Boros Juli

Beszédet mondott Magyarország miniszterelnöke a minden magyar adójából gazdagon kitömött Mathias Corvinus Collegium évnyitóján. A hvg.hu beszámolója szerint Orbán Viktor Niall Ferguson brit történész, az évnyitó fő előadója „A Nyugat és a többiek" című könyvéből értette meg, hogy

• Természetes, hogy Kína felemelkedése megviseli Európát és az Egyesült Államokat is.
• Kérdés: hogyan lehetséges, hogy 400 évig a Nyugat járt a világ előtt és állt az élén?
• Válasz: úgy, hogy azt hitték, hogy a nyugati embernek feladata van a világgal, és cselekednie kell azért, hogy ezt beteljesítse.
• A küldetéstudat spirituális alapjai a kereszténységre vezethetők vissza.
• Egyre jobban az apokaliptikus hangulat jellemzi a nyugati társadalmakat.

Orbán beszélt arról is, hogy elindult egy „muszlim áradat”, amelyet beszédében később muszlim dagályként címkézett, és amelyre szerinte a Nyugat nem képes adekvát politikai válaszokat adni. Véleménye szerint dekonstruktív erők azt hirdetik, hogy a nyílt társadalom ellen lévők zsarnokságot építenek. Orbán szerint ma a nyílt társadalom a Nyugat egyetlen koncepciója, ami megfosztotta a saját küldetésébe vetett hitétől. „Ezzel szemben Közép-Európában úgy gondoljuk, hogy küldetés nélkül kudarcra vagyunk ítélve” - mondta a miniszterelnök. „Nem lehet elveszíteni a hitet abban, amit csinálunk. Aki elveszti a hitét, az elveszti az inspirációt, a jobbra törekvés motivációját, és eljelentéktelenedik”.

Kiemelte, a magyar nyelv és kultúra egyedülálló, ami csak rajtunk keresztül és általunk létezhet.

Orbán arról is beszélt, hogy amikor a genderről, a migránsokról, Brüsszel birodalmi hajlamairól beszélget nyugati vezetőkkel, ők a vitákat „fejlődésbeli fáziskésésként” értelmezik, úgy gondolják, mi hátrébb tartunk, mert évtizedekig kimaradtunk a nyugati közösségből. Szerinte a magyarok úgy gondolják, a munkával hozzájárulnak a hivatás teljesítéséhez, és minden gyermek egy újabb őrhely.

További részletek a hvg.hu cikkében.

Ismét megfeneklett egy hajó a Szuezi-csatornában, eltorlaszolva a forgalmas vízi utat, de az egyiptomi hatóságoknak sikerült rövid időn belül kiszabadítaniuk - közölte csütörtökön a Szuezi-csatorna Hatóság (SCA).

Az SCA szerint egy panamai ömlesztettáru-szállító hajó zárta el az utat a csatorna egyik kétsávos szakaszán, ami miatt négy hajót kellett átirányítani a párhuzamos sávba. A megfeneklett teherhajót vonatóhajókkal sikerült kiszabadítani. A 225 méter hosszú, 32 méter széles, 43 ezer tonnás Coral Crystal ezt követően folytathatta útját Szudánba.

A Szuezi-csatorna köti össze a Földközi-tengert a Vörös-tengerrel. A szállítási útvonal jelenti egyben Egyiptom legnagyobb bevételi forrását a turizmus mellett.

A mostani eset kapcsán hírügynökségek felidézték a 440 méter hosszú, több mint 200 ezer tonnás Ever Givennel történteket. A világ egyik legnagyobb konténerszállító hajója március 23-án erős szélben átlósan beszorult a csatorna egyik szűk, déli szakaszában, aminek következtében teljesen leállt a forgalom az Európa és Ázsia közötti legrövidebb hajózási útvonalon.
A mentési műveletek akkor hat napig tartottak, és több mint egy tucat vontatóhajó vett részt a munkában. A csatorna medrét is kimélyítették, hogy kiszabadítsák a beszorult konténerszállítót.
Az SCA szerint Egyiptom napi 12-15 millió dollárt veszített a csatorna lezárásával. Emellett a hatóság egyik alkalmazottja életét vesztette a mentési műveletek során, és károk keletkeztek a partburkolatban. A hat nap alatt 422 hajót kellett feltartóztatni, fedélzetükön több mint 26 millió tonna áruval. Az Allianz biztosító szerint a tengeri kereskedelem számára okozott veszteségek elérték a napi 6-10 milliárd dollárt.

