Halász Júlia

Ha valaki az elmúlt években egyáltalán semmit nem hallott a magyar nyilvánosság drámai átalakulásáról, annak most elég megnéznie Máté Bence 46 perces dokumentumfilmjét. Az Öt lecke a valóság felszámolásáról részletesen, de közérthetően mutatja be a Fideszes propagandagépezet kiépülését és működését. Az elmúlt 12 év összefoglalása mellett azonban megjelennek eddig rejtve maradt személyes történetek is. A közmédia egykori munkatársai és független újságírók perspekítvájából ismerhetünk meg olyan emblematikussá vált eseményeket, mint Szijjártó jachtozása, a Pegasus ügy, vagy mikor 2018-ban ellenzéki politikusoknak sikerült bejutni az MTVA székházába.

A magyar közönség először most vasárnap, március 27-én 18:00-tól láthatja a filmet a 444-en.

Író, rendező - Máté Bence, Szentpéteri Áron; vágó - Érdi Zsófi; operatőr - Nagy Zágon, Sal Kazan; hangmérnök - Érsek Lajos; Producer - Florian Schewe; gyártócég - Film Five; magyar forgalmazó - Kontra

Interjú az rendezőkkel:

444: Mikor és hogy jött az ötlet, hogy a magyar média helyzetéről készítsetek filmet?

Máté Bence: Az MTI kairói tudósítója voltam 2014-től 2016-ig, persze akkor már MTVA színekben. Miután a mai M1 ránkzuhant, és kötelező lett ott is bejelentkezni, felmondtam. Az egyre szemérmetlenebb cenzúrát belülről megtapasztalni egészen más, mint hallani felőle, vagy olvasni róla. Ezt az élményt le akartam képezni, de az én saját sztorim nem volt elég érdekes ahhoz, hogy kamera elé vigyem. Beletelt pár évbe, mire belebotlottam olyanokba, akik mélyebb és intenzívebb tapasztalatok birtokában már érdemesebbek voltak erre. A magyar sajtó legújabb története eleve filmszerű. A médiapiac központosított hatalmi eszközzé való átformálása, az amögött rejlő előrelátó tudatosság és ennek a folyamatnak a főszereplői magukban hordoznak egyfajta filmes dramaturgiát. Az, hogy mindez Európa szívében történik, egy plusz csavar.

Szentpéteri Áron: Mivel a finanszírozás elég későn jött meg, és ahhoz képest rövid határidővel el is kellett készülni a filmnek, Bencének pedig pont a vágás tervezett ideje alatt egy másik filmen kellett dolgozni, ezért az én feladatom lett, hogy a nyersanyagból filmet csináljak: Leforgassak még pár hiányzó részt, kialakítsam a film szerkezetét, és aztán ezt a vázat együtt befejezzük, amikor március elején Bence visszatért.

Ebből a szempontból az enyém tisztábban egy szakmai, „iparos” munka volt - ez magyarul rosszul hangzik -, de arra gondolok, hogy nekem a képi, vágásbeli megoldásokat kellett kitalálnom, eldönteni mi kerül be, mi marad ki, röviden: hogy, hogy lesz az anyagból film. Viszont nem kellett a főbb szereplőket meggyőznöm, hogy vegyenek részt a filmben, 3 évig forgatni, meg életben tartani a projektet, ami ilyen helyzetekben mindig a rendezőre marad, és itt abszolút Bence érdeme.

444: Sok információ kiszivárgott már az MTVA működéséről, de nagyon ritkán nyilatkoznak arccal névvel olyanok, akik ott dolgoztak, nehéz volt megtalálni az alanyokat?

MB: A filmben megszólaló újságírók között van olyan, akit eleve ismertem, és olyan is, akivel összekötőn keresztül kerültem kapcsolatba. Utóbbi még M1-esként aktívan kereste a lehetőséget, hogy elmesélhesse, és főleg megmutathassa, hogyan készülnek a hírek odabent. El tudom képzelni, hogy a bizalom kialakulásában közrejátszott, hogy én is MTVA-s voltam. Egyeseknél sokáig nem volt egyértelmű, hogy névvel és arccal vállalja a megjelenést a filmben, de végül is mindenki emellett döntött.

444: Évekig készült a film, hogyan sikerült erre finanszírozást találni?

MB: A finanszírozás nagyon nyögvenyelős volt. Természetesen csak külföldi érdeklődők után néztünk. Ott viszont abba a nehézségbe ütköztünk, hogy a magyar téma, az magyar téma, akkor is, ha regionális hatással bír. Eleinte saját zsebből forgattam, volt, ahol mindent én csináltam egy személyben. Aztán a Film Five német filmgyártó cég beszállt a projektbe és megfinanszírozott néhány forgatást - többek között azt, amely során összehozott minket a sors a magyar külügyminiszterrel az Adrián. Aztán az első forgatások alapján összeállított anyaggal megnyertük a Sunny Side of the Doc nevű nemzetközi pitch fórumot, amin keresztül sok érdeklődőnk akadt. Végül is a ZDF Info német csatornán ment le először a film, és a ZDF mediathekre került föl. A nemzetközi forgalmazás is folyamatban van.

444: A film egyszerre szól a nemzetközi és a hazai közönségnek, hogy befolyásolta ez a kettős cél a munkamódszereteket?

SZÁ: Közben ez egyáltalán nem volt egyértelmű, de most azt gondolom, segített, hogy a német közönség fejével is kellett gondolkodni. Emiatt bátrabban mertünk egyszerűen fogalmazni, és inkább a nagykép felől nézni, hogy minek van helye a filmben. Ez is segített rájönni, hogy úgysem az átadott információk mennyisége miatt lesz érdekes ez a film, hanem mert a karakterek személyes élményein keresztül, velük együtt látsz mögé olyan helyzeteknek,, amikről lehet, hogy korábban már hallottál. Nekünk pedig az a dolgunk, hogy ezt erősítsük.

Ezt kb úgy fogalmaztunk meg viszonylag korán maguknak, hogy amennyire lehet, inkább filmet csinálunk, és nem újságot írunk. Tehát, ha választani kell aközött, hogy az anyag egy koherens egészet alkosson, lekösse a néző figyelmét és érzelmileg is megfogja, vagy, hogy még egy kicsit pontosabban meséljen, még eggyel több információt hozzátegyen, akkor az előzővel megyünk. Mondok egy példát: A múlt héten a direkt36 által lehozott indexes belsős hangfelvétel is nálunk volt a nyersanyagok között, de a vágás vége felé azt láttuk, hogy nem igazán van helye. El kellett dönteni, hogy megakasszuk-e azzal a filmet, hogy nyitunk még egy zárójelet és behozunk még egy karaktert, felépítünk még egy sztori, és lesz egy „exkluzív” anyagunk, vagy ez nem éri meg, mert az egészhez nem tesz annyit hozzá. Végül az utóbbi mellett döntöttünk.

Nekem személyesen az is érdekes volt, hogy ez a külső nézőpont, szembesített azzal, hogy mennyire megemelkedett a saját ingerküszöböm. Mennyi minden simán elmegy nekem is azzal, hogy ja, persze tudjuk, hogy ez megy itthon. Közben meg egy egészségesebb közélet felől nézve, ezek mind nagyon para dolgok, pláne egymás mellé téve. És 10 éve még nekem is ez volt a zsigeri reakcióm az ilyen helyzetekre.

• Egy éve súlyosan büntetik a hálapénz átadását és elfogadását is Magyarországon.
• A hálapénz kivezetése rég várt eseménye volt a magyar egészségügynek, de a szülészetben rengeteg új problémát hozott.
• Hálapénz nélkül ugyanis az állami ellátásban szülő nőknek szűkültek a lehetőségei abban, hogy szabadon megválaszthassák, hol, kinél és hogyan szülhetnek.
• Márpedig ez egyáltalán nem mindegy, a szülészetek között ugyanis óriási különbségek vannak, van, ahol csak így, van, ahol csak úgy lehet szülni, és a tájékoztatás is minimális.
• Közben Magyarországon irreálisan magas a mesterségesen beindított szülések és a császármetszések száma is, a szülés elsősorban egészségügyi, sőt orvosi kérdéssé vált.
• A kormány megegyezne a nőkkel a szülésről, amit Orbán Viktor a legszemélyesebb közügynek tart, de a nőket eddig senki nem hallgatta meg.
• Ebben a videóban három magyar anyát mutatunk be, akik nem nyugodtak bele a helyzetbe, és a maguk módján megpróbáltak szembeszállni a rendszerrel.
• A video a K-Monitorral közös együttműködésben készült.

A címlapképet Kiss Bence készítette

Bár a gyapjú sokoldalú és környezetbarát alapanyag, Magyarországon mégse kezdenek vele semmit. A rendszerváltás után bezártak a gyapjúmosók, fonodák, textilgyárak. Jelenleg a legtöbb gazda a húsáért tart birkát, a gyapjú vagy szemétre kerül vagy exportálják. A Kis Kos Műhely alapítói, Andor Júlia és Kremmer Sarolta kis családi gazdaságokból és a Gödöllői Egyetem magyar merino törzstenyészetéből gyűjtötte össze azt a gyapjút, amiből már nem szemét, hanem fonal lesz.

Köszönet a cseh fordításért Jirka Zemannak.

Ma este 18:30-tól a Kastner Community-ben tartjuk A banánujjú ember című novelláskötet bemutatóját. Az eseményen

• Karafiáth Orsolya író, költő, műfordító,
• Esze Dóra író, a kötet szerkesztője,
• Urfi Péter újságíró,
• és Sarkadi Zsolt, a kötet szerzője

beszélgetnek majd.

A rendezvényt a támogatóinknak hirdettük meg, és a járványhelyzet miatt szándékosan szűkebb körűre szabtuk. A könyvbemutatót azonban élőben közvetítjük, így aki nincs a helyszínen, az a Facebookon is követheti, sőt kérdéseket is tehet fel, amikre igyekszünk majd válaszolni.

A könyv már kapható a könyvesboltokban és a 444 webshopjában, beleolvasni egyelőre itt és itt lehet.

Összeomlik Ausztria egészségügyi rendszere, ha az ország nem pörgeti fel az oltási kampányát. A lakosság kevesebb mint kétharmada van teljesen beoltva; a hatóságok szerint ez nem elég a járvány megfékezéséhez, a kórházak pedig már most is teljes kapacitással működnek. Az egészségügy terheinek enyhítése érdekében az osztrák vezetés otthon maradásra kötelezi azokat, akik nem oltatták be magukat.

