Boros Juli

Évtizedek óta nem látott mértékben szaporodtak túl az egerek és a patkányok Ausztrália keleti részén. A helyzet olyan súlyos, hogy a jelenséget egérpestisnek is nevezik. 2020-ban annyi eső esett a korábban aszálytól szenvedő Új-Dél-Walesben, mint az azt megelőző két évben összesen. Ez rekordtermést eredményezett, ami kedvezett a rágcsálók elszaporodásának is. A dugig tömött gabonatároló silókban az egerek megtalálták a számításukat, és őrületes szaporodásba kezdtek. Utódjaiknak pedig enni kell, úgyhogy félő, hogy a tél közeledtével a részben a tenyészállatok élelmezésére szánt gabonából lassan nem marad semmi.

(Figyelem! Aki undorodik a rágcsálótömegek látványától, óvatosan görgessen lefelé ebben a cikkben, és a videókat inkább ne indítsa el.)

Amikor azt mondjuk, túl sok az egér, nem csak arra kell gondolni, hogy gondokat okoznak a mezőgazdaságban, hanem arra is, hogy az emberek nem tudnak rendesen aludni az otthonaikban, mert ha nem teszik az ágylábakat vizes tálkákba, arra ébrednek, hogy egerek csipkedik a végtagjaikat. A helyzet óriási gazdasági károkat okoz, emellett népegészségügyi kockázatot is rejt magában.

Bizonyos településeken, ahol tényleg nagyon elszabadult már a pokol, a helyiek arról számoltak be, hogy egerek potyognak a háztetőkről.

Az ausztrál nemzeti tudományos ügynökség, a CSIRO meghatározása szerint akkor beszélhetünk ún. egérpestisről, ha egy hektárnyi területre legalább 800-1000 egér jut. A CSIRO kutatója, Steve Henry szerint azonban túl vannak már azon, hogy számolgatni tudjanak, az olyan lenne, mintha valaki megpróbálná megszámolni a csillagokat az égen.

Az egerek most sajnos felfalnak mindent, amit a silókban találnak, amit meg nem esznek meg, azt az ürülékükkel teszik tönkre. Az, hogy gondok lesznek, már március közepén látszott, a farmerek pedig már áprilisban arra figyelmeztettek, hogy ha a hatóságok nem tesznek valamit, a kár értéke dollárszázmilliókban lesz mérhető.

Azonban nemcsak a termésben tesznek kárt a rágcsálók: több szállodát be kellett zárni, mert egyszerűen képtelenek voltak megszabadulni az egerektől, de volt, hogy kórházi ágyban fekvő betegeket haraptak meg a rágcsálók.

Az új-dél-walesi mezőgazdasági miniszter, Adam Marshall bejelentette, az egerek ellen vívott harc részeként ingyen bocsátanak a farmerek rendelkezésére nagy hatékonyságú, ám veszélyes rágcsálóirtószereket. A terv szerint bromadiolonnal, egy második generációs antikoagulánssal (véralvadásgátlóval) látják el a gazdákat, amint erre a hatóságok erre engedélyt adnak.

Sok tudós azonban attól tart, a bromadiolon több kárt okoz, mint amennyi hasznot hajt. A szer a talajban, a vízben és a rovarokban is felhalmozódhat (bioakkumuláció), így a gazdák akaratlanul is megmérgezhetik a termést. Veszélybe kerülnek a madarak is, melyek a rágcsálókkal táplálkoznak.

Tényleg ellepik a nagyvárosokat is?

A rágcsálóinvázió nem hangzik túl jól, és ahogy terjednek az interneten a meglehetősen riasztó képet festő felvételek az egérhordákról, a nagyvárosokban élők attól kezdtek félni, a gabonaszállító teherautók behurcolják az állatokat hozzájuk is. Az elmúlt napokban „közepes egértevékenységet” figyeltek meg Sydney néhány lakóövezetében, a lakosok bizonyítékként fotókat tettek közzé egérürülékről és megrágcsált dolgokról egy kimondottan ilyen jelenségek jelentésére létrehozott oldalon, a Mouse Alerten.

Azonban a CSIRO kutatója, Steve Henry igyekszik lehűteni a kedélyeket. Állítja, teljesen irreális forgatókönyv, hogy rágcsálóhadak ostromolják meg a városokat. Az egerek nem úgy mozognak, mint mondjuk a sáskák, nem úgy kell elképzelni, hogy hullámokban lepnek el területeket.