(MTI)

Csütörtöktől vásárolható meg az első Ray-Ban Stories szemüveg, a Facebook és a főleg nagyszerű szemüvegeiről ismert cég közös alkotása - írja a Verge. Az ára 300 dollár lesz, és nagyjából mindenhol kapható lesz, ahol Ray-Bant árulnak.

A lényege, hogy a keretben kamerák vannak, amivel fotót és videót is rögzíthetünk, ezek a Facebook View nevű appal szerkeszthetők és megoszthatók. A felvétel indításához megnyomhatunk egy gombot, de hangvezérléssel is működik. A pokoli az egészben az, hogy a szemüvegnek ez a funkciója egyáltalán nem látható, így aztán bárki felvételt készíthet rólunk anélkül, hogy tudnánk.

A szemüveget nagyjából egy óra alatt lehet feltölteni és újabb töltés nélkül hat órán keresztül használható. A memóriája szerencsére véges: kevesebb mint 40 darab 30 másodperces videót vagy nagyjából 500 fotót lehet vele egy nekifutásra készíteni.

Mától megnézhető a franchise rég várt, negyedik, The Matrix Resurrections című részének trélere. A filmet mozikban és az HBO Maxon mutatják be december 22-én.

Az előzetest egy órával közzététele után már több mint egymillióan látták. Íme.

A Nemzetközi Egészségügyi Világszervezet (WHO) és az Európai Gyógyszerügynökség (EMA) is különös figyelemmel kíséri a legújabb, kolumbiai variáns, a Mu (μ, ejtsd:mű) terjedését. Az EMA csütörtöki sajtótájékoztatóján arról volt szó, hogy bár az ügynökség aggasztónak találja a variáns létezését, egyelőre nincs olyan adat, mely szerint átvenné az eddig dominánsnak tekintett delta szerepét.

A műt januárban azonosították Kolumbiában, tudományos neve B.1.621. A variánst a WHO korábban úgy minősítette, hogy különös figyelemmel kell kísérni. Bár az EMA figyelme továbbra is a delta variánsra irányul, fél szemük azért rajta van azokon a mutációkon, melyek a többinél gyorsabban terjedhetnek. Ilyen például a korábban Peruban azonosított Lambda. A művel kapcsolatban az az aggályuk, hogy azon variánsok közé tartozik, amik könnyebben megkerülik az immunrendszert.

Az EU-ban alkalmazható vakcinákat engedélyező hatóság az oltások gyártóival egyeztet arról, mennyire hatékonyak a jelenleg használt vakcinák az új variáns ellen. Egyelőre nincs olyan adat, ami azt mutatná, hogy mennyire terjed, és hogy van-e esélye átvenni a delta helyét.

(AFP)

Átadták az Érték és Minőség Nagydíj pályázat elismeréseit csütörtökön a Parlamentben, az eseményről az MTI számolt be.

A rendezvényen Latorcai János, az Országgyűlés alelnöke, az Érték és Minőség Nagydíj pályázat fővédnöke arról beszélt, az Érték és Minőség Nagydíj pályázat valódi értékmérő a szigorú elbírálási rendszerének köszönhetően, a díjazottak hozzájárulnak a magyar gazdaság sikeréhez, másokat értékteremtésre késztetnek.

Az ünnepségen az értékteremtés nevében nagydíjak mellett nívódíjakat és különdíjakat is átadtak.

Az Érték és Minőség Nagydíj Pályázat Kommunikációért Nívódíjat

• a TV2 Hírigazgatóság műsorainak szerkesztőségei,
• a Kossuth Rádió aktuális műsorainak szerkesztősége,
• az ORIGO gazdasági szerkesztősége
• és a METROPOL szerkesztősége érdemelte ki.

