Mészáros Juli

Sydney-ben több száz katonát vezényeltek ki az utcára, hogy segítsenek betartani a járványügyi korlátozásokat. Ausztráliában júniusban kezdett terjedni a delta variáns, azóta közel 3000 embert fertőzött meg, és kilenc ember halálát okozta.

Sydney-ben az öthetes lezárás ellenére is tovább terjedt a koronavírus, pénteken 170 új esetet regisztráltak. Többen megkérdőjelezték, hogy valóban szükséges volt-e a katonák utcára vezénylése, mondván, ez a döntés túl keménykezű, az Ausztrál Jogászok Szövetsége pedig aggasztónak nevezte a fegyveres erők bevetését egy liberális demokráciában.

A legújabb korlátozások szerint, ami augusztus 28-ig érvényes, az emberek nem hagyhatják el otthonaikat, csak ha sportolni, dolgozni vagy bevásárolni mennek.

Az ausztrál katonák a hétvégén egy továbbképzésen vesznek részt, mielőtt hétfőn megkezdik a járőrözést, és ellenőrzik, hogy senki nem hagyta-e el 10 kilométernél távolabb a lakóhelyét.

Ausztráliában a felnőtt lakosságnak eddig mindössze a 17 százalékát oltották be. (BBC)

Sokkal fertőzőbb, nagyobb eséllyel tör át a vakcinák nyújtotta védelmen, és súlyosabb megbetegedést is okozhat a delta variáns a koronavírus korábbi változataihoz képest, írja a New York Times az amerikai Centers for Disease Control (CDC), vagyis a Betegségmegelőzési és Járványügyi Központ egy belső prezentációja alapján.

A CDC igazgatója, Dr. Rochelle P. Walensky szerint a delta variánssal megfertőződött oltottak orrában és torkában ugyanannyi vírust mutattak ki, mint azoknál, akiket még nem oltottak be.

Úgy látják, a delta variáns fertőzőképesebb a SARS-nál, az ebolánál, a náthánál és a szezonális influenzánál, körülbelül ugyanannyira fertőző, mint a bárányhimlő.

A CDC új adatai szerint az oltottak is nagy eséllyel terjeszthetik a delta variánst, bár valószínűleg kisebb mértékben, mint az oltatlanok. Az Egyesült Államokban most naponta átlagosan 71 ezer új koronavírusos esetet regisztrálnak.

A kazahsztáni Bajkonur űrközpontból nyolc napja felbocsátott Nauka (Tudomány) többfunkciós kutatómodul csütörtökön rendben csatlakozott a Nemzetközi Űrállomáshoz (ISS), de a dokkolás után váratlanul működésbe léptek a hajtóművei, amitől az űrállomás 45 fokkal elmozdult a helyéről, az űrhajósok pedig egy időre elveszítették az orientációja feletti ellenőrzést. Az űrhajósoknak az amerikai és az orosz irányítóközpont együttműködésével sikerült leállítani a Nauka hajtóműveit, és a Zvezda modul, illetve a Progressz teherűrhajó hajtóműveinek beindításával visszafordítani az ISS-t az eredeti helyzetbe.

A történtek miatt az ISS legénysége nem került veszélybe, az űrállomás minden rendszere normálisan működik. A NASA szerint egyelőre nem észlelték, hogy károk keletkeztek volna az űrállomáson, a fedélzetén tartózkodó űrhajósok sem tapasztaltak semmi szokatlant, például rázkódást az űrbázison.

Az amerikai űrhivatal később közölte, hogy az eset után másfél órával sem tudja, hogy miért léptek működésbe a Nauka hajtóművei, de reménykednek benne, hogy a Roszkoszmosz orosz űrkutatási hivatal kivizsgálja az esetet.

Az incidens után a NASA közölte, hogy legalább négy nappal elhalasztja a Boeing vállalat Starliner űrhajójának péntekre tervezett felbocsátását az ISS-re.

A 20 tonnás, 13 méter hosszú orosz űrlabort eredetileg már 2007-ben üzembe akarták helyezni, de műszaki problémák miatt ezt többször el kellett halasztani. Szakértők 2013-ban szennyezést találtak a Nauka üzemanyagrendszerében, amelynek cseréje hosszú és költséges folyamat volt. Az eset nyomán a Nauka többi rendszere is korszerűsítésen vagy javításon esett át. A Nauka az ISS orosz részének első új modulja 2010 óta. Munkába állításához azonban még számos manőverre lesz szükség, köztük akár 11 űrsétára is, amelyek szeptember elején kezdődhetnek meg.

Az elsősorban kutatási célokat szolgáló Nauka a tervek szerint legénységi szállásként és tárolóként is működik majd, víz- és oxigén-regeneráló készülék, valamint az orosz legénység számára még egy mosdó van rajta. (MTI)

Naftali Bennett, Izrael miniszterelnöke bejelentette, hogy azok a 60 év felettiek, akiknél már legalább öt hónap telt el a második oltás óta, megkaphatják a harmadik koronavírus elleni oltásukat, írja a BBC. Az országban vasárnap óta lehet igényelni a harmadik oltást, ami minden esetben Pfizer lesz.

A delta variáns miatt Izraelben is megugrott a fertőzések száma. Bennett a csütörtöki sajtótájékoztatóján azt mondta, szükség van a harmadik oltásra, mert a tapasztalatok azt mutatják, hogy az idő múlásával csökken a szervezet immunitása, és „a kiegészítő adag célja, hogy újra felépítse azt, ezáltal pedig jelentősen csökkentse a fertőzés és a súlyos megbetegedés esélyét”.

Elmondta, hogy a harmadik adagot már 2000 legyengült immunrendszerű ember megkapta, és nem tapasztaltak náluk súlyos mellékhatásokat.

Bennett arról is beszélt, hogy szerinte a világon elsőként ők adnak harmadik oltást a koronavírus ellen, vagyis lemaradt róla, hogy két héttel ezelőtt ugyanezt már Orbán Viktor is bejelentette, aki pedig arról maradt le, hogy májusban az Egyesült Arab Emírségek és Bahrein is bejelentette, hogy harmadik körös oltást ajánlanak fel a kínai Sinopharm-vakcinával oltottak számára.

A japán kormány tíz nappal, augusztus 31-ig meghosszabbítja a rendkívüli járványügyi állapotot Tokióban, illetve négy további prefektúrában – Csiba, Kanagava, Szaitama, Oszaka – is rendkívüli állapotot rendel el a koronavírus-járvány rohamos terjedése miatt.

Tokióban július 12-én vezették be a rendkívüli állapotot, és negyven napig, augusztus 22-ig lett volna érvényben az intézkedés, amely tiltja például a szeszes italok forgalmazását, és korlátozza a résztvevők számát a tömegrendezvényeken.

Csütörtökön újabb csúcsot döntött Japánban a napi fertőzések száma, az elmúlt 24 órában 10 699 új esetet regisztráltak. Ez a szám először lépte át a tízezres határt. Az előző maximumot két nappal ezelőtt mérték. Tokióban három egymást követő napon döntött csúcsot a fertőzöttek száma: kedden 2848, szerdán 3177, csütörtökön pedig 3865 új esetet regisztráltak.

A japán kormány a delta variáns terjedésével magyarázza a járvány súlyosbodását, és nem hozza összefüggésbe azt a nézők nélkül javában zajló tokiói nyári olimpiai játékokkal, ahol a sportolóknak és más résztvevőknek szigorúan be kell tartaniuk a járványügyi szabályokat.

Japánban a lakosság kevesebb mint harminc százalékát oltották be eddig. (MTI)

Így is eltolták egy évvel, gyakorlatilag csoda, hogy idén megrendezték, embertelen pénzekbe került, továbbra is nehezíti mindenki helyzetét a járvány, volt, aki vissza is lépett a versenyzéstől, és akkor plusz szívatásként még hőség is van Tokióban. Az NPR cikke szerint soha ilyen forróság nem volt még egyik nyári olimpián sem, a 32 fokos meleget pedig súlyosbítja a magas páratartalom, ami miatt bőven 40 fokosnak érződik a hőmérséklet, nagyban befolyásolva a sportolók állóképességét.

Az olimpia szervezőbizottságának egyik tanácsadója, Makoto Yokohari az NPR-nek azt mondta, olyan, mintha folyamatosan egy szaunában lennének, szerinte „röhejes”, hogy a szervezők a körülmények ellenére is ragaszkodtak ahhoz, hogy megtartsák az olimpiát.

Ájulás, hányás, hőguta

A hőség különösen a szabadban megrendezett sportágak esetében jelenthet egészségügyi kockázatot a versenyzők számára, volt, aki már vissza is lépett emiatt: a Cut azt írja, Paula Badosa spanyol teniszezőt a női egyes negyeddöntőn a mérkőzés közepén szállították el kerekesszékben. Badosa hőgutát kapott, azt mondta, „megterhelőek voltak a körülmények, próbáltunk alkalmazkodni, amennyire csak lehetett, de a testem ma nem állt ellen úgy, ahogy kellett volna”.

Danyiil Medvegyev orosz teniszező pedig megkérdezte az egyik bírót, hogy ki vállalja majd a felelősséget egy esetleges, hőguta okozta halálesetért. A férfiak triatlonversenyén az extrém hőség miatt többen nem is tudták végigvinni a versenyt, a Cut szerint sokan összeestek, volt aki hányt is.

A szervezők persze megpróbálnak mindent megtenni, hogy segítsék a résztvevőket: a legtöbb helyre párakapukat helyeztek ki, palackozott vizet és jégkását osztogatnak, rengeteg az árnyékos és légkondicionált hely, és megpróbálják átszervezni a menetrendet, hogy a szabadtéri versenyeket lehetőleg ne délben, a legmelegebb napszakban tartsák meg.

A helyzeten tovább ront, hogy a hőguta tünetei sok esetben hasonlítanak a covid tüneteire, vagyis a kicsit is gyanús eseteket azonnal el kell különíteni, amire Yokohari szerint nincs minden esetben kapacitásuk. Márpedig most tényleg annyira meleg van Tokióban, hogy az egyébként edzett atlétákat is megviselik a körülmények.

Az egyetlen esélyünk, ha szembeszállunk a hőséggel

Oliver Gibson, az angliai Brunel Egyetem edzésfiziológusa évtizedek óta tanulmányozza, hogy a sportolók miként tudnak a szélsőséges hőmérsékletekhez alkalmazkodni. Szerinte megfelelő edzéssel az emberi testet fel lehet készíteni arra, hogy lehűtse magát, amikor arra van szükség. És bár jelenleg nyilván az olimpiával, azon belül pedig a sportolókkal foglalkozik mindenki, Gibson a Voxnak adott interjújában arról beszélt, hogy mostanában legkevésbé a versenyzők miatt aggódik, szerinte sokkal nagyobb veszély fenyegeti a hétköznapi embereket, mert a klímaváltozással mindannyiuknak szembe kell néznünk. Most azon dolgoznak, hogy az elmúlt évtizedekben összegyűjtött tudásukkal és tapasztalataikkal ne csak a sportolók, de a lakosság segítségére is legyenek.

Gibson szerint a hőstressz hamarosan „nemcsak pár tucat olimpiai atlétát érint majd”, hanem „a klímaváltozás miatt milliónyi, több milliárdnyi embert”, és az egyetlen esélyünk, ha „szembeszállunk” a hőséggel. Úgy véli, az élsportolókon végzett kutatások segíthetnek abban, hogy a testünk ellenállóbb legyen a korábbiaknál melegebb világban.