„Csupán 13 grammot nyomnak, és nagyon pici lábaik vannak. A mozgás számukra nagyon kockázatos tevékenység, mert közben kiteszik magukat a ragadozóknak. Csak akkor mozgolódnak, ha kifogynak az élelemből, és csak addig mozognak, amíg elérnek a következő élelemforrásig”

- mondta a Guardiannek Henry.

Azt a feltételezést, hogy az egerek meg fogják rohanni Sydney-t, nonszensznek nevezte. Szerinte az, hogy most kicsit a városokban is elszaporodtak, csupán annak az eredménye, hogy jók voltak a feltételek a szaporodásukhoz. De a nagyvárosokban nincs annyi élelem, mint vidéken, így számukra nem ideális környezet. “Lehet, hogy most a normálisnál kicsit több az egér Sydney-ben, és egyszerre lehet akár négy-öt-hat is belőlük egy házban, de nem 30, 40 vagy 50, mint most vidéken.

Jönnek a kígyók

Ha ez a félelem nem is valós, marad még aggódni való azon kívül is, hogy a rágcsálók felfalnak mindent, vagy hogy az ellenük használt vegyszer végül az embereket betegíti meg. Az egerek túlszaporodása ugyanis magával hozhatja a kígyók számának növekedését is.

Az Australian National University kutatója, Gavin Smith azt mondta, ezen pont nem aggódni kellene, ugyanis igazából inkább a kígyókban kéne bízni, hiszen azok az egerek természetes ellenségei. Úgy véli, a kígyók sokkal hatékonyabban lesznek képesek véget vetni az egérpestisnek, mint bármilyen irtószer. „A keleti barna kígyó elegendő mennyiségű egeret és patkányt tud elfogyasztani hetente, így hatással van arra is, hogy milyen gyorsan szaporodnak” - mondta Smith. „Ez a kedvenc ételük”.

A rendőrségi vallomásokból az derül ki, hogy az olaszországi Mottarone-hegy és a Lago Maggiore tó között működő felvonó üzemeltetői rég tudták, hogy a vészfékek ki vannak iktatva, mégsem tettek semmit. A világjárvány miatti hosszú leállás után nem akartak újra elesni a bevételtől, ezért inkább csak reménykedtek, hogy nem történik baleset. Ami aztán megtörtént múlt vasárnap: a felfelé tartó kabin vonókábele elszakadt, és mivel a vészfék ki volt iktatva, azonnal nagy sebességgel elindult lefelé. Úgy 400 méterrel lejjebb aztán egy oszlopnak ütközött, lezuhant, majd további 80 métert gurult a tisztáson, maga alá gyűrve azokat az utasokat is, akik nem repültek ki addigra a kabinból. A balesetet csupán egyvalaki, egy ötéves gyerek élte túl, őt súlyos állapotban ápolják az intenzív osztályon.

A sokkoló felvonóbaleset után nem sokkal már nagyjából sejthető volt, hogy mi történhetett: bár azt nem tudták megmondani, hogy a vonókábel mitől szakadt el, az világos volt, hogy a tragédiát csak a vészfék akadályozhatta volna meg. A balesetről videófelvételek is készültek (ezeket nem hozták nyilvánosságra), és a szakértők már a helyszínen megkezdték a kabin és a szerkezet vizsgálatát.

A Corriere della Sera most arról ír, a rendőrség már 48 órával a tragédia után arról tájékoztatta az ügyet vizsgáló ügyészt, Olimpia Bossit, hogy a baleset a vészfék hatástalanítása miatt lehetett végzetes.
Azóta letartóztattak három embert, az üzemeltető cég tulajdonosát, Luigi Nerinit és a felvonó működését irányító Enricho Perocchiót és Gabriele Tadinit. Azzal gyanúsítják őket, hogy szándékosan hagyták figyelmen kívül a biztonságos üzemeltetés szabályait. Akár 10 év börtönt is kaphatnak.

Tadini kedd délután ismerte be a rendőröknek, hogy tudatosan, szándékosan és rendszeresen alkalmazták a vészfék működését megakadályozó eszközt, az ún. villát.

De miért?

Mert korábban a vészfék „anomáliák sorozata” miatt feleslegesen működésbe lépett, és hiába próbálták megjavítani - legutóbb május 3-án -, nem sikerült. Úgy döntöttek tehát, hogy a villát otthagyják - pedig ez az eszköz csak arra szolgálna , hogy a felvonó tesztelése közben kipróbálhassák azt a helyzetet is, hogy mi van, ha a kabin félúton elakad. Ilyenkor is csak azért használják, mert ha a vészfék működésbe lép, utána nagyon sok időbe telik hatástalanítani.