Ahogy azt az Átlátszó megírta, a kormányközeli média 2020-ban 57 helyreigazítási pert vesztett, élen az Origóval. Összehasonlításképpen: a bíróságtól kapott adatok szerint a 444, az RTL Klub, az Index, a 24.hu, a HVG és az Átlátszó ugyanebben az évben összesen 7 helyreigazítási pert vesztett el.

Két év, négy évre felfüggesztett szabadságvesztésre ítélte és öt évre eltiltotta fegyver viselésével járó foglalkozás gyakorlásától a Siófoki Járásbíróság szerdán nem jogerősen azt a rendőrtisztet, aki véletlenül fejbe lőtte vadásztársát 2019 februárjában Somogyban - tájékoztatta a Központi Nyomozó Főügyészség az MTI-t.

Azt írták: a rendőr magaslesvadászaton vett részt a hivatásos vadászként dolgozó sértettel. Miután végeztek, a vádlott úgy ült autóba a vadásszal, hogy a fegyverét nem ürítette, hanem csőre töltött állapotban szállította.

A rendőr a puskával vétlen lövést leadva fejbe találta a hivatásos vadászt, aki azonnal életét vesztette.

A Kaposvári Regionális Nyomozó Ügyészség vádiratában indítványozta a bíróságnak, hogy a tettét beismerő vádlottat két év hat hónap fogházbüntetéssel sújtsa, és öt évre tiltsa el fegyver viselésével járó foglalkozástól. Mivel a rendőr nem mondott le a tárgyaláshoz való jogáról, a bíróság tárgyalást tartott az ügyben, amelyen a vádlottat halált okozó, foglalkozás körében elkövetett gondatlan veszélyeztetés vétségében találta bűnösnek.
Az ítélettel szemben az ügyész súlyosításért, a vádlott és a védője enyhítésért fellebbezett.

A címlapkép illusztráció.

Valahogy megint úgy jött ki a lépés, hogy a kormányközeli milliárdos, Szijj László Seagull MRD nevű, új luxusjachtja pont ott volt, ahol a 17 milliárd forintos, OE-LEM lajstromszámú magánrepülőgép, amit Orbán Viktor, Mészáros Lőrinc és Szíjj László is használt már - írja az Átlátszó.

A lap összeszedte, mikor pontosan merre járt a hajó, eszerint

• első útja Máltára vezetett,
• innen tavaly augusztusban elhajózott Nápolyba,
• utána egy hetet volt Szardínia szigetén,
• majd Cannes-ba indult, csak hogy
• néhány nappal később Saint-Tropez kikötőjében tűnjön fel.
• Vissza Cannes-ba, onnan irány Antibes,
• majd szeptember 29-étől Livornóban töltött fél évet.

Idén júniusban aztán a legnépszerűbb turistacélpontok kikötőiben járt, volt, ahol többször is. Július elejéig járt Mergellina, Capri, Positano, Marina di Cassado és Castellammare di Stabia kikötőjében. Júliusban Salernóban, Ischián, Szardínián, Szicíliában és a környék kis szigetein. Aztán visszatért Olbiába.

Az Átlátszó összesítése szerint 2020 szeptemberében háromszor is úgy alakult, hogy az OE-LEM Nizzában volt, a Seagull MRD pedig a közeli Cannes-ban. 2021 júniusában többször is épp akkor repült Nápolyba, amikor a jacht a mergellinai, vagy éppen Capri és Positano kikötőjében tartózkodott. Július elején Nápolyban volt a jacht és a luxusgép egyszerre, később Szardínián, Korzikán és Szicíliában is.

Triatlonverseny miatt lezárják a 710-es főutat a Balatonnál vasárnap reggel 7 órától várhatóan 18 óráig - közölte a Veszprém Megyei Rendőr-főkapitányság a police.hu oldalon csütörtökön.

A verseny miatt a 710-es főúton a balatonfőkajári elágazó és Balatonfűzfő között nem lehet majd közlekedni. A gépjárműforgalmat a 71-es főút felé terelik, ahol időszakos torlódás várható.