Az edzésfiziológus szerint bárki képes a hőséghez alkalmazkodni: egy nemrég publikált tanulmányuk szerint olyan idős briteket vizsgáltak, akik korábban viszonylag kevés hőhatásnak voltak kitéve. A kísérletben futópadon végeztettek velük gyakorlatokat, majd meleg fürdőbe ültették őket, hogy továbbra is magasan tartsák a testhőmérsékletüket. Ezzel a módszerrel öt nap alatt sikerült elérniük, hogy alkalmazkodjanak a melegebb hőmérséklethez. Gibson elmondása szerint a meleghez való alkalmazkodás ebben az esetben azt jelenti, hogy a folyamatos melegben tartással megpróbálják csökkenteni a testmag hőmérsékletét, így a melegben a test lassabban és később melegszik fel, illetve hamarabb kezd izzadni, amivel lehűti saját magát. Igaz, közben hamarabb dehidratálódhat is, vagyis muszáj pótolni a folyadékot.

Gibson szerint „az izzadás miatt mi vagyunk a legtökéletesebb lények a bolygón”, mert „amint emelkedni kezd a testhőmérséklet, kitágulnak az erek, és kipirul a bőrünk, amin ha elpárolog egy izzadságcsepp, alatta lehűl a vér, a lehűtött vér pedig tovább áramolva lehűti az egész testet”.

Nyilván egy sportoló könnyebben és hamarabb alkalmazkodik az extrémebb hőhöz, Gibson szerint „előnyt szereztek a több évtizedes edzésekkel”, de az is számít, hogy „több vérük”, illetve „nagyobb szívük” van, ami többet és gyorsabban ver, ezzel pedig jobban reagálnak a hőségre. De azok is könnyebben is gyorsabban szoknak hozzá a hőséghez, akik korábban már hosszabb időt töltöttek melegben. Ezt magunkon is észrevehetjük: a nyár első 38 fokos melegét még elviselhetetlennek érezzük, de a második, harmadik ilyennél már kevésbé érezzük azt, hogy olyan, mint a pokolban.

Gibson szerint a gond csak az, hogy a szívünk teljesítményét nem lehet a végtelenségig növelni, vagyis könnyű eljutni arra a pontra, ahol az érrendszerünk reakciói nem elegendőek ahhoz, hogy lehűljünk, vagyis elkezd emelkedni a hőmérsékletünk. A helyzetet pedig nehezíti, ha a környezet meleg és párás – mint most Tokióban –, vagyis az izzadság nehezebben távozik vagy párolog, ami miatt a testünk is nehezebben hűl le. Ilyenkor túlmelegedhet az agy, vagyis hipertermia következhet be, ami hőgutához de akár halálhoz is vezethet.

A kérdésre, hogy az egyre gyakoribb hőhullámoknak köszönhetően képesek leszünk-e fokozatosan alkalmazkodni az extrémebb meleghez, Gibson óvatos választ adott, és azt mondta, a szervezet képes jól reagálni a hőstresszre.A hőséget nem tudjuk, de nem is szabad elkerülni, inkább érdemes azt „óvatosan és mértéktartó módon” megközelíteni. Szerinte a melegebb körülmények közt végzett testmozgás sem feltétlenül jár nagy kockázattal, csak figyelni kell közben a testünkre, és amint a túlmelegedés vagy a szédülés jeleit érezzük, keressünk árnyékot és vizet.

(Nagy kép: Novak Djokovic próbálja hűteni magát a tokiói olimpián július 28-án - Fotó: Giuseppe CACACE / AFP)

Kedden az Egyesült Államok tornászcsapatának nem sikerült megnyernie zsinórban a harmadik olimpiai aranyérmét. Ezüstérmesek lettek, ami azt jelenti, hogy ők a világon a második legjobbak, mégis teljes a döbbenet. És nem azért, mert az amerikai tornászcsapat ezzel megszakította a tíz éve tartó dominanciáját a világbajnokságokon és olimpiákon, hanem mert az olimpia egyik legismertebb arca, a 24 éves, négyszeres olimpiai bajnok Simone Biles kiszállt a csapatversenyből, pedig mindenki teljesen természetesnek vette, hogy ott lesz, megcsinálja és nyerni fog.

„Sajnálom. Tudom, hogy néhányakat cserben hagytam. Nem okoz gondot ennek a beismerése, de én is ember vagyok. (...) Ezért ahelyett, hogy kiállnánk mindenki elé, és azt csinálnánk, amit elvár tőlünk a világ, meg kell védenünk az elménket és a testünket. Az elmúlt egy év után nem is csodálkozom, hogy így alakult. (...) Szívás, amikor saját magaddal harcolsz”

– mondta Biles, aki a torna csapatdöntőjében, az első gyakorlata után lépett vissza, miután a gerendán egy ugrás közben remegett, nem merte megcsinálni a gyakorlatait, majd a leugrást is elrontotta. Azt mondta, mentálisan nem bírta a nyomást, fejben nem áll készen gyakorlatai biztonságos bemutatására. Később bejelentette, hogy a női torna egyéni összetett döntőjéből is visszalép.

Biles döntése váratlan volt, legalábbis az elmúlt években nyújtott teljesítménye alapján úgy tűnt, semmi sem tarthatja vissza a győzelemtől. Sem más versenyzők, sem a bonyolult vagy veszélyes gyakorlatok, sem a szexuális zaklatás, amit sok más tornászhoz hasonlóan ő is átélt. Sőt, Biles korábban úgy fogalmazott, a tokiói olimpián való részvételének az egyik fő oka pont az, hogy szeretné megmutatni, Larry Nassar áldozataként is részt tud venni a versenyeken, és mindenképpen hangot akar adni a történteknek, hogy változás következhessen be. Júniusban, mindössze egy hónappal az olimpia kezdete előtt a People magazinnak úgy fogalmazott,„ha nem marad túlélő a sportágban, a szőnyeg alá söpörték volna”. Ez alapján pedig úgy tűnik, Bilest a felkészülés nemcsak fizikailag, de mentálisan is megviselte.

Úgy került be a köztudatba, mint valami szuperhős, aki bármit meg tud csinálni, négy, szinte lehetetlenül nehéz tornagyakorlatot is elneveztek róla, de azért beszóltak neki egy celebes táncos showműsorban, hogy nem mosolyog eleget, illetve direkt alulpontozták, amikor megcsinált egy rendkívül kockázatosnak számító gyakorlatot. Biles idén májusban csinálta meg Indianapolisban a US Classicon a Jurcsenko-szaltó dupla változatát bicskamozdulattal, amire eddig kizárólag férfi tornászok vállalkoztak – közülük is kevesen –, a Nemzetközi Torna Szövetség magyarázata szerint viszont azért adtak neki kevés pontot, hogy ne ösztönözzenek más sportolókat ennek a veszélyes ugrásnak a végrehajtására.

Biles ezek mellett egy olyan szervezetnek (U.S.A. Gymnastics) volt az egyik arca, ami több száz bántalmazott tornászt hagyott cserben, miközben ő is próbált felépülni az őt ért zaklatás után, és miközben egy mindenkit megviselő világjárvány közepén próbált készülni az olimpiára, amit már így is eltoltak egy évvel.

Hozzá hasonlóan nemrég egy másik sportoló is – részben – a mentális egészségére hivatkozva lépett vissza egy bajnokságtól. Naomi Osaka azután döntött úgy, hogy visszalép a Roland Garrostól, hogy a verseny szervezői 15 000 dollárra büntették, amiért nem akart részt venni a sajtótájékoztatókon. Osaka akkor egy hosszú bejegyzésben magyarázta el Twitterén, hogy szerinte a sajtótájékoztatókon sokszor nincsenek tekintettel a sportolók mentális egészségére, és hogy ő is gyakran érzi rosszul magát, amikor nyilvánosan kell megszólalnia, illetve szorongás fogja el, amikor a sajtóval kell beszélnie. Osaka csak azzal nem számolt, hogy miután bejelentette, mentális egészsége miatt nem akar számára kellemetlen kérdésekre válaszolni, másról sem akarják majd kérdezni, mint mentális egészségéről.

A 23 éves Osaka és a 24 éves Biles eddig életük nagy részét a nyilvánosság előtt élték, egy olyan rendszerben, ahol semmi más nem számít, csak az emberfeletti teljesítmény és a győzelem. Meg kell felelni az elvárásoknak, példát kell mutatni, viselkedni kell, kiállni bizonyos dolgok mellett vagy ellen, miközben minden egyes kicsit is elrontott lépésért súlyos kritika jár, amit el kell viselni.

Nyilván ezért kapnak fizetést meg elismerést, de ahogy Biles is mondta, végső soron ők is csak emberek, akik néha eljutnak egy olyan szintre, amikor egyszerűen már nem éri meg belerohadni a rájuk nehezedő nyomásba. Felvállalta, hogy ember, hogy sebezhető, hogy nemcsak teste, de agya is van, és hogy van az a mennyiségű elvárás, aminek már ő sem tud vagy akar megfelelni.

„Nagyon stresszes ez az olimpia. Hosszú volt ez a hét, hosszú volt az olimpiai felkészülés, hosszú volt ez az év. Azt hiszem, egy kicsit mind stresszesek vagyunk, pedig most jól kellene éreznünk magunkat, azonban nem ez a helyzet”

– mondta visszalépése után Biles, aki egyébként érdekelt még mind a négy szerenkénti döntőben is, stábjával pedig elvileg azon dolgozik most, hogy azokon már részt tudjon venni.

(Nagy kép: Simone Biles a tokiói olimpián július 27-én - Fotó: Loic VENANCE / AFP)

Szia, én Molnár Pista vagyok és itt lakom

– dobta be a legjobb csajozós szövegét Molnár István a tanyájára érkező Editnek, aki magát pesti, egziszenciált(!) újságírónőnek nevezi, és aki azzal a reménnyel jelentkezett a Házasodna a gazda című műsorba, hogy a jövőben nem Budapesten, hanem Tarhoson élhet majd együtt Pistával és több ezer libával.

Az RTL-en futó gazdás társkereső realitynek ez már a sokadik évada, de az első olyan, ami igazán kiváló és minőségi trash-élményt nyújt, leginkább a műsorban Pista gazda néven futó tanyatulajdonosnak és annak a tíz nőnek köszönhetően, akik házi zserbóval, DIY papírmasé libával illetve libaplüssös kalappal versengenek érte. Őszinte rajongással és tátott szájjal néztem végig a gazdás társkereső új évadának legutóbbi részeit, amikben a váratlan könnyeken túl nőket ganéztató gazdák, egy kalauz, de még egy duzzasztómű is fontos szerepet játszik.

A Házasodna a gazda alapkoncepciója az, hogy az RTL felhajt egy rakás vidéki vagy határon túli, egyedülálló gazdálkodót, rábeszéli őket a tévéműsorban ismerkedésre, készít róluk pár bemutatkozó videót, amit látva nők és férfiak százai – ja igen, női gazda is szerepel a műsorban – ragadnak tollat és írnak szerelmeslevelet, hogy azokból kiválasszanak úgy tíz-tizenkettőt a gazdák. A kiválasztottakat aztán a műsorkészítők összeeresztik a gazdával, és eltöltenek egymással pár viszonylag kellemetlen órát, hogy a gazda el tudja dönteni, a következő napokban melyik lesz az a négy ember, akit ingyen dolgoztat a tanyáján ismerkedés címén.Túlzás nélkül az a műsor lényege, hogy a gazdák lovat patkoltatnak vagy szart lapátoltatnak potenciális randipartnereikkel, aztán néha megjutalmazzák őket egy-egy randival, mondjuk a Nicki műgáton:

A fenti videón egyébként a Győr-Moson-Sopronban tehenészetet vezető Zoli gazda próbálja lenyűgözni az általa helyi Niagarának nevezett duzzasztógáttal egyik kiválasztottját, akivel aztán megettek egy lángost az autóban, míg a másik három lány a gazda utasítására teheneket etetett kukoricaőrleménnyel.