Ez az anyag a Deutsche Welle és a 444 együttműködésében készült.

„Imádom a csujogatásokat, de azért vannak brutálisan szexista csujogatások” – mesélt néptánchoz fűződő viszonyáról Vavra Júlia, az első magyar LMBTQ néptánc foglalkozás egyik vezetője. Szombat délután bő tucatnyi érdeklődő gyűlt össze a Turbina kulturális központ kistermében, hogy izzasztó két órás workshopon tanuljanak gyimesi és somogyi ugrós tánclépéseket.

Ha Budaházy Edda tegnap bekukkantott volna abba a piros-fehér-zöld fényben derengő kis műhelybe, bizonyára könnybe lábad a szeme a sok kipirult arcú, hangosan bokázó magyar fiatal láttán, akik egymásba karolva évszázados mozdulatokat gyakorolnak. De ha ugyanaz történik egy queer néptáncos eseményen, mint akármelyik táncházban, akkor mi szükség egyáltalán az LMBTQ verzióra?

„Azon a napon volt az első hazai bemutatóm, mikor először hallottam a homofób törvényről és kurva szarul éreztem magam” – emlékezett vissza Farkas Gergő Dávid táncos, koreográfus arra az időszakra, mikor Stockholmból visszaköltözött Magyarországra. Az ő ötlete volt a LMBTQ mozgásműhely elindítása, a projektbe bevonta Varva Júliát, aki koreográfiát tanult Amszterdamban és Oláh Balázst, aki itthon a Táncművészeti Egyetemen néptánc szakon végzett, majd Salzburgban folytatta tanulmányait. Néhány hónapja költöztek haza mindhárman, ez volt az első közös eseményük, de biztosan nem az utolsó.

„Egyszer a kötelező iskolai néptáncon a tanár a fülemnél fogva húzott el a bordásfalig, akkor a fizikai fenyítés miatt megutáltam a néptáncot. Persze ez az egy élményem nem írja le a teljes néptánc közösséget, de bennem azt okozta, hogy egyáltalán nem tudtam kapcsolódni a magyar népművészethez, sok időbe telt, mire elkezdtem gyönyörűnek látni” – mondta Farkas. Úgy érzi, az is sokakat eltávolít a magyar hagyományoktól, ha politikai körök megpróbálják kisajátítani a közös kultúránk egyes részeit. „Ha a népművészet ennyire erősen átpolitizálódik, az beindít egy ellenoldalt is. Sokaknak emiatt inkább az európai identitás vált fontossá.”

„A magyar néptáncot heteronormatív struktúrák jellemzik” – mondta Varva a néptáncban szokásos férfi-női szerepekről. „A férfi vezet, a nő leköveti őt vagy kevésbé domináns szerepbe kerül. Mindkét szerepkör izgalmas, de fontos, hogy bárki kipróbálhassa magát ebben is, abban is, mindkettőből lehet tanulni.”

Oláh beszámolói szerint a néptáncos közeg a versenysport világához hasonlít, ha valaki csak hobbi szinten szeretne megismerkedni a műfajjal, nehezen talál biztonságos közeget, jó tanárokat. „Nekünk tanították azt is, hogy ha egy lányt felkér egy fiú, akkor oda kell menni, végig kell csinálni vele az egészet, háromnegyed órán keresztül táncolni, és nem illik nemet mondani. A fiúnak mindig tartania kell magát, erősnek kell lennie, a lány pedig behódol neki. Nem csak a tánc elemeit próbálták így megtanítani, hanem azt is, hogy kell viselkedni az élet más területein.”

Az LMBTQ tánc workshopon ezért a szervezők nem is használták a női és férfi szerep kifejezést, helyette a vezető és vezetett fogalmak segítségével magyarázták el kinek, mikor, mit kell csinálnia. A szervezők külön megoldásokkal készültek arra is, ha esetleg egy résztvevő egyáltalán nem szeretné, hogy hozzáérjenek. Végül ilyen nem volt, de Farkas szerint egymás maximális tiszteletben tartása és elfogadása a legfontosabb alapelv a néptáncos foglalkozásukon. „Az LMBTQ közösség és mi is abban hiszünk, hogy bármit lehet, de mindenkinek józan, felnőtt, beleegyező félnek kell lennie. Ez a beleegyezés nem csak a szexuális szabadság alapja, hanem bármilyen jól működő közösségben elengedhetetlen. Ebben mások is hisznek, ezért lehet, hogy heteroszexuálisok is szívesebben jönnek el egy queer néptánc workshopra” – magyarázta Farkas. – „Ezt a progresszív vonalat tesszük bele mi, de maguk a lépések autentikusak.”

„Sokan, ha meglátják, hogy LMBTQI+, azonnal felháborodnak, hogy na, akkor ők már néptáncolnak is?” – mondta Oláh, aki szerint régen is előfordult, hogy nő táncoljon nővel, vagy nő verbunkot, legényest járjon, tehát nem teljesen példa nélküli, amivel most ők próbálkoznak.

Vavra szerint arról is fontos közösen gondolkodni, hogy mit tartunk pontosan hagyománynak, és milyen formában érdemes a jelenben ezeket a hagyományokat ápolni. „A csujogatás alapvetően incselkedő, kritikus, gúnyolódó odaszólás, vagy akár bók is lehet. Mi is a magyar fiatalság része vagyunk, miért ne lehetne a mi témáinkról, mi problémáinkról csujogatást írni? A tradíciók tisztelete nem csak az, hogy betanulom valaki más száz éves csujogatását, hanem az, hogy továbbviszem a szokásokat, és az elődökhöz hasonlóan én is kitalálom a saját csujogatásomat.”

Az LMBTQ Néptáncműhely az OMOH csapat nappali technobulijához kapcsolódott.

„Az OMOH bulisorozatként indult, de mindig a közösségépítés volt a legfontosabb, ezért fontos, hogy ne csak a sötét partiterekben találkozzunk, és olyanok is tudjanak kapcsolódni, akik nem vágynak éjszakai bulizásra, de más programokra igen.” – magyarázta Farkas, aki a szombati néptáncos eseményhez az Újbuda-Mecénás ösztöndíj program támogatását is felhasználta. A szervezők a mozgásközpontú LMBTQ+ workshop sorozat következő eseményeként önvédelmi foglalkozást terveznek.

• Október 23-án tízezrek vonultak a Békemeneten, hogy meghallgassák Orbán Viktor beszédét, miközben a Magyar Kétfarkú Kutya Párt is megtartotta saját Békemenetét.
• Megkérdeztük a tüntetőket, szoktak-e politikusokkal álmodni.
  

• Lakatos Attila két hónapos kora óta gyermekotthonban nevelkedett, értelmi fogyatékosként kezelték, kisegítő iskolába járt, de mindig szorgalmas volt, szeretett tanulni, könyvtárba járni.
• Élete során találkozott néhány nevelővel és tanárral, akik biztatták, segítettek neki, végül nemrég az ELTE szociológia szakán kiváló eredménnyel diplomázott.
• Attilát eddigi élete során több mint 50 alkalommal igazoltatták, a leghétköznapibb pillanatokban is gyanússá válik a rendőröknek, úgy érzi, a roma embereket indokolatlanul sűrűbben igazoltatják, mint a többségi társadalom tagjait.
• Attila a TASZ segítségével több jogi eljárást is elindított, hogy felhívja a közvélemény figyelmét a hatóságok diszkriminatív igazoltatási gyakorlatára.
• Szerettük volna kérdéseinket feltenni a rendőrségnek is, megkeresésünkre ezt a választ küldték: „Tájékoztatjuk, hogy a rendőrség az interjú lehetőségével nem él. Megértését köszönjük!”

„Emlékszem, egyszer felkentem valamit a szememre, elkezdtem lekaparni egy részét, lefotóztam, aztán leszedtem még jobban, megint lefotóztam, mikor a végén már alig volt ott valami, eszembe jutott, hogy jó, de meddig tart a smink, és mikortól már csak kosz és maradék? Rengeteg embert, szakmabelieket is megkérdeztem, hogy szerintük valójában mi a smink, de nem volt olyan definíciójuk, amibe ne tudtam volna belekötni” – idézte fel a Makeupbrutalism Instagram-oldal indulását Magyar Eszter. A 33 éves Magyar 10 éve dolgozik profi sminkesként, ezalatt kiábrándult a mainstream divatvilágból, elvesztette a munkáját, végül a szépségideálok ellen indított saját lázadása olyan sikeres projektté nőtte ki magát, hogy nevét a világ minden részén megismerték. Hobbiprojektként indult, hogy fura anyagokat kenjen a szemére, de a váratlanul erős reakcióknak köszönhetően ma már meg tud élni az Instagram-profiljából.

444: Végül mi lett a te meghatározásod a sminkelésről?

A saját definícióm szerint a smink színek és formák, festékként és/vagy applikációként felhelyezve a bőrre. Mindenféle anyagot elkezdtem használni, ami eredetileg nem arcra való, ételeket, apróbb tárgyakat, és azzal idegesítettem másokat, hogy akkor ez most smink vagy nem. Ők pedig iszonyú jókat veszekedtek a posztok alatt.

444: Az, hogy ennyire felkapták a Makeupbrutalism projekted, azt jelenti, hogy valamiért fontos feszegetni ezeket a témákat. Mi szüksége a divatiparnak vagy egyáltalán az emberiségnek arra, hogy valaki feltegye ezeket a kérdéseket?

ME: A divatiparnak egyáltalán semmi szüksége erre. A divatiparnak az a jó, ha senki nem kérdez semmit. Főleg, hogy a tutorialok korában élünk, tele a net sminkelős videókkal, de mindenki csak azt kérdezi, hogyan, senki nem kérdezi meg, miért.

Aki tanult erről, tudja, hogy a sminkelés szabálykövetésen alapszik.

Vannak ideális szem-, orr-, szájformák, és mindenkit az ideálishoz kell közelíteni, amennyire csak lehet. De mi az ideális, ki határozza meg?

• Hétfő este elindult a Partizán előválasztási vitaműsor-sorozata, a következő három hétben összesen 32 egyéni országgyűlési választókerület ellenzéki jelöltjei mérkőznek meg élőben. A vitákat a Partizán Youtube-csatornáján, Facebook-oldalán és a 444 Facebook-oldalán lehet követni.
• Hétfő délután 5-től a Zala megye 3. számú választókerületében induló két nagykanizsai önkormányzati képviselő csapott össze. Horváth Jácint, a DK jelöltje, akit az MSZP és a Párbeszéd is támogat. Ellenfele a jobbikos Berta Krisztián, aki mögé beállt az LMP, a Momentum és a Mindenki Magyarországa Mozgalom is.
• Este 7-től a Vas megye 1. számú választókerületében induló ellenzéki jelöltek vitája következett: Ungár Péter (LMP), Czeglédy Csaba (DK) és Koczka Tibor (ÚVN).