A felesleges leállásokat két módon lehetett megakadályozni:

• időigényes karbantartási munkálatokkal, amihez hosszú időre le kellett volna állítani a felvonót;
• úgy, hogy magát a vészféket iktatják ki, kockára téve ezzel az utasok életét.

Sajnos az utóbbit választották.

Valamiért meg voltak győződve róla, hogy a vonókábel sosem fog elszakadni, így a vészfékre sem lesz szükség - legalábbis most ezt állítják.
A pandémia miatti lezárások idején a vállalkozás jelentős bevételkiesést szenvedett el, és a nyomozók gyanúja szerint végül arra jutottak, hogy további veszteséget már nem kockáztatnak egy újabb leállással. Tadini vallomása szerint Perocchiót és Nerinit többször is tájékoztatták a helyzetről, mégis úgy döntöttek, hogy nem zárják le a pályát, és nem állnak neki a nagyobb karbantartási munkának. Bár a problémáról már az április 26-ai újranyitás óta tudtak, nem tettek semmit.
Azt, hogy a vonókábel mitől szakadt el, még vizsgálják, de azt ígérik, a szakértők még a napokban választ adnak.

A rendőrségi vizsgálatnak és a vallomásoknak köszönhetően egyértelműnek tűnik, hogy a vezetőség gazdasági okokból tette kockára az utasok életét, tudva, hogy akár halálos balesetet okozhatnak. Ez a szándékosság az, ami még súlyosabbá teszi az ügyet, és ami egy bírósági tárgyalás esetén is sokat nyomhat a latba.

A tulajdonos Luigi Nerini egyelőre azt sugallja, ő maga sem volt tisztában a probléma súlyosságával. Azt mondta, az ő gyerekei is utaztak a felvonón, és sosem hagyta volna nekik, hogy felszálljanak rá, ha tudja, hogy ezzel az életüket kockáztatja.

A Stresa-Mottarone felvonót 1970-ben építették, többször is felújították, jelenlegi műszaki engedélye 2029-ig volt érvényes. A felvonót karbantartó cég legutóbb március végén végezte el az ötévente esedékes felülvizsgálatot, akkor mindent rendben találtak.

Kína legnyugatibb tartományában, Hszincsiangban úgy 12 millió ujgur él. Az elnyomott kisebbség tagjai közül becslések szerint legalább egymillióan vannak átnevelő táborokban, ahol kényszermunkára fogják őket, és alapos agymosást végeznek rajtuk. A muszlim ujgurok ellen elkövetett rémségeket a kínai vezetés rendre letagadja, és ellenpropagandával igyekszik bebizonyítani, hogy csak segíteni akar.

A BBC friss riportjában arról számolnak be, hogy az ujgurokon tesztelik az egyre kifinomultabb megfigyelési eszközök egyik új nagy reménységét, az érzelmeket felismerő mesterséges intelligenciát is.

A technológia az arcfelismerő rendszereken alapszik, és azt vizsgálja, az ember arcára milyen érzelmek ülnek ki. Ez alapján próbálja megjósolni többek között azt is, hogy valaki valami rosszban sántikál-e.

Egy a nevét elhallgatni kívánó szoftvermérnök azt állítja, már a tartomány rendőrőrseit is felszerelték az új rendszerrel. A szakember nem árulta el azt sem, hogy melyik cégnek dolgozik, de bemutatott öt ujgur fogvatartottról készült fotót, akikről azt állította, az érzelemfelismerő rendszert tesztelték rajtuk. Azt mondta, a speciális kamerákat az alanyoktól 3 méterre helyezték el. Valahogy úgy kell az egészet elképzelni, mint a hazugságvizsgálatot, csak ez egy jóval kifinomultabb technológia.

Az ujgur tesztalanyokat egy különleges székbe ültették, kezüket és bokájukat fémpántokkal szorították le, nagyjából úgy, mint ahogy azt kínzásokról készült fotókon látni.

A mesterséges intelligencia az arc (és a pórusok!) legkisebb rezdüléseit is figyeli és analizálja. A szoftver az eredményt kördiagramon jeleníti meg, melyen pirossal jelöli a negatív érzéseket vagy a nyugtalanságot.