De térjünk vissza Tarhosra, és nézzük meg, hogy Pista gazda mivel nyűgözi le a nőket. Már a bemutatkozásán túl, ami önmagában lenyűgöző:

• Beszélt nyelvek: magyar
• Sport: nem sportol
• Öltözködés: sportos
• Étkezési szokások: mindenevő
• Kedvenc zene: retro
• Kedvenc film: magyar filmek
• Nyaralás: országon belül

Mivel Tarhoson nincs gát, ezért Pista gazda zenével próbálkozott, ami Piroskának látványosan bejött:

Szerencsére Teréziának is, aki nemcsak magyar, de spirituális is, és szereti a csizmaverést:

Piroska egyébként hozott papírmasé libát, amit egy kellemetlenül hosszú szemezés után nyújtott át Pistának, aki – SPOILER!! – Piroskát a DIY libák és a tekintete ellenére is hazaküldte nem sokkal később:

A liba a kalauzként dolgozó, és a Pistára, illetve csendre vágyó Zsuzsát is megihlette:

Aztán jött Mária, aki mindent letarolt az outfitjéhez passzoló libaplüssös kalapjával és a nevetésével:

„Innéttől (!) már nincs visszaút, csak meghódítani Istvánt!”

– összegezte a helyzetet Zsuzsa, a kérdés pedig már csak az, hogy Pista gazda is kényszermunkára fogja-e a nőket a tanyáján. De nem kell aggódni, ha a munka miatt nem, más miatt lesznek bonyodalmak a kedd esti adásban is, mert az előzetes szerint Terézia hozott magával egy macskát, az alomtálcát és az almot viszont otthon hagyta, így Pista gazda aggódhat, hogy az egyébként erősen sokkos állapotban lévő brit tabby vajon melyik sarokba szarik majd az éjjel.

Az átlagos bruttó fizetések alapján a leghosszabb időszakot, 15,2 évet a szerbeknek kell dolgozniuk ahhoz, hogy új, 70 négyzetméteres lakást vehessenek. Ehhez Magyarországon tavaly 8,4 évnyi bruttó átlagkereset kellett, írja a Deloitte európai lakóingatlan-piaci (Deloitte Property Index) tanulmányában.

A vizsgált 24 európai ország közül tavaly első alkalommal lett Ausztria a legdrágább a 4457 eurós négyzetméterenkénti átlagárral, a második helyezést 4421 eurós átlagárral Franciaország érte el. Magyarországon a lakások átlagos négyzetméterára 2020-ban 1657 euró volt.

A legdrágább európai város 2020-ben továbbra is Párizs volt, ahol 13 ezer eurót kellett fizetni egy négyzetméterért új lakás vásárlásánál. A második helyen Tel-Aviv, a harmadik helyen pedig München szerepel, ahol átlagosan 8700 eurót kellet fizetni egy négyzetméterért. Budapesten 2020-ban az új lakások átlagos négyzetméterára 2207 euró volt. A fővárosok közül csak Rómában csökkentek a lakásárak.

2020-ban a bérelt ingatlanoknál is Párizsban kellett a legtöbbet fizetni Európában, négyzetméterenként átlagosan 28,6 eurót. Budapesten az átlagos bérleti díj négyzetméterenként 9,76 euró volt, ami a vizsgált 62 európai város közül a 39. legmagasabb. Azonban a járványügyi korlátozások miatt Budapesten a bérleti díjak jelentősen csökkentek 2019-hez képest, a hosszú távú bérleti piacon megjelent kínálat jelentősen javította a bérlők alkupozícióját.

Az új építési engedélyek számát nézve Magyarország ezer lakosra vetített 2,31-es mutatója elmarad a környező országok mutatójától. Az ezer emberre jutó építési engedélyek száma Lengyelországban 5,85, Csehországban 3,29, Szlovákiában 3,62 volt, míg Ausztriában meghaladta a 10-et. Ez utóbbi pedig azt jelenti, hogy a vizsgált országok közül Ausztriában bővült a legdinamikusabban a lakásállomány. (MTI)

Védett területen ölték meg a Kosztisz becenévre hallgató barátfókát, aki egy görög sziget, Alonisszos kabalaállata volt. A mediterrán barátfókák védelmével foglalkozó görög civil szervezet, a MOm szerint szánt szándékkal, közvetlen közelről, egy szigonypuskával végezték ki az állatot.

Az állatot egy 2018-as nagy tengeri vihar, a Zorbasz ciklon pusztítása után találták meg élve, de a végletekig legyengülve az Égei-tengeren, a kicsiny Folegandrosz-szigeten. Az őt megtaláló halászról elnevezett Kosztiszt a helyiek és a MOm aktivistái gondozták hónapokon át. Felépülése után visszaengedték a vadonba, ám a kis fóka nem tágított az emberek közeléből, és Alonniszosz kikötőjében gyakran sütkérezett a csónakokon, fotótémát szolgáltatva a turistáknak.

A mediterrán barátfóka súlyosan veszélyeztetett faj. A görög sziget kedvencévé vált példányt az Alonisszosz és az Északi Szporádok Nemzeti Park, Görögország első védett tengeri parkja – Európa legnagyobb tengeri nemzeti parkja – területén ölték meg.

Az ANA görög hírügynökség jelentése szerint a híres fóka elpusztítása felháborította a görögöket, és civil kezdeményezés indult a tettes felkutatására. A kihalás fenyegette mediterrán barátfókák csaknem fele Görögországban él. (MTI)

A gyanú szerint január óta árult drogot egy IX. kerületi trafikban az ott dolgozó 47 éves férfi. A lakásán a rendőrök több mint negyed kilogramm amfetamint találtak, aminek értéke az előzetes becslések szerint 750.000 forint.

Amikor elfogták a 47 éves F. Zsoltot, azonosították két vásárolóját, M. Krisztofert és S. Norbertet is, utóbbi szabadlábon védekezik, amiért heti rendszerességgel vásárolt speedet, előbbi lakásán pedig 200 gramm növényi törmeléket, 102 kábítószergyanús tablettát, továbbá kábítószer adagolásához és árusításához használt eszközöket, valamint közel 3 millió forintot találtak. Kábítószer-kereskedelem gyanúja miatt kihallgatták, őrizetbe vették és indítványozták letartóztatását. Hozzá hasonlóan F. Zsoltot kihallgatták, őrizetbe vették és indítványozták letartóztatását. (police.hu)

Vasárnap már négyszáz embernek kellett elhagynia otthonát a Szardínia nyugati térségében pusztító tűz miatt. Az előzetes becslések szerint körülbelül ötezer hektárt pusztítottak el a lángok Montiferru közelében. Cuglieriből és Sennariolóból evakuálták az embereket, de a Cuglieriből kitelepített kétszáz emberből száz már vasárnap hazatérhetett.

Az oltásban és a mentésben 7500 ember vesz részt, a lángokat repülőgépek és helikopterek segítségével oltják, de a tűzoltók munkáját nehezíti az erős szél. A mezőgazdaságot jelentős károk érték, legelők, erdők és állatok vesztek oda a tűzben.

Az olasz kormány vasárnap segítséget kért a szomszédos országoktól. Luigi di Maio olasz külügyminiszter Facebookon azt írta, tűzoltó repülőgépeket kérnek az EU többi tagállamától, Franciaországból pedig már el is indult két ilyen gép. (MTI)

A hétvégén megnéztük Tatabányán a Szelim-barlangot, ami még harminc fokos hőségben is simán jó kirándulóhely, tényleg ajánlom mindenkinek, csak mint kiderült, – nyilván – jobb hétköznapokon menni, elkerülve a tömeget. Na de a lényeg nem ez, hanem hogy utána bementünk ebédet szerezni a helyi plázába, ahol a Pancho Aréna kihelyezett standjánál próbált két hostess nézőket toborozni a Puskás Akadémia ingyenes meccseire, amiből csak arra lehet következtetni, hogy továbbra is viszonylag üresek a lelátók Felcsúton.

A szórólapok szerint mindenki, aki elmegy a Puskás-Suzuki-kupa bármelyik, továbbra is teljesen ingyenes meccsére, az kaparós sorsjegyet kap, amivel aztán Playstationtől kezdve wellness-hétvégén át egészen robogóig mindent lehet nyerni.

Csak üljön már le valaki egy székre a Pancho Arénában.

A Publicus Intézet június végén majdnem 1500 fős reprezentatív mintán végzett telefonos és online kutatást a Népszava kérésére: az eredmények szerint az azonos neműek közötti kapcsolatot a kormánypárti válaszadóknak mindössze 13-15 százaléka tartja természetesnek, az ellenzékieknek viszont a 68-70 százaléka. A leszbikus kapcsolat minimálisan elfogadottabb.

A felmérés szerint 77 százalék támogatja, hogy a homoszexuális párok regisztrált élettársi viszonyban élhessenek, a házasságkötést és az örökbefogadást pedig 62 százalék fogadja el. De a kormánypártiak, a jobbikosok és a vallásosok minden kérdésben elutasítóbbak az ellenzéknél: a regisztrált élettársi kapcsolat engedélyezésével a fideszesek 42 százaléka és a jobbikosok 35 százaléka nem ért egyet, a házasságkötésükkel a fideszesek 78 százaléka, a jobbikosok 43 százaléka nem ért egyet, azzal pedig, hogy örökbe fogadhassanak, a fideszesek 80 százaléka és a jobbikosok 44 százaléka nem ért egyet.

A felmérés szerint miközben a válaszadók nagy többsége úgy gondolja, fontos, hogy az emberek megtanulják elfogadni a homoszexualitást, majdnem negyedük még azt sem engedné meg, hogy a gyereke egy meleg pár által nevelt társával barátkozzon. A kormánypárti szavazók több mint fele visszataszítónak és természetellenesnek nevezte a homoszexualitást, ez az arány az összes megkérdezett körében viszont mindössze 22 százalék.

A közvéleménykutatás szerint a megkérdezettek nagyobb része úgy gondolja, a kormány azért tolta el a homoszexualitás elutasítása felé az eredetileg pedofilellenesnek indult törvénymódosítást, hogy megossza az ellenzéket. A felmérés szerint a kormánypárt szavazóinak 65 százaléka úgy gondolja, a Pride felvonulást be kellene tiltani a fideszes többség által elfogadott törvény szellemében.

Egy „jó fekvésű, teljes műszaki és esztétikai felújításra szoruló, a településkép szempontjából fontos”, 1100 négyzetméteres hasznos alapterületű, 2958 négyzetméteres területen fekvő ingatlant vásárolt meg Felcsúton a Felcsúti Utánpótlás-neveléséért Alapítvány, összesen 264 millió forintért – írja az mfor.hu.

A lap azt írja, a pályázatra bárki nyújthatott be ajánlatot június 30-ig, de a felcsúti önkormányzatnak volt pár feltétele, amit a leendő vevőnek be kellett tartania. Például hogy az ingatlant kizárólag akkor értékesíti, „amint az új iskolaépület elkészültét követően az értékesítésre szánt ingatlan elveszti a funkcióját és az üzleti vagyon körébe kerül”, illetve előnyt élvezett az a pályázó, „aki az ingatlan későbbi felhasználási módját részleges vagy teljes közfunkció, közösségi tevékenység, oktatás tevékenységi körök valamelyikében képzeli el és erről nyilatkozik is”.