A vasi megyeszékhely, Szombathely és másik 11 település ellenzéki szavazataiért hárman versengenek. A DK Czeglédy Csabát indítja, akit épp múlt héten gyanúsítottak meg hivatalosan azzal, hogy ő áll a Borkai-botrány szexvideóit kiszivárogtató Ördög Ügyvédje blog mögött. A jogász végzettségű Czeglédyt korábban adócsalással is vádolták, az egyik ilyen ügyben még mindig tartanak a tárgyalások. A Medián július végén készült választókerületi felmérése szerint a kormányváltást akarók 44 százaléka szavazna a DK-s politikusra, de még ennél is többen, 45 százalék választaná Ungár Pétert, az LMP jelöltjét. Ungár jelenleg a legfiatalabb képviselő a parlamentben, az Országgyűlés első olyan tagja, aki már a rendszerváltás után született, és az első képviselő, aki nyíltan vállalta homoszexualitását. 2018-ban kezdte el érdekelni Szombathely, azóta energiát és pénzt nem sajnálva építi politikai karrierjét a városban. Őt támogatja az MSZP-Párbeszéd, a Momentum és a Jobbik is.

A választókerület harmadik ellenzéki jelöltje a szombathelyi Koczka Tibor, aki fideszes alpolgármester is volt szülővárosában, de hamar megromlott a kapcsolata Hende Csabával, és kikopott a pártból. Először a Pro Savaria Egyesülethez csatlakozott, jelenleg a Pálinkás József-féle Új Világ Néppárt jelöltjeként indul.

Nagy a tét, mert Vas megyében ez az egyetlen választókerület, ahol az összellenzéki jelöltnek reális esélye van legyőzni a Fideszt. 2018-ban Hende Csaba 49,92 százalékot kapott, az ellenzéki képviselőjelöltek összeadva 47,8 százalékot szereztek meg.

Nyitóbeszédében mindhárom jelölt kiemelte az előválasztás és az előválasztási viták fontosságát. Ungár szerint egy egészséges demokráciában így néznek ki a politikai viták, nem úgy, hogy a felek egymásról hazudoznak a propagandán keresztül. Czeglédy szerint hármuk jelenléte a bizonyíték, hogy nincs elbábozva az előválasztás, valóban nagy a tét. Koczka azért is örült az eseménynek, mert több évet is eltöltött a Fideszben, de ott tiltották a vitát.

Gulyás Márton moderátor három részre tagolta a beszélgetést, és próbált minél több konkrétumot kiszedni a jelöltekből. A vitapartnerek a helyi ügyekben nagyjából egyetértettek, és a közönség sem akkor reagált hevesebb tapssal, amikor a jelöltek egymást próbálták túlszárnyalni helyi szociális vállalások terén, hanem akkor, amikor a kormánypártot kritizálták.

Az első vitapontban a jelöltek a lakhatási válság enyhítésére tettek ígéreteket. Az elmúlt években Vas megyében a lakbérek megkétszereződtek. Czeglédy szerint Szombathely fideszes vezetése tudta, hogy el fognak fogyni a bérlakások, de nem foglalkoztak a problémával, ezért legalább 200 önkormányzati lakást és minimum 50 fős idősek otthonát építtetne.

Koczka és Ungár szerint is erősíteni kell az állam ingatlanpiaci szerepvállalását, nem csak állami bérlakásrendszerre, de másfajta lakhatási támogatásokra is szükség van. Mindhárom jelölt támogatja a minimálbér adómentességét, és még ha nem is lehetséges négy év alatt beérni Ausztriát, el kell kezdeni a bérek mellett a hazai szolgáltatások színvonalát (oktatás, egészségügy) is felzárkóztatni a szomszédos osztrák állapotokhoz.

A vita második részében a beteg gyerekek vagy idős rokonok ápolását otthon végzők helyzetéről és a szociális szektorban dolgozók béreinek rendezéséről beszéltek a jelöltek. Abban mindannyian egyetértettek, hogy a jelenlegi helyzet tarthatatlan, Ungár szerint ha lenne politikai akarat, bőven jutna pénz megoldásra, Koczka megfogalmazásában: „Nem díszkőbe és stadionba kellene fektetni, hanem a magyar emberekbe.”

Ungár kiemelte, hogy jelenleg túl sok családtámogatás van házassághoz kötve, és senki sem foglalkozik az egyszülős családokkal. Czeglédy szerint nem szabad azokat büntetni, akik gyermektelenek, vagy csak 1-2 gyereket vállalnak.

A vitát lezáró blokkban befejezéseként a Partizán stábja minden jelöltnek személyre szabott kellemetlen kérdésekkel készült.

Gulyás Márton az őszödi beszédet hozta párhuzamba az Ördög Ügyvédje bloggal, és azt kérdezte Czeglédytől, miért nevezi zseniálisnak, ha valaki név nélkül szivárogtat. Czeglédy továbbra is sajnálta, hogy nem ő az Ördög Ügyvédje, a szexbotrányt kirobbantó csapat tetteit azért érezte fontosnak, mert sikerült megtörniük az egyébként nagyon profin működő Habony-Rogán kommunikációs gépezetet. Czeglédy szerint a magyar sajtó jelenlegi helyzetét jól mutatja, hogy botrányok nélkül a valódi hírek szinte sosem jutnak el a jobboldali szavazókhoz, a Fidesz áthatolhatatlan buborékokat hozott létre, de a Borkai-botrány mindenkihez elért, és saját szavazóinak is megmutatta a Fidesz valódi arcát.

Koczkát a fideszes megfélemlítésről kérdezte Gulyás Márton. Koczka azt mondta, épp azért romlott meg olyan hamar a viszonya Hendével, mert nem volt jó pártkatona, nem akart a fideszesek stílusában dolgozni, ő „2014-ben szakértőként ment” a városi közgyűlésbe, de hamar kiderült, hogy mást várnak tőle.

Ungár meg se várta a kérdés végét, kitalálta: „Édesanyám!” Az LMP-s politikus édesanyja a Fidesz egyik főideológusa, Schmidt Mária, ezért Gulyás Márton azt kérdezte Ungártól, hogy nem fogja-e meggátolni az elszámoltatást, hogy a jelöltnek milliárdos közös cége van édesanyjával. Ungár úgy válaszolt, tudja, hogy a családja miatt bizalmatlanok vele, és az anyjára nem fog rosszat mondani, de tényleg komolyan gondolja az elszámoltatást. „Kevesen vagyunk, akik az ellenzéki politikából nem pénzt vesznek ki, hanem tesznek bele, és ezek közé tartozom” – zárta le.

A két szombathelyi jelölt többször is viccelődött azon, hogy Ungár akár listáról is bekerülhetne, és akkor két szombathelyi képviselő is lenne a parlamentben.

Végül Gulyás Márton arra kérte a vitázókat, hogy rövid záróbeszédükben emeljék ki azt, ami megkülönbözteti őket a másik két jelölttől.

Koczka a legfontosabb célok közé sorolta a szombathelyi közlekedés javítását és a körgyűrű megépítését.

Czeglédy azt hangsúlyozta, hogy 2006-2010 között alpolgármesterként megmutatta, nem csak rombolásra, falak áttörésére képes, de építeni is tud. „Elpusztíthatatlan vagyok, és nap mint nap dolgozom a szombathelyiekért.”

„Tudom, hogy egy gyüttment vagyok” – mondta Ungár, és hozzátette, legfontosabb feladatának azt érzi, hogy a Fidesz ne saját hűbérbirtokaként tekintsen a térségre.

A vita vágatlanul visszanézhető.

A viták másnapjára a Partizán rövid összefoglalóval készül, ezek az 5-6 perces videók a 444 napindító hírlevelében jelennek meg először.

• Az ellenzéki előválasztáson induló jelöltek szeptember 6-ig gyűjthetik az aláírásokat, fejenként 400 darabot kell összeszedniük.

• Megyénként bemutatjuk, hogy kik gyűjtenek, ez a cikkünk Vas megyéről szól.

• A jelöltek neve után kiemelten az a párt áll, amelynek frakciójához csatlakoznak, ha nyernek. Mögötte jelezzük, hogy mely pártok kérik a saját szimpatizánsaikat, hogy rá szavazzanak.

• Mutatjuk, hogy az adott választókerületben 2018-ban a Fidesz egyéni jelöltje hány százalékot ért el. Ahol ez az érték 45% alatt van, azt az ellenzék nyerhető körzetnek tartja, ahol viszont 50% felett, ott meglepetés lenne a győzelem számukra.

Vas megye három választókörzetében az MSZP, a Momentum, a DK és az Új Világ Néppárt 2-2, az LMP és a Mindenki Magyarországa Mozgalom 1-1 jelöltet indít.

Vas 1 - Szombathely és még 11 település

• Czeglédy Csaba - DK

A 45 éves szombathelyi jogász az MSZP-ben kezdte politikai karrierjét, rövid megszakítással 1998 óta önkormányzati képviselő szülővárosában, 2006-tól alpolgármester is volt. Czeglédyt 2002-ben elítélték adócsalás miatt, 2017-ben pedig a rendőrség őrizetbe vette bűnszervezetben elkövetett nagy értékű adócsalás gyanúja miatt. Az ügyben még nem hirdettek ítéletet. A vád szerint Czeglédy többszintes céghálón keresztül közvetített diákmunkásokat, és az évek alatt összesen több mint 6 milliárdnyi adót nem fizetett meg. Czeglédy szerint koncepciós eljárás folyik ellene, a hatóságokat bizonyos politikai, gazdasági szereplők irányítják, és hamisan azt a látszatot próbálják kelteni, hogy ő ellenzéki pártok részére sikkasztott.

Idén áprilisban vált hivatalossá, amit már korábban is pletykáltak, hogy a DK jelöltje lesz, akkor Dobrev Klára így ajánlotta Czeglédyt a választók figyelmébe:

„Csaba két gyermek édesapja, születése óta a Derkovits-lakótelepen él. Ügyvéd, aki sorra leplezi le a fideszes hazugságokat és nyeri a pereket a hatalom képviselői ellen. Haladás-szurkoló, és szenvedélyes hosszútávfutó. Mivel Csabát személyesen is ismerem, biztosan tudom, hogy ő a legalkalmasabb ember a feladatra, aki tisztességgel és kemény munkával fogja meghálálni a bizalmát.”

