Szász Zsófi

„2021. augusztus 20-22 között az Országos Kórházi Főigazgatóság utasítására az oltások beadása országos szinten szünetel. Azon oltakozók részére, akik ezekre a dátumokra kaptak esetleg időpontot, soron kívüli időpontot biztosítunk a következő hétre” – közölte oldalán a Honvédkórház.

Hetvenöt éves korában vasárnap elhunyt Gerd Müller, a németek legendás labdarúgója.

A Bayern München és a német válogatott nagyszerű csatára a bajor klub színeiben 607 térmérkőzésen 566 gólt szerzett, a Bundesligában pedig 427 meccsen 365 gólig jutott, amivel toronymagasan a legeredményesebb - írja megemlékezésében a bajor klub. A német bajnokságban hétszer volt gólkirály. A válogatottban, mellyel 1972-ben Európa-, 1974-ben pedig világbajnok lett, 62 összecsapáson 68 találatot ért el.

A „nemzet bombázója” háromszor nyert Bajnokcsapatok Európa-kupáját (BEK) és egyszer Kupagyőztesek Európa-kupáját (KEK). Négyszeres német bajnok és négyszeres kupagyőztes, 1970-ben ő érdemelte ki az Aranylabdát.

Visszavonulása után is a Bayern München kötelékében maradt, hosszú ideig az utánpótlással foglalkozott. Évek óta Alzheimer-kórral küzdött. (MTI)

Boris Johnson brit miniszterelnök pénteken kizárta a katonai megoldás lehetőségét a radikális iszlamista tálibok megerősödésének megakadályozására Afganisztánban, de szerinte „a brit katonák által hozott áldozatok nem voltak hiábavalóak” afgán földön.

Johnson a kormány különleges helyzetekben összehívott tanácskozó testületének (COBRA) ülését követően megerősítette, hogy a következő napokban hazaszállítják a brit nagykövetség alkalmazottait az afgán fővárosból, Kabulból. Elmondta továbbá, hogy a kormány fokozza az erőfeszítéseket a brit erőket segítő afgán állampolgárok brit földre szállítása érdekében, akikre megtorlás várhat a tálibok részéről.

Az afgán állampolgárok kérelmének elbírálásában segédkező brit belügyi tisztségviselők csatlakoznak ahhoz a hatszáz brit katonához, akik Afganisztánba utaznak, hogy segítsenek a brit követségi alkalmazottak és állampolgárok hazaszállításában, miközben a tálibok fokozatosan körbezárják a fővárost.

A brit kormányfő újságíróknak nyilatkozva hangsúlyozta, hogy a történtek „elkerülhetetlen logikus következményei” Joe Biden amerikai elnök azon döntésének, hogy szeptemberig befejezik az amerikai csapatkivonást.

Johnson közölte, hogy Nagy-Britannia továbbra is együttműködik a nemzetközi partnerekkel annak megakadályozása érdekében, hogy Afganisztán ismét a „nemzetközi terrorizmus táptalaja” legyen. Azt viszont elismerte, hogy nem tudtak megoldást elérni a harcmezőn. „Nyilvánvalóan nagyon nehéz, de mégis úgy gondolom, hogy az Egyesült Királyság rendkívül büszke lehet arra, amit Afganisztánban véghezvitt az elmúlt húsz évben” - fogalmazott. (MTI)

Az idei július volt a valaha feljegyzett legmelegebb hónap a Földön - közölte pénteken az amerikai Nemzeti Óceán- és Légkörkutató Hivatal (NOAA), amely szerint az új rekord megszületésében szerepet játszott a klímaváltozás.

A globális felszíni átlaghőmérséklet 2021 júliusában 0,01 Celsius-fokkal haladta meg a korábbi legmelegebb júliusi hőmérsékletet, amelyet 2016-ban, 2019-ben, majd 2020-ban mértek. Ezzel az idei a legmelegebb július volt a feljegyzések kezdete óta, egyben a legmelegebb az összes hónap közül - olvasható a szervezet honlapján.

Az 20. század 15,8 Celsius-fokos globális júliusi felszíni (szárazföldi és tengeri) átlaghőmérsékletét 0,93 fokkal haladta meg idei július. Az északi féltekén a szárazföldi felszíni hőmérséklet minden korábbi júliusinál magasabb volt, a példátlannak számító 1,54 fokkal meghaladva a korábbi, 2012-es rekordot.

A NOAA 142 éve méri a Föld hőmérsékletét. Az amerikai ügynökség Európában a második legmelegebb - a 2010. júliusival azonos, és csak a 2018. júliusitól elmaradó - júliust mérte, Ázsiában pedig a mérések kezdete óta a legmagasabb júliusi hőmérsékletet. Mérései szerint 2021 júliusa egyaránt a 10 legmelegebb július hónap között volt Észak- és Dél-Amerikában, Afrikában és Óceániában.

Az Európai Unió Copernicus Légkörmegfigyelő Szolgálata (C3S) augusztus 5-én azt közölte, hogy a tavalyival karöltve az idei a harmadik legmelegebb július volt a világban a mérések kezdete óta. A C3S adatai szerint Európa tekintetében csak 2010 júliusa volt melegebb az ideinél. Az európai légkörfigyelő szolgálat mérései 1950-ig nyúlnak vissza, ám rendszeresen egyeztetik őket a 19. század közepe óta gyűjtött feljegyzéseket őrző adatbázisokkal.

A két szervezet mérései között gyakran vannak kisebb eltérések.

Az eddigi adatokból a NOAA azt a következtetést vonta le, hogy 2021 egésze várhatóan a tíz valaha mért legmelegebb esztendő között lesz. (MTI)

Egy ismeretlen hacker több mint 600 millió dollár értékű kriptovalutát lopott el a Poly Network nevű kriptokereskedő oldaltól, amivel a történelem eddigi legnagyobb kriptorablását követte el. A pénzt aztán visszaszolgáltatta a Poly Networknek, és még a félmillió dolláros jutalmat sem fogadta el, amit azért adott volna a cég, hogy felhívta a figyelmüket az oldal biztonsági rendszerének az sebezhetőségére.

A Poly Network a Twitteren közölte, hogy az általuk Mr. White Hatnek nevezett hacker az összes valutát visszaadta, kivéve azt, amit a Tether maga fagyasztott be a lopás miatt.

A pénz jelenleg egy olyan számlán van, amit a cég és a hacker közösen kezelhet.

A hacker azt állítja, hogy az elejétől fogva az volt a terv, hogy visszaadja a pénzt, a Poly Network biztonsági hibájának a megtalálása pedig élete egyik legjobb pillanata volt. A cég megköszönte neki, hogy feltárta a problémát.

Szakértők szerint a blockchain tranzakciók működési sajátosságai miatt egyébként se ment volna sokra a lopott kriptovalutával, mert nem tudta volna a személyazonossága felfedése nélkül elkölteni a pénzt. (CNN)

Egy hete találgatja a sajtó, hogy tényleg Banksy alkotásai-e azok a graffitik, amik a kelet-angliai Lowestoft, Gorleston és Great Yarmouth városokban jelentek meg.

A világhírű street-art művész Instagram-videóval igazolta a feltételezéseket:

A bejegyzés megtekintése az Instagramon

Banksy (@banksy) által megosztott bejegyzés

Itt is lehet őket nézegetni:

Norvégia és Dánia átmenetileg bezárja afganisztáni nagykövetségét, Németország és Finnország csökkenti diplomáciai képviseletének létszámát, Franciaország pedig ismételten hazatérésre szólította fel Afganisztánban tartózkodó állampolgárait a tálibok előrenyomulása miatt, akik már a főváros felé vonulnak. Az elmúlt években a tálibokat fegyverrel és anyagiakkal is támogató Oroszország nagykövetsége bejelentette, hogy nem készülnek a képviselet személyzetének kimenekítésére.

"Norvégia bezárja kabuli nagykövetségét, evakuálja a diplomatákat, a helyi személyzetet és a közvetlen családtagjaikat" - jelentette be pénteken Ine Eriksen Soreide norvég külügyminiszter. Oslóban a kormány azt is közölte, hogy afgán munkatársaikat nem menekítik ki a háború sújtotta országból.

Dánia is megerősítette, hogy ideiglenesen bezárják a kabuli diplomáciai képviseletet, de biztonsági okokból nem közölték, hogy mikor. Jeppe Kofod külügyminiszter felszólította az Afganisztánban tartózkodó dánokat, hogy hagyják el az országot. Szerdán a dán törvényhozás jóváhagyta, hogy menekítsék ki azt a negyvenöt afgánt, akik együttműködtek a dán kormánnyal, és két évig lakhatási engedélyt kapnak Dániában.

"Németország a lehető legalacsonyabb szintre csökkenti az afganisztáni diplomáciai személyzetének létszámát a közeli napokban" - jelentette be Heiko Maas külügyminiszter. A nagykövetség továbbra is működik majd. Maas egyben felszólított minden, még Afganisztánban tartózkodó más német állampolgárt, hogy haladéktalanul hagyja el az országot.

Franciaország is arra szólította fel állampolgárait, hogy minél előbb hagyják el Afganisztánt a romló biztonsági helyzet miatt.

Finnország bejelentette, hogy akár 130 fővel is csökkenti kabuli nagykövetsége létszámát.

A svájci kormány közölte, hogy együttműködési irodájának három munkatársa a lehető leghamarabb elhagyja Kabult.

Spanyolország „a lehető leghamarabb” kimenekíti a spanyol katonáknak dolgozó afgán tolmácsokat, közölte pénteken a spanyol védelmi minisztérium. Spanyol lapértesülések szerint mintegy ötven tolmácsról van szó.

A NATO is aggódik a tálib offenzíva okozta erőszak intenzitása miatt, beleértve a polgári személyek elleni támadásokról, célzott gyilkosságokról és más emberi jogsértésekről érkező jelentéseket is. Jens Stoltenberg főtitkár közleménye szerint a táliboknak meg kell érteniük, hogy a nemzetközi közösség nem fogja őket elismerni, ha erővel foglalják el az országot. (MTI)

Szélsőségesnek minősítette és betiltotta a Zerkalo.io hírportál működését egy fehérorosz bíróság - közölte a minszki belügyminisztérium pénteken.

A Zerkalo.io a tut.by nevű oldal utódja volt, amit a kormány tavasszal tiltott be.

A belügyminisztérium közlése szerint a hírportál működtetőinek börtönbüntetéssel kell számolniuk, ha az oldalon megjelent tartalmakat megosztják a közösségi médiában. Az ilyen tartalmak megosztását már korábban is pénzbüntetéssel vagy őrizetbe vétellel sújtották a hatóságok.

A Zerkalo.io, aminek szerkesztőségét külföldről üzemeltetik, közölte, hogy fellebbezést nyújt be a bírósági határozat ellen.

A tut.by oldalát a fehérorosz hatóságok számos razziát követően kezdték blokkolni májusban, és őrizetbe vették a médium számos munkatársát.