A mérnök szerint a kormány többféle kísérletet végez az ujgur kisebbség tagjain, akiket tulajdonképpen kísérleti patkányokként kezelnek. Az általa bemutatott bizonyítékra a Human Rights Watch kínai vezetője azt mondta, „sokkoló”, és nemcsak azért, mert diagramokra redukál emberi lényeket, hanem mert a tesztalanyokat belekényszerítették egy ijesztő helyzetbe, amiben nyilván idegessé váltak, és ezt aztán úgy fordítottak le, hogy titkolnivalójuk van, tehát bűnösök valamiben.

Az már nem újdonság, hogy Hszincsiangban mindenki nonstop megfigyelés alatt áll, gyakorlatilag mindenhol kamerák figyelik az emberek minden mozdulatát. Peking ezt azzal magyarázza, hogy így próbálják féken tartani a térség állítólagos szeparatista mozgalmait, melyeknek tagjai saját ujgur államot szeretnének, és akik szerintük több száz ember halálát okozó terrorcselekményekért tehetők felelőssé.

Darren Byler, a University of Colorado antropológusa arról beszélt, hogy az ujguroknak rendszeresen DNS-mintát kell leadniuk a helyi hatóságok részére, digitális átvilágításon esnek át, és le kell tölteniük a telefonjukra egy appot, mellyel a kormány megfigyelheti őket és ismerőseivel ápolt kapcsolataikat. Arról is beszélt, hogy ha valaki nem viszi magával a kvázi nyomkövetőként is funkcionáló telefonját, akár le is tartóztathatják. A legtöbb begyűjtött adat az integrált közös műveleti platformnak nevezett rendszerbe kerül.

Ezeket az adatokat nemcsak akkor dolgozzák fel, ha veszélyt sejtenek, hanem gyakorlatilag bekerül az adatbázisba minden, amit egy emberről megtudnak, beleértve beleértve olyan teljesen legális és banális dolgokat, mint hogy mikor tankolt mennyit a kocsijába, vagy hogy a hátsó ajtón távozott valahonnan.

A BBC megkereste Kína londoni nagykövetségét, akik az érzelemfelismerő algoritmusra vonatkozó kérdésekre nem válaszoltak, viszont közölték, hogy Hszincsiangban minden etnikai csoport tagjai számára garantálják, hogy tiszteletben tartják politikai, gazdasági és társadalmai jogaikat.

Kérdés persze, hogy mennyire megbízhatók ezek az algoritmusok.

Az eddigi tudományos elemzések alapján nem igazán. A Financial Times a közelmúltban írt arról, hogy a járvány ideje alatt – részben a távoktatásnak és távkonferenciáknak köszönhetően – erősen felértékelődtek a különböző érzelemfelismerő szoftverek. Egyre több iskolában alkalmazzák, többek közt azért, hogy észrevegyék, ha tanulás közben elkalandozik a gyerek figyelme. Jelenleg is ezerrel fejlesztik ezeket a rendszereket, nem véletlenül: az iparág mostani, 20 milliárd dolláros értéke 2026-ra megduplázódhat.

Az érzelemfelismerő algoritmust nemcsak autokrata államok szeretnék állampolgáraik megfélemlítésére és fenyítésére alkalmazni. Nagy jövőt jósolnak neki a reklámiparban, és nagyon szeretnék használni állásinterjúkhoz is. Ami azért minimum aggasztó, ha azoknak van igazuk, akik szerint ezek a rendszerek egész egyszerűen nem megbízhatók.

A rendszer legfőbb hibájának az tűnik, hogy bár egyre megbízhatóbban ismeri fel az arckifejezéseket, ez önmagában nem garancia arra, hogy sikeresen megjósolja, azok mit jelentenek. Nemcsak hogy azt nem tudja kitalálni, vajon mire készül az alany, hanem valójában azt sem, hogy mit érez.

Az amerikai Pszichológiai Tudomány Egyesület (korábban Amerikai Pszichológiai Társaság) 2019-ben öt, a szakterületet jól ismerő tudóst kért meg, hogy vizsgálják felül a témát érintő korábbi kutatások eredményeit. Összességében arra jutottak, hogy csupán az arckifejezés alapján nagyon nehéz megjósolni, hogyan érez vagy mire készül az ember. Egyikük, Lisa Feldman Barrett, a Northwestern University pszichológusa példaként azt hozta fel, hogy az emberek kevesebb mint 30 százaléka ráncolja a homlokát, ha mérges. Ráadásul nemcsak az van, hogy az emberek 70 százaléka nem ráncolja a homlokát, ha mérges, hanem az is, hogy sokszor akkor is ráncolja, ha egyáltalán nem mérges. A tudósok beszámolójukban azt írták, nem lehet magabiztosan boldogságra következtetni egy mosoly vagy haragra egy homlokráncolás alapján.