Június 30-ig mindössze egyetlen ajánlat érkezett, az is a Mészáros Lőrinc elnöksége alatt működő A Felcsúti Utánpótlás-neveléséért Alapítványtól, ami „kollégiumként kívánja az épület átépítését és felújítását követően működtetni”. Az alapítvány egyébként 2008-tól már működtet egy kollégiumot.

A következő napokban délutánonként újra 40 fokhoz közeli melegek lesznek, eső sem lesz sok, csak hétvégén, amikor végre lehetne valamit csinálni.

Az Időkép előrejelzése szerint hétfőn a keleti, északkeleti tájakon még előfordulhatnak záporok, zivatarok, de az ország nagy részén napos idő lesz, délután 30-37 fok várható.

Kedden erős, néhol viharos szél is lehet, ettől függetlenül ugyanúgy meleg lesz: napközben 30-37 fokra van kilátás. Szerdán sok napsütésre számíthatunk, és az élénk, erős nyugati-délnyugati szélben 31 és 38 fok közé melegszik a levegő, és gyakorlatilag ugyanez lesz csütörtökön is. Pénteken már konkrétan forróságra számíthatunk, 32-39 fokos maximumokra.

A zivatarokkal teli hidegfront szombaton érkezik.

A Philip Morris International (PMI) vezérigazgatója felszólította az Egyesült Királyság kormányát, hogy egy évtizeden belül tiltsák be a cigarettákat. Jacek Olczak úgy fogalmazott, cége „el tudja képzelni a világot cigaretta nélkül”, és „minél előbb megtörténik, annál jobb mindenkinek”.

Szerinte a cigarettákat hasonlóan kellene kezelni a benzines autókhoz, amelyek értékesítését Nagy-Britanniában az eddig tervezettnél tíz évvel előbb, már 2030-ban megtiltják.

A Philip Morris ezzel saját márkája, a Marlboro alatt is vágja a fát, ellenben jobban az előtérbe tolja egy másik termékét, az IQOS-t, ami nem égeti, hanem melegíti a dohányt, a reklámjuk szerint pedig füst és kátrány nélkül juttatja be a nikotint a szervezetbe. Olczak szerint ha a kormány tényleg a tiltás mellett döntene, és felajánlana a dohányosok számára „füstmentes alternatívákat”, azzal „mindörökre megoldanák a problémákat”.

Arról nem tett említést, hogy a PMI nemrég egymilliárd font értékben tett ajánlatot, hogy felvásárolják a Vecturát, egy asztmás inhalátorokat gyártó brit gyógyszeripari céget.

Az Egészségügyi Világszervezet felmérése szerint a dohányzás évente közel 8 millió ember halálát okozza. (Guardian)

Kaisz Szaíd tunéziai elnök vasárnap éjjel bejelentette, maga gyakorolja majd a végrehajtó hatalmat, és új kormányfőt fog kijelölni, ezért felfüggesztette a parlament működését és leváltotta a miniszterelnököt, miután az országban erőszakba torkolló tiltakozások voltak a gazdasági helyzet és a járványkezelés miatt.

„Sokakat megtévesztett a képmutatás, a hazugság, és a népet megfosztották jogaitól. Figyelmeztetek mindenkit, aki fegyvert akar fogni, hogy ha valaki csak egyetlen lövést is lead, arra a fegyveres erők is így fognak válaszolni” – mondta az elnök, aki azt is bejelentette, hogy egyben felfüggeszti az összes parlamenti képviselő mentelmi jogát is.

A bejelentés után Szaíd támogatói autókkal lepték el Tunisz utcáit, és dudálni kezdtek. A hőség és a kijárási korlátozások ellenére ezrek vonultak fel, a kormány távozását, a parlament feloszlatását és új választásokat követelve. A tiltakozók a parlament meghatározó ereje, az Újjászületés Mozgalom (En-Nahda) székházát is megrohamozták. A rendőrök könnygázt is bevetettek, és több embert őrizetbe vettek.

Az éjszaka folyamán katonai járművek zárták körül a parlament épületét, hajnalban pedig a katonák megakadályozták, hogy a parlament elnöke belépjen az épületbe. Rásid Gannúsi parlamenti elnök, az En-Nahda vezetője azzal vádolta meg Szaídot, hogy „puccsot hajt végre a forradalom és az alkotmány ellen”. A mérsékelt iszlamista politikus hétfő hajnalban felszólította az embereket, hogy vonuljanak az utcára, „mint 2011. január 14-én”, amikor kezdetét vette az arab tavasznak nevezett tüntetéshullám. A megmozdulások révén akkor sikerült elmozdítani hivatalából az országot több mint 20 éven át irányító Zejn el-Abidin ben Alit.

Az elnök intézkedéseit az alkotmány 80. cikkére hivatkozva jelentette be, ami azt mondja ki, hogy az ország biztonságát, függetlenségét vagy intézményeinek működését fenyegető közvetlen veszély esetén az elnök rendkívüli intézkedéseket hozhat, miután egyeztetett a kormányfővel és a parlament elnökével, és értesítette az alkotmánybíróság elnökét. Az alaptörvény értelmében ilyenkor a parlament folyamatosan ülésezik, és az elnök nem oszlathatja fel, továbbá a kormány ellen sem nyújtható be bizalmatlansági indítvány. (MTI)

Julia Haart az elmúlt közel tíz évben saját cipőmárkát hozott létre, dolgozott a La Perla kreatív igazgatójaként, jelenleg pedig az Elite World Group ügynökség vezérigazgatója és résztulajdonosa. Ezek így önmagukban is elég erősek, de Haart sztorija leginkább azért érdekes, mert tíz évvel ezelőtt még egy New York-i ultraortodox zsidó közösségben nevelte férjével közös négy gyerekét, parókával a fején.

A My Unorthodox Life címében és alapsztorijában is emlékeztet valamennyire a szintén Netflixen futott Unorthodox című minisorozatra, csak míg az egy erősen drámai történet volt, addig ez egy klasszik szórakoztató tartalom a valóságshow-k jól bejáratott elemeivel. A kilenc részes első évadot július közepén mutatták be, mintha számoltak volna azzal, hogy valamivel mindenképpen be kell tölteni a Kardashianok után keletkezett űrt. A Haart családjáról szóló reality viszonylag sok helyen rezonál a legcelebebb celebcsalád júniusban véget ért műsorával, csak itt Kim, Kylie, Kendall meg Kourtney helyett Batshevának, Shlomónak, Miriamnak és Aronnak hívják a gyerekeket, közülük pedig hárman anyjukkal ellentétben továbbra is ragaszkodnak a valláshoz. Egyikőjük annyira, hogy továbbra Monsey-ban, a haszidi zsidók egyik legnagyobb központjában él apjával.

A bejegyzés megtekintése az Instagramon

Julia Haart (@juliahaart) által megosztott bejegyzés

A Kardashianokkal ellentétben itt azonban nem a gyerekek, hanem az anya az igazi főszereplő, Julia Haart, aki a parókát és a mindent takaró ruhákat, illetve exférje vezetéknevét eldobva most dekoltált felsőkben és rövidnadrágokban, új nevével mutat meg magából minél többet, és minden alkalommal el is mondja, mennyire fontos, hogy mindezt megteheti, hogy megvan minden szabadsága ahhoz, hogy úgy öltözzön fel, ahogyan csak szeretne. Amikor pedig nem erről, akkor a vibrátorokról beszél. Szinte nincs olyan epizód az első évadban, amikor nem kerül elő egy szexuális segédeszköz, amit vagy az egyik lányának, vagy épp egy olyan nőnek ajánlgat, aki hozzá hasonlóan épp próbál szabadulni az ortodox zsidó közösségből. Haart teljesen őszinte segítő szándékkal teszi mindezt, miközben el is mondja, mennyire fontos, hogy egy nő ezek használatával megismerheti a testét, és ha csak fél fokkal komolyabban venné magát a sorozat, ezek a részletek végül nem arra futnának ki, hogy Haart megmozdulásai miatt folyamatosan húzzák a szájukat a gyerekei.

Batsheva, a legidősebb lány 19 évesen, gyakorlatilag napokkal azelőtt ment férjhez a közösségen belül, amikor Haart úgy döntött, összepakol és lelép. Bár parókát már ő sem hord, ellenben visel rövidebb szoknyákat, továbbra is javarészt a gyerekkorában kapott tanítások szerint él, de annyira azért elengedte magát, hogy TikTokon influenszerkedjen a divatról az egymillió követőjének. Ő és férje, Binyamin 19 éves koruk óta házasok, azóta sem sikerült megegyezniük abban, hogy mikor vállaljanak gyereket, a legnagyobb problémájuk most inkább az, hogy Batsheva próbálja férjét megbékíteni azzl a gondolattal, hogy szoknya helyett néha nadrágot is felvenne.

Shlomo tinédzser volt, amikor anyja elhozta őt a közösségből, most jogi egyetemre készül, ő azonban látványosan nem szeret szerepelni, ellentétben húgával, Miriammal, aki anyjához hasonlóan már Monsey-ban is lázadt a szabályok ellen. Ő nemrég coming outolt biszexuálisként, a sorozatban gyakorlatilag minden második részben újabb barátnője vagy pasija van, és előszeretettel fogadja meg anyja tanácsait.

A tizennégy éves Aron, Haart legkisebb fia viszont továbbra is fekete kalapot visel, egy ultraortodox nyári tábor után pedig úgy tér vissza, hogy többet nem hajlandó tévét nézni vagy lányokkal szóba állni, attól pedig kifejezetten rosszul van, hogy anyja egy bár vallásos, de koedukált iskolába küldené. Emiatt a sorozatban a vibrátorokól, szexről vagy divatról szóló elmélkedések közé becsúszik néha pár aggódó gondolat is a fundamentalizmusról. Bár Haart sokszor hangsúlyozza, hogy neki csak a vallási fanatizmussal van baja, és az nem zavarja, hogy gyerekei többsége továbbra is vallásos életet él, valójában látszik, hogy örülne, ha hozzá és kisebbik lányához hasonlóan a többi gyereke is elutasítaná a zsidó vallást.

Haart története nyilván egyedi, ahogy a személyisége is, nem véletlen, hogy felépítették köré ezt a realityt, de akaratlanul is előjön az emberből pár rosszindulatú kérdés, hogy miért pont akkor készült el a sorozat, amikor Haart a memoárja kiadására készül, vagy amikor nagyobbik lánya próbálna az eddiginél is jobban befutni influenszerként.

A My Unorthodox Life-nak összességében ugyanaz a hibája, ami egyben jó is benne: a csomagolás. Jó, hogy szórakoztatóan kezel egy olyan szituációt, amit hajlamos mindenki drámaian feldolgozni, de ezzel el is kerül a hangsúly a lényegről, és csak arra tudunk figyelni, hogy ki milyen dizájner szettet húzott magára Haart, vagy milyen szép az a kastély, amit a párizsi divathét idejére bérelt ki magának a család. Mint minden realityben, a legtöbb konfliktus itt is megrendezettnek, a beszélgetések pedig begyakoroltnak tűnnek. Sokkal érdekesebb lenne látni, hogyan jutott el odáig Haart és exférje, a továbbra is Monsey-ban élő, ortodox Yosef Hendler, hogy a mai napig közösen, látványos egyetértésben, konfliktusok nélkül neveljék gyerekeiket. Igaz, akkor lekerülne a hangsúly Haart személyes brandjéről és arról, hogy milyen csodálatos hely az Elite modellügynökség.

(Nagy kép: Julia Haart/Instagram)

Semmi sem jelzi jobban az olimpia körüli katasztrofális állapotokat, mint az, hogy az esemény főszponzora, a Toyota napokkal a megnyitó előtt jelentette be, hogy kihátrálnak, és lemondanak minden megjelenést az olimpián.