A tut.by az ország fő független médiuma volt, amely a rendszerellenes tüntetésekről és az azt követő megtorlásokról széleskörűen tudósított szövegben és képekben. A portál azt állította, hogy naponta akár 20 millió egyéni látogatója is lehetett. Miután tavaly év végén törölték a jegyzett tömegtájékoztatási eszközök listájáról, internetes forrásként működött tovább, így általa is tájékozódhatott tovább a közönség a fehéroroszországi eseményekről. (MTI)

Két ember életét vesztette, egy eltűnt, és 59-en egészségkárosodást szenvedtek, miután heves esőzések áradást okoztak a Krím félszigeten - közölte Szergej Akszjonov, az Ukrajnától elcsatolt régió vezetője a VKontaktye-n megosztott pénteki bejegyzésében.

Akszjonov szerint a helyi lakosok közül 4082-en károkat szenvedtek. A polgári védelem később közölte, hogy 26 ideiglenes szálláson 8410 embert helyeztek el. A legsúlyosabb károkat a vihar Kercsben okozta.

A meteorológiai előrejelzés szerint a Krímben szombatig is eltart a jégesővel és 90 km/órás széllökésekkel járó vihar. A közeli Krasznodari területen, Gelendzsik, Anapa és Novorosszijszk környékén vasárnapig napi 70-120 milliméter csapadék várató.

A Krím félszigeten június végén-július elején is súlyos esőzések voltak. Az akkori áradásokat a Jevgenyij Zinyicsev, a rendkívüli helyzetek minisztériumának vezetője elnökletével ülésező illetékes kormánybizottság pénteken visszamenőlegesen szövetségi szintű rendkívüli állapotként ismerte el. (MTI)

Csehország a közeli napokban 100 ezer koronavírus elleni Janssen-vakcinát kap Magyarországtól - jelentette be Andrej Babis cseh kormányfő pénteken a Twitteren.

Babis nem közölte, hogy ajándékról vagy kölcsönről van-e szó. Csehország már korábban három tételben összesen 340 ezer adag Pfizer/BioNtech-vakcinát kapott kölcsönbe Magyarországtól. A cseheknek a kölcsönt az év végéig kell visszaadniuk Magyarországnak.

„A Johnson & Johnson - a Janssen anyacége - vakcinái egyadagosak, és elsősorban a regisztráció nélküli oltópontokon népszerűek Csehországban” - jegyezte meg Andrej Babis. Janssen-vakcinákkal oltanak például a prágai vasúti főpályaudvaron.

Bejegyzésében Babis hangsúlyozta, hogy Prága és Budapest együttműködése ezen a téren nagyon jó, és ismételten köszönetet mondott Magyarországnak a segítségért.

Ausztria, Magyarország és Szlovénia áprilisban közösen tett ígéretet arra, hogy oltóanyagot ad át Csehországnak. Prága ugyanis nem értett egyet azzal a kompromisszumos megállapodással, amelynek eredményeképpen az Európai Unióban szétosztottak 10 millió adag vakcinát és emiatt kevesebbet kapott Brüsszelből. Andrej Babis már korábban is azt mondta újságíróknak, hogy az osztrák, magyar és szlovén ígéretek mind teljesültek.

A 10,7 milliós Csehországban péntekig több mint 10,5 millió adag vakcinát adtak be a lakosoknak, teljesen beoltottnak 5,25 millió állampolgár számít. (MTI)

A Kúriához fordul az LMP a Nemzeti Választási Bizottság (NVB) által nem hitelesített klímanépszavazási kérdés miatt - mondta Schmuck Erzsébet, az ellenzéki párt társelnöke egy pénteki online sajtótájékoztatón.

Schmuck közölte, hogy a klímavédelem ügyében cselekedni kell, és a Fidesz „csak akkor fog, ha ezt mi, állampolgárok kikényszerítjük”. Erre szolgálna a népszavazás, így miután az NVB „mondvacsinált okokra hivatkozva” elutasította az LMP szigorúbb, 65 százalékos klímacélokra vonatkozó népszavazási kérdését, fellebbeznek a Kúriánál.

Felidézte, hogy a héten az ENSZ is „megkongatta a vészharangot, kiadta az emberiség számára a vörös kódot”. Az ENSZ éghajlatváltozási kormányközi testületének legfrissebb jelentése alapján „vagy most cselekszünk, azonnal és összehangoltan, vagy nem lesz több esélyünk”.

Schmuck Erzsébet szerint a Fidesz csak a „vonakodásban”, az „ellenség keresésében erős”, a célszámai, a 2030-ig vállalt 40 százalékos csökkentés semmire sem elég. Szinte teljes a tudományos konszenzus, hogy a globális felmelegedés sikeres mérsékléséhez és a legsúlyosabb következmények elkerüléséhez az Európai Uniónak, így Magyarországnak is 2030-ig 65 százalékkal kellene csökkentenie az üvegházhatású gázok kibocsátását - mondta.

Szerinte ez ugyan komoly kihívás, de nem „választható opció: vagy meglépjük, vagy a civilizációnk léte kerül közvetlen veszélybe”.

Azt mondta, a magyar polgárokat megilleti a jog, hogy véleményt mondhassanak egy ilyen fontos kérdésben. Ha a Kúria hozzájárul, akkor népszavazáson, ha nem, akkor legkésőbb 2022 tavaszán az országgyűlési választáson.

Schmuck Erzsébet népszavazási kérdésének hitelesítését az NVB július 30-i ülésén tagadta meg. Az indoklás szerint azért, mert egy eredményes népszavazás három évig köti az Országgyűlést, a kezdeményezés azonban 2030-ig teljesítendő kötelezettségvállalás bevezetését célozza. Így a kérdés az NVB többsége szerint megtéveszti a választókat, amikor azt sugallja, az „igen” válasszal öt-hat évig tartó kötelezettséget róna az Országgyűlésre.

Az NVB határozata ellen 15 napon belül lehet jogorvoslattal fordulni a Kúriához. (MTI)

Hivatalos források szerint a NATO-tagországok nagykövetei pénteken tanácskozást tartanak Brüsszelben az egyre romló afganisztáni biztonsági helyzet miatt, és ezen azt is megvitatják, hogyan lehetne minél előbb csökkenteni a kabuli képviseleteken dolgozók létszámát, és kimenekíteni őket az országból.

A helyi sajtó szerint a holland ügyvivő kormány már lépéseket tett a kabuli nagykövetség személyzetének evakuálására. Sigrid Kaag külügyminiszter szerint elképzelhető, hogy a kormányellenes tálibok csapatai néhány héten belül Kabult is ostrom alá veszik, így be kell zárni a holland képviseletet.

„Mindig nagy figyelmet fordítunk a nagykövetség személyzetének biztonságára, nagymértékben felelősek vagyunk értük” - mondta Ank Bijleveld védelmi miniszter. Egyelőre úgy tűnik, mindenki biztonságban van - tette hozzá.

A miniszter szerint a védelmi tárca a külügyminisztériummal és az igazságügyi minisztériummal együtt dolgozik az Afganisztánban állomásozó katonai csapatokat segítő tolmácsok kimenekítésén is, de kifejezte reményét arra is, hogy a kabuli holland nagykövetség minél tovább nyitva maradhat.

Afganisztánban drámai mértékben romlott a biztonsági helyzet azóta, hogy májusban megkezdődött a nemzetközi erők kivonása. A radikális iszlamista tálibok átfogó offenzívát indítottak a kormányerők ellen, azóta nagy területeket vontak uralmuk alá, kiszorítva az ellenállást alig tanúsító kormányerőket. Péntekre a tálibok a tartományi fővárosok több mint felét elfoglalták már.

Az afganisztáni helyzetről ebben a cikkünkben írtunk részletesebben.

(MTI)

Feltételes szabadlábra helyezték Li Csejongot, a Samsung Electronics alelnökét pénteken.

A vállalat de facto vezetője és örököse 207 napot töltött börtönben, januárban ítélték el vesztegetésért és sikkasztásért.

Lit azzal vádolták az újratárgyalt fellebbviteli perben, hogy lovakkal és kenőpénzzel vesztegette meg Pak Gunhje volt államfő bizalmasát és tanácsadóját, Csoj Szunszilt, hogy a kormány engedélyével zökkenőmentesen megszerezhesse az ellenőrzést a Samsung csoport felett. Az ügylet után Li apja örökébe lépve gyakorlatilag a cég vezetője lett. A 2017-ben kezdődött és több jogi fordulatot megélt perben az ügyészség azzal vádolta, hogy 29,8 milliárd von (8,2 milliárd forint) kenőpénzt fizetett ezért. A korrupciós ügy miatt Pak Gunhjet 2017-ben a parlament és az alkotmánybíróság elmozdította a hatalomból, majd több perben kenőpénz elfogadásáért, hatalommal való visszaélésért, kényszerítésért, hűtlen kezelésért összesen 32 évi börtön- és súlyos pénzbüntetésre ítélték.

A börtön előtt Li azt mondta, bocsánatot kér azoktól, akiknek problémát okozott, és keményen fog dolgozni, hogy megfeleljen a vele szemben állított magas elvárásoknak.

Az Igazságügyi Minisztérium közölte, hogy a koronavírus Dél-Koreára és a világpiacra gyakorolt hatása miatt döntöttek Lee feltételes szabadlábra helyezése mellett.

Mun Dzsein dél-koreai elnök azt mondta, hogy a döntés a nemzeti érdeket szolgálja, és megértést kért azoktól, akik nem értenek vele egyet.

Li szabadlábra helyezése feltételeinek egyike öt év üzleti korlátozás, ezért nem világos, hogy visszatérhet-e a vállalat vezetéséhez külön engedély nélkül.

A Samsung-vezér ellen tőzsdei csalás miatt is nyomoznak, ha bűnösnek találják, újra börtönbe kerülhet. (BBC)

A Nemzetközi Öttusa Szövetség (UIPM) jövőre egyszerűsíti a lovasakadályokat az öttusaversenyeken.

A UIPM csütörtöki bejelentése szerint munkacsoportot hoznak létre, amely áttekinti a tokiói olimpia eseményeit, és megvizsgálja, hogyan lehetne a jövőben elkerülni a japán fővárosban történteket.

Az ötkarikás játékokon kizárták Kim Raisnert, a német válogatott edzőjét, mert ököllel megütötte a lovat, amellyel versenyzője, az addig toronymagasan vezető Annika Schleu nulla pontot ért el.

A UIPM továbbá módosítani fogja a lovaglás versenyszabályzatát, hogy az megfeleljen az öttusa új formátumának, amelyet jövőre vezetnek be, és kevesebb ugrást, illetve alacsonyabb, egyszerűbb akadályokat ír majd elő. (MTI)

Egy néző kifütyülte két férfi színpadi csókját az Orlai Produkciós Iroda Válaszfalak című darabjának augusztus 11-i előadásán.