Alternatív útvonalként az északi partra a Balatonfőkajár, Csajág, Küngös, Berhida, Vilonya, Királyszentistván és Litér közötti útszakaszt javasolták, Balatonalmádi és a főváros közt pedig a 8-as főút felé érdemes kerülni - tették hozzá.
Közölték: a verseny idején vasárnap nem lehet közlekedni a Balatonfűzfőt és Balatonkenesét összekötő 7213-as úton sem, emellett részleges útlezárás lesz érvényben Balatonkenese belterületén is több utcában.
A rendőrség tájékoztatása szerint Papkeszit az útlezárások miatt a 710-es főút balatonfőkajári elágazója felől Balatonfőkajáron, Csajágon, Küngösön és Berhidán át, a 8-as főút irányából pedig Királyszentistván és Vilonya felől lehet csak megközelíteni.

Idén tavasszal került elő egy videó, amelyen az látható, hogy amerikai rendőrök erőszakosan a földre visznek egy láthatóan zavarodott idős nőt, majd amikor az örsön visszanézik a felvételt, társaikkal hangosan röhögnek a testkamerás felvételen. „Készen állsz a ropogásra? Hallod, ahogy ropog?” - mondta az egyik rendőr, amikor ahhoz a részhez érnek, amikor a bántalmazás hatására a 73 éves Karen Garner válla kiugrik a helyéről. Az ügy óriási felháborodást keltett, a család pedig beperelte a várost és a rendőrséget.

A kereset szerint a rendőrséget tavaly júniusban hívta ki egy helyi áruház alkalmazottja, mert Garner fizetés nélkül sétált ki a boltból nagyjából 14 dollárnyi áruval. Az alkalmazott azt mondta, az idős nő az egyik eladó maszkját is lerántotta.

A Washington Post arról ír, hogy a felek szerdán megegyeztek, a Colorado-állambeli Loveland városa 3 millió dollár kártérítést fizet. Karen Garner az eset óta egy memóriazavarokkal küzdő emberek számára fenntartott intézményben él, ügyét családja képviselte. A hatóságok két rendőrt vádoltak meg, azóta egyikük sem dolgozik a rendőrségnél, de a mostani megegyezés nem zárja ki, hogy büntetőeljárás indul ellenük.

A város nyilvánosan bocsánatot kért Garnertől és családjától „mindazért, amit a letartóztatás miatt át kellett élniük”.

Allisa Swartz, Garner lánya közleményben számolt be róla, hogy a megítélt összeget édesanyja gondozására fogják fordítani, akit az incidens után poszttraumás stressz szindrómával diagnosztizáltak.

Az Egyesült Államokban, az oregoni állatkertben elaltatták a világ egyik legidősebb ismert Humboldt-pingvinjét, Mochicát. Összesen 31 év adatott neki.

Mochica 1990. július 6-án született, kézzel nevelték, ami akkoriban bevett gyakorlat volt. (Azaz nem a szülei nevelték, hanem kikelés után azonnal az emberekhez szoktatták.) Emiatt viselkedése különbözött is fajtársaiétól, és szívesen kereste az emberek társaságát.

Egy vadon élő Humboldt-pingvin átlagéletkora húsz év, Mochica több mint tíz évet húzott rájuk. Gondozói szerint kora miatt már túl sok betegsége volt ahhoz, hogy palliatív ellátásban részesítsék, ezért döntöttek az elaltatás mellett. Egyik szemén szürkehályog volt, a másikkal is csak homályosan látott, a csípőjénél kopásos megbetegedéssel küszködött.

„Egyszerűen csak nagyon öreg madár volt. Alig látott, és időnként járni se nagyon tudott” - mondta gondozója, Travis Koons. Hozzátette, az állat elaltatása roppant szomorú nap volt a gondozócsapat számára, ahogy mindenkinek, aki sok időt töltött vele.

Mochica a Humboldt-pingvinek nagykövete volt, népszerűségét arra használták, hogy felhívják a figyelmet a veszélyeztetett állatfajra leselkedő veszélyre.

(Yahoo)

Az idei év elején Tihany Farkasveremnek nevezett részén elkelt összesen több mint 26 ezer négyzetméternyi szőlős, ebből 20 ezer négyzetméter egybefüggő terület. A kiemelten védett, nem látogatható Külső-tótól délre eső telkeken főleg merlot- és cabernet sauvignon-ültetvények találhatók. A földek valahol félúton vannak a Mészáros Lőrinc tulajdonában álló Tihanyi Vinarius Borárium és legalább egy, szintén a hirtelen lett milliárdos birtokában lévő szőlős között.