• Ungár Péter - LMP, támogatja: Jobbik, MSZP, Párbeszéd

Ungár jelenleg a legfiatalabb képviselő a parlamentben, az országgyűlés első olyan tagja, aki már a rendszerváltás után született, és az első olyan képviselő, aki nyíltan vállalta, hogy meleg. Édesanyja a Fidesz egyik főideológusa, Schmidt Mária. Családi vállalkozásain keresztül Ungár annak ellenére is szorosan kötődik a NER-hez, hogy 2013-ban az LMP-ben kezdett el politizálni.

Vagyonát az elmúlt években saját médiabirodalom kiépítésére használta, övé az Azonnali.hu, és több vidéki lap (az egerugyek.hu, a Szabad Pécs, a szentgotthárdi 9970.hu, a kaposvári kpsvr.hu). 2018-ban Szombathelyen is indított egy helyi ügyekkel foglalkozó hírportált, az ugytudjuk.hu-t. De hogy mégis mit keres Ungár Szombathelyen, azt az egyik saját szórólapján így indokolta:

„Én valóban nem itt születtem, nem itt nőttem fel. Szombathely nekem választott politikai otthonom: beleszerettem a városba, az itteni emberekbe, a környékbe. Nem azért indulok ebben a választókerületben, mert itt lehet a legkönnyebben mandátumhoz jutni, hanem azért, mert én Szombathelyet, Balogunyomot, Bucsut, Dozmatot, Felsőcsatárt, Horvátlövőt, Nárait, Nardát, Pornóapátit, Sét, Toronyt és Vaskeresztest akarom képviselni az Országgyűlésben.”

• Koczka Tibor - Új Világ Néppárt, támogatja: DK

A szombathelyi Koczka eredeti végzettsége testnevelő tanár, népművelő, de hamar a média felé fordult, újságíróként, kommunikációs szakemberként dolgozott. Hende Csabát régóta ismerte, egy gimnáziumba jártak, együtt sportoltak, így végül fideszesként került Koczka a szombathelyi képviselő testületbe 2014-ben. Alpolgármesterré is választották, de hamar megromlott a viszonya Hendével.

Ekkor került közelebbi kapcsolatba Molnár Miklóssal, akivel azóta is együtt dolgoznak, jelenleg a Pálinkás József-féle Új Világ Néppártban. Abban bíznak, hogy magukhoz hasonló, kiábrándult fideszeseket tudnak megszólítani és az ellenzéki összefogás mellé állítani.

2018-ban Hende Csaba 49.92%-os eredményt ért el, az őt követő három ellenzéki jelölt akkor összesen 46,65%-ot kapott. A megyében ebben a választókerületben van a legnagyobb esély megszorongatni a Fideszt.

Vas 2 - Sárvár és még 76 település

• Molnár Miklós - Új Világ Néppárt, támogatja: LMP

A közgazdász végzettségű Molnár szombathelyi nagyvállalkozó, 2002-ben a Pro Savaria jelöltjeként került be a szombathelyi önkormányzatba, azóta is aktív alakítója a város közéletének, bár saját bevallása szerint, szeret a háttérben maradni. A közgyűlésben hagyományosan kiegyenlítettek a jobboldali és baloldali erőviszonyok, 2009-ben egy MSZP-s képviselő lépett át a Pro Savariaba, így akkor az MSZP-s városvezetés vesztette el közgyűlési többségét, 2019-ben pedig egy hasonlóan váratlan akcióval Molnár lepte meg a Fideszt:

Molnár 2020 elején mondott le önkormányzati képviselői mandátumáról, helyét Koczka Tibornak adta át, és az elmúlt időszakot a Vasivíz Zrt. vezérigazgatójaként töltötte. Pozíciójából vitatott körülmények között idén augusztusban hívták vissza.

• Bányai-Németh Gábor - Momentum

A 42 éves kőszegi Bányai-Németh 3 évet tanult az ELTE Jogtudományi karán, de tanulmányait nem fejezte be. Angliában, Ausztriában és Németországban vendéglátósként dolgozott. Jelenleg a Momentum kőszegi szervezetének elnöke. 2020-ban petíciót indított, hogy a civil ellenálláshoz csatlakozva megakadályozzák egy erdészeti út kialakítását a Kőszegi-hegység egyik völgyében.

• Hencz Kornél - MSZP, támogatja: Párbeszéd

Az 50 éves celldömölki temetkezési vállalkozó Hencz jelenleg alpolgármester szülővárosában, és politológiát tanul a Milton Friedman Egyetemen. Érdekli a motorsport, a lövészet, a muzeális fegyverek és a súlyemelés is. Vagyonnyilatkozata szerint jelentős készpénzzel rendelkezik, 100 millió forint mellett tart még körülbelül 40 milliót különböző valutákban. Ritka az olyan őszinte politikusi imidzs, mint Henczé, az egész megyében, de talán az egész országban nincs még egy olyan jelölt, aki a kivasalt politikusfotók mellé ilyen lazasággal tenné ki magánélete minden részletét:

• Szilágyi Tamás - DK

„Én fiatal vagyok, és úgy nőttem fel, hogy Magyarország a hazám, de Európa az otthonom” - olvasható a Demokratikus Koalíció egyik facebookos fotóján az idézet Szilágyitól. A megyei előválasztás legfiatalabb indulója 21 éves, de már két éve a hegyfalui önkormányzat DK-s képviselője, a Soproni Egyetemen gazdálkodás és menedzsment szakán tanul, hobbija a néptánc.

A Fidesz-KDNP jelöltje 2018-ban 61.38%-ot ért el, az utána következő Jobbik, MSZP-P és LMP jelöltjei összesen 35,81%-ot

Vas 3 - Körmend és még 126 település

• Ipkovich György - MSZP, támogatja: Párbeszéd, LMP

A 67 éves jogász végzettségű Ipkovich 11 évig dolgozott ügyészként szülővárosában, Szombathelyen. Az MSZP alapító tagja, az első szabad önkormányzati választások óta tagja volt a szombathelyi közgyűlésnek. 2002–2010 között Szombathely polgármestere, 2005–2014 között országgyűlési képviselő volt. 2020. szeptembere óta az MSZP Vas megyei alelnöke.

• Bana Tibor - MMM, támogatja: Közösen Vas Megyéért, LMP

Bana jelenleg független országgyűlési képviselő, de 2018-ban a Jobbik országos listájáról jutott be a Parlamentbe. A Jobbik frakciót 2020-ban hagyta el, akkor így indokolta döntését:

„Szerettem volna, ha a párt jobbközép, polgári és európai erőként működik, ehelyett nihilizmus, populizmus és belső leszámolás jött Jakab Péter és Gyöngyösi Márton vezetésével, ami számomra teljességgel vállalhatatlan.”

Bana 1985-ben született Körmenden, hívő református, 2012 óta a Szentgotthárdi Református Egyházközség presbitere.

Politikai pályafutását a MIÉP Ifjúsági Tagozatában kezdte 2004-ben, 2007-től Jobbikos, 2008-ban megyei elnökké választották. 2009-2010 között Balczó Zoltán európai parlamenti képviselő belföldi asszisztenseként dolgozott.

• Dr. Pleva Dániel - Momentum, támogatja: DK

A 31 éves Pleva PhD egyetemi oktató, állatorvos és gomba-szakellenőr, a Momentum körmendi szervezetének alapító elnöke. Néhány hete sikerült kicseleznie a kormánypárti KESMA lapot és hirdetnie magát a Vas Népében:

A kormánypárti Németh Zsolt 2018-ban 63.52%-ot szerzett ebben a választókerületben, míg a mögötte végző három ellenzéki összesen 34,23%-ot.Az előválasztásra készülő egyéni választókerületekről szóló összeállításaink itt találhatók.

• Szombaton több százan gyűltek össze a tihanyi rév mellett, hogy a part menti, Kenderföldeknek nevezett zöldterületekre tervezett építkezések ellen demonstráljanak.
• Az akciót a helyi Révbe Érünk Egyesület szervezte.
• A helybéliék és a rendszeresen itt nyaralók szerint az óriási lakópark és szálloda építése évekre élhetetlenné tenné a környéket, és az új épületek örökre megváltoztatnák Tihany látképét és hangulatát.
• A demonstrálók szerint a zöldfelületeket meg kell óvni, a fakivágásokat meg kell akadályozni, a helyi élővilágot pedig meg kell védeni.
• Az egyesület azt szeretné elérni, hogy minimum két évre építési moratóriumot hirdessenek, hogy újra lehessen gondolni a helyi építési szabályzatot és a terveket.
• Az önkormányzat eddig nem igazán kommunikált a tervezett beruházásokról, de amikor híre ment, hogy felvonulást szerveznek, a polgármester videóüzenetben próbálta elmagyarázni, hogy nem is úgy vannak a dolgok, ahogy azt a civilek mondják.
• A demonstráción megjelent az a két helyi független képviselő, aki nemmel szavazott a beruházásokra. Tósoki Imre polgármester természetesen nem tűnt föl.
• A Balatonról szól a 444 nyomtatott magazinja, a MAKRO 4. száma. Címe: Kié a Balaton?
  
• Rendeld meg a 4. MAKRO-t a 444 webshopjából vagy válaszd az előfizetési opciók közül a "Belső Kör"-t, és elküldjük neked ajándékba!

• Rengeteg kivágott fa, betonmonstrumok, megbolygatott erdő, csókosoknak szánt kikötő: az MNB alapítványainak tulajdonában álló cég balatonakarattyai gigaépítkezésében szinte minden benne van, amit a Balaton bekebelezésének szoktak hívni.
• Az óriáskomplexum egy gyerektábor helyén, a mi pénzünkből, de nem nekünk épül. Az oktatóközpont, a szálloda, az étterem és a teniszpálya a kiváltságosak számára kínál majd szép kilátást a Balatonra.
• Egy akarattyai nyaraló tulajdonosát kísértük el a házától a strandig, majd az MNB építkezéséig. A pár perces séta remekül példázza mindazt, ami mostanában a Balaton környékén folyik.
• Többek között erről a témáról is szól a 444 nyomtatott magazinjának következő száma.
• A MAKRO 4. címe: "Kié a Balaton?", és arról írunk benne, hogy a balatoni idegenforgalom felszámolta a helyi kultúrát, és ezért is tud most nyakló nélkül építkezni a Fidesz, de a tó élővilága nem fogja ezt a végtelenségig bírni.
• Rendeld meg a 4. MAKRO-t a 444 webshopjából vagy válaszd az előfizetési opciók közül a "Belső Kör"-t, és elküldjük neked ajándékba!
  