Bess Wohl Tony-díjra is jelölt drámáját a veresegyházi Mézesvölgyi Szabadtéri Színpadon adták elő. A darab a Fidelio szerint a szeretetről, illetve annak vad és kiszámíthatatlan természetéről, beteljesítetlen tervekről és viszonzatlan érzésekről szól.

Az egyik jelenetben két férfi szereplő csókolja meg egymást, ekkor fütyült be az egyik néző.

Az előadás egyik szereplője egy azóta eltávolított Facebook-posztban reagált az esetre.

„Üzenem annak a kedves nézőnek, aki fütyüléssel zavarja meg az előadást, ha férfi csókot lát a színpadon, hogy ne járjon színházba. Nem kell, tényleg, egy szint alatt nem érdemes. Nem kell a nézőtérre is behozni a politikát, a kék plakátok retorikáját és az ostobaságot. Mert ez nem véleménynyilvánítás, ez gyökérség. Köszönöm a kollégáim nevében is. #Magyarország #2021 #Gratulálok #a #propagandához”

(Fidelio)

A borítókép az előadás promóvideójának egyik pillanatképe.

Az Egyesült Államok csütörtökön a kabuli nagykövetségén keresztül felszólította Afganisztánban tartózkodó állampolgárait, hogy azonnal hagyják el az országot a kormányellenes tálib felkelők gyors előrenyomulása miatt.

"Az amerikai nagykövetség felszólítja az amerikai állampolgárokat, hogy azonnal hagyják el Afganisztánt a rendelkezésre álló kereskedelmi légi járatokon" - írta a nagykövetség a honlapján, egyúttal figyelmeztette az amerikai állampolgárokat, hogy a diplomáciai misszió lehetőségei a civilek ellátására, tekintettel a csökkentett létszámra, rendkívül korlátozottak, beleértve a fővárost is.

Az Egyesült Államok április végén a fővárost sújtó erőszak fokozódására hivatkozva hazarendelte kabuli nagykövetségéről azokat a kormányzati alkalmazottakat, akiknek munkavégzése nem helyhez kötött.

Az afgán kormányerők ellen harcoló radikális iszlamista tálib felkelők csütörtökön elfoglalták Gazni délkelet-afganisztáni tartomány azonos nevű, stratégiai fontosságú székhelyét, amely kevesebb mint 150 kilométerre található a fővárostól.

Egy meg nem nevezett amerikai védelmi tisztségviselő szerdán az amerikai hírszerzés adataira hivatkozva kijelentette, hogy a tálibok harminc napon belül körülzárhatják Kabult, és kilencven napon belül el is foglalhatják az afgán fővárost.

Ned Price külügyi szóvivő a héten közölte, hogy a tárca naponta ellenőrzi a kabuli amerikai nagykövetség biztonságát.

Afganisztánban a radikális iszlamista tálib felkelők májusban átfogó offenzívát indítottak a kormányerők ellen, kihasználva, hogy az Egyesült Államok vezette nemzetközi haderő megkezdte a kivonulást az országból. A tálibok azóta nagy területeket vontak uralmuk alá, kiszorítva az ellenállást alig tanúsító kormányerőket. A tálibok múlt péntek óta már 11 tartományi székhelyet foglaltak el a 34 közül. (MTI)

A brit belügyminisztérium csütörtökön ismertetett friss adatai szerint a kérvényezési határidő június végi lejártáig több mint 150 ezer magyar állampolgár folyamodott tartós nagy-britanniai letelepedési engedélyért.

Nagy-Britannia tavaly január 31-én kilépett az Európai Unióból, de azok az EU-polgárok, akik 2020 végéig, a brit EU-tagság megszűnése (Brexit) után kezdődött 11 hónapos átmeneti időszak lejártáig törvényesen és életvitelszerűen letelepedtek az országban, továbbra is maradhatnak megszerzett összes jogosultságuk megtartásával. Ehhez azonban meghatározatlan időre szóló tartózkodási engedélyért kellett folyamodniuk.

Ennek határideje június 30-án lejárt, de a brit kormány már korábban jelezte - és ezt csütörtökön megerősíttette -, hogy méltányolható indokok esetén meghatározatlan ideig elfogadja a késve benyújtott kérvényeket is.

A brit belügyminisztérium csütörtökön ismertetett részletes összesítése szerint a 27 EU-tagország Nagy-Britanniában élő állampolgárai közül 5 504 200-an kérték a letelepedett státust a június végi határidőig.

A tájékoztatáshoz fűzött, országokra lebontott lista élén a lengyelek és a románok állnak 1 091 500, illetve 1 067 200 letelepedési folyamodvánnyal.

A felső ötös mezőnyben szerepelnek az olaszok 545 600, a portugálok 414 100, valamint a spanyolok 353 200 benyújtott letelepedési kérelemmel.

A legnagyobb EU-tagországok Nagy-Britanniában élő állampolgárai közül a franciák 230 ezer, a németek 162 800 tartós letelepedési kérvényt nyújtottak be.

A londoni belügyminisztérium csütörtökön ismertetett statisztikája szerint a június 30-i határidőig 154 100 magyar állampolgár folyamodott tartós nagy-britanniai letelepedési engedélyért.

A tárca közölte azt is, hogy júliusban, vagyis a benyújtási határidő június végi lejárta utáni első teljes hónapban további 58 200 EU-állampolgár nyújtott be letelepedési kérvényt.

A tájékoztatás szerint a minisztérium változatlanul arra biztatja a nagy-britanniai letelepedett státuszra jogosult EU-állampolgárokat, hogy a hivatalos benyújtási határidő lejárta ellenére adják be letelepedési kérelmüket.

A tárca hangsúlyozza, hogy a folyamodvány benyújtásának ténye az elbírálásig tartó időszakban önmagában is garantálja a Nagy-Britanniában élő EU-állampolgárok számára a Brexit előtt megszerzett, a korábbi brit EU-tagságból eredő összes jogosultságuk megőrzését, akkor is, ha a letelepedett státuszra szóló kérvényüket késve adják be.

A brit belügyminisztérium már korábban jelezte, hogy azoknak a megszerzett jogai is maradéktalanul érvényesülnek ügyük elbírálásáig, akik a határidő lejártáig benyújtották a letelepedett státuszra szóló kérelmüket, de még nem kaptak értesítést az elbírálás eredményéről.

A szaktárca ugyanezt a garanciát kiterjesztette azokra is, akik késve, vagyis június 30. után adják be folyamodványukat. (MTI)

Hazaárulással gyanúsította meg és őrizetbe vette a Hiperszonikus Rendszerek Tudományos Kutatói Vállalata (NIPGSZ) vezérigazgatóját és főkonstruktőrét csütörtökön Moszkvában az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB).

A moszkvai lefortovói bíróság az FSZB kérésére elrendelte a NIPGSZ-vezér, Alekszandr Kuranov két hónapos előzetes letartóztatását. Az ügy iratait titkosították.

Az Interfax értesülései szerint Kuranov, aki a nyolcvanas évek vége óta foglalkozik a hiperszonikus eszközök elméletével, külföldi állampolgárnak adhatott át államtitkot tartalmazó információt. A hírügynökség egy névtelenül nyilatkozó informátora szerint a konstruktőr kutatásai iránt az Egyesült Államok és Kína mutatott érdeklődést. A tájékoztatás ugyanakkor arra nem terjedt ki, hogy a hazaárulás vádja összefüggésben áll-e ezekkel a kutatásokkal.

Kuranov a műszaki tudományok doktora, a Szentpétervári Állami Műszaki Egyetem vezetési rendszerek és technológiák tanszékének professzora, a Lenyinyec holdinghoz tartozó NIPGSZ Nyrt. vezérigazgatója és főkonstruktőre. 1988 óta doLgozott a Lenyinyecnél. Több éven át szervezője volt a Termokémiai és plazmafolyamatok az aerodinamikában című orosz-amerikai szimpóziumnak.

Az RBK című gazdasági lap úgy értesült, hogy Kuranov vezetésével és személyes részvételével „kutatások és kísérleti tanulmányok folynak a hiperszonikus légköri sebességű repülés új koncepciójának (az Ajax-koncepciónak) és a hiperszonikus technológia fő irányainak kidolgozására”. A Interfax szerint az Ajax repülőszerkezet létrehozására vonatkozó elképzelések a szovjet időkig nyúlnak vissza, de a 2000-es években is folytak vele kapcsolatos munkálatok.

A Lenyinyec holding elnöke Anatolij Turcsak, a Szentpétervári Iparosok és Vállalkozók Szövetségének elnöke és az Orosz Labdarúgó Szövetség végrehajtó bizottságának tagja, a kormányzó Egységes Oroszország párt főtanácsa titkárának, Andrej Turcsaknak az apja. Turcsak másik, idősebbik fia, Borisz, a holding vezérigazgatója.

Moszkvai hivatalos bejelentések szerint Oroszország megelőzte az Egyesült Államokat és Kínát a hiperszonikus fegyverek kifejlesztésében, amelyek egyes típusainak sorozatgyártását és hadrendbe állítását már meg is kezdte. Vlagyimir Putyin orosz elnök 2018. március 1-jén, a törvényhozás két háza előtt elmondott beszédében jelentette ki először nyilvánosan, hogy Moszkva rendelkezik ilyen eszközökkel. (MTI)

Botrány lett a brit ITV tévécsatorna csütörtök reggeli adásából, amiben az egyik műsorvezető alpakához hasonlította az élő adásban nyilatkozó fekete doktornő haját.

Dr. Zoe Williams videóhívásban jelentkezett be a This Morning nevű reggeli műsorba, ahol arról beszélt, „hogyan segíthet az egészség megtartásában a kertészkedés vagy akár az alpakák” (a teljes műsorszegmenst sajnos nem találtam meg, így az alpakák jótékony egészségügyi hatásait nem sikerült kiderítenem).

A műsorvezető, Eamonn Holmes azzal válaszolt, hogy

„A hajad is egy alpakára emlékeztet ma. Olyan simogat nivaló, nagyon alpakás.”

„Ne nyúlj a hajamhoz!”

- válaszolta nevetve Williams.

A twitterezők felháborodása után Holmes rövid bocsánatkérést tett közzé, amiben azt írja, Williams a barátja, a megjegyzést pedig viccnek szánta, de ha félrement, akkor bocsánatot kér mindenkitől, akit megbántott vele. (Vice)

Görögország százezer dózis AstraZeneca-vakcinát ad Ukrajnának hálából, amiért ukrán tűzoltók részt vettek a pusztító görög erdőtüzek oltásában - hozta nyilvánosságra a kijevi kormány hivatalos honlapján.

A közlemény szerint Denisz Smihal miniszterelnök telefonbeszélgetést folytatott görög kollégájával, Kiriákosz Micotákisz kormányfővel. Utóbbi köszönetet mondott azért, hogy Kijev száz ukrán tűzoltót küldött a görögországi tüzek megfékezésében való segítségnyújtásra. Közölte, hogy tekintettel az ukrán tűzoltók magas szintű tapasztalataira, kezdeményezi az együttműködést a két ország katasztrófavédelmi szolgálatai között.