A földeket Eppel János vásárolta meg, a Porsche Hungária volt ügyvezetője. A kormány korábbi kedvenc autóbeszállítója és családtagjai rendre felbukkannak olyan balatoni telekvásárlások közelében, melyekhez Mészáros Lőrincnek, illetve kormányközeli alakoknak volt vagy lesz köze. Eppel családtagjai korábban több mint félezer hektár állami földet nyertek árveréseken Fejér megyében.

Egészen idén nyárig Eppel János tulajdonában volt Balatonfüreden a Villa Vitae nevű, a fél hegyet elfoglaló luxusszálló is, melynek megépítéséhez 2015-ben majdnem 500 millió forint uniós, majd később a Kisfaludy-programban 79 millió forintos állami támogatást kaptak. A pénzt elvileg azért adták, hogy a szálló megépítésével hozzájáruljanak a hazai és a külföldi turisták színvonalas elszállásolásához.

A hotelt idén eladták, és nem működik tovább szállodaként - következésképp nem is nagyon tud hozzájárulni sem a belföldi, sem a külföldi turisták elszállásolásához. Az Alfahír augusztus elején írta meg, hogy kiderült, ki vette meg a villát: Szíjj László, a Duna Aszfalt tulajdonosa, a milliárdos, aki Szijjártó Pétert és családját hordozgatta luxusjachtján az Adrián.

De Eppeltől vásárolta meg egyik tihanyi, Óvár részen fekvő nyaralóját is Mészáros Lőrinc: a 444 által megtalált, hivatalosan gazdasági épületnek nevezett ingatlan a valóságban egy igen helyre kis ház gyümölcsössel.

Átrendezés

Az szabad szemmel is látható, hogy Tihanyban nemhogy leálltak volna a megkérdőjelezhető építkezések, de új, nagy beruházások indultak, és ezek mellett rohamosan vásárolják fel az elvileg csak gazdálkodásra szolgáló telkeket. Azok számára, akik a folyamatot figyelve attól tartottak, lassan elfoglalják és beépítik az egész félszigetet, nincsenek jó híreink.

Ugyanis augusztusban az önkormányzat közzétett egy tájékoztatót, mely szerint a településrendezési eszközök szőlőhegyi területekre vonatkozó felülvizsgálatát kezdeményezték. A leírás szerint a falu északi, középső és dél-keleti területein lévő kertes mezőgazdasági területek „beépítettsége és területhasználata igen változatos, valamint általánosságban elmondható, hogy a beépítésre szánt területekkel szoros kapcsolatban, vagy azokkal összenőve helyezkednek el. A módosítás célja a Tihany község területén található kertes mezőgazdasági területeket érintő szabályozás felülvizsgálata, azoknak, a magasabb rendű tervekkel való megfelelésének biztosítása” - írják.

Tehát módosul a településszerkezeti terv és a helyi építési szabályzat is.

Hogy pontosan mire lehet számítani, még nem világos, de a tájékoztatóban azt írják, „a módosítás várhatóan nem jár környezeti hatásokkal, mivel a területek használata nem fog megváltozni”.

Az általunk megkérdezett építész szerint ez nem feltétlenül jelenti azt, hogy felülről jövő nyomásra alakítják át a szabályozást, hogy az a kormányközeli tervek kivitelezését könnyítse meg, de maga a felülvizsgálat ténye és indoklása is gyanús. Minél alacsonyabb rendű egy terv, általában annál szigorúbb. A magasabb rendű tervek általában akkor korlátozzák a helyit, ha autópályák, főutak nyomvonaláról, vízgazdálkodásról, különleges övezetekről (például természetvédelmi) van szó. A helyi tervek viszont sok esetben a településképet, illetve annak infrastrukturális (például közművi) lehetőségeit figyelembe véve szabnak meg komolyabb kötöttségeket, például a beépítési mutatók vagy az építménymagasság csökkentésével.