Adrien Beauduin belga egyetemista, néhány évig tanult Budapesten, a CEU-n. Az ő telefonszáma is szerepel azon a listán, amit vasárnap este publikált egy nemzetközi tényfeltáró csapat. Információik szerint a listán szereplő mobilokat a magyar titkosszolgálatok egy fejlett kémszoftverrel, az izraeli fejlesztésű Pegasusszal hekkelték meg. A programmal minden információt el lehet lopni a megtámadott készülékről, fotókat, maileket, titkosított üzeneteket, sőt távolról be lehet kapcsolni a telefon mikrofonját és kameráját is a lehallgatáshoz.

Jogállamokban ilyen eszközöket csak indokolt esetben, bonyolult engedélyeztetési eljárás után alkalmaznak, például a szervezett bűnözéssel, terroristákkal szemben. A vasárnap megjelent lista szerint Magyarországon a kormányzattal valamilyen konfliktusban álló üzletembereket, ügyvédeket, újságírókat is megfigyelhettek. Azt nem tudjuk még, hogy magyar állami szerv szervezte-e a megfigyeléseket, de az valószínűnek látszik, hogy a kormány megvásárolta a kémprogramot. A célszemélyek közé keveredett Adrien is. A belga fiatalembert telefonon kérdeztük, hogy mit szól a történtekhez.

444: Hogyan keveredtél Magyarországra?

Adrien Beauduin: 2017-18-ban gender studies mesterképzésen tanultam a CEU-n, 2018-ban vettek fel phd-zni. Nem voltam ott a nagy Lex CEU tüntetésen, utána érkeztem Budapestre, de 2018 októberében, amikor nyilvánvalóvá vált, hogy a CEU-nak el kell hagynia az országot, a diákok szervezkedni kezdtek. Kezdettől együttműködtünk magyar hallgatókkal, más egyetemek polgáraival is, mert egyértelmű volt, hogy nem csak a CEU-ról van szó, hanem az egyetemi szabadságról is.

444: Hogyan kell elképzelni egy ilyen hallgatói gyűlést, milyen terveket szőttetek?

AB: Nem különösebben eredetieket. Transzparenseket készítettünk, az utcára vonultunk, teljesen átlagos aktivizmus volt. Leginkább az nem tetszett, ahogy a kormány keretezi az egész CEU-ügyet, ezért a legfontosabbnak azt tartottuk, hogy hallassuk a saját hangunkat. November végére szerveztünk egy nagy tüntetést, és elindítottuk a Kossuth téren a Szabadegyetem nevű ingyenes programsorozatot. Szerettünk volna jelen lenni a köztereken, és megpróbáltuk különböző egyetemek hallgatóit összekapcsolni.

Egészen kis csapatról beszélünk, ezért a mobilizációs képességünk szintén limitált volt. Sok hallgatót, sok magyart nem érdekelt az egész, vagy túl depressziósak voltak a 2018-as választás eredménye miatt. Szóval nem hiszem, hogy bárkinek igazi fenyegetést jelentettünk. A fordulópontot a rabszolgatörvény hozta, és az, ahogy a diákság a szakszervezetekkel összekapcsolódott és fontos társadalmi problémák emblémájává vált. Azt hiszem, akkor ijedhetett meg a kormány, a december 12-i tüntetés volt az első, hogy erőszakot kellett bevetniük a tüntetők ellen, ami 2006 óta példátlan volt. Szerintem ezért is tartóztattak le minket aznap este, hogy másokat is elrettentsenek.

444: Miért pont téged tartóztattak le a rendőrök, mivel vádoltak?

AB: Teljesen véletlen volt, rosszkor voltam rossz helyen. A tüntetés végén már épp hazaindultam volna, és a rendőrsorfal közelében álltam, amikor valakik meggyújtották a karácsonyi dekorációnak kitett szánkókat. A rendőrök intézkedni kezdtek, én azok közé kerültem, akiket előállítottak. De biztosan nem céloztak be a hatóságok, talán nem is tudtak semmit a diákmozgalomról, csak úgy belém botlottak, és gondolták, hátha érdekes vagyok.

Öt embert tartóztattak le aznap este, nem ismertük egymást, véletlenszerűen vittek be minket, azzal vádoltak, hogy csoportosan rátámadtunk a rendőrökre, de a jelentés szövegét copy-paste-elték, mindannyiunknál szó szerint ugyanazt írták „megütötte a bal kezével és megpróbálta jobb lábbal megrúgni“. Elég abszurd volt. Két napig benntartottak minket, de a harmadik napra meggondolták, talán rájöttek, hogy nem jó ötlet politikai foglyokat csinálni belőlünk. Az úgynevezett nyomozás fejleményeiről következő év áprilisában értesítettek, nyilvánvaló volt, hogy semmijük sincs, még a rendőrök sem vallották azt, hogy megütöttem volna bárkit, csak olyasmiket mondtak, hogy „talán őt láttam, de nem vagyok biztos benne, sötét volt“. Ezután két évig vártam, hogy majd tartanak egy tárgyalást Magyarországon, de végül 2020 decemberében értesítettek, hogy ejtik a vádakat. Azért még folyik ellenem egy eljárás, mert volt nálam egy papírvágó olló, amit a transzparenseknél használtam, és ez veszélyes tárgynak számít. Ezen kívül nálam volt még a korcsolyám, mert eredetileg nem is a tüntetésre készültem, úgy volt, hogy a városligeti jégpályára megyünk. Remélem, nem fog kiderülni, hogy a korcsolya is fegyvernek számít, de még mindig várok valamilyen döntést az ügynek ebben a részében, még nem szabadultam meg teljesen a magyar igazságszolgáltatástól.

444: Mi volt az első gondolatod, amikor megtudtad, hogy kémkedhettek utánad?

AB: Nem voltam meglepve, mivel az Orbán-rendszer nem sokat törődik a jogszerűséggel. Ráadásul miután a letartóztatásból elengedtek, később civil ruhás rendőrök követtek egy másik tüntetésre. A szakértői vizsgálat szerint biztosan megpróbáltak hozzáférni a mobilos adataimhoz. Képesek voltak rá, ha nem tették, annak csak az lehetett az oka, hogy rájöttek, egyáltalán nem vagyok érdekes a számukra. Nem is szeretném összehasonlítani a saját helyzetemet a lehallgatott újságírókéval és másokkal, akiknek tényleg fontos szerepük van Magyarországon.

444: Tervezel jogi lépéseket?

AB: Gondolkoztam rajta ma reggel, mert nem lenne jó, ha ezt is úgy megúsznák, mint mindent. Abban is bízom, hogy a magyar érintettek harcolni fognak az igazságért.

444: Miért volt fontos egyáltalán belebonyolódni a magyar politikába?

AB: Ez számomra a szolidaritásról szól. Rengeteg magyarral és magyar egyetemistával beszéltem, akiktől hallottam, mi történik, és úgy gondolom, ha van lehetőséged, cselekedned kell, hogy jobb hellyé tedd a világot, akárhol is vagy éppen. Nem bántam meg, hogy részt vettem, szerintem ez volt a helyes. És büszke vagyok azokra a magyarokra, akik azóta is szenvednek és küzdenek, hogy jobb hellyé tegyék Magyarországot.

„Egy-két éve találkoztam az aszexualitás fogalmával, de nem kötöttem össze a családommal, gondolván, hogy ahol gyerekek vannak, ott ez eleve nem lehetséges” – mesélte a 33 éves Anna, aki 64 éves édesanyjával érkezett a Magyar Aszexuális Közösség szerdai rendezvényére. A szabadtéri ismeretterjesztő pikniken körülbelül harmincan, fiatalok, idősebbek, férfiak, nők vegyesen, beszélgettek saját aszexualitásukról és arról a zavarba ejtően sok fogalomról, ami ehhez a szexuális irányultsághoz kapcsolódik.

Anna szerint a családja története azt bizonyítja, hogy amiről ők beszélnek, abban semmi új nincs, az újdonság az, hogy végre néven lehet nevezni ezeket a fogalmakat.„Sokkal jobb érzés ez, hogy pontosan tudom, mi a helyzet, tisztábban látok valakit, akit szeretek. A mi életünkben csak pozitív hatásai voltak az előbújásnak” – összegezte Anna, akinek édesanyja, Margit nagyjából egy éve ismerte fel, hogy aszexuális és ez nagy megkönnyebbülést jelentett az egész családjuknak.

„Egyáltalán nem volt mérges, csak azt kérdezte, miért nem mondtam előbb?” – emlékezett vissza Margit arra, mikor férjének is pontosan meg tudta fogalmazni azt, ami már évtizedek óta az életük volt. „Az én időmben, aki nem ment férjhez, azzal valami baj volt, frigidnek, vénlánynak nevezték. De én szerettem volna gyereket és a férjemmel közösen el is döntöttük, hogy lesznek gyerekeink. Persze azután is törődtem azzal, hogy kielégítsem, de engem nem érdekelt a szex.”

Margitot gondoskodó, melegszívű anyaként írta le lánya, aki szerint rengeteg téves elképzelés kering az aszexuálisokról, nem igaz például, hogy rideg és kötődésre képtelen emberek lennének.

„Azt hiszik, hogy meglátunk egy kivillanó bokát és kifutunk a világból” – nyitotta meg a pikniket Sulyok Viktória a Magyar Aszexuális Közösség egyik alapítója. „Pedig

az aszexualitás nem egyenlő a szexundorral.Mindenhol vannak aszexek, vannak aszexek Orbán Viktor kormányában, és vannak aszexek a hajléktalanok között is.”

A nemzetközi felmérések szerint az emberek 1 százaléka aszexuális, mivel magyar kutatás még nem készült, ezért a szervezők is ezt a becslést használják, így szerintük körülbelül százezer magyar ember lehet, aki nem érez szexuális vonzalmat mások iránt. Gondolhatnánk, hogy ezzel azért nem annyira nehéz élni, egy aszex sokkal könnyebben elvegyülhet a többségi társadalom tagjai között, mint bármilyen más nem hetero identitású embertársa. De ahogy a piknik résztvevői elmondták, rengeteg előítélettel találkoznak nap, mint nap.