A Jevropejszka Pravda hírportál az ukrán katasztrófavédelemre hivatkozva csütörtökön beszámolt arról, hogy az ukrán tűzoltók szerdán két jelentős kiterjedésű gyep- és tőzegtüzet oltottak el Évia szigetének északi részén, Elinika közelében.

Görögországban két hét alatt több mint 100 ezer hektár terület égett le az európai erdőtűz-információs rendszer (EFFIS) csütörtökön közzétett adatai szerint.

Ilyen kiterjedt mértékű pusztítást nem tapasztaltak Görögországban 2007 óta. Mark Parrington, az Európai Unió Copernicus Légkörmegfigyelő Szolgálatának (C3S) kutatója az AFP francia hírügynökségnek elmondta, hogy a mostani görögországi erdőtüzek különösen szokatlan intenzitásúak és pusztító hatásúak.

A mediterrán országban július 29. és augusztus 12. között 100 874 hektár terület égett le, ennek több mint fele a második legnagyobb görög szigeten, Évián. Eközben a 2008 és 2020 közötti években ugyanebben az időszakban átlagosan évente 2750 hektár pusztult el erdő- és bozóttüzekben a feljegyzések szerint.

Augusztus eleje óta három évtizede nem tapasztalt szélsőséges hőség tombol Görögországban. Egy héten keresztül az ország több pontján 45 Celsius-fokos hőmérsékletet mértek. Kiriákosz Micotakisz görög kormányfő csütörtökön kijelentette: ez a klímaváltozás következménye, és Görögország „hatalmas ökológiai katasztrófával” néz szembe.

Az erdőtüzek következtében három ember meghalt, ezreket kellett kitelepíteni otthonukból, és a lángok több száz lakóházat elpusztítottak. (MTI)

Az ENSZ szakértői csütörtökön azt követelték, hogy függesszék fel a kémszoftverek nemzetközi kereskedelmét, amíg nem biztosított az emberi jogok védelmét szem előtt tartó jogszabályi környezet.

A közelmúltban 17 médiaszervezet nyilvánosságra hozta a Forbidden Stories által vezetett nyomozás eredményeit, ami szerint több ország kormánya az NSO Group nevű izraeli kibercég Pegasus nevű programjával újságírók, aktivisták és kormánytisztviselők telefonjait próbálta meg feltörni, vagy törte is fel sikeresen, hogy megfigyelhesse őket.

A szoftver segítségével legalább 180 újságírót, 600 politikust, 85 aktivistát és 65 vállalatvezetőt figyeltek meg világszerte, köztük kormánykritikus magyar újságírókat, vállalkozókat és politikusokat is.

Az ENSZ szakértőit mélységesen aggasztja, hogy a Pegasushoz hasonló kifinomult szoftverekkel figyelik meg, félemlítik meg és kényszerítik hallgatásra az emberi jogok védelmezőit, az újságírókat és a politikai ellenzéket.

Közölték, hogy ez a gyakorlat sérti a szólásszabadságot, a sajtószabadságot, a magánélethez való jogot, emberek százainak életét sodorhatja veszélybe, és aláássa a demokráciát, a békét és a biztonságot, valamint a nemzetközi együttműködést.

A közleményt az ENSZ három különleges jelentéstevője, valamint a világszervezet emberi jogi munkacsoportja is aláírta.

A szakértők az elmúlt években számtalanszor megkongatták már a vészharangot amiatt, hogy az emberek megfigyelésére alkalmazott technológiák veszélybe sodorják az emberi jogokat. Most újból felszólították a nemzetközi közösséget, hogy dolgozzon ki olyan szabályrendszert, amelynek segítségével megelőzhetők, csökkenthetők és orvosolhatók ezeknek a technológiáknak az emberi jogokra gyakorolt ártalmas hatásai. Közölték, hogy amíg ez nem történik meg, moratóriumot kell hirdetni a kémszoftverek kereskedelmére.

A szakértők egyúttal azt kérték Izraeltől, hogy hozza nyilvánosságra, mit tett az NSO Group exporttranzakcióinak felülvizsgálatáért. Szerintük az állam feladata biztosítani, hogy az NSO Grouphoz hasonló vállalatok nem adják át technológiájukat olyan államoknak, amelyek az emberi jogok megsértéséhez használhatják fel azt. (MTI)

• A Zöld Gerilla Mozgalom két tevét vitt a budapesti Szabadság térre, hogy szembesítse az arra járókat, mire lehet számítani, ha a klímaváltozás nem lassul.
• Meredeken hangzik? Növényeket már kellett lecserélniük szárazságtűrő fajtákra a magyar gazdáknak a vízhiány miatt. A következő lehet a lovak cseréje - hangzott el az egyik beszédben.
• Az új szerveződés tagjai „klímahisztinek” nevezik a klímaváltozásról a médiában megjelenő hírek többségét. Szerintük sokan csak sápítoznak, míg nekik vannak megoldási javaslataik is.
• Ebben a hosszabb videóban már tavaly megmutattuk ezt a problémát, a Zöld Gerilla Mozgalomról és a céljaikról pedig a Qubiton is lehet még többet olvasni.

• Hegedűs Emmett tizenhét éves, transznemű fiú.
• Már egészen fiatalon érezte, hogy ő „nem úgy lány, mint a többiek”, de sokáig nem talált szavakat az érzéseire.
• Bár a családja nagyon elfogadó, Emmett először annyira félt, hogy nem normális amit érez, hogy nem mert hozzájuk fordulni, és egyedül, az interneten keresett válaszokat.
• Családi beszélgetésekre és a Budapest Pride felvonulásra is elkísértük a kamaszt.
• Szeretné, hogy a gyerekei már egy olyan Magyarországon nőhessenek fel, ahol nem kell azért harcolniuk, hogy önazonosan élhessenek.

Címlapkép: Kiss Bence

Hegyekben áll a szemét a Németországban és Belgiumban pusztító áradások után. A hatóságok nehezen bírnak az iszonyatos hulladékmennyiséggel, és bár az EU irányelvei szerint minél többet újra kéne hasznosítani, örülnek, ha sikerül valahová elpaterolni, mielőtt az emberi egészségre veszélyessé válna.

„Annyit és akkor válogatunk ki belőle, amennyit tudunk” – idézi a Politico Jean-Jacques De Paolit, a belgiumi Liège szemétszállításáért felelős vállalatának szóvivőjét. Sikerült különválogatni a fémeket és az elektronikai hulladékot - hűtőket, mosógépeket, ilyesmit –, valamennyi építési törmeléket és biohulladékot. De a szemét nagyobbik része a lerakóra vagy az égetőbe kerül.

A szennyes ár után keletkezett hulladék nemcsak regeteg, de gyakorlatilag szétválogathatatlan. Iszapos, sokszor vegyianyagokkal szennyezett masszából csak az olyan nagyobb egységeket lehet kiemelni, mint az építési törmelék és az elektronikai berendezések.

A BDE, Németország szemétkezeléssel foglalkozó szövetségi szervezete szerint a szennyezettség a legtöbb esetben eleve kizárja az újrahasznosítást, ezt a hulladéktömeget el kell égetni. Ami azért baj, mert az ország szemétégetői már most 95 százalékos kapacitással üzemelnek Patrick Hasenkamp, a német helyi közműszolgáltatók szövetségének alelnöke szerint.

„Az összes hulladék elégetéséhez gyakorlatilag egy újabb szemétégetőre lenne szükségünk. Az ártalmatlanítási folyamat évekbe telhet.”

Egyelőre még fel sem lehet pontosan mérni, mekkora szeméttömegtől kell megszabadulniuk a németeknek, de a BDE becslései a mennyiség több százezer tonna.

A belga területeken nagyjából másfél millió tonna szemetet hagyott maga után az áradás. Ez a 3,6 millió lakosú Vallónia régió éves hulladékmennyiségének a háromnegyede. Az áradásokban súlyosan érintett Liège környékén néhány nap alatt annyi szemét keletkezett, hogy a hatóságoknak egy használaton kívüli autóúton és egy ipari területen létesített ideiglenes tárolót.

„A számításaink szerint 40-50 000 jármű vált használhatatlanná” – mondta Cédric Slegers, a belga Comet cég szakembere. A Comet autók, elektronikai készülékek, fémek és gumiabroncsok begyűjtésével és újrahasznosításával foglalkozik.

Sledgers szerint a jelenlegi helyzetben a minél gyorsabb begyűjtés az elsődleges. A hulladékban található veszélyes anyagokat ártalmatlanítani kell, mielőtt a szennyezés környezeti és egészségügyi károkat okozna. (Politico)

Joe Biden amerikai elnök szerdán fogadta Szvjatlana Cihanouszkaja fehérorosz ellenzéki vezetőt, és támogatásáról biztosította a demokrácia helyreállítását célzó törekvéseket és az emberi jogokat a volt szovjet tagköztársaságban.

„Megtiszteltetés volt számomra Cihanouszkajával találkozni a Fehér Házban. Az Egyesült Államok kiáll a fehérorosz nép mellett a demokrácia és az emberi jogok érdekében folytatott küzdelmében” - írta Twitter-oldalán az elnök.

Cihanouszkaja a Telegram-oldalán közölte, hogy támogatást kért Bidentől a demokratikus, erőszakmentes átmenethez.

„Politikusként örülök ennek a találkozónak. Biden elnök azt mondta, a világban küzdelem zajlik az autokrácia és a demokrácia között. Fehéroroszország ennek a harcnak a frontvonalán áll. Kértem Bident, hogy segítsen nekünk országunkat az erőszakmentes demokratikus átmenet mintájává tenni” - fogalmazott az ellenzéki vezető.

Cihanouszkaja hangsúlyozta, hogy a fehérorosz belpolitikai válság megszüntetésének egyetlen módja a tisztességes választások megtartása nemzetközi ellenőrzés alatt. Leszögezte, hogy a fehérorosz válságot napirendre kell tűznie az ENSZ-nek és az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezetnek (EBESZ) is, a visszaélések elkövetőit pedig nemzetközi törvényszékek előtt kell felelősségre vonni.

Fehéroroszországban a tavaly augusztusi elnökválasztást az országot több mint két évtizede irányító Aljakszandr Lukasenka nyerte meg, a hivatalos adatok szerint a szavazatok 80,1 százalékával. Az ellenzék csalásnak minősítette az eredményt, és Szvjatlana Cihanouszkaja ellenzéki jelöltet ismerte el győztesnek. Tömegtüntetések kezdődtek, amelyeket a biztonsági erők brutálisan levertek. Cihanouszkaja és az ellenzék több vezető tagja is külföldön keresett menedéket.

Az Európai Unió és az Egyesült Államok sem ismeri el Lukasenka választási győzelmét, és büntetőintézkedéseket vezetett be Fehéroroszországgal szemben. (MTI)

Húsz atlétát, köztük tíz nigériait tiltottak el a tokiói olimpiától, mert nem teljesítették a doppingellenőrzési követelményeket.