Ahogy azt már sokszor írtuk, Tihany sok részén, így például Óváron is óriási probléma, hogy mezőgazdasági épületnek álcázzák a nyaralókat.

Az építész szerint azok a településrészek, amiken hivatalosan csak mezőgazdasági épület, például tároló, gyümölcsszárító, illetve nagyon kis méretű, emberi tartózkodásra alkalmas épület építhető, a valóságban sokszor családi házas beépítésűek, amik így nem térnek el jellegükben a hozzájuk kapcsolódó, hivatalosan is lakóövezeti besorolású településrészektől. Az önkormányzati tájékoztatóban azt a szót használják, hogy ezek a telkek „össze vannak nőve” a lakóövezeti részekkel, ami szerinte azt implikálja, hogy ezek a részek az évek során külterületi, mezőgazdasági célú területekből fokozatosan lakóövezeti részekké váltak, így a cél ennek az állapotnak a rendezése, jogszerűvé tétele.

Ez persze még mindig nem jelenti azt, hogy átminősítik ezeket a területeket, ami azzal járna, hogy megváltoznának a rájuk vonatkozó beépítési mutatók, legálissá válnának az eddig papíron mezőgazdasági épületként megjelölt nyaralók és családi házak,

az övezetben elhelyezkedő többi telek pedig szabadon beépíthetővé válna.

Ez persze jelentős változást hoz egy szőlős árában is. Egy ismert szépségipari szakember például szintén nemrég vett szőlőst Tihanyban, de egy olyan részen, ahol a legtöbb telekszomszéd már simán nyaralót épített. Ő több mint 30 milliót fizetett a kis szőlősért, amire elvileg még nem építkezhet, de azon a környéken már bevett gyakorlat, hogy behazudják a nyaralót gazdasági épületnek. Eppel János Farkasveremnél kilenc szőlősért adott összesen 24 milliót.

Bármilyen változások lépnek is majd életbe, tény, hogy elég nagy az általános érdeklődés a külterületi telkek, gyümölcsösök, szőlősök iránt is, melyeken jelen állás szerint nem lehet építkezni. Tavaly nyáron Matolcsy György egyik unokaöccse, a Szemerey család egyik tagja is telket vásárolt Óváron. Hivatalosan gyümölcsös és gazdasági épület található a 805 négyzetméteres területen, a telek szomszédos a hegyből kimart óriási gödörrel. A legújabb hírek szerint pedig Keszthelyi Erik, Mészáros Lőrinc üzlettársa 800 millióért vett magának úszómedencés, hivatalosan mezőgazdasági területet Tihanyban.

Szombat este, a Róma-Fiumicinói repülőtéren fogták el a rendőrök azt a nápolyi trafikost, aki egy hirtelen hozott rossz döntésével haragította magára a fél országot.

Csütörtökön egy nyugdíjas olasz hölgy kaparós sorsjegyet vásárolt, amivel 500 ezer eurót nyert. Érthető okokból ezt elsőre nem is akarta elhinni, így visszatért a férfi nápolyi trafikjába, hogy ellenőrizzék, valóban egy vagyont ér-e a szelvénye. A pultnál álló személy megerősítette neki, hogy tényleg nyert, de a tulajdonos azt mondta, inkább majd ő személyesen ellenőrzi a valódiságát. Ezután elvette a sorsjegyet, a bukósisakjáért nyúlt, felpattant a robogójára és elhajtott. A tolvajt addig a pontig mindenki ismerte és tisztelte a környéken, így senki se tudja mire vélni viselkedését. A hölgy a rendőrökhöz fordult, akik az 57 éves trafikos nyomába eredtek, a sorsjegyet pedig blokkolták.

A férfi a jelek szerint éppen arra készült, hogy a Kanári-szigetekre menekül. Elfogása azonban nem oldja meg a problémát, a szelvény ugyanis nem volt nála. A férfit lopással vádolják, de - mivel sosem volt büntetve - nem vették őrizetbe. Hogy mi lett a szelvénnyel, egyelőre nem tudni. Lehet, hogy elrejtette abban a reményben, hogy később majd a lebukás veszélye nélkül be tudja váltani, vagy - megijedve saját tettétől - esetleg eldobta. A nyomozást folytatják, de egyelőre nem tudni, a nő valaha hozzájut-e nyereményéhez.