Miért kell ezt ennyire túlbonyolítani? Van, amit még nem próbáltál, majd én meggyógyítalak! Minden emberrel előfordul, hogy nem akar szexelni, ez teljesen normális – értetlenkednek legtöbben, mikor egy aszexuális coming outol. A közösség szerint viszont igenis fontos erről a szexuális orientációról is beszélni, mert az aszexeket sokszor betegnek vagy pszichológiailag sérültnek kezelik, a megértés hiánya pedig gyűlölethez, diszkriminációhoz vezethet.

„Nézz meg egy filmet, mindenhonnan az ömlik ránk, hogy az örökké tartó monogám párkapcsolat áll az életünk középpontjában, megtaláltam életem szerelmét és ellovagolunk a naplementébe” – magyarázta Sulyok.

„Az van a köztudatban, hogy vonzódni muszáj. Ha nem vonzódsz, akkor azonnal mindenki elkönyvel, hogy szörny vagy, gonosz vagy, mindenkit utálsz.”

Sulyok szerint azt, hogy a testi vágy mennyire fontos része a többségi társadalom hétköznapjainak, tökéletesen megmutatja Cindy Meston klinikai pszichológus és David Buss evolúciós pszichológus kutatása. A Texasi Egyetem tudósai azt az egyszerű kérdést tették fel, hogy miért szexelnek az emberek, és 237 különböző választ kaptak. Ezek között szerepelnek olyan teljesen evidens indokok, mint: vonzónak találtam valakit; szerettem volna kielégülni; szerettem volna örömet okozni valakinek. De a több mint kétszáz válasz között bőven van olyan is, hogy: bosszút akartam állni valakin; híres volt, és el akartam mondani, hogy lefeküdtem vele; unatkoztam.

„Sokszor megkapjuk aszex aktivistaként, hogy minek erről ennyit beszélni. Erre mindig azt mondom,

figyelj haver, a hetero világ is pont ugyanennyire bonyolult, csak abba beleszülettél és úgy mozogsz benne, hogy tudod, mi merre van”– szokta válaszolni Sulyok az akadékoskodóknak.

A Magyar Aszexuális Közösség egyik legfontosabb feladatának az ismeretterjesztést tartja, igyekeznek a nemzetközi kifejezéseket lefordítani, a definíciókat magyarul is elérhetővé tenni. A pikniken is osztogattak kisokost, ebből kiderül például, hogy egy aszexuálisnak is lehet nagy a libidója, hogy lithszexuálisnak hívják azt, aki érez szexuális vágyat mások iránt, de nem vágyik viszonzásra, és hogy a queerplátói kapcsolatban élő partnereket cukkininak nevezik.

„Az aszexualitás egy ernyőfogalom, egy hívószó. Ez a legismertebb a kifejezések közül, ezért ez lett az egyesület és a közösség neve, de ez egy spektrum”– magyarázza Hajdú András a piknik egyik szervezője. „Szerintem sikerült sokkal láthatóbbá tennünk ezt a spektrumot. A másik feladatunk a közösségépítés, egymás támogatása. Az aszexeknek létrehozott Facebook csoportunkban már 900 tagunk van.”

Az egyesület ismeretterjesztő füzetében 30 alapfogalmat gyűjtöttek össze, ezek közül néhány:

• Alloszexuális: Olyan személy, aki érez szexuális vonzalmat mások iránt (bi-, hetero-,homo-, pánszexuális, stb.)
• Aromantikus: Olyan személy, aki nem érez romantikus vonzalmat
• Cisznemű: Az az ember, akinek a nemi identitása megegyezik a születéskori meghatározott nemével.
• Demiszexuális: Olyan ember, aki csak akkor tapasztal vonzalmat, ha már kialakult benne egy erős érzelmi kötődés egy másik ember iránt.
• Szürek-aszexuális: Olyan ember, aki nem érzi magát teljesen alloszexuálisnak vagy aszexuálisnak, hanem a kettő közötti „szürke zónában” helyezkedik el.
• Queerplátói kapcsolat: Szoros érzelmi kötődés két ember között, sokkal szorosabb a barátságnál, de az alapja nem romantikus szerelem.

Egy fiatal résztvevő, aki a szürke-aszexuálisok közé sorolja magát, elmesélte, hogy a 81 éves falusi nagymamája sokkal megértőbb volt vele, mint néhány ember, akikkel párkapcsolatot próbált kialakítani. „A legnagyobb kérdés mindig az, hogy el tudja-e fogadni az egója, hogy nem fogom szexuálisan vonzónak találni. Mert heteroromantikus demiszexuálisként jól beilleszkedünk, de akkor sem leszünk átlagos pár, én érezni fogom, és ő is.Anna, aki az anyjához hasonlóan szintén aszexuális, de máshova sorolja magát a spektrumon belül, nélkülözhetetlennek tartja az új fogalmakat, de úgy érzi, elveszni sem kell a mikrocimkézésben.

„Ezek a fogalmak útjelző táblák. Nincs két ember, aki pontosan ugyanúgy éli meg a szexualitást. Nincs ez másképp a heteróknál se.Két teljesen egyforma ciszhetero nő van? Akik az LMBTQ+ embereket támadják, nem a mi szexualitásunkkal van a bajuk, hanem azzal, hogy felrúgjuk a hagyományos sémákat, ami alapján ők élik az életüket. Megijednek már attól az ötlettől is, hogy nincsenek behatárolt, fix szerepek.”

Anna szerint a gyerekek kb. 10 éves korukra már biztosan látnak pornót, de a valódi emberek, valóban megélt szexualitásáról rengeteg téves információ kering. „Ha félretesszük a politikát, akkor is ott vannak azok, akik kattintásokért gerjesztenek félelmet, gyűlöletet.”

„Kamasznak lenni akkor is nehéz, ha hetero vagy, ha meg eltérsz a mainstreamtől, akkor főleg” – indokolta az egyesületük fontosságát Sulyok. „Mi nem akarunk senkit megtéríteni, vagy gyerekeket rekrutálni a nagy aszex hadseregbe, de tényleg annyira jó lett volna, ha valaki az én kamaszkoromban odajön és azt mondja, minden teljesen rendben van veled.”

„Hát te mégis csak lány lettél?” - hangzik el egy régi VHS-felvételen, amikor a szülőszobán a család legkisebb gyerekét édesanyja először karjában tartja. Ezzel a kézi kamerás családi archív videóval indul a Tobi színei című dokumentumfilm, majd azonnal a jelenbe ugrunk, a csecsemőből 17 éves fiatal lett, és épp szüleivel közösen töltik ki a nem- és névváltáshoz szükséges dokumentumokat. Tobi mindig is azt érezte, rossz testbe született, most hivatalosan is szeretne nőből férfivá válni.

Négy éve, mikor Bakony Alexa rendező elkezdte a forgatást, nem sejthette, hogy első egész estés dokumentumfilmjének premierje pont egybeesik majd a következő fideszes gyűlöletkampány startjával. Tobi története azonban akkor is fontos lenne, ha épp nem hergelne a kormány a melegek és transzok ellen. A film fontosságát ugyanis nem közéleti aktualitása adja, hanem egyszerűen az, hogy jó. De annyira jó, hogy erre a filmre várunk 10 éve.

Amikor az állami filmfinanszírozást 2011-ben teljesen átalakították, Andy Vajna víziója (részben) az volt, hogy újra közönségfilmek készüljenek, és magyarok tömegei nézzenek magyar filmeket moziban. Ennyi év után látszik, ez az álom nem valósult meg. Persze készültek remekművek Magyarországon az elmúlt évtizedben is, de ezek inkább a fesztiválokon értek el sikereket, a széles közönséget célzó alkotások kevésbé váltak emlékezetessé. Hiába gyártunk akár nagyköltségvetésű zsánerfilmeket, hiába jutnak néha még fiatal alkotók is pénzhez, egyelőre nem igazán érezhetjük át a reklámszlogent, hogy a magyar film „rólunk szól, nekünk szól”. De a steampunk kosztümös hősök, a belpesti hipszterek, és a sok retro nosztalgiázás után, végre készült egy igazán nagyszerű és szórakoztató kortárs magyar film. Bakony Alexa úgy készített tökéletesen pontos korlenyomatot, hogy közben felülemelkedett a napi közbeszéd mocskán, filmje érzékeny, de nem érzelgős, és hiába választott kemény témát, a Tobi színei tele van humorral.

Jobb kint, mint bent

A másfél órás dokumentumfilmben egyszerű hétköznapi jeleneteket látunk egy Szabolcs megyei család életéből. Átlagosak, alsó középosztálybeli, tisztességes kisemberek, ötvenes szülők, három gyerek, egy kádárkocka, semmi különös nincs bennük, csak egyetlen egy valami. A trailer alapján azt gondolhatjuk, ez az egy valami a transznemű tinédzser, de a film hamar megmutatja, nem Tobi miatt annyira más ez a család.

A szereplők között különlegesen szoros és őszinte a viszony. Minden érzésüket megpróbálják azonnal megosztani a másikkal, akkor is, ha tulajdonképpen még saját magukban sem sikerült pontosan megfogalmazni, mit is akarnak mondani. Minden pillanatban őszinték magukkal és családtagjaikkal, rengeteg energiát fordítanak arra, hogy megértsék, mi történik a másikban, és bármikor képesek kinevetni saját magukat. Bakony Alexa és stábja tökéletesen felismerte, hogy csak erre a ritka, irigylésre méltó családi kötelékre érdemes koncentrálni, a nemváltás témája tulajdonképpen másodlagossá válik. A film egy pillanatig sem próbál oktatóanyag lenni az LMBTQ-emberek elfogadásához, ezért még a legszilárdabban heteroszexuális néző is azonnal magára ismer. Melyik szülő ne készülne ki saját tinédzser gyereke baromságaitól, melyik fiatal ne akarná radikálisan megváltoztatni a külsejét, ki ne érezte volna magát még soha menthetetlenül magányosnak?

Az elején kellett volna két nagy pofon, aztán téma lezárva

A Tobiékról szóló filmet nézve lehetetlen nem arra gondolni, hogy ha ők képesek ilyen súlyos dolgokat megbeszélni, akkor mi, a saját családunkban, miért nem tudunk ennyire megnyílni egymásnak ennél sokkal könnyedebb élethelyzetekben. Minden rokonságban vannak nehéz témák, nem kell senkinek transzneműnek lennie, hogy a családtagok közé falat emeljenek az évtizedekig ki nem beszélt érzések. De bármennyire átélhetővé is teszi a film Tobi helyzetét, az alkotók mindvégig pontosan fogalmaznak, nem próbálják a nemi identitás körüli kérdéseket kamaszkori lázadásnak vagy divatbalesetnek beállítani. A nemváltás nem olyan, mint mikor valaki a legnagyobb hidegben sem gombolja össze a bőrkabátját, mert nem képes elengedni, hogy a nyitott bőrkabát sokkal jobban néz ki.