A Toyota Japán legértékesebb vállalata, több millió dollárt költöttek arra is, hogy amerikaiak millióihoz jussanak el a Super Bowl félidejében vetített olimpiai karikás reklámjukkal. Miután azonban az elmúlt hónapokban egyre több közvéleménykutatás jutott arra, hogy a japán lakosság többsége ellenzi, sőt, egyáltalán nem tartaná meg az olimpiát, a Toyota eljutott odáig, hogy úgy érezték, ronthat a márka megítélésén, ha bármilyen formában is részt vesznek a világ legnagyobb sporteseményén.

A covid miatt egy évet csúsztatott olimpia megnyitóünnepségét július 23-án tartják, azonban a több mint 7 milliárd dollárból felhúzott vagy felújított stadionok és arénák a jelenlegi járványhelyzet miatt gyakorlatilag üresek lesznek a versenyek alatt. Egészen márciusig úgy volt, hogy csak külföldi nézőket nem engednek be, aztán addig módosítgattak a terveken a szervezők, hogy végül bejelentették, inkább teljesen lezárják a lelátókat.

A tokiói olimpia az eredeti költségvetés szerint közel 7 milliárd dollárba került volna, ez az összeg 2020-ra már 12,6 milliárd dollárra nőtt, aztán egy évvel halasztottak mindent, a költségvetés pedig további 22 százalékkal emelkedett az év végére, vagyis decemberben már 15,4 milliárdnál tartottak. A Wall Street Journal szerint a tokiói olimpia költségvetése jelenleg 20 milliárd dollárnál jár.

Mindenki veszít

Azzal, hogy az olimpiát gyakorlatilag a világ minden országában követik majd a tévén keresztül, nem nyer sokat a japán lakosság. A nézők nélkül megrendezendő eseménybe már most többen belebuktak, legalábbis a Wall Street Journalnak többen számoltak be arról, hogy már most mennyi pénzt veszítettek. Yoshiko Tobe például több millió dollárért újította fel a Tokió közelében található fogadóját, gyakorlatilag feleslegesen. A Japán egyik legnagyobb utazási irodáját működtető KNT-CT Holdings Co. pedig eredetileg utazási csomagokkal és túrákkal készült az olimpia idejére Japánba látogatóknak, csakhogy most jó darabig nem érkeznek még turisták az országba.

Abe Sindzó, Japán korábbi miniszterelnöke a 2012-es londoni olimpiát követően, egy évvel a 2011-es, húszezer halálos áldozatot követelő szökőár után azt mondta, egy olimpia megrendezése minden szempontból segítené az országot. 2019-re a legtöbb helyszín fel is épült, szinte biztos volt, hogy a legtöbb jegy el fog kelni, egyedül amiatt lehetett csak aggódni, hogy a nyáron ne legyen hőhullám. Aztán beütött a covid.

2020 márciusában döntöttek az olimpia halasztásáról, abban reménykedve, hogy 2021 nyarára a járvány véget ér, ez azonban a Delta-variáns terjedése miatt nem jött össze. Tokióban most, napokkal a megnyitó előtt is naponta több mint ezer új megbetegedést regisztrálnak, az ország lakosságának pedig még mindig csak 22 százaléka van teljesen beoltva.

Egyre több fertőzött

A japán vezetés mindenképpen meg akarta és meg akarja tartani az olimpiát, május végén a Nemzetközi Olimpiai Bizottság vezető tagja, Dick Pound úgy fogalmazott, hogy csak az armageddon állíthatja meg az olimpiai játékok megtartását. Szuga Josihide japán miniszterelnök is teljes magabiztossággal jelentette ki, hogy az óvintézkedéseknek köszönhetően biztosan meg tudják fékezni a járvány terjedését, illetve hogy az ország is profitálni fog abból, hogy az egész világ az olimpiát nézi majd a tévében bő két hétig. Egy a WSJ által idézett interjúban úgy fogalmazott, „visszalépni a legegyszerűbb és a legkönnyebb”, a kormány feladata pedig az, hogy „kezelje a kihívásokat”.

A járvány terjedésének sikeres megfékezése azonban nem feltétlenül jött össze. Az olimpia miatt több mint 50 ezer ember utazott Tokióba, a világjárvány kezdete óta ekkora eseményt ennyi ember részvételével még nem tartottak. Nem véletlen, hogy egyre több a fertőzött az olimpiai buborékban, és egyre több az olyan versenyző, akinek vissza kell lépnie a versenytől a pozitív covid-tesztje miatt. A sportolók, az edzők, a NOB tisztviselői és a sajtómunkások között is találtak már koronavírus-fertőzöttet az olimpiai faluban, ahova kizárólag egy sorozatnyi negatív teszt után lehet csak belépni. Emellett az olimpián résztvevőket távol tartják a helyi lakosoktól, azokat pedig, akik nem tartják be a szabályokat, kiutasítják az országból.

Ha újabb hullám jön, ennél is többet bukhatnak

Egy július 9. és 11. között végzett közvélemény-kutatás szerint a japánok közel kétharmada nincs meggyőződve arról, hogy meg kell tartani az olimpiát. Más közvélemény-kutatások eredményei szerint pedig soha nem látott mélyponton van a jelenlegi miniszterelnök támogatottsága, mindössze a lakosság egyharmada áll mellette.

A 2012-es londoni olimpia az Egyesült Királyság egyik legsikeresebb és legnépszerűbb sporteseménye volt, amin az is segített, hogy az olimpiából a parkokba és a belváros különböző pontjaira kihelyezett kivetítőkkel is közösségi élményt csináltak. Azzal, hogy Tokióban most nemcsak a stadionok, de az utcák is üresek lesznek, és a versenyek alatt a sportolóknak korábbi meccseken felvett szurkoló-hangokat játszanak majd be, a közösségi élmény is elmarad, és sokan attól tartanak, a sportolók is kevésbé lesznek motiváltak.

Bármennyire is nézők, és így jegybevételek nélkül rendezik meg ezt az olimpiát, ami már most is a sokszorosába kerül a tervezettnek, vannak, akik optimisták, és úgy gondolják, a későbbiekben megtérülhet ez a pénz. A Nomura Kutatóintézet egyik közgazdásza szerint bőven elképzelhető, hogy az olimpiát a tévén keresztül végigkövető külföldiek a járvány lecsengése után majd elutaznak Japánba, és akkor nem hiába újítottak fel egy rakás éttermet és szállodát. A WSJ szerint azonban aggasztóbb, hogy a gazdasági kockázatok mellett továbbra is ott van az egészségügyi kockázat, ami miatt a japánok többsége a mai napig az olimpia ellen van. Mert ha végül az olimpia megdobja az újabb megbetegedések számát, az még több kiadással járhat, vagyis az olimpiára fordított összegen felül is nagyobbat buknának.

(Nagy kép: Forgalomirányítók Tokióban az egyik stadion előtt, július 19-én - Fotó: Yasushi Kanno / Yomiuri / The Yomiuri Shimbun via AFP)

A 21 éves Tres Genco a hatóságok szerint 2019 illetve 2020 között egy írásában úgy fogalmazott, „gyűlöletből, féltékenységből és bosszúból” fog „lemészárolni” nőket. 2020 júniusában fogták el a hatóságok, ha bűnösnek találják, életfogytig tartó börtönbüntetést is kaphat. Tárgyalását július 23-án tartják.

Genco saját magát incelnek nevezi, ami az involuntarily celibate kifejezés rövidítése, és olyan embereket takar, akik nem saját akaratukból élnek cölibátusban, hanem egyszerűen csak nem fekszik le velük senki. A hatóságok szerint Genco tagja volt egy „főleg férfiakból álló online társaságnak, akik közösen gyűlölik a nőket”. Úgy tudni, Genco korábban egy narancslével megtöltött vízipisztollyal lőtt rá nőkre egy egyetemi lányszövetségben, hasonlóan Elliot Rodgerhez, aki ugyanezt tette, mielőtt 2014 májusában megölt hat embert, 14 másikat pedig megsebesített egy kaliforniai egyetemen.

A hatóságok jelentése szerint Genco 3000 ember megölését tervezte, illetve 2019 végén részt vett egy katonai kiképzésen is. Emellett online keresett rá ohiói egyetemi szövetségekre, beszerzett egy golyóálló mellényt, egy kapucnis pulcsit „bosszú” felirattal, illetve lőszereket. Online olyanokra is rákeresett, hogy „hogyan tervezzek meg egy lövöldözést”, illetve „mikortól számít kísérletnek egy bűncselekményre való felkészülés”. (Independent)

Ausztrália elegendő támogatást szerezhetett ahhoz, hogy az UNESCO világörökség bizottsága elhalassza a döntést, hogy veszélyeztetett világörökségi helyszínné minősítik-e a Nagy-korallzátonyt.

A testület elvileg pénteken dönt a javaslatról, Ausztrália azonban kiegészítést terjesztett elő, amit a világörökségi bizottság 21 tagja közül 12 támogat, pontosabban ellenzik, hogy veszélyeztetetté nyilvánítsák a korallzátonyt. A kiegészítő javaslat szerint inkább csak 2023-ban döntenének a kérdésről. Ausztrália mindent megtett azért, hogy megakadályozza a Nagy-korallzátony átsorolását a veszélyeztetett világörökségi helyszínek listájára, mivel attól tart, hogy az gyengítheti a természeti csoda idegenforgalmi erejét.

Az utolsó pillanatban kezdtek lobbizni, hogy elkerüljék a világörökségi leminősítést: Párizsba küldték a környezetvédelmi minisztert, hogy találkozzon az UNESCO tisztviselőivel, a múlt héten pedig búvárkirándulást is szerveztek a zátonyra a legfontosabb nagyköveteknek.

A Nagy-korallzátony 1981 óta szerepel a világörökségi listán. Egyike annak a hét világörökségi helyszínnek, amely az ökológiai károk, a túlzott fejlesztés, a túlzott turizmus vagy a biztonsági problémák miatt kaphat veszélyeztetett státuszt. (CNN/MTI)

A beszédterapeuták szakszervezetének öt vezetőjét vették őrizetbe Hongkongban csütörtökön azzal a gyanúval, hogy lázító gyerekkönyvek kiadásával és terjesztésével akartak gyűlöletet és erőszakot szítani a kormányzat ellen.

Hongkongban őrizetbe vették a Hongkongi Beszédterapeuták Általános Szakszervezetének elnökét, elnökhelyettesét, titkárát, kincstárnokát és egyik bizottsági tagját, amiért kiadtak három, gyerekeknek szóló képeskönyvet, amelyekben a hongkongi kormányellenes tüntetéseken elkövetett „gonosztetteket” próbálták szépíteni. A South China Morning Post rendőrségi forrására hivatkozva azt írja, a könyvekben „azt a tizenkét szökevényt is dicsőítették”, akiket 2020-ban a kínai parti őrség fogott el, amikor megpróbált Tajvanra menekülni.

A szakszervezetet olyan gyerekkönyv-sorozat tette ismertté, amiben egy bárányok lakta falu küzd a betolakodó farkasok ellen. Az egyik könyvben szerepel egy történet egy bárányról, aki megpróbált elszökni az üldöztetés elől, de a farkasok falujában fogságba esett. Egy másik történet arról szól, hogy a bárányoknak maguknak kellett megvédeniük a falut azután, hogy a pásztor távozott. A szakszervezet mesemondó eseményeket is szervezett öt és nyolc év közötti gyerekeknek.

Azzal gyanúsítják őket, hogy „aljas és különösen gonosz” szándékkal terjesztettek tévhiteket és szítottak gyűlöletet. (MTI)

A Karib-tengeren végigsöprő, a korallok közt terjedő fertőzés a kutatások szerint a közelben közlekedő hajók szennyvizéhez és ballasztvizéhez köthető.