A sportág tisztaságára felügyelő szervezet (AIU) közleményében nem nevezte meg az érintetteket.

Hét, a doppingveszélyeztetettségi besorolásban úgynevezett A kategóriájú ország - Fehéroroszország, Bahrein, Etiópia, Kenya, Marokkó, Nigéria és Ukrajna - legalább egy sportolójától vonták meg az indulás jogot.

Kenya már korábban bejelentette, hogy két futója érintett az ügyben. Az ő távolmaradásukkal az 1500 méteren a világ idei legjobbjával rendelkező, ám a hazai olimpiai válogatón meglepetésre csak negyedik helyen záró Timothy Cheruiyot előtt nyílik meg a tokiói szereplés lehetősége.

Az olimpiáról kizárt atléták elsősorban azt az elvárást nem teljesítették, hogy a játékok előtti tíz hónapban összesen három alkalommal kell előre be nem jelentett ellenőrzésen részt venniük.

David Howman, az AIU elnöke arról beszélt, hogy javulás tapasztalható az A kategóriás országok doppingtesztelési programjaiban, ugyanakkor bizonyos körülmények esetében "hosszú utat kell még megtenni". (MTI)

A szerdai kormányülésre érkező Pintér Sándort a Pegasus-ügyről akarta kérdezni az RTL Híradó újságírója, de a belügyminiszter azt mondta a riporternek, hogy már az is törvénysértést követhet el, aki kérdez a Pegasusról.

„A nemzetbiztonsági bizottság ülésére én elmentem, sajnálatos módon nem tudtam válaszolni. Mindezekre a kérdésekre, egyszer és mindenkorra szeretném jelezni, hogy csak ott vagyok hajlandó válaszolni. Azért, mert jogilag én megsértenék egy államtitkot. Na most, hogyha én megsérteném, akkor önt mint felbujtót ezért felelősségre kellene vonni, mert engem egy államtitok megsértésére próbál rávenni. Tekintsünk el ettől a kérdéstől”

- válaszolta Pintér a riporteri kérésre.

Pintérnek azért nem kellett válaszolnia a nemzetbiztonsági bizottság ellenzéki tagjainak kérdéseire, mert a testület fideszes tagjai távol maradtak, így az ülés határozatképtelen volt.

Így a belügyminiszternek nem kellett elmondania, hogy a kormány megvásárolta-e a Pegasus nevű, mobiltelefonokat meghekkelő izraeli kémszoftvert - amit tagadni eddig sem tagadott a miniszter -, illetve hogy valóban használták-e az eszközt újságírók, ellenzéki politikusok és civil aktivisták megfigyelésére.

A Föld „életjeleinek” gyengülésére figyelmeztet szerdán a BioScience című szaklapban megjelent cikkben a világ több mint 10 ezer vezető kutatója.

A tudósok két évvel ezelőtt szólították fel a világ kormányait, hogy nyilvánítsák ki a globális klímavészhelyzetet. Ám most úgy látják, hogy a világ országainak vezetői kudarcot vallottak abban, hogy a probléma okával, a bolygó kizsákmányolásával foglalkozzanak. Azt írják, példa nélküli módon megemelkedett a klímaváltozáshoz köthető katasztrófák száma, kezdve a tikkasztó hőhullámoktól az áradásokon és ciklonokon át a tűzvészekig.

A Föld életjeleinek tekintett 31 mutatóból 18 rekordszinten áll.

Ezek között szerepel az üvegházhatású gázok kibocsátása, a gleccserek vastagsága és az erdőirtás is. Rámutatnak, hogy bár a koronavírus-járvány miatt az üvegházhatású gázok kibocsátása csökkent, de a szén-dioxid és a metán szintje 2021-re rekordot döntött. A 15 évvel ezelőtti szinthez képest 31 százalékkal gyorsult a gleccserek olvadása, és 2020-ban rekordmértékben csökkent a brazíliai őserdők mérete, ami miatt az ottani esőerdő a szén-dioxid megkötése helyett nettó széndioxid-kibocsátó lett.

A kutatók arra is felhívják a figyelmet, hogy négymilliárd haszonállat él a bolygón, főleg marhák és birkák, és össztömegük immár meghaladja az összes ember és vadon élő állat össztömegét.

A cikk szerzői szerint a bizonyítékok arra utalnak, hogy vészesen közelít az a pont, de lehet, hogy már túl is léptünk rajta, amely után drámai és helyrehozhatatlan klímaváltozásra kell számítani.

Például évszázadokra felolvadhat Grönland és az Antarktisz jégtakarója. Visszafordíthatatlan lehet a melegedés miatt veszélyeztetett korallzátonyok helyzete is, amelyektől félmilliárd ember függ.

A tudósok gyors és radikális lépéseket sürgetnek. Fel kell számolni a fosszilis energiahordozók felhasználását, mérsékelni kell a szennyezést, helyre kell állítani az ökoszisztémákat, növényi alapú étrendre kell áttérni, szakítani kell a jelenlegi növekedési modellekkel és stabilizálni kell a bolygó népességét. (MTI)

I. János Károly egykori spanyol királyt azzal vádolja a volt szeretője, hogy az uralkodó kémkedett utána.

Corinna Larsen dán-német üzletasszony, akinek régóta ismert volt a királlyal folytatott viszonya, egy londoni bírósághoz fordult, hogy távolságtartási végzést kérjen János Károly ellen, és pert indított ellene zaklatás miatt.

A 83 éves János Károly 2014-ben megromlott egészségi állapotára hivatkozva mondott le a trónról fia javára. A korrupciós botrányba keveredett király aztán 2020-ban egyszer csak közölte, hogy elhagyja az országot, és eltűnt, majd az Arab Emírségekből jelentkezett be.

A volt uralkodó ellen Spanyolországban és Svájcban is vizsgálat zajlik pénzügyi visszaélések miatt. A gyanú szerint János Károly több mint hatmillió eurót kapott azután, hogy egy spanyol konzorcium nyerte el a Medinát és Mekkát összekötő nagy sebességű vasútvonal építésének második fázisát Szaúd-Arábiában. A pénzt állítólag a szaúd-arábiai uralkodótól kapta, és egy svájci bankba tette. (AP)

Vizsgálatot indítottak a belga ügyészek a 37 halálos áldozatot követelő áradások körülményeinek kivizsgálására.

A liege-i ügyészség nyomozása során azt fogják vizsgálni, hogy kell-e vádat emelni gondatlanságból elkövetett emberölés miatt bárki ellen, akinek lett volna módja óvintézkedésekkel csökkenteni a veszélyt.

A Vesdre folyó partján fekvő városok lakói független nyomozást követeltek, mert sokan úgy gondolják, a folyó megfelelő szabályozásával csökkenteni lehetett volna a károkat, de ez nem történt meg. Szakértők szerint A Vesdre egyik nagy gátjánál csökkenteni kellett volna a vízszintet, amikor a meteorológusok figyelmeztetést adtak ki az időjárás veszélyei miatt. (AP)

Péntek délelőtt határoz a Nemzeti Választási Bizottság (NVB) a kormány július 21-én benyújtott, gyermekvédelminek titulált országos népszavazási kezdeményezésének öt kérdéséről. Hét másik beadványról is döntenek aznap, Karácsony Gergely népszavazási kezdeményezése viszont nincs köztük.

A Népszava megkeresésére az NVI és az NVB közölték, hogy a népszavazási törvény alapján részben eltérő eljárásrendet kell követni, ha a kérdéseket egy választópolgár nyújtotta be, mint amikor a kormány a kezdeményező. A főpolgármester kérdéseit a választópolgárokra vonatkozó szabályok szerint bírálják el.

Ilyenkor az NVI a benyújtást követően öt napon belül formai vizsgálatnak veti alá a beadványt, ellenőrzik a kezdeményező személyes adatait, és megvizsgálják, hogy valós személyek írták-e alá támogatóként a benyújtott dokumentumot. Megnézik, hogy nincsenek-e már beadva azonos tartalmú kérdések, és hogy azok megfogalmazása nem ütközik-e alkotmányos alapelvekkel.

Az NVI és az NVB válasza szerint Karácsony kérdéseinek a vizsgálata július 26-án, hétfőn zárult le. Tehát az biztos, hogy az ő öt kérdése is a Nemzeti Választási Bizottság elé kerül, csak nem tudni mikor.

Bár a két népszavazási kérdéssort szinte egyszerre adták be, az is elképzelhető, hogy csak szeptember közepén döntenek Karácsony kérdéseiről. A formai vizsgálat miatt a pénteki ülés meghívójába már nem kerülhetett bele a főpolgármester kezdeményezése, az NVB elnökének pedig csak a benyújtástól számított 60 napon belül kell összehívnia a testületet, így csúszhat őszre az elbírálás.

Mégsem kell augusztus elején felmérniük az iskoláknak, hogy a 12-18 éves diákok közül kik szeretnék beoltatni magukat Pfizerrel – tudta meg az InfoRádió a Nemzeti Pedagógus Kar elnökétől.

Horváth Péter örül, hogy kaptak haladékot, bár szerinte ezt a feladatot igazán jól csak szeptember elején tudnák elvégezni.

Horváth elmondása szerint hétfőn levelet kaptak az iskolák, hogy értesítsék a szülőket arról, hogy lesz oltási lehetőség augusztus utolsó két napján, és mérjék fel az igényeket. Kedd délután azonban újabb értesítést kaptak, ami szerint tárgytalannak tekinthetik a korábbi adatigénylést. A Nemzeti Pedagógus Kar elnökének tudomása szerint végül augusztus 16. után kell felmérniük az igényeket, az oltás két napja pedig marad augusztus 30. és 31.

„Bevallom, én ennek a hírnek örültem” – mondta az elnök, aki egyben a győri Révay Miklós Gimnázium igazgatója is, és jelezte, mindét levelet a tankerülettől kapták az iskolák.

Horváth szerint fontos, hogy minél több gyerek kapja meg az oltást, de a nyári időszakban jelentős nehézséget jelent a diákok értesítése, hiszen sokan nincsenek is otthon vagy Magyarországon, nem követik ilyenkor az iskola honlapját és a Krétát.

„Ennek az adatgyűjtésnek a pontossága megkérdőjelezhető lenne, nem állna arányban a befektetett energiával. Jobbnak láttam azt, ha ez későbbi időpontban kerül sorra, sőt, szerintem az lett volna talán a legcélszerűbb, ha a honlapon való alapos tájékoztatás és figyelemfelhívás mellett az augusztus 31-i és szeptember 1-jei tanévnyitó ünnepségeken a diákok személyesen jelezhették volna ezt az igényüket. Az sokkal pontosabb felmérést tenne lehetővé, és akkor a következő hét elején pedig sor kerülhetne az oltásra” – mondta Horváth Péter.

A pedagóguskar elnöke szerint az adatok így is kérdőjelesek lehetnek, de könnyebben teljesíthető lesz a feladat, különösen akkor, ha az oltási akcióhoz majd országos médiakampány is társul, amivel vélhetően a diákok és a szüleik értesülnek a lehetőségről. (infostart.hu)

„Kapd el a tevehajcsárokat!”