A Tobi színei részletesen bemutatja a címszereplő küzdelmeit, és azt is, ahogy az ő szenvedése végighullámzik az egész családon. Aki esetleg korábban még egyáltalán nem találkozott nem heteroszexuális emberrel, az ebből a filmből mindenképp értesülhet róla, hogy a melegek és transzneműek nem azért „csinálják ezt”, mert unatkoznak, feltűnősködni szeretnének, vagy mert így akarják provokálni a többségi társadalom tagjait. Amin Tobi és szerettei keresztülmennek a filmben, az borzasztó nehéz, fájdalmas és fárasztó, senki sem vállalná, ha lenne más választása.

Teljesen biztos, hogy kevesebb energia lett volna Tobi szüleinek is, ha lekevernek a gyereküknek két nagy pofont, mikor 4 évesen kibökte, hogy szeretne fiús hajat vágatni. A filmben néhány percre feltűnnek Tobi LMBTQ-barátai is, akik közül az érzi magát szerencsésebbnek, akit a szülei leszarnak, de a legtöbbjük borzasztóan szenved, amikor a rokonaival kell lennie. De nem csak az LMBTQ-gyerekek érezhetik magukat idegenként a saját otthonukban. A filmet nézve a hagyományos nemi szerepek szerint élő családok is tanulhatnak Tobiéktól: ha kommunikálunk egymással, bármin keresztülmegyünk, ha viszont nem teszünk erőfeszítést, nem beszélünk kellemetlen, kínos, vagy csak bonyolultabb dolgokról, végleg elsodródhatunk szeretteinktől.

Bakony Alexa és stábja a legegyszerűbb élethelyzetekből hibátlan jeleneteket szerkesztett, hogy bemutassanak egy fantasztikus családot. Érdemes a filmet moziban megnézni, mert végre nem azzal az érzéssel kell távoznunk, hogy „ahhoz képest, hogy magyar, nem volt rossz”.

• A héten Áder János is aláírta azt a törvényt, amivel a Fidesz az LMBTQ embereket egy kategóriába sorolja a pedofilokkal.
• Az orosz mintára készült, de annál is szigorúbb törvény azt próbálja betiltani, hogy 18 év alattiak egyáltalán tudomást szerezhessenek a nem heteroszexuális emberek létezéséről. Nem eshet szó LMBTQ témákról az iskolai felvilágosító órákon, és már egy Harry Potter filmet is csak 18+ karikával lehet leadni.
  
• Péntek koraeste a Szabad a csók! flashmobon pár tucat fiatal gyűlt össze a Kossuth téren, hogy a gyűlöletkeltés ellen demonstráljanak.
  

• Lassan elkészül Balatonakarattya családias, nyugodt részén a Magyar Nemzeti Bank óriáskomplexuma.
• Az épületegyüttes a környéken megszokottnál jóval nagyobb autósforgalmat vonz majd.
• Az önkormányzat suta, hümmögő kommunikációjából most úgy tűnik, az erdei gyalogösvényt alakítanák át, hogy autóval is könnyen megközelíthető legyen a környék.

Balatonakarattyán, ahol Matolcsy György MNB-elnök volt felesége, Matolcsy Gyöngyi a polgármester, tavaly óriási munkálatokba fogtak a parton: az erdős részen, a MÁV-gyermeküdülő egykori helyén építkezik az MNB tulajdonában lévő Optimum-Gamma Kft. Az óriási területen a tervek szerint oktatóközpont, szálloda, teniszpálya és vendéglátóegység lesz.

A gigantikus építkezésnek nem mindenki örült, főleg nem azután, hogy tavaly ősszel felröppent a hír, miszerint az önkormányzat szép csendben átengedte a part menti területet a kft.-nek, hogy ott magánkikötőt építsen. Erről a lakosságot nem értesítették, a helyi aktivisták harcolták ki, hogy elinduljon valami párbeszédszerűség, és legalább a polgármester nyilatkozzon az ügyben. A kikötőről azóta alig van hír, de a munka nem állt le.

Legutóbb a második hullám előtt, szeptemberben jártunk a helyszínen. Akkor még csak a partról, felülről, a levegőből vagy a vasúti töltés zöld részeiről lehetett látni az építkezést. Észrevenni persze akkor sem volt nehéz, a környéken eddig csak két strand, néhány lángosos bódé és pár vízparti nyaraló volt. Most azonban teljes pompájában csodálható, ugyanis a magánterületet kettévágó kis utat, a Koppány sort, melyet a munkák kezdetén lezártak, újra megnyitották, még ha kissé félrevezető (pl. zsákutca) táblákkal igyekeznek is elvenni a sétálók kedvét attól, hogy keresztülverekedjék magukat a poros szakaszon.

Az építkezés helyszíne, tehát a későbbi létesítmény két irányból is megközelíthető. A Bezerédi strandhoz közeli lejáró van hozzá közelebb, ez azonban egy nem túl komoly forgalomra berendezkedett út. Keresztül is kell menni rajta egy olyan kis alagúton, ahol egyszerre csak egy autó fér el. Kis szervezéssel azonban eddig megoldották, hogy még a legforgalmasabb turisztikai szezonban se legyen káosz a dologból - tény, hogy eddig nem is ez a rész volt a Balaton legzsúfoltabb szakasza.

A környéken lakók már az építkezés elején attól tartottak, hogy a megnövekedett forgalmat nem bírja majd az infrastruktúra. Az akkori tervekben szerepelt is, hogy a Koppány sort, azaz a nyaralók mellett futó kis utat kiszélesítik. Ezt vélhetően meg is lépik, ami már önmagában meg fogja változtatni a környék hangulatát, de most úgy tűnik, ennyi sem lesz elég.

Értesülésünk szerint az önkormányzat azt tervezi, hogy a megnövekedett forgalom csillapítására új utat nyit meg, egy sétaösvényt alakíttat autóúttá. Ez az ösvény az erdőn át, a vasúti síneken keresztül vezet a partra, itt járnak nyáron a strandolók. Nemcsak azért használják, mert rövidebb így az út, hanem mert nincsenek autók, és nincsen por.

Az út a véderdőn keresztül vezet. A véderdő pedig azt a célt szolgálja, hogy ha hirtelen nagy mennyiségű csapadék zúdul a területre, az ne veszélyeztesse a vonatsíneket. Az itt található löszfal ugyanis nem stabilitásáról híres, és ha nagyon esik az eső, könnyen megindul.

Ahhoz, hogy ezt az utat átadják az autós forgalomnak, a terület bizonyos részét át kell minősíteni, úgy tudjuk, ez már folyamatban is van. Persze nem az átminősítés a legnagyobb meló, abban mostanában számos Balaton-parti település komoly rutint szerzett.

Az út jelenlegi állapotában autóval nem járható, meg se közelíthető. Az átalakítás jelentős fejlesztés lenne, amit tudomásunk szerint a MÁV ugyan jóváhagyott, a költségek, köztük egy autós vasúti átjáró kialakítása az önkormányzatot terhelné. Papíron persze arról van szó, hogy a strandra irányuló autóforgalmat csillapítanák így, mintha legalábbis nem egy olyan épületegyüttes épülne éppen arrafelé, ami nem teljes kihasználtság mellett is jelentős forgalomnövekedést okoz.

Kérdéseinkkel megkerestük a település polgármesterét, választ egyelőre nem kaptunk. Viszont a polgármester, Matolcsy Gyöngyi válaszolt az ügyről érdeklődő helyi lakosoknak, nyaralóknak is, amelyben elismeri, hogy tervben van az erdőt átszelő út építése. Igaz, erről eddig semmilyen hivatalos felületen vagy fórumon nem esett szó - ahogy korábban a kikötőről sem.

A lakossági megkeresésre adott válaszában a polgármester azt írta, a Macskatorok nevű lejáró a 71-es utat köti össze a Bezerédi strand parkolója melletti területtel. Azt írja, az út szélessége most is elegendő ahhoz, hogy megnyissák az autók előtt, már csak a vasúti átjárót kell megoldani. (Egy másik válaszlevélben említi, hogy ennek a költsége várhatóan az önkormányzatot terheli majd.) A polgármester szerint a Koppány sor kiszélesítése önmagában azért nem lehet megoldás, mert csak két irányból megközelíthető, az erdei út átszelése azonban már csökkentené a terhelést.

Matolcsy Gyöngyi ebben a levélben sem tesz említést a beruházásról, arról ír csak, hogy a strandra irányuló forgalmat szeretnék így csillapítani.

„A tárgyalás hangulata elég érdekes volt. Egy bírósági titkárnő tartotta, akit még az ügyvédünk is rendkívül idegesnek érzett, az ítéletet is indulatosan olvasta fel” - emlékezett vissza a tárgyalásra Ákos, a Momentum TizenX nevű ifjúsági szervezetének egyik tagja, akit május 14-én első fokon figyelmeztetésben részesített a bíróság. (Ákos igazi neve nem ez, a család kérésére változtattuk meg.)

A 17 éves Ákos és három hasonló korú társa ellen még tavaly indult eljárás, amikor a Külügyminisztérium előtti területen jachtparkolót alakítottak ki. A fiatalok akciója Szijjártó Péter tavaly nyári lebukására reagált. A külügyminiszter 2020 augusztusában a Lady MRD nevű NER-es luxusjachton nyaralt családjával, miközben a Facebookjára olyan fotókat posztolt, mintha keményen dolgozna az irodájában. Azóta sem derült ki, hogy a Szijjártó családnak saját erőből sikerült-e összespórolni a becslések szerint 60 milliós adriai nyaralásra, vagy ajándékba kapták az utat. Egy hónappal később azonban bejelentették, hogy a luxushajó tulajdonosa, Szíjj László újabb zsíros állami beruházást nyert, az ő cége tervezi és kivitelezi a Kalocsa-Paks hidat és az ahhoz kapcsolódó úthálózatot.