A fertőző betegséget, ami miatt a korallszövetek megkövesednek, először 2014-ben azonosították Floridában, azóta azonban máshol is felütötte a fejét. A tudósok ezért is, illetve amiatt is aggódnak, mert a fertőzés minden más korallbetegségnél gyorsabban terjed, és az arra fogékonyabb fajok között a pusztulás aránya is magasabb. 2018-ban Jamaikában, a Mexikói Karib-térségben és a Bahamákon is, azóta pedig további 18 országban azonosították ezt az új fertőzést.

A tudósok egyelőre nem tudták megállapítani, hogy a fertőzést vírus, baktérium vagy valamilyen vegyszer okozza, de a Frontiers in Marine Science folyóiratban megjelent egy szakértői vélemény, amely szerint a betegséghez köze lehet a hajók szennyvizének és ballasztvizének, ugyanis azoknál a zátonyoknál gyakoribb a betegség, amelyek közelében hajók is közlekednek.

A Nemzetközi Tengerészeti Szervezet 2017-ben döntött arról, hogy a hajók még a kikötőbe érkezésük előtt, a parttól 200 tengeri mérföldre eresszék le a ballasztvizüket, hogy ne hozzanak be a kikötőkbe és a partszakaszokra halálos kórokozókat. (Guardian)

Oroszország jogsértések sorozata miatt bepanaszolta Ukrajnát az Emberi Jogok Európai Bíróságán (EJEB). A törvénytelen fogva tartás, a véleménynyilvánítás szabadságának korlátozása, a másként gondolkodók üldözése, az orosz ajkú lakosság hátrányos megkülönböztetése és a krími vízszolgáltatás blokádja miatt nyújtottak be „államközi panaszt”– írja az MTI. Ez az első ilyen jellegű panaszbeadvány, amellyel Oroszország fordult az EJEB-hez egy másik ország ellen.

Az orosz főügyészség tételesen és részletesen összeállított beadványában azzal vádolja Kijevet, hogy számos esetben megsértették az Európa Tanácsnak az emberi jogok és az alapvető szabadságjogok védelméről szóló egyezményét. A felsorolt vádak a 2014 februárjában történt „erőszakos hatalomváltást” követő eseményeket érintik.

Hónapokkal korábban az ukrán kormány nyújtott be panaszt az Emberi Jogok Európai Bíróságán Oroszország ellen az ország részét képző Krími Autonóm Köztársaság orosz megszállása miatt. Beadványuk szerint Oroszország a katonai megszállással és a helyi önkormányzat támogatásával adminisztratív gyakorlattá tette az emberi jogok megsértését.

„A Pegasus kémszoftver alkalmazása városvezetőkkel szemben olyan antidemokratikus cselekedet, amely súlyos támadást jelent az önkormányzatiság és a szólásszabadság alkotmányos értékeivel szemben. Ezért a Szabad Városok polgármesterei mélyen elítélik ezt a nemtelen, minden korábbi határt átlépő tettet, szolidárisak Gémesi Györggyel és minden erejükkel kiállnak az önkormányzatok autonómiája mellett”

– írta Facebookon Karácsony Gergely, jelezve, hogy „a Szabad Városok polgármesterei válaszokat követelnek a kormánytól a lehallgatási ügyben a Pegasus-botrányban, és kiállnak a lehallgatás célpontjává tett Gémesi György polgármester mellett”.

A főpolgármester úgy fogalmaz, „elfogadhatatlannak, sőt, bűnnek” tartják, hogy „2021-ben, Európa közepén ilyen megfigyelési botrány megtörténhet”, és „a Fidesz, mint kormányzó párt pedig »nem tartja indokoltnak« a Nemzetbiztonsági bizottság összehívását”, emiatt azonnali válaszokat követelnek.

Latifa hercegnő telefonszáma is szerepel azon a listán, ami az izraeli Pegasus kémprogram célpontjait tartalmazza, írja a BBC. Latifa apja Mohammed bin Rashid al-Maktoum, a dubaji sejk. Az 50 ezer telefonszámot tartalmazó listán állítólag szerepel Haja Bint al-Husszein telefonszáma is, ő a sejk korábbi felesége.

Februárban szintén a BBC közölt egy videót a Dubajban bebörtönzött hercegnőről. A felvételek minden bizonnyal korábban készültek, valójában azóta sem tudni, hogy Latifa egyáltalán él-e, a videót a barátai hozták nyilvánosságra, hogy nyomást gyakoroljanak az Egyesült Arab Emírségekre és Dubaj sejkjére. Az ügyből nemzetközi botrány kerekedett, az ENSZ is Latifa hol- és hogylétéről követelt információt az Emírségektől.

Ahogy a Direkt36 és számos nemzetközi lap kiderítette, a Pegasus nevű izraeli megfigyelőszoftvernek magyar célpontjai is voltak, köztük az Orbán-kormány kritikusai és újságírók.

Jean Asselborn szerint az egész EU-ban népszavazást kellene tartani arról, van-e helye még Orbán Viktornak Európában, és meg van győződve arról, hogy a válasz egyértelmű „nem” volna – írja a Népszava a Spiegel cikkére hivatkozva.

A luxemburgi külügyminiszter szerint akkor egy csapásra befejeződnének a véget nem érő viták a magyar kormány elleni számtalan büntető eljárásról, beleértve azt, amelyik a 7-es paragrafus alapján elvezethet a magyar szavazati jog megvonásához. Hozzátette, hogy ilyen jogintézmény jelenleg nem létezik, de szerinte el kellene gondolkodni a bevezetésén.

Orbán Viktor szerdán jelentette be, hogy „gyermekvédelmi” népszavazást kezdeményez a kormány öt kérdésben, mert ahogy fogalmazott, „Brüsszel az elmúlt hetekben egyértelműen megtámadta Magyarországot a gyermekvédelmi törvény miatt”.

Ceng Ji-hszin, a kínai Nemzeti Egészségügyi Bizottság helyettes vezetője kedden közölte, hogy nem fogadják el az Egészségügyi Világszervezet (WHO) által javasolt, a koronavírus eredetvizsgálatának második szakaszára vonatkozó tervet. Szerintük a munkaterv olyan elemeket tartalmaz, amelyek nem tartják tiszteletben a tudományt.

A WHO főigazgatója, Tedrosz Adhanom Gebrejeszusz július 15-én szólította fel Kínát, hogy biztosítsanak nagyobb fokú átláthatóságot a legelső koronavírus-fertőzöttekről szóló tájékoztatásokkal kapcsolatban. Hogy kivizsgálják a koronavírus eredetét, most ismét nemzetközi szakértőket küldenének Kínába. A WHO főigazgatója elismerte, hogy még mindig nem zárták ki annak a lehetőségét, hogy a vírus laboratóriumból szabadult el. Utóbbit Ceng Ji-hszin elutasítja, mondván, hogy a Vuhanban működő laboratóriumban nincsen emberekre közvetlenül átterjedni képes vírus.

A koronavírus eredetének vizsgálata miatt az év elején Kínába látogató nemzetközi misszió (tagjai között 17 nemzetközi és 17 kínai szakértővel) nem jutott konkrét következtetésre. A legvalószínűbbnek azt tartották, hogy a vírus feltehetően egy közvetítő faj révén terjedt át az emberre. Azt pedig, hogy a vírus laboratóriumból szabadult el, „nagyon valószínűtlennek” vélték. A WHO főigazgatója azonban nem tartotta elég alaposnak a március közepén ismertetett eredményeket, és további vizsgálatokat rendelt el az ügyben. (MTI)

Gázolás miatt nem jár a 2-es metró a Déli pályaudvar és a Deák Ferenc tér között.

A katasztrófavédelem közleménye szerint a metró a Batthyány téren gázolt el egy embert, akit a tűzoltók kiemeltek a szerelvény alól, és átadtak a mentőknek.

A BKK Info Facebooik-oldalán közölte, hogy az érintett szakaszon pótlóbusz közlekedik, amely nem érinti a Batthyány tér állomást. A Batthyány tér és a Margit híd budai hídfője között a H5-ös HÉV-vel, a 19-es és a 41-es villamossal, valamint a 109-es autóbusszal érdemes utazni. (MTI)

Az ügyészség a Mediapart francia oknyomozó portál két újságírójának panasza nyomán indít vizsgálatot, miután azt állítják, hogy telefonjukat megfigyelték a Pegasus izraeli fejlesztésű kémszoftverrel, írja az MTI.

A Mediapart a Twitteren azt állította, hogy a marokkói titkosszolgálat használta a kémszoftvert arra, hogy megfigyelje két újságírójának telefonos adatait. A marokkói kormány hivatalos közleményben utasította vissza a vádat, amit „alaptalan és hamis állításnak” nevezett. A párizsi ügyészség közleményében nem említette Marokkót, csak annyit közölt, hogy kiberkémkedéshez köthető potenciális bűncselekmények gyanúját vizsgálják. Várhatóan hasonló panaszt tesz a Le Canard Enchainé volt újságírója is, aki állítása szerint szintén a Pegasus egyik célpontja volt.

A hétvégén derült ki, hogy a Pegasus nevű izraeli kémszoftverrel figyelhettek meg kormánykritikus magyar újságírókat, vállalkozókat és politikusokat is. A kormányzat részéről érdemi reakció egyelőre nem érkezett, Szijjártó Péter annyit mondott, nem tud ilyen adatgyűjtésről, Varga Judit igazságügyi miniszter pedig egy sajtótájékoztatón úgy fogalmazott, „ne legyünk nevetségesek, ilyen eszközökre minden országnak szüksége van! Az egy illúzió, ha ebből bárkik bármilyen ügyet próbálnak csinálni”.

Péterfalvi Attila adatvédelmi biztos éppen szabadságon van, azt mondta, ezért majd csak augusztus 3. után dönt egy esetleges vizsgálat megindításáról.

Péterfalvi Attila adatvédelmi biztos éppen szabadságon van, ezért majd csak augusztus 3. után dönt egy esetleges vizsgálat megindításáról, írja a Magyar Hang.

„A mostani hírek titkos információgyűjtésre utalnak, ezt a szakszolgálat végezheti igazságügyi miniszteri vagy bírói engedély alapján”

– mondta a Magyar Hangnak Péterfalvi, hozzátéve, hogy ha indul vizsgálat, azt biztosan meg tudják majd állapítani, hogy kaptak-e a szakszolgálatok felhatalmazást. Korábban egyébként – 2016-2017 folyamán – a NAIH már végzett egy auditot a szakszolgálatok tevékenységével kapcsolatban, akkor azt vizsgálták meg, hogy általában megfelelően működnek-e.

A Magyar Hang kérdésére, hogy a helyzet súlyosságára való tekintettel nem lehetne-e augusztus 3. előtt dönteni a vizsgálat megindításáról, Péterfalvi nem tudott felelni.

A lengyelek eredetileg 23 úszót neveztek, de 17 fősre csökkent a sportági küldöttségük, miután az utolsó pillanatban kiderült, hogy hatan nem feleltek meg a vizes sportokat tömörítő szövetség, a FINA kvalifikációs szabályainak.

Pawel Slominski, a Lengyel Olimpiai Bizottság (PZP) elnöke bocsánatot kért, és azt mondta, „Ennek a helyzetnek nem szabadott volna előállnia. Teljesen érthető és jogos a versenyzők reakciója”.

