egyelőre - nincs igazi tétje vagy következménye a kilépéseknek.

De mi lesz akkor, ha visszatér az élet normális menete? Mirkóczki azt mondta, reméli, hogy az előválasztás után "kijózanodás" következik. A Momentum országos vezetésének nevében Hajnal Miklós pedig azt mondta a 444-nek, hogy

"elképzelhetetlennek tarjuk, hogy a város irányítását átadjuk a Fidesznek."

A Hajnallal folytatott beszélgetés jól rávilágított az egri ügy egyik fontos vonására: az érintett ellenzéki pártok központjai sokkal inkább megegyezéspártiak, mint a helyi embereik. "Országos szinten nem volt baj Mirkóczkival, de helyi szinten nem volt elég az egyeztetés" - magyarázta például a momentumos. Arra pedig, hogy egyelőre mennyire nincsenek ötletek az egri közös folytatásra, tökéletes illusztráció Hajnal válasza arra a kérdésemre, hogy mi a tervük az utánra, hogy az élet visszatér a szokásos kerékvágásba:

"Ezt helyi szinten kell megoldani, (...) mi nem fogunk semmi jót szabotálni."

Az is jól jellemzi a párközpontok zavarát, hogy az ügyben elküldött kérdéseimre a cikk közléséig egyedül a Momentum reagált érdemben, az MSZP-től és a DK-tól nem érkezett semmiféle reakció.

A legendás fotó egyik főszereplője republikánus színekben száll sorompóba.

Korábban 11 nő számolt be arról, hogyan drogozták be és kényszerítették szexre őket, most ketten feljelentést tettek.

„Magyarországon magyarul beszéljetek!” - mondták, majd rúgni kezdték őket acélbetétes bakanccsal.

Voltak félelmek, hogy többedik oltás esetén a szervezet immunissá válik a vakcina hordózóanyagának használt adenovírusra. De az első adatok azt mutatják, hogy nem.

Egyelőre senki sem érti, mi történt Sencsenben.

A szupermodell mindenkit meglepett, mert eddig nem beszélt arról, hogy gyereket várna.

18 éves volt. A természetben 8-12 évig élnek.

Akik, mint kiderült, a régi Néphadsereg bikkfanyelvével tervezik meghódítani a világűrt. Bár hódítás és kutatás helyett kezdetben inkább műholdakat fognak irányítani.

Csak lassan esett le nekik, hogy ez itt a sohasem volt magyar bringás siker, de akkor nagyon.

A nővér éppen ellátta, de amint elfordult, a nő döfött.

“ELJÖTT AZ IDŐ, AMIKOR MEG KELL SZEGNI A TÖRVÉNYEKET” - írta a képviselő csupa nagybetűvel.

Pénzmosás és illegális ingatlanvásárlás is szerepel a Szervezett Bűnözés Elleni Ügyészség vádiratában. A vádlott az Orbán-kormány vendége Budapesten.

Nem túlzás Harsányi Levente főművének nevezni. Lenyűgöző színészi játék, sodró ének, hibátlan szövegek, zúzós klip.

A Jellinek Dániel-féle Indotek két régi magtárat épített át.

A BME dékánja jól megmondta a váltópapucsosoknak és a fizikai munkásoknak.

A Pihe nevű kakas vágta át a szalagot.