A momentumos aktivisták a korrupciógyanús ügyre reagáltak, amikor stencillel és vízbázisú festékkel Lady MRD feliratot fújtak a parkolóba. Ezt akár a következő eső is lemoshatta volna, de helyette a Fővárosi Közterület-fenntartóval tüntették el. Az aszfalt maradandóan nem károsodott, a takarítás költsége brutto 4500 forint volt, a bíróság mégis megalapozottnak látta a rongálás vádját.Az ítélet szerint a bíróság is elismeri, hogy a véleménynyilvánítási jog alapvető szabadságjog, azonban a szöveges indoklás szerint „mindenkitől elvárható a mások tulajdonának tiszteletben tartása.”A bírósági titkár szerint az eljárás alatt nem sikerült feltárni „olyan körülményt, amely az eljárás alá vont személy cselekményének társadalomra veszélyességét kizárta volna.” Azt sem fogadta el a bíróság, hogy a fiatalok politikai véleményt fogalmaztak meg, mert „a kívülállók számára nem volt értelmezhető az eljárás alá vont személyek motivációja.A politikai vélemény kifejezésekor szükséges, hogy az azt észlelők számára egyértelmű legyen, hogy az adott cselekmény tiltakozás valamely intézkedés ellen.”

Eszerint ha Ákosék azt a szöveget stencilezték volna a minisztérium előtti parkolóhelyre, hogy tiltakoznak Szijjártó homályos pénzügyi hátterű luxusjachtozása ellen, az politikai véleménynyilvánításnak minősült volna és nem lett volna büntethető, pusztán a jacht nevének feltüntetésével viszont túllőttek a célon.

Enyhítő körülménynek számított, hogy az aktivisták nem tagadták a stencilezést, és korábban még nem ítélték el őket, viszont „a bíróság súlyosító körülményként értékelte az elkövetett cselekmény elszaporodott voltát.”„Két érzés van bennem, az egyik, hogy ez az egész eljárás teljesen nevetséges” - reagált Ákos az ítéletre. - „Ott van kilenc ember a tárgyalóteremben, és teljesen feleslegesen töltünk el órákat egy ilyen üggyel, ami valójában nem több, mint mikor a gyerekek egy ugróiskolát festenek a járdára. Másrészt viszont bosszantó is ez az egész, látszik, hogy valamit nagyon akarnak kezdeni az üggyel, meg akarnak félemlíteni bennünket. A bírónő gyakorlatilag ezt fogalmazta meg, mikor azt mondta, hogy az ítélettel szeretne távol tartani minket hasonló akcióktól.”

A négy fiatal az elsőfokú ítélet ellen fellebbezett, és abban bíznak, másodfokon nekik ítél majd a bíráság.

Ákost és családját korábban a gyámüggyel is megfenyegették, az elsőfokú ítélet is hatályban tartja a korábbi végzést, és indokoltnak tartják a védelembe vételi eljárást lefolytatni. Egy ilyen eljárásban a gyermekjóléti szolgálat kijár ellenőrizni a családot, környezettanulmányt írnak, sokszor a gyerek kiemeléséhez vezető folyamat első lépése ez. Ákosék a gyámügytől egyelőre semmilyen információt vagy értesítést nem kaptak.

„Amíg nem zárul le ez az ügy, addig óvatosabban mennék bele újabb akciókba” - mondja Ákos, aki továbbra is úgy gondolja, hogy nem követtek el szabálysértést. - „Csak olyan akciókat csinálunk, ami legális. Engem biztos nem tudnak megfélemlíteni ezzel az eljárással, de szerintem másokban is inkább ellenszenvet kelt, hogy a bírósággal próbálják elhallgattatni az embereket.”

650 milliós EU-s támogatást nyert Hajdúhadház, hogy a szegregátumban élők lakhatási körülményeit javítsák. Most mégis úgy tűnik, a legszegényebb családok veszítik el otthonaikat.

Covid osztályokon bevethető önkénteseket képez a Magyar Orvosi Kamara győri elnöke, de szerinte a hazai egészségügynek még a következő 100 évben is szüksége lesz civil segítségre. Megnéztük, mit tanulnak a laikusok a pár órás egészségügyi tréning alatt.

Szalay Péter úgy gondolja, egy cukorkát helyezett el a Ferenc téren, amit a kritikusai és a neonáci aktivisták az előítéleteik miatt nem tudtak értelmezni.

Tíz éves tervet poroltak le Felcsút közelében: repteret építenének, elvileg sportrepülőknek. A kormányelőterjesztés részleteiről semmit sem lehet tudni, de a helyiek között már ez a legfőbb beszédtéma.

Orbán Viktor oltásellenesnek nevezte, a kamara a hippokratészi eskü megsértésével vádolja, a kormányhivatal egymillióra büntette az erdőkertesi háziorvost, aki nem oltja be koronavírus vakcinával a pácienseit. Dr. Kiss Csaba mégis úgy gondolja, nem veszélyezteti betegeit, és nem ő csinál politikai kérdést az oltásból.

A járvány miatt bevezetett korlátozó intézkedések ellen tüntettek március 15-én. Vírusszkeptikusok, nyitáspártiak és szélsőjobboldaliak vonultak a Parlament elé.

A microdosing hatásait vizsgálta egy fiatal magyar kutató, hogy kiderítse, igaza volt-e a Szilícium-völgy tech gurujainak, és a rendszeresen, kis mennyiségben fogyasztott pszichedelikumok tényleg fokozzák-e a kreativitást és csökkentik-e a szorongást. Szigeti Balázs a 444-nek interjúban számolt be a kutatás eredményeiről.

A blokád után Vidnyánszkyék teljesen átszevezik az oktatást, máris több tucat új tanár érkezett és megindult a bosszúhadjárat a kormánymédiában a korábbi vezetés és a hallgatók ellen. Az egyetemfoglalók mégsem adják fel, tovább harcolnak a független oktatásért.

A NER-ben nincs helye ellenvéleménynek, a hatalom kíméletlenül leszámol a 4500 forintos kárt okozó tinédzserekkel, keményen megbünteti a járdáról lelépő kamaszokat, és teljes médiabirodalmával alázza a rendbontó fiatalokat. A most felnövő generáció alapélménye: jobb, ha befogod a szád.

4500 forintos kár keletkezett, ami nyilván indokolja a legteljesebb komolyságú rendőrségi eljárást. „Ha most az utcára a gyerekek felfestenek egy ugróiskolát, akkor is el fog járni a rendőrség?” – kérdezte az apa.

Müller Zsófiának és Adriennek fél éve született meg a kislányuk, de az alaptörvény módosítás, ami kimondja, hogy az anya nő, az apa férfi, végleg elvette a kedvüket attól, hogy Magyarországon éljenek.

Brutálisan megdrágulnak a brit képzések, a magyar diákoknak is kétszer-háromszor annyit kell fizetni egy szemeszterért, mint korábban. Egyre népszerűbbek a holland és német egyetemek, miközben a magyar felsőoktatásba tavaly 20 ezerrel kevesebben jelentkeztek.

A fertőzés kezelésére felírt gyógyszerek akár fejenként húszezer forintot is elvihetnek egy család kasszájából. Ha a családtagokon ráadásul egyszerre megy végig a vírus, ahogy az a nagykállói Baloghéknál történt, az azonnali anyagi csőd.

Máshol fiatalkorúak börtöne helyett kalandterápiára küldik a problémás fiatalokat, Magyarországon még csak néhány hasonló program működik. A kéTTé alapítvány 6 éve foglalkozik állami gondozottakkal, velük töltöttünk egy éjszakát az erdőben.

Szolidaritási tüntetést szerveztek a Magyarországon élő lengyel nők a nagykövetség épülete elé.

Az egyetemfoglalók nem engednek a követeléseikből, továbbra is illegitimnek tartják a Vidnyánszky-féle kuratóriumot, ezért nem velük, hanem az Innovációs és Technológiai Minisztériummal szeretnének tárgyalni.

Szerdán este a budapesti lengyel nagykövetség előtt ezrek tüntettek a lengyel abortusztörvény szigorítása miatt.

N. Jánost azzal vádolták, megölte és ledarálta a feleségét. Egy formai hiba miatt ma sem született ítélet a Kúrián.

Gigantikus építkezés folyik Balatonakarattya egyik csendes, part menti részén, az MNB cége húz fel éppen egy komplexumot. Az viszont csak most derült ki, hogy a köztulajdonban lévő parton kikötőt építenének, amit csak az ő vendégeik használhatnak majd.

Egy csapat fiatal felnőtt néhány napra elbújt a természetben és kipróbálta, milyen lenne egy bizalomra és párbeszédre épülő társadalomban élni. A szervezők szerint a felnőtt tábor az ő válaszuk arra a politikai korszakra, ami egy teljes generációt bénít meg Magyarországon.

A tüntetők nem értenek egyet az SZFE erőszakos államosításával, ezzel várták a könyvbemutatóra érkező köztársasági elnököt.

A kormány rohamtemóban, egyeztetés nélkül alakította át a Színház- és Filmművészeti Egyetemet, hogy minden fontos pozícióba a saját embereit ültethesse. Az egyetem autonómiájáért és az oktatás szabadságáért demonstráltak az SZFE hallgatói és az egyetem lemondott vezetősége.

Élőlánccal és 20 perces néma csenddel emlékeztek a belorusz rendőri brutalitás áldozatairól.

A 74 éves holland nyugdíjast meglepte, hogy a magyar rendőrök négy év alatt sem tudták eldönteni, bűnöző-e vagy sem. Hans kannabiszszármazékokkal győzte le a rákot, 6 euroért rendelt kendermagot, hogy saját készítésű CBD-olajat gyártson. Lecsaptak rá.

Az építési törvények kijátszhatók, a felügyelet átkerült a kormányhivatalhoz. A megfelelően gazdag és befolyásos ingatlantulajok gyakorlatilag azt csinálnak a nemzeti parkhoz tartozó Óvár területén, amit csak akarnak.

Megkérdeztük a rémhírterjesztéssel vádolt gyulai mozgássérült nyugdíjast, hogyan változott az élete, mióta bekerült a hírekbe. Úgy tűnik, van rosszabb egy kora reggeli rabosításnál is.

Nagyoroszi csendes kis falu lehetne, ha nem száguldanának kamionok egymás után a főúton. A helyieknek elegük van.

Épülnek a luxusnyaralók a Balaton egyik legszebb, világörökségi várományos községében, csak néha gazdasági épületnek hívják őket.

A Villány-Mohács vonal példáján néztük meg, milyen helyzeteket eredményez, ha egyik napról a másikra megszűnik a közlekedő vonatok 85 százaléka.

A Hősök terén égették el születési anyakönyvi kivonataikat transzneműek, hogy tiltakozzanak a kormány új törvénye ellen, ami végleg ellehetetleníti a hivatalos nemváltást Magyarországon.

A rendőrség nem engedélyezte, de végül a Mi Hazánk Mozgalom és fociultrák is megemlékeztek a Deák téri tragédia áldozatairól.