A helyi média szerint a hat úszó Alicja Tchorz, Bartosz Piszczorowicz, Aleksandra Polanska, Mateusz Chowaniec, Dominika Kossakowska és Jan Holub. Tchorz, aki 2012-ban és 2016-ban is ott volt az olimpiai mezőnyben, közösségi oldalán azt írta: „Képzelje el mindenki, hogy öt évet áldoz az életéből azért, hogy rajthoz állhasson a világ legnagyobb sporteseményén. Aztán a végén jön a csalódás.”

A SwimSwam szakportál szerint több lengyel úszó aláírt egy nyílt levelet, amelyben a PZP elnökségének lemondását követelik. (MTI)

A Greenpeace Magyarország aktivistái egy Tiszta levegőt! feliratú molinót eresztettek le a budapesti Váralagút bejáratánál kedd reggel, hogy ezzel hívják fel a települési és országos szintű döntéshozók, különösképpen a kormány figyelmét arra, hogy sürgősen meg kell hozniuk a levegőtisztasági intézkedéseket.

A Greenpeace Magyarország közleménye szerint azt várják a választáson induló minden párttól, hogy hozza nyilvánosságra, kormányra kerülés esetén 2022-től mit tenne a légszennyezettség csökkentéséért.

Közleményükben azt írják, évente több mint 13 ezer magyar hal meg idő előtt az egészségtelen levegő miatt. Magyarország az egyik legszennyezettebb levegőjű tagállam az Unióban, a súlyos légszennyezettség miatt pedig februárban kimondta az Európai Bíróság, hogy Magyarország uniós jogot sértett azzal, hogy nem hozott megfelelő levegőtisztasági intézkedéseket a PM₁₀-szennyezettség csökkentése érdekében. Magyarország ellen a nitrogén-dioxid éves határértékének túllépése miatt is kötelezettségszegési eljárás van folyamatban, amelynek a vége hasonló ítélet lehet, mint a PM₁₀-szennyezettség esetében, amennyiben a kormány nem lép fel az NO₂-szennyezettség ellen sem.

„Elszomorító, hogy 2021-ben nem evidencia Magyarországon a szennyező, emberek millióinak egészségét leginkább károsító gépjárművek forgalmának korlátozása, sőt egyesek »autósüldözésként« bélyegzik meg az erre irányuló törekvéseket. Ráadásul egy ökológiai és klímaválság kellős közepén, amikor a szennyező járművek használatával a saját egészségünk mellett az éghajlatunkat is tönkretesszük” – mondta Simon Gergely, a Greenpeace levegőtisztasági szakértője.

Az Európai Kézilabda Szövetség 1500 euróra büntette Bulgáriában a strandkézilabda Európa-bajnokságon a norvég csapatot, amiért annak tagjai „nem megfelelő ruházatban” álltak pályára. Mármint nem bikinialsó volt rajtuk, hanem rövidnadrág, amikor a spanyolokkal játszottak a bronzéremért.

A norvég kézilabda szövetség előre jelezte, hogy bármilyen bírságot hajlandóak fizetni a játékosok helyett, mivel már az Eb előtt kérvényezték, hogy a sportolóik játszhassanak rövidnadrágban, de közölték velük, hogy azért pénzbírság jár.

Kare Geir Lio, a szövetség vezetője elmondta, az, hogy ki milyen ruhában játszik, mindenki „szabad döntése kell, hogy legyen, szabványosított keretek között”, és a legfontosabb, hogy olyan ruhában legyenek a sportolók, amiben jól érzik magukat. A szabványok módosítására vonatkozó norvég indítványt a jövő hónapban vitatják meg. (BBC)

„Megvásárolta, illetve használta-e a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat a Pegasus nevű megfigyelőprogramot? Adott-e engedélyt Varga Judit igazságügyminiszter vagy hivatali elődje, Gémesi György polgármesterrel, illetve Panyi Szabolcs, Szabó András vagy Dercsényi Dávid újságírókkal szemben titkos információgyűjtésre?”

– teszi fel a kérdéseket Facebook-oldalán Karácsony Gergely, aki hozzáteszi, szerinte ezekre igennel vagy nemmel lehet válaszolni, és „minden más nyilatkozat a kormányzat részéről egyenlő a beismeréssel”.

A hétvégén derült ki, hogy a Pegasus nevű izraeli kémszoftverrel figyelhettek meg kormánykritikus magyar újságírókat, vállalkozókat és politikusokat. A kormányzat részéről érdemi reakció egyelőre nem érkezett, Szijjártó Péter annyit mondott, nem tud ilyen adatgyűjtésről, Varga Judit igazságügyi miniszter pedig egy sajtótájékoztatón úgy fogalmazott, „ne legyünk nevetségesek, ilyen eszközökre minden országnak szüksége van! Az egy illúzió, ha ebből bárkik bármilyen ügyet próbálnak csinálni”.

Edward Snowden az ügyet az év sztorijának nevezte, és azt mondta, szerinte a magyar kormány válasza a legárulkodóbb a megfigyelési botrányban.

Egy férfi csütörtökön az M1-es autópályán, egy másik pedig vasárnap kora reggel az M3-as leállósávján tekert, írja közleményében a Magyar Közút, akik arra kérnek mindenkit, hogy „soha, semmilyen körülmények között ne kövessék ezeket a rossz példákat, amelyeket a KRESZ is egyértelműen tilt”. Hozzátették, hogy egyik esetben sem történt baleset.

A bejegyzés megtekintése az Instagramon

Magyar Közút Nonprofit Zrt. (@magyarkozut) által megosztott bejegyzés

Két közterület-felügyelő állított meg egy autóst július 18-án délután Budapesten, a III. kerületben. Az autós nem volt hajlandó igazolni magát, majd elütötte az egyik közterület-felügyelőt. és közel 50 méteren keresztül az autó motorháztetőjén vitte magával, míg a férfi a földre esett. A közterület-felügyelőt a mentők könnyű sérülésekkel vitték kórházba.

A helyszínről elhajtó 22 éves férfi július 19-én délután önként feladta magát a rendőrségen, ahol kihallgatták és őrizetbe vették. (police.hu)

A tantestület és a szülők tiltakozása ellenére leváltanák a csepeli Széchenyi István Általános Iskola vezetőjét, a szaktárca „még jobb” jelöltre vár, írja a Népszava.

A cikk szerint az igazgatónő egyedüli pályázóként indult, és a tantestület, a diákok és a szülők bizalmát, támogatását is élvezi. A magyar-német tanítási nyelvű iskola szülői munkaközössége ezért petíciót indított, amelyben azt kérték a döntéshozóktól, hogy újabb öt évre a jelenlegi igazgatónőt nevezzék ki intézményvezetőnek. A petíciót elküldték Kásler Miklós emberi erőforrások miniszternek, Maruzsa Zoltán köznevelési államtitkárnak és a Dél-Pesti Tankerületi Központ igazgatójának, Tóth Jánosnak.

A Népszavának az Emberi Erőforrások Minisztériumától azt a választ adták, hogy a döntéskor „számos körülményt mérlegelnek”, és amikor az a döntés születik, hogy a pályázat eredménytelen, abban bíznak, hogy egy újabb pályázaton több jelölt közül, „még jobb intézményvezetőt választhatnak. Arra nem válaszoltak, hogy a jelenlegi igazgatóval mi a probléma.

Napokkal ezelőtt derült ki, hogy a szlalom kajak-kenuban visszaosztott kvótával rendelkező Schmid Julia visszalép az olimpiától a kötelezően előírt Covid-oltás miatt. Arról, hogy mi volt a pontos ok, Schmid a Blikknek beszélt, a kérdésre pedig, hogy oltásellenes, nemmel válaszolt: „Egy bécsi klinikán dolgozom állatorvosként, tisztában vagyok vele, mennyire fontos a vakcina.”

Elmondta, hogy viszonylag későn szerezte meg a kvótát, sok versenyen vett részt, és amikor már lett volna lehetősége oltatni, migrénes fejfájása volt, hányt és ágyhoz volt kötve.

„Mivel a Nemzetközi Olimpiai Bizottság nem tette kötelezővé a vakcina beadását, és ekkor még a MOB-nál sem volt szó erről, július elején nyugodtan utaztam el Japánba edzőtáborozni. A terv az volt, hogy a tokiói játékok után beoltatom magam” – mondta Schmid, csak aztán július 9-én, két héttel a megnyitó előtt a MOB kötelezővé tette a vakcinát.

„Nem értettem ezt a döntést. Hét nappal a viadal előtt kaphattam volna meg az első adagot, amiről tudjuk jól, még nem biztosított volna semmilyen védettséget az olimpia idejére, Viszont, a mellékhatások veszélyeztethették volna a szereplésemet, én pedig ezt nem akartam kockáztatni.”

Az amerikaiak tűzijátékos ünnepe, július 4. előtt a Los Angeles-i rendőrség lefoglalt egy halom, veszélyesnek ítélt házi készítésű tűzijátékot, amit betettek a tűzszerészek kamionjának robbanásálló rekeszébe, hogy a helyszínen megsemmisítsék. Most derült ki, hogy a szakemberek elmérték a robbanóanyag súlyát, és a detonáció nem csak a rekeszt, de az egész kamiont szétszaggatta. A robbanásban több ház és környéken parkoló autó súlyosan megrongálódott. 17 ember, köztük négy rendőr megsérült.

A rendőrség közleménye szerint a robbanásálló rekesz tíz éves, és most használták a 42. alkalommal. A rendőrség bombaosztagának öt tagját felfüggesztették az ügy kivizsgálásának idejére.

A tűzijátékok miatt letartóztattak egy 26 éves férfit, akit egy 500 ezer dolláros óvadék megfizetése után már szabadon is engedtek. A tárgyalása októberben lesz. (Fox News)

Az amerikai Ben & Jerry's hétfőn bejelentette, hogy nem árulja tovább fagylaltjait a megszállt palesztin területeken Izraelben. Az elnevezés az 1967-ben Jordániától elhódított Ciszjordániát és Kelet-Jeruzsálemet, valamint a Gáza-övezetet fedi, melyek a nemzetközi jog szerint nem minősülnek Izrael részének.

A cég nem újítja meg a jövő év végén lejáró licencszerződését eddigi izraeli partnerével, amelynek két telephelye van, Javnében és Beér Tuviában, az állam 1948-as megalakulása óta folyamatosan Izraelhez tartozó részeken. Más úton folytatja majd termékeinek forgalmazását Izraelben.

„Úgy gondoljuk, hogy nem felel meg az értékeinknek, ha a Ben & Jerry's fagylaltjait a megszállt palesztin területeken értékesítik. Halljuk és megértjük rajongóink és üzleti partnereink erről velünk megosztott aggályait” – írta a cég Twitteren.

A fagylaltokat eddig terjesztő kereskedő elítélte, és az ország elleni bojkottnak nevezte a Ben & Jerry's döntését: „Felhívjuk az izraeli kormányt és a fogyasztókat, hogy ne álljanak Izrael bojkottja mellé. Ez az Unilever anyavállalat és a Ben & Jerry's példátlan lépése. A fagylaltok nem részei a politikának. Felszólítjuk az izraelieket, hogy továbbra is vásárolják az izraeli termékeket, amelyek több száz munkavállalót tartanak el az ország déli részén.”

Naftali Bennett miniszterelnök tévedésnek nevezte a döntést, és megígérte, hogy teljes erejéből harcolni fog ellene. „A Ben & Jerry's úgy döntött, Izrael-ellenes fagylaltnak minősíti magát. Ez erkölcsi hiba, és hiszek benne, hogy üzleti hibának is fog bizonyulni.”

„Szégyenteljes kapituláció az antiszemitizmus, a BDS (A bojkott, tőkekivonás, szankciók nevű, Izraellel szembeni nemzetközi mozgalom) és minden előtt, ami rossz az izraeli- és zsidóellenes közbeszédben” – ezt már Jaír Lapid külügyminiszter mondta, aki megígérte, hogy fellép a BDS elleni törvényekkel bíró, több mint harminc amerikai szövetségi államnál.