A címlapkép illusztráció.

(Corriere,tgcom24)

Egy kiszivárgott amerikai jelentés szerint szinte biztosan tudták, hogy az iszlamisták „rengeteg áldozattal járó” támadásra készülnek a kabuli reptéren, mégsem zárták le azt a kaput, ahol a leginkább számítani lehetett a robbantásra, mert ott zajlott a britek evakuálása.

Múlt hét csütörtökön két bomba is robbant a kabuli reptérnél, ahol éppen nagy erőkkel zajlott az emberek kimenekítése. A támadásban közel kétszáz ember vesztette életét, köztük az evakuálást felügyelő amerikai tengerészgyalogosok.

A Politico arról ír, hogy a birtokukba jutottak azok a feljegyzések, melyek a merényletet megelőző megbeszélésekről készültek a Pentagonban. Ezekből egyértelműen kiderül, hogy az amerikai hadsereg vezetése tudta, hogy a következő 24-48 órában támadás készül, azt is, hogy hol, mégsem tudták megakadályozni a tragédiát.

Számítottak rá

Titokban fejlesztették ki, és hivatalosan el sem ismerték annak a módosított rakétának a létezését, amit az elmúlt napokban a sajtóban csak nindzsabombaként emlegettek. Az R9X azért került be a hírekbe, mert ezt használhatták a kabuli reptéren elkövetett, közel kétszáz ember életét követelő támadáshoz köthető iszlamista (vagy iszlamisták) likvidálásához. A különleges fegyver hátborzongató módon végez a célponttal, de a haszna elvileg éppen az, hogy minimálisra csökkenti annak a lehetőségét, hogy a célszemély környezetében mások is megsérüljenek.

A Perzsa-öbölből emelkedett fel és repült be Afganisztán fölé a Reaper drón, erről indították a rakétát, ami az egyik, a terrorcselekmény elkövetésével vádolt merénylővel végzett. (Az első hírekben még két halottról és egy sebesültről volt szó, később a Pentagon pontosított, mondván - szerintük -, egy halottja van csak a támadásnak.) Azt nem árulták el, ki az áldozat, de a WSJ forrásai és szakértők szerint nagyon is elképzelhető, hogy magát az akciót az új csodafegyverrel hajtották végre.

A nindzsabombának nevezett fegyver működésének lényege, hogy robbanószer helyett közel fél mázsa fémet szállít, ami a tehetetlenségi erőnek köszönhetően iszonyatos erővel csapódik be, és szinte biztosan végez a célponttal, akkor is, ha ehhez tetőket kell beszakítania. Ezenkívül a rakétából közvetlenül a becsapódás előtt rózsaként nyílik ki hat óriási penge, ami végleg bebiztosítja, hogy a célszemély meghaljon. A fegyver előnye abban rejlik elvileg, hogy annyira pontosan becélozható, hogy a támadás környékén senki más, főleg ártatlan civilek nem sérülnek meg.

Napok óta tart egy illegális buli Olaszországban, Toszkána és Lazio régiók határában, a mezzanói tó közelében. A rave partyt egy magánszemély tulajdonában lévő területre szervezték, az infók főleg Telegramon terjedtek. A bulihoz a tulajdonosnak semmi köze, ő egyelőre nagyon kétségbe van esve, mert mint mondja, a területen rengeteg védett faj él, és attól fél, a tömeg visszafordíthatatlan kárt okoz a környezetben.

A több ezer bulizó Olaszországból, Németországból, Franciaországból és Európa más országaiból érkezett autókkal, lakókocsikkal.

A rendőrség egyelőre tehetetlen, kívülről figyelik a történéseket. Az ilyen típusú összejövetelek - a járványügyi helyzet miatt - egyelőre tilosak az országban. Ugyanakkor a hatóságok attól félnek, erőszakot kéne alkalmazni az összejövetel felszámolására, amitől egyelőre ódzkodnak.

A bulinak sajnos már halottja is van, egy 24 éves férfi, aki belefulladt a tóba.

Az olasz Corriere della Sera a helyszínről