A legtöbb érzelemfelismerő szoftver egy olyan tudományos munkán alapszik, ami egyetlen ember, egy amerikai pszichológus nevéhez fűződik. A jelenleg a nyolcvanas éveiben járó Paul Ekman most maga is azt mondja, nem lehet csupán arckifejezések alapján megbízható következtetéseket levonni.

Mindenesetre úgy tűnik, az ujgurok többségét alapból bűnözőnek tekintő kínai vezetés nagy reményeket fűz a technológiához. A céljuk nem csupán az, hogy „megelőzzenek egy terrortámadást” a megfelelő személyek kiszűrésével, a rendszernek hasznát vehetik az átnevelőtáborokban is. Márciusban a kínai Nankai Egyetem tudósai egy rövid időre véletlenül publikáltak egy tanulmányt, ami egyértelmű bizonyítéknak tűnik arra, ami azért eddig is sejthető volt: tényleg ideológiai átnevelés folyik a hszincsiangi táborokban.

„Hagyni kell, hogy fokozatosan megváltozzon a gondolkodásuk és a látásmódjuk, és át kell alakítani az értékrendjüket és világnézetüket a környezetváltozás és a munka segítségével” - írták a kínai tudósok a tanulmányban, melyből ismét kiderült, hogy tervszerűen szakítanak szét ujgur családokat és közösségeket, hogy asszimilálni tudják tagjaikat.

A kínai kormány természetesen tagadta, hogy bárkit akaratán kívül tartanának fogva vagy kényszerítenének munkára. Ők ezeket önkéntes programoknak hívják, melyekkel a szegénységből próbálják kiemelni az ujgurokat.

Az adriai hajókázás utóéletének egyik legszínesebb pillanata, amikor a Kubatov embereinek tartott biztonságaik berendelik egy győri vállalkozó fiát a Four Seasons Hotelbe.

Változtak a beutazási szabályok a magyarok kedvenc nyaralóhelyein. A védettségi igazolványunkkal továbbra sem megyünk sokra, de legalább az kezd világossá válni, hogy hány éves gyerekkel hova érdemes menni.

Több mint két évtizede kezdődött az opiodjárvány Amerikában, és nagyon úgy néz ki, hogy nem lesz hepiend. Alex Gabney lesújtó, de roppant izgalmas dokumentumfilmet készített arról, hogyan lehetett legálisan dollármilliárdokat keresni azzal, hogy emberek millióit taszították függésbe.

Lassan lehet menni nyaralni, de hova? Horvátországba? Spanyolországba? Mi van Olaszországgal? És mire jó a védettségi igazolványom?

Ha tényleg csak a nővér hibázott, nem tesz feljelentést a kórház ellen, mert úgy véli, mindenki hibázhat. Nagyon fáradt és nagyon fáj a karja, de a tünetei nem súlyosak. Viszont lehet, hogy a tévedés miatt nem alakul ki védettség a szervezetében a koronavírus ellen, és újabb oltásra lesz szüksége.

A kínai vezetés tiltással, törléssel, ha kell, trollhadsereggel hallgattatja el azokat, akik a nők jogaiért küzdenek.

A férfi az elmúlt években autókereskedéssel foglalkozott. Amikor már látszott, hogy baj lesz, eladta a cégét egy olyan embernek, akiről tudta, hogy halálos beteg.

Kedden még arról volt szó, erre a vakcinatípusra csak az tud időpontot foglalni, akit előzetesen sms-ben értesítenek róla. Olvasóinknak mégis sikerült.

Ez már hivatalos. Viszont a szervezők úgy várják 2022-t, ahogy fesztiválévet még sosem.

A Fővárosi Törvényszék úgy döntött, nem semmisíti meg a 92.9 -es frekvencia ügyében született korábbi, a Klubrádiót a pályázatból kizáró határozatot.

Igaz, az első hullámban elküldték a Hunguest dolgozóinak majdnem felét. Aztán a 17,7 milliárdos felújítási támogatás mellé jött az újabb kormányzati segítség.

Nyílik két új bolt is, ahol a budapestiek azokat a felesleges bútoraikat adhatják le, amiket nem szívesen dobnának ki, mert mások számára még használhatók lehetnek.