A ciszjordániai településeken élő, nagyjából félmillió izraelit képviselő Jesa tanács ellenbojkottot hirdetett, és felszólította az izraelieket, hogy ezen a nyáron csakis helyi fagylaltmárkákat vegyenek. (MTI)

Szíriai ellenzéki fegyveres csoportok szerint a támadások célpontjai a damaszkuszi vezetéssel szövetséges iráni Forradalmi Gárda támaszpontjai és egy fegyvergyára voltak. A dubaji székhelyű al-Hadasz tévécsatorna viszont Iránhoz köthető síita milíciák fegyverraktárairól tett említést. Az al-Hadasz szerint a milícia veszteségeket szenvedett, de pontos adatokat nem közölt.

Izrael a 2011 óta tartó szíriai polgárháború kezdete óta hajt végre katonai műveleteket az országban, elsősorban a kormányerők és az Irán támogatását élvező síita szövetségeseik ellen, az idén pedig fokozta az offenzívákat. Izrael fenyegetésként tekint ezekre a milicistákra, különösen azokra, akik a határának másik oldalán, a megszállt Golán-fennsík közelében tartózkodnak. Nyugati hírszerzési források szerint Izrael „árnyékháborút” folytat Szíriában az iráni befolyás gyengítése érdekében.

Bassár el-Aszad szíriai elnök rezsimje sosem ismerte el nyilvánosan, hogy az országban iráni erők állomásoznak, csak iráni katonai tanácsadók jelenlétéről tett említést. (MTI)

Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter a V4-ek külügyminiszteri találkozóján sajtótájékoztatót tartott Komáromban, ahol a lehallgatási botránnyal kapcsolatban mondta:

„Erről a vélelmezett adatgyűjtésről semmilyen tudomással nem rendelkezem.”

Hozzátette, hogy megkérdezte a felügyelete alá tartozó Információs Hivatalt, akik tájékoztatást adtak arról, hogy „semmifajta együttműködést ebben az ügyben nem folytattak sem az izraeli, sem más titkosszolgálatokkal”, a „szóban forgó technikai eszközt, nevezzük szoftvernek” pedig nem használja az Információs Hivatal, és „arra vonatkozólag semmifajta megállapodást nem kötött”.

A kérdésre, hogy bár az az általa felügyelt szolgálat nem végzett ilyen adatgyűjtést, más szerv végzett-e, és hogy kinek állhat érdekében megfigyelni és hónapokon keresztül lehallgatni Magyarországon kormánykritikus szereplőket, Szijjártó azt válaszolta:

„Találgatásokba nem szeretnék belemenni, és ha azt mondom, hogy nincsen tudomásom, akkor kormányzati álláspontot közlök, tehát nincsen tudomásunk – ha így jobban tetszik – ilyen típusú adatgyűjtésről.”

„Amikor a világ az erősen fertőzöttre, pirosra vált, az izraeli kormány célja a megszokott élet és a napi rutintevékenységek fenntartása” – mondta Naftali Bennett miniszterelnök a kormány szokásos heti ülésén, amit a koronavírus delta-variánsának terjedése miatt ismét az izraeli parlament, a Kneszet legnagyobb termében tartották, ahol egymástól legalább két méterre ülték körül az asztalt a miniszterek.

Bennett bejelentette, hogy a közeljövőben ismertetik a szeptember elsejei tanévkezdés terveit, hogy az iskolák időben felkészülhessenek a koronavírus-járvány miatti különleges követelmények teljesítésére. Majd arról beszélt, hogy még mindig nem oltottak be több mint egymillió, tizenkét évesnél idősebb izraelit. A kormányfő szerint ők veszélyeztetik önmagukat, a családjukat, a környezetük megélhetését és a tanév megkezdését is, ezért felszólította őket, hogy oltassák be magukat.

Azt is kifejtette, hogy az oltás önmagában nem nyújt elég védelmet a maszkok viselése nélkül.

Bár a kormány azt kérte az izraeliektől, hogy a járvány miatt csakis feltétlenül indokolt esetben utazzanak külföldre, szombaton és vasárnap is zsúfolt sorok várakoztak a tel-avivi Ben Gurion repülőtéren az indulásra várva, valamint az érkezési oldalon a teszteknél. Az utóbbi hetek új fertőzöttjeinek az egytizede külföldön kapta el a koronavírust.

Az egészségügyi minisztérium egyelőre nem javasolja a repülőtér bezárását, viszont szeretnék bevezetni az úgynevezett „zöld címkét” azokon a helyeken, ahol száznál többen gyülekeznek. Ez azt jelentené, hogy ott csakis az oltással védettek, a felgyógyultak és a friss negatív tesztet felmutatók léphetnek be.

Az egészségügyi minisztérium hétfő reggel közzétett adatai szerint vasárnap 49 373 vírustesztet végeztek el, ebből 829 volt pozitív, ami 1,71 százalékos arány. Az elmúlt héten átlagosan napi 735 új esetet vettek nyilvántartásba, pénteken március óta először több mint ezret.

A 9,3 milliónyi izraeli lakosból eddig 5 744 309, tizenkét évesnél idősebbet már legalább egyszer beoltottak a Pfizer vakcinájával. Ez az ország lakosságának 61,77 százaléka. (MTI)

„A Forbidden Stories jelentése tele van téves feltételezésekkel és megalapozatlan elméletekkel, amelyek komoly kétségeket vetnek fel a források megbízhatóságával kapcsolatban. Határozottan tagadjuk a jelentésükben megjelent hamis állításokat. Forrásaik olyan információkkal szolgáltak számukra, amelyeknek nincs ténybeli megalapozottságuk, ezt az állításaikat alátámasztó dokumentáció hiánya is igazolja. Valójában ezek az állítások annyira felháborítóak és távol állnak az igazságtól, hogy az NSO rágalmazási per indítását fontolgatja”

– írja közleményben az izraeli NSO group. E cég szoftverét használhatta több kormány, köztük a magyar is, hogy újságírókat és ellenzékinek gondolt közéleti szereplőket figyeljen meg.

Azt írták, hogy az NSO „kizárólag bevizsgált kormányok bűnüldöző és hírszerző ügynökségeinek értékesíti a technológiát, kizárólag azzal a céllal, hogy a bűncselekmények és terrorcselekmények megelőzésével életeket mentsenek”, hozzátéve, hogy a rendszert nem az NSO üzemelteti, és nincs rálátása az adatokra.

Nem tartja elfogadhatónak a Belügyi, Rendvédelmi és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezete, hogy a 2022 elejére tervezett juttatást, más néven a „fegyverpénzt” csak a katonák és a rendőrök kapják, 15 ezer másik rendvédelmi dolgozó nem, írja az atv.hu.

A háromévente esedékes, hathavi bérnek megfelelő plusz pénz 2023-ban járna legközelebb, de Orbán Viktor június elején bejelentette, hogy a kifizetést előrehozzák 2022 első hónapjaira.

A választási évre előrehozott juttatást akkor fizetik ki, ha a gazdasági növekedés meghaladja az 5,5 százalékot. A kifizetés feltétele a három év folyamatos hivatásos szolgálati jogviszony, de a pénzt csak katonák és rendőrök kaphatják meg, rajtuk kívül 15 ezer rendvédelmi közalkalmazott nem.

„Nem hivatásos állományúakról van szó, és annak ellenére, hogy ez a sok kolléga, bizony-bizony segített a pandémiában és minden másban a hivatásosok helyett, amikor ők máshová voltak vezényelve, nem kapnak. Nem újdonság, mert amikor az állomány 2019-ben karácsonykor kapott egy 500 ezer forintos jutalmat, akkor a Riaszos állomány, azt hiszem, 30 ezer forintban részesült” – mondta az ATV híradójának Bárdos Judit, a Belügyi, Rendvédelmi és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezetének elnöke.

Egy apát és fiát azért ítélték el most Japánban, mert segítették Carlos Ghosnt, a Nissan korábbi főnökét abban, hogy elkerülje az igazságszolgáltatást, és 2019 végén engedély nélkül elhagyja Japánt. A 60 éves Michael Taylor, nyugalmazott kommandós két év börtönt, fia, a 28 éves Peter Taylor egy év és nyolc hónap börtönt kapott. Korábban mindketten bűnösnek vallották magukat.

Ghosn 2018-ban távozott tisztségéből, miután a japán hatóságok azzal vádolták meg, hogy saját anyagi veszteségeit a Nissannal fizettette ki, valamint a cégnek szóló külföldi utalásokat irányított át saját számláira. Ghosn ártatlanságát hangoztatta, majd 2019 decemberében megszökött a házi őrizetből, majd az országból is, egy biztonsági magáncég jóvoltából: Egy zenekar Ghosn tokiói lakására ment, látszólag azért, hogy játsszon a karácsonyi partiján, valójában csak azért, hogy a férfit egy elvileg a koncerthez szükséges eszközöket tartalmazó ládában kicsempésszék a lakásából.

Feltehetően gyorsvonattal jutott el Tokióból Oszakába, a Kanszai nemzetközi repülőtérre, ahonnan magánrepülőgépen Törökországba, majd onnan Libanonba utazott, ahol a gyerekkorát töltötte. Libanon és Japán közt nincs kiadatási egyezmény, Bejrútot pedig az Interpol sem kötelezheti Ghosn őrizetbe vételére.

Az ügyészség szerint Michael és Peter Taylor a szökés után találkozott a cégvezetővel egy tokiói szállodában, ahova közvetlenül a házi őrizetéből szökött. Onnan szállították egy ládában Oszakába, majd megkerülve a vámvizsgálatot egy magángép fedélzetére csempészték, és Törökországba vitték. Az ügyészség szerint a két Taylor 1,3 millió dollárt kapott azért, hogy segédkeztek a szökésben. (MTI)

Az Egyesült Királyságban szinte a járvány kezdete óta zárva volt a legtöbb szórakozóhely, amiket csak most, hétfőn nyithattak meg, miután megszüntették a járványhelyzet miatti jogi korlátozásokat.

Ennek köszönhetően éjfélkor már kígyózó sorokban vártak az emberek, hogy bejuthassanak egy-egy éjszakai szórakozóhelyre bulizni, amit már másfél éve nem tehettek meg. Egy erről készült videót a BBC Twitteren osztott meg:

Jair Bolsonaro brazil elnököt négy nappal ezelőtt szállították kórházba, az első információk szerint azért, mert tíz napja folyamatosan csuklott, majd kiderült, hogy valójában bélelzáródása van.

„Csak Isten távolíthat engem el abból a székből”

– mondta Bolsonaro a hivatalára utalva, amikor elhagyta a kórházat. Hozzátette, már az első napon haza akart menni, de nem engedték, és reménykedik abban, hogy napokon belül már grillezett bordákat fog enni.

Amióta a 2018. szeptemberi elnökválasztási kampány közepén egy merénylő hasba szúrta, Jair Bolsonaro már hat műtéten esett át, ebből öt az emésztőrendszerét érintette. 2020 júliusában koronavírusos lett, de csak enyhe tünetei voltak, és akkor nem kellett kórházba szállítani. A mostani kórházi kezelésére a brazil belpolitikai válság közepén került sor, miután korrupciós vádak merültek fel a brazil kormánynak a koronavírus-járvány kezelése érdekében kötött szerződéseivel kapcsolatban.

Utóbbira is reagált most, és visszautasította a vádakat, miszerint egészségügyi minisztere nyerészkedett volna a vakcinabeszerzéseken. (BBC)