- hallatszódott be Patrick Moster német kerékpárosedző hangja az olimpiai közvetítésbe, amikor versenyzőjét, Nikias Arndtot próbálta ezekkel a szavakkal biztatni.

Arndt előtt közvetlenül az algériai Azzedine Lagab és az eritreai Ammanuel Gherbreigzabhier haladt. Az iráni Saeid Safarzadeh és Ahmad Badreddin Wais, a Menekültek Olimpiai Csapatának versenyzője volt még előttük a mezőnyben.

Az edző később közleményben kért bocsánatot, amiben azt írta, „rosszul választotta meg a szavait”, ami szerinte „a pillanat hevében” történt „az összes teher miatt, ami most rajtunk van”.

„Annyira sajnálom, nem tehetek mást, minthogy őszintén bocsánatot kérek. Senkit nem akartam rossz fényben feltüntetni. Nekünk is sok észak-afrikai gyökerekkel rendelkező barátunk van. Ahogy mondtam, sajnálom.”

A Német Olimpiai Bizottság elnöke szerint a német csapat kiáll a tisztelet, a fair play és a tolerancia olimpiai értékei mellett, Mosterrel pedig személyesen fognak elbeszélgetni az ügyről. (cyclingnews.com)

Vasárnap délután robbant ki az a nemzetközi lehallgatási botrány, ami a magyar kormányt is vastagon érinti: a Pegasus nevű izraeli kémszoftverrel figyeltek meg kormánykritikus magyar újságírókat, vállalkozókat és politikusokat.

Megnéztük, mennyi szó esik a kormánypárti médiában az ügyről, amit Edward Snowden az év sztorijának hív, és többek között olyan külföldi lapok hozzák címlapon, mint a Guardian, a Washington Post és a BBC.

Az Index címlapján 9:42-kor két vezető cikk volt, az egyik az USA-ban felfutó negyedik koronavírus-hullámról, a másik a hajnali felhőszakadásról szól. A megfigyelésről szóló alaphírt egy négybekezdéses szemlében vették át a Direkt36-tól, az anyag a Fradi lehetséges BL-ellenfeleiről és a Xiaomi telefongyártó sikeréről szóló hírek között bújik meg. Ezenkívül átvették még az LMP-s Ungár Péter közleményét, amiben bejelenti, hogy a Nemzetbiztonsági bizottság összehívását fogják kezdeményezni a megfigyelési botrány miatt.

Az Origón nem kell ennyit aggódni a keresgélésen - egyetlen hír sem jelent meg a megfigyelési botrányról. A “Majdnem amputálni kellett a magyar tiktokker lábát, megmutatta, hogy néz ki most” című anyag azért kifért a címlapra. Négy cikk foglalkozik a címlapon az éjjeli viharral és az időjárással, van egy mémnek szánt, szerkesztett kép, amin Karácsony Gergely a rakparton pihen, és van szó arról a hamarosan érkező emoji-csomagról, amiben terhes férfi emoji is lesz.

A Híradó.hu egyik vezető anyaga a Cannes-ban Arany Pálma díjat nyert Titán című filmen elégedetlenkedik, a másik pedig Karácsony Gergelyen. A megfigyelési botrányról hétfő délelőttig egyetlen anyaguk sem készült.

Az MTI hírügynökség a közmédia része, itt többfajta tartalom jelenik meg. Egyrészt az MTI tudósítói által írt anyagok, amik vagy külföldi lapok cikkeinek a szemléi, vagy tudósítások egy adott eseményről. Ezen kívül az MTI közölni szokta a hozzájuk megküldött pártközleményeket és a politikai események meghívóit is.

Ma 80 hír jött ki a hírügynökség oldalán 10:40-ig, ebből egy említi a megfigyelési botrányt: Vadai Ágnes DK-s politikus sajtótájékoztatójának a bejelentője. A tegnapi napon szintén egy anyag jelent meg erről, az LMP sajtóközleménye a Nemzetbiztonsági bizottság összehívásáról. Fontos nemzetközi ügyekről - főleg, ha annak magyar vonatkozása is van - az MTI tudósítói általában írnak saját lapszemléket, ez most nem történt meg.

A Pesti Srácok címlapján lehet találkozni a megfigyelési botránnyal, úgy ahogy. “A Guardian őrült konteója miatt Strummer rögtön aggódni kezdett a nemzetbiztonság miatt” című anyag szerint a kémbotrány “a nyugati liberális média végtelen képzelőerejének” szüleménye, amit azért vettek elő, mert “nincs kézzelfogható támadási felület a kormánnyal szemben”.

Tüntetések robbantak ki Irán délnyugati részén több városban is a tartós vízhiány miatt, a teheráni vezetés pénteken ezért a belügy-, az energetikai és a mezőgazdasági minisztériumok képviselőiből álló küldöttséget menesztett Huzesztán tartományba.

Mahmúd Vázi, az elnöki hivatal kabinetfőnöke az IRNA állami hírügynökségnek nyilatkozva elmondta, hogy a delegáció feladata a helyszínen meggyőződni az állapotokról és a helyi hatóságokkal haladéktalanul megoldást találni a felmerült gondokra.

A dpa német hírügynökség értesülései szerint a Huzesztánban zajló megmozdulásokon az iráni iszlám köztársaság rendszere elleni politikai jelszavak is elhangzottak. Állítólag összecsapások is voltak a tüntetők és a biztonsági erők között, illetve többeket őrizetbe vettek. Hivatalos forrásból egyelőre nem erősítették meg ezeket az értesüléseket.

Az iráni kormány attól tart, hogy a tüntetési hullám más régiókra is átcsap.

Vízhiány és áramkimaradások az utóbbi hetekben Irán-szerte előfordultak, de a helyzet különösen rossz Huzesztán tartományban, ahol akár 50 Celsius-fokig is felmegy a hőmérséklet. Mindez hatással volt a regionális mezőgazdaságra is. Irán jelenleg súlyos aszállyal küzd, de a kormányt is bírálatok érik amiatt, hogy nem foglalkozott az elavult infrastruktúra korszerűsítésével. (MTI)

Petíciót írtak a polgármesternek a Balatonberényben nyaraló turisták, hogy szüntessék be a kora reggeli harangozást, mert nem tudnak tőle pihenni.

Az ATV Híradó riportja szerint a helyiek megdöbbentek a kérésen, de a polgármesternek sikerült megegyeznie az egyházzal, és nyár végéig nem lesz kora reggel harangozás.

Mikor a városvezetés már majdnem megnyugodott, hogy minden rendben, újabb panaszt kaptak, amiben azt kérték tőlük, hogy kezdjenek valamit a kakasokkal is, mert azok is túl hangosak reggel.

A polgármester azt nyilatkozta, hogy az állatoknak még ők sem tudják megtiltani a kukorékolást.

Hetedik alkalommal kapott díszpolgári címet Kásler Miklós, ezúttal a felvidéki Ipolyhídvég községtől.

A településen kívül Budapest, Nyírmeggyes, Révfülöp, Sárvár, Nagypáli és Vas megye avatta díszpolgárának a minisztert.

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) csütörtökön „rendkívüli óvatosságra” intette tagállamait a koronavírus elleni védőoltások harmadik dózisának beadásával kapcsolatban, ami a szervezet véleménye szerint nem segíti elő a méltányosabb globális vakcinaelosztást sem.

A tudományos adatok „jelenleg nem igazolják” egy harmadik, megerősítő dózis beadásának szükségességét, ami ezenkívül „növeli az egyenlőtlenséget is”, miközben számos fejlődő országnak még a fertőzés szempontjából legveszélyeztetettebb lakosait sem sikerült beoltatnia - figyelmeztetett Didier Houssin, a WHO Covid-19-el foglalkozó vészhelyzeti bizottságának vezetője.

A globális járványhelyzet elemzése miatt csaknem háromhavonta ülésező testület azt is javasolta a tagállamoknak, hogy „komolyan vegyék fontolóra” a fizikai távolságtartásra vonatkozó intézkedések megtartását a növekvő esetszámok és a koronavírus jóval fertőzőbb, delta variánsának terjedése miatt.

A bizottság azt kérte a kormányoktól, hogy támogassák a WHO-t annak a felhívásának a megvalósításában, hogy a méltányosabb globális vakcinaelosztás által az összes ország lakosságának legalább 10 százalékát be tudják oltani szeptemberre.

Mindeközben egy csütörtöki sajtótájékoztatón Tedrosz Adhanom Gebrejeszusz, a WHO főigazgatója arra kérte Kínát, hogy biztosítson nagyobb fokú átláthatóságot a legelső koronavírus-fertőzöttekről szóló tájékoztatásokkal kapcsolatban. Tedrosz Adhanom Gebrejeszusz szerint „tartoznak a koronavírus-fertőzést elszenvedő emberek millióinak azzal, hogy tájékoztatják őket a koronavírus eredetéről”.

„Arra kérjük Kínát, hogy biztosítson átláthatóságot és legyen nyitott, működjön együtt, különösen azáltal, hogy rendelkezésünkre bocsátja a nyers adatokat a világjárvány első napjairól”

- jelentette ki a WHO főigazgatója Jens Spahn német egészségügyi miniszter társaságában, aki csatlakozott a felhíváshoz.

Tedrosz Adhanom Gebrejeszusz szerint a vizsgálat első szakasza után - amelynek keretében nemzetközi szakértők látogattak a közép-kínai Vuhan városába, ahol az első eseteket feljegyezték - azt tervezik, hogy ismét nemzetközi szakértőket küldenek Vuhanba.

„Folytatnunk kell a vizsgálatot, hogy megtudjuk, mi történt valójában, mivel ha megtudjuk, megakadályozhatjuk a hasonló válságokat a jövőben” - fogalmazott.

A WHO főigazgatója elismerte, hogy „nagy a nyomás” annak az elméletnek a kizárására, hogy a vírus laboratóriumból szabadult el, de annak kizárására „részletesebb információkra van szükség”. Az etióp egészségügyi szakértő elismerte, hogy „előfordulhatnak laboratóriumi balesetek”, és elmondta hogy ő, aki a múltban immunológus szakértőként dolgozott hasonló létesítményben, szintén követett el hibát.

„Fontos, hogy felülvizsgáljuk azt, ami a laboratóriumokban történt, és közvetlen információra van szükségünk arról, hogy milyen helyzet uralkodott ezekben a létesítményekben a világjárvány előtt és annak kezdetén”

- hangsúlyozta.

Tedrosz Adhanom Gebrejeszusz korábban nem kívánta nyilvánosan kommentálni a laboratóriumi eredetről szóló elméletet, sem a kínai hatóságok hozzáállását a vizsgálatokhoz, amelyek több hónapos késéssel kezdődhettek meg, és akadályokat gördítettek a WHO és egyéb ügynökségek szakértői elé.