A veszélyhelyzet megszűnéséig.

A cél a párt nemzetközi szerepének és megjelenésének erősítése és a kereszténydemokrata értékek népszerűsítése. A székhelyük Sólyom László egykori rezidenciája lehet.

„Felháborít a Klubrádió elhallgattatásában a kormánnyal érdekből vállalt kollaboráció” - írja közleményében a Magyarországi Evangéliumi Testvérközösség vezetője.

Az elnök Sinopharmmal oltatta be magát, pedig a vakcinát nem is engedélyezték az országban.

Felhívják az állampolgárok figyelmét a regisztráció és az oltás szükségességére és fontosságára.

A férje késsel kapargatta, hogy megtudja, mi lehet az. Szerencsére aztán egy internetes kereséssel rájöttek, mit találtak, és értesítették a hatóságokat.

Az érettségire középszinten több mint 48 ezren, emelt szinten pedig több mint 20 ezren jelentkeztek.

2019 nyarán, római vakációjukon ment végzetesen félre kokainvásárlási kísérletük.

Fedez, Olaszország egyik legnépszerűbb előadóművésze egy május elsejei beszédében borított mindent. Azóta róla és szavairól beszél még Conte és Salvini is.

Nyugtalanító a kettős mutáns felbukkanása, de nem biztos, hogy csak az új variáns miatt végez ekkora pusztítást a koronavírus második hulláma az országban.

Már korábban is kaphattak volna vakcinát, de a szerzetesek szerint nem volt megfelelő az időpont. Aztán alig több mint két hét alatt szinte minden felnőttet beoltottak. Bejáratott rendszert használtak, és az önkéntesekre akkor is lehetett számítani, ha az oltóközpontok sátrait éppen jakok rombolták le.

Albert Bourla szerint sikerül ellenőrzés alatt tartani a járványt, és a covid idővel olyan része lesz az életünknek, mint az influenza. Viszont momst úgy tűnik, szükség lehet egy harmadik oltásra a Pfizerből is.

Korábban már próbálkozott az OTP a NOVA KBM-nél.

A lakhatási költségek rohamos emelkedése miatt hozott helyi törvény ellentétes a alaptörvénnyel.

Egy krakkói lakos attól félt, valaki talán egy veszélyes hüllőt eresztett szabadon az ablaka alatt.

Úgy akadályozták meg, hogy összeverekedjen két társaság, hogy inkább ők maguk verték meg őket.

Szerinte Draghit nem is a nép választotta meg, és különben is: Mussolini.

Életveszélyes sérülés lett a XIII. kerületi balhé vége.

A miniszter szerint a PDSZ nem a tanárok érdekeit képviseli, hanem a kormányellenes politikai propaganda eszköze.

Csak egy újabb nap a home office-ban.

A holttestek soha nem kerültek elő. Az ügyészség életfogytiglant kér É. Imrére.

A teljes felnőtt lakosságot jellemző regisztrációs arány duplájára nőtt két hónap alatt, de a fiatalok körében továbbra is alacsonynak számít.

Terápiával együtt működik a legjobban.

Hiába vannak kivételezett helyzetben, lemondtak a védettséget nyújtó oltásról.

Vagyis majdnem válaszolt. Válaszolt volna, ha itt lenne az ideje. De nincs.

Összefújkált farmerdzseki! Hogy miért? Hát Tokió! Érted, street art, street fashion, izé.

A cégnél tavaly tulajdonosváltás is volt.

Egy brit kutatást most pörgetnek fel, hogy kiderüljön, amellett, hogy biztonságos a vakcinák keverése, elég védelmet is nyújtanak-e a koronavírus ellen. Valószínűleg igen.

Ha így döntenek, 2022-ben az unió legtöbb országában már csak az RNS-alapú Pfizer és Moderna vakcinák lesznek elérhetők.

A személyzet és az utasok is csak oltással léphetnek a fedélzetre.

Szerintük a mai SZFE nem ugyanaz az intézmény, mint amit annak idején tagjaik közé fogadtak.

Szeptemberben esett át a koronavírus-fertőzésen, állítólag csak rutinvizsgálatokat végeznek rajta.

Még 1,6 millió regisztrált vár az oltásra, a magyarok negyede már legalább egy dózist megkapott.

Börtönbe is kerülhettek volna akciójukért.

A Vincent Duclert történész vezette bizottság jelentésében kiemelte Francois Mitterrand és vezérkari főnöke felelősségét.