A vírus eredetének vizsgálata miatt az év elején Kínába látogató nemzetközi misszió (tagjai között 17 nemzetközi és 17 kínai szakértővel) nem jutott konkrét következtetésekre, és négy lehetséges forgatókönyvet hagyott nyitva, de a legvalószínűbbnek azt tartotta, hogy a vírus feltehetően egy közvetítő faj révén terjedt át az emberre. A misszió akkor annak lehetőségét, hogy a vírus laboratóriumból terjedt el, „nagyon valószínűtlennek” vélte.

A WHO főigazgatója nem tartotta elég alaposnak a március közepén ismertetett eredményeket, és további vizsgálatokat rendelt el az ügyben. (MTI)

A napok óta tartó heves esőzések nyomán kialakult özönvízszerű áradásoknak újabb halálos áldozatai vannak Belgiumban, a kormányfő keddre országos gyásznapot hirdetett. Hollandiában az árvíz áttört egy gátat, további százaknak kellett elhagyniuk otthonukat, Luxemburgban pedig továbbra is a legmagasabb árvízvédelmi készültség van érvényben.

Belga sajtóbeszámolók szerint az országban huszonháromra emelkedett az áradások miatt elhunytak száma, és legkevesebb húsz embert eltűntként tartanak nyilván, több mint 41 ezer ember pedig továbbra is elektromos áram nélkül maradt.

Alexander De Croo belga miniszterelnök péntek délután tartott sajtótájékoztatóján azt mondta, a jelenlegi az ország történelmének legsúlyosabb árvize, az áradások 112, főként az ország keleti felében fekvő települést érintettek, illetve érintenek. A kormányfő július 20-ra nemzeti gyásznapot hirdetett a katasztrófa miatt.

Annelies Verlinden belga belügyminiszter arról tájékoztatott, hogy a katonaság drónokkal és a helikopterekkel keresi a bajbajutottakat. Elmondta, Belgium számos országtól kapott támogatást, több mint 250 külföldi mentőalakulat, 20 hajó és helikopter segíti a mentést.

Több kelet-belgiumi városban nem szabad csapvizet fogyasztani, még forralt állapotban sem. A szolgáltató tájékoztatója szerint az árhullám elvonulása után nyílik lehetőség a vízminőség ellenőrzésére, eredmény leghamarabb az azt követő 24 órában várható.

A holland sajtó arról tájékoztatott, hogy pénteken délután megszólaltak az árvízvédelmi szirénák az ország délkeleti felében található Limburg tartományban, ahol átszakadt egy hajózásra alkalmas csatorna gátja. A katonaság több környékbeli falu lakóját kitelepítette, másokat lakhelyük elhagyására szólítottak fel a további árvízveszély miatt. Szakemberek arra figyelmeztettek, hogy az emelkedő vízszint még nagyobb pusztítást végezhet a régióban. Az evakuálás legkevesebb háromezer embert érint az országban.

Beszámolók szerint a csatornával párhuzamosan futó Maas folyó vízszintje még emelkedik, a közelben fekvő településeket, egy kórházat és több idősotthont elővigyázatosságból már kiürítettek.

A holland kormány pénteken hivatalos katasztrófahelyeztetett hirdetett az ország délkeleti felét súlytó áradások miatt. A kabinet aktiválta a rendkívüli esetekben érvényes kártérítésről szóló törvényt. A szabályozás révén a kormány részben fedezi azokat a károkat, amelyeket a biztosítók nem térítenek meg.

Luxemburgban továbbra is a legmagasabb, vörös fokozatú árvízvédelmi készültség van érvényben, noha a kormány tájékoztatása szerint az időjárás javulásával a veszély mértéke csökkent.

A helyi meteorológiai hivatal pénteki közleményében azt írta, alkalmi záporok továbbra is lehetségesek, főleg a Moselle folyó régiójában. A várható csapadékmennyiség 5-10 liter négyzetméterenként, a folyó vízszintje azonban várhatóan vasárnapig tovább emelkedik. A szerda óta szinte folyamatosan hulló csapadék mennyisége rekordot ért el az országban, 24 óra alatt csaknem 80 liter eső esett négyzetméterenként. Ezt megelőzően a legtöbb csapadék 2016. július 22-én hullott, az akkor feljegyzett adatok szerint 24 óra alatt 71 liter eső esett négyzetméterenként.

A helyi sajtó arról tájékoztatott, hogy a Luxemburg és Belgium közötti vasútvonalat helyreállították péntek délután, azonban a Franciaországba tartó vonatok várhatóan csak vasárnap indulhatnak.

A luxemburgi kormány országos természeti katasztrófát hirdetett csütörtökön, és 50 millió eurót különített el a károsultak megsegítésére. (MTI)

„Azt hiszem, a szivárvány átértelmezése, a jelkép eredeti jelentésének meggyalázása nem várt következményekkel jár a haladó nyugati országok számára. Itt halkan jegyezném meg, hogy Isten nem csak egy szelíd, jóságos öregúr, mint ahogyan a haladó liberálisok elképzelik, hanem Júda oroszlánjaként is említi a Biblia. Nem igazán jó döntés feldühíteni”

- írja Facebook oldalán Jurák Kata, a Pesti Srácok újságírója és a PestiTV riportere.

Jurák azokra a Németországban és Belgiumban pusztító áradásokra utal, amikben már több mint 100 ember vesztette életét.

Azt írja „a szivárvány története a Szentírás legismertebb történetei közé tartozik: az özönvíz után Isten szövetséget köt az emberrel, hogy soha többé nem pusztítja el özönvízzel a Földet, és e szövetség jeleként szivárványt tesz az égre. ( 1Móz. 9.11 )”

Jurák véleménye szerint „a szövetséget meggyalázó országok, nemzetek számára küld az Isten egyértelmű jelzést arra vonatkozóan, hogy ennek milyen következményei lehetnek”.

„Mivel a kialakult helyzetből politikai ügyet próbálnak kreálni, ezért az érintett tagtársunk a mai napon kilépett a helyi szervezetünkből, mivel nem akar ártani közösségünknek”

- írja a hódmezővásárhelyi Fidelitas a Facebookon.

A közleménnyel arra a délelőtti hírre reagáltak, ami szerint a szervezet egyik vezetőjét marihuána termesztése miatt fogták el a rendőrök.

Az elfogásról szóló rendőrségi közlemény a Telex.hu cikke szerint azután jelent meg kedden a Police.hu oldalon, hogy a portál újságírói azt kérték a hódmezővásárhelyi rendőrségtől, erősítsék meg az értesüléseiket, hogy őrizetbe vettek egy F.J. monogramú férfit, aki a helyi Fidelitas alelnöke. A rendőrség válasz helyett kitette a közleményt, amelyben azonban monogram nem szerepel, és a Fidesz ifjúsági szervezetéről sincs szó. Márki-Zay viszont a helyi tévének adott interjújában azt mondta, hogy bizony a Fidelitas egyik vezetőjéről van szó.

A hódmezővásárhelyi Fidelitas közleménye szerint az érintett személy áll a vizsgálat elé. Az is hozzáteszik, hogy a Fidelitas „minden bűncselekményt elítél, álláspontunk szerint mindenkinek vállalnia kell tetteiért a felelősséget”.

Pénteken a fátyolfelhők és a gomolyfelhő-képződés mellett a legtöbb napsütésre a Dunántúl északi felén számíthatunk, délután pedig a déli és keleti megyékben elszórtan fordulhat elő zápor, zivatar. Éjszaka délkelet, dél felől kiterjedt zivatarzóna érkezik, emiatt reggelig sokfelé valószínű zivatar, majd eső is.

Szombaton országszerte erőteljes gomolyfelhő-képződés valószínű, a legtöbb napsütés a Tiszántúlon várható, a Dunántúlon azonban inkább erősen felhős égkép lesz jellemző. Rövidebb-hosszabb szünetekkel sok helyen valószínű ismét zápor, zivatar. A zivatarokat pénteken és szombaton is elsősorban felhőszakadás kísérheti. Az északias szél főként zivatarok környékén lehet erős vagy viharos.

A legalacsonyabb éjszakai hőmérséklet 16 és 22 fok között valószínű.

A legmagasabb nappali hőmérséklet szombaton általában 25 és 31 fok között valószínű, de a Délnyugat-Dunántúlon ennél kissé hűvösebb, míg a Tiszántúl északi felén néhány fokkal melegebb lehet.

Felhőszakadás veszélye miatt másodfokú riasztásokat adott ki több déli járásra az Országos Meteorológiai Szolgálat péntek délután. Az érintett területeken a következő órákban rövid idő alatt több mint 50 milliméternyi eső is hullhat.

Másodfokú riasztásokat adhatnak ki Budapestre, továbbá Pest, Baranya, Bács-Kiskun, Békés, Csongrád-Csanád, Fejér, Jász-Nagykun-Szolnok, Somogy és Tolna megye járásaira. Szintén a felhőszakadás veszélye miatt Hajdú-Bihar, Heves, Komárom-Esztergom, Nógrád, Veszprém és Zala megyében elsőfokú figyelmeztetés van érvényben.

Emellett zivatarveszély miatt az egész országban elsőfokú figyelmeztetés van érvényben. (MTI)

A Nemzeti Védelmi Szolgálat feljelentése alapján folytat nyomozást a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Rendőr-főkapitányság Gazdaságvédelmi Osztálya egy 54 éves háziorvos és 25 éves segítője ellen, akik a megalapozott gyanú szerint az elmúlt hónapokban olyan embereket juttattak védettségi igazolványhoz, akik nem kaptak koronavírus elleni védőoltást.

A nyomozás adatai szerint a segítő toborozta azokat, akik nem akarták beoltatni magukat COVID ellen, de hozzá akartak jutni a védettségi igazolványhoz. A háziorvos előzetes egyeztetést követően személyesen fogadta a jelentkezőket a rendelőjében, ahol őket beoltottként rögzítette az egészségügyi adatbázisban, így jogosulttá váltak a védettségi igazolványra. Mindezért cserébe az orvos és segítője személyenként 50 ezer forintot kért, amely összeget aztán elosztottak egymás között.

A Szabolcs megyei nyomozók a Jonatán Közterületi Támogató Alosztály munkatársainak segítségével az orvosi rendelőjében fogták el a háziorvost és segítőjét 2021. július 15-én. Mindkét férfit vesztegetés bűntett, valamint védettségi igazolással való visszaélés bűntett elkövetésének megalapozott gyanújával kihallgatták, őrizetbe vették, és előterjesztést tettek letartóztatásuk indítványozására.

Amennyiben a bíróság megállapítja bűnösségüket, úgy cselekményükért akár 12 évi szabadságvesztéssel is büntethetők. (police.hu)

Tizennyolc százalékkal nőtt Horvátországban az újonnan regisztrált koronavírus-fertőzöttek száma az előző héthez képest, és míg tavaly ugyanebben az időszakban átlagban 66 új esetet regisztráltak naponta, ez a szám most 104 - mondta Krunoslav Capak, a horvát közegészségügyi intézet (HZZJ) igazgatója a válságstáb pénteki sajtótájékoztatóján.

„A turisztikai szezon elején vagyunk, és rosszabb a helyzet, mint tavaly, ez figyelmeztetés, hogy be kell tartani a járványügyi intézkedéseket” - hangsúlyozta Capak.

Davor Bozinovic belügyminiszter, a válságstáb vezetője szerint a fertőzés terjedését az ellenőrizetlen tömeges összejövetelek okozzák.

Mint mondta, be kell tiltani azokat a rendezvényeket, amelyeket nem lehet ellenőrizni, amelyek látogatóiról nem lehet megállapítani, rendelkeznek-e védettségi igazolással. A tárcavezető azt is bejelentette, hogy fokozottabban fogják ellenőrizni a járványügyi korlátozások betartását.

Csütörtöktől az Európai Betegségmegelőzési és Ellenőrzési Központ (ECDC) kockázatosabb besorolás alá helyezte az egész horvát tengermelléket, amely már csak egy lépésre áll attól, hogy a piros jelzésű, súlyosan fertőzött régiók listájára kerüljön.

Vili Beros egészségügyi miniszter szerint ez elég figyelmeztetés arra, hogy a járványt komolyan kell venni. „Megvannak a feltételek ahhoz, hogy a tengermellék újra zöld besorolásúvá váljon, és megmentsük a turisztikai szezont. A kulcs a mi kezünkben van” - mondta. Hozzátette, hogy vannak megelőző intézkedések, amelyeket be kell tartani, és van oltóanyag, valamint lehetőség is arra, hogy bárki előjegyzés nélkül megkapja az oltást.

Horvátországban a közegészségügyi hatóságok szerint csökkent az oltakozási hajlandóság, a lakosságnak mindössze valamivel kevesebb mint 39 százaléka kapta meg valamelyik vakcina legalább első dózisát. A legkevesebben éppen a tengermelléken oltatták be magukat.

Az elmúlt 24 órában 131 új fertőzöttet azonosítottak, így a járvány kezdete óta meghaladta a 361 ezret az új típusú koronavírussal megfertőződöttek száma. A vírus okozta betegség szövődményeiben egy beteg halt meg, így a járvány halálos áldozatainak száma 8234-re emelkedett. Kórházban 112 beteget ápolnak, közülük 12-en vannak lélegeztetőgépen. (MTI)

Egyhónapos felújítási munkák után, vasárnaptól újra fogad vonatokat a Nyugati pályaudvar - közölte a Budapest Fejlesztési Központ vezérigazgatója pénteken.

Vitézy Dávid elmondta, hogy az elmúlt egy hónapban a pályaudvar átfogó karbantartási munkákon esett át. A pályák állapotának javítása, a biztonsági berendezések, távközlési és áramellátási rendszerek korszerűsítése a pontosabb, megbízhatóbb működést szolgálja majd.

A csarnokot az utazók a nyár végén vehetik birtokba sokkal színvonalasabb környezettel és új utastájékoztatási rendszerrel - tette hozzá.

A vezérigazgató megjegyezte, a pályaudvart tovább kell fejleszteni, hiszen Budapest környékén óriási igény van arra, hogy többen közlekedjenek vonattal. Modellezésük szerint a napi 50 ezres utasszám 20 év alatt 100 ezerre nőhet, az évi 18 milliós utasszám megközelítheti a 40 milliót a következő évtizedekben. (MTI)

A szerdai EP-vita napirendjére tűzték a magyar kormány homofób módosítókkal teletűzdelt, eredetileg pedofilellenesnek nevezett törvényét. Orbán Viktor viszont nem vesz részt a strarbourgi vitán, írja az Atv.hu.

A vitanapon a homofób törvény mellett a magyar és a lengyel jogállamiság is napirenden lesz.

Novák Katalin az ATv.hu-nak azt mondta, „sajnálatos módon nagyon kevesen ismerik a tényleges tartalmát ennek a jogszabálynak.”

A családokért felelős tárca nélküli miniszter elmondta, hogy az Európai Parlament LIBE bizottságában Hidvéghi Balázs a felelőse ennek az ügynek, a vitában ő és Győri Enikő fog felszólalni.

„Magasabb színvonalon akartak bulizni” a Telex beszámolója szerint azok a fiatalok, akik 2019-ben a Gellérthegyen és a Feneketlen-tó környékén támadtak fegyverrel áldozataikra és rabolták ki őket.

Az öt kamaszt fegyveresen, csoportosan, bűnszövetségben elkövetett rablás bűntettével, illetve kísérletével vádolják, közülük négyen jelentek meg a tárgyalásuk első napján a bíróság előtt.

Védőik rögtön a tárgyalás elején a nyilvánosság kizárását indítványozták, erkölcsi okokra és a terheltek fiatal korára hivatkozva, de Mocsári Emese tanácselnök szerint a nyilvánossághoz fűződő érdek jobban szolgálja a prevenciót, ezért a bíróság nem zárta ki a nyilvánosságot.

Az öt fiatal 2019-ben egy hónap alatt nyolc helyszínen, összesen tizenegy embert támadott meg - egyikük kollégánk, Szily László akkor 16 éves lánya volt. A fiúk kivétel nélkül rendezett körülmények között élnek, egyikük édesapja sebész egy fővárosi kórházban, másikuk pedig egy egyházi iskola tanulója. A 14-16 éves kamaszok kő-papír-ollóval döntötték el a támadások előtt, hogy kinél legyen a fegyver, és azzal szólították le az áldozataikat, hogy van-e náluk fű.

A keddi előkészítő ülést a vádirati indítvány pontosítása miatt a tanácselnök elhalasztotta, a fiataloknak legközelebb októberben kell bíróság elé állniuk.

Vasárnap letartóztattak egy 53 éves nőt Japánban, aki megpróbálta vízipisztollyal kioltani az olimpiai fáklya lángját.

Az esetről készült videón az látszik, hogy a nő a fáklyával futó férfi felé céloz egy színes vízipisztollyal, és közben arról kiabál, hogy ne tartsák meg az olimpiát. Utána szinte rögtön rendezők szaladtak a nőhöz és elvezették.

Mito város helyettes rendőrfőnöke, Noriaki Nagatsuka a Vice megkeresésére azt mondta, hogy nem játék, ami történt, és a nőt a fáklyás futás akadályozása miatt letartóztatták.

A nyári olimpia július 23-án kezdődik, és annak ellenére tartják meg, hogy Japán lakosságának csupán 14 százaléka kapta meg mind a két koronavírus elleni oltását július 4-ig, a társadalom többsége nem akarja, hogy megtartsák a versenyt, Tokióban pedig napi több száz új fertőzöttet azonosítanak. (Vice)

Az azeri fegyveres erők tüzet nyitottak örmény katonákra a két ország közös határán - közölte kedden Szamvel Aszatrján, az örmény vezérkar tájékoztatási részlegének vezetője kedden.

Aszatrján szerint egy örmény katona könnyebb sebet kapott az örményországi Gegarkunik tartomány határtérségében történt lövöldözésben. Hangsúlyozta, hogy a történteket az azeri fél provokálta ki, hozzátéve, hogy két azeri katona is megsebesült.

A bakui vezetés cáfolta Jereván beszámolóját, mondván bizonyára „egy, az örmény katonák között keletkezett belső incidensről lehetett szó”.

Tavaly szeptember 27-e és november 9-e között Azerbajdzsán - Törökország hathatós segítségével - jelentős területeket szerzett meg a Hegyi-Karabahban vívott háborús konfliktusban. Az Azerbajdzsántól 1991-ben egyoldalúan elszakadt, örmény többségű Hegyi-Karabah enklávé és a környező, örmények uralta azerbajdzsáni települések visszafoglalására indított offenzívában több mint hatezren vesztették életüket. A harcok háromoldalú, örmény-azeri-orosz tűzszüneti megállapodás aláírásával értek véget. Moszkva kétezer békefenntartót vezényelt a térségbe a tűzszünet fenntartására. Máig nem sikerült megnyugtató módon rendezni a konfliktusövezet aknamentesítésének és a foglyul ejtett katonák és civilek sorsának ügyét.

Egise Kirakoszján, Örményország képviselője az Emberi Jogok Európai Bíróságán hétfőn közölte, hogy 45 fogva tartott örmény állampolgárról van tudomásuk, akik a tavalyi hegyi-karabahi harcok során kerültek az azeri hadsereg kezére.

Baku és Jereván között továbbra is feszült a helyzet, a két ország kölcsönösen azzal vádolja egymást, hogy provokáció gyanánt csapatokat küldtek át a határon. (MTI)

Hamarosan érvénybe lép egy törvény Norvégiában, ami kötelezi a hirdetőket és az influenszereket, hogy

jelezzék, ha egy promócióra használt képet retusáltak vagy más szerkesztést végeztek rajta.

A szabály szerint egységes címkével kell majd jelezni, ha a kép készítéséhez valamilyen filtert használtak, vagy ha a szereplők testének alakját, méretét vagy a bőrük textúráját szerkesztették.

Az influenszereknek minden közösségi médiás felületen - többek közt Facebookon, Instagramon, Snapchaten, TikTokon és Twitteren - címkézniük kell a reklámot tartalmazó posztjaikat. Ha ezt nem teszik meg, akkor pénzbírságot, extrém esetben pedig akár börtönbüntetést is kaphatnak.

A törvény célja, hogy csökkentse a közösségi médiát használók - főként az erre kifejezetten érzékeny fiatal generáció - abbéli szorongását, hogy egy irreális szépségideált kell elérniük.

A BBC-nek több norvég influenszer nyilatkozott a törvényről, a döntést üdvözlik, de nem mindenki van meggyőződve arról, hogy valódi eredményt lehet elérni vele.

„Annyira sok ember van, akik bizonytalanok a testükkel vagy az arcukkal kapcsolatban” - nyilatkozta a 26 éves Madeleine Pedersen. „Én is küzdöttem régebben a testképemmel az Instagram miatt. Az a legrosszabb, hogy nem is tudom, hogy azok a lányok, akikre felnéztem, szerkesztették-e a képeiket vagy sem. Ezért van szükségünk válaszokra - kell nekünk ez a törvény.”

Egy másik fiatal influenszer, Eirin Kristiansen szerint a törvényhozók jó irányba haladnak a jogszabállyal, de nincs megfelelően átgondolva.

„Számomra úgy tűnik, hogy ez egy gyors megoldás, amivel meg akarnak oldani egy problémát, de nem fog fejlődést hozni. A mentális problémák kialakulásának sokkal több oka van, mint egy szerkesztett kép, és egy újabb címke a hirdető fényképe mellett nem fogja megváltoztatni azt, hogy hogyan éreznek a fiatal lányok és fiúk.”

„Szerintem inkább arra kéne koncentrálnunk, hogy megtanuljunk szelektívek lenni a tartalmakkal, amiket látunk, és megtanuljuk, hogyan működik valójában a közösségi média.”

(BBC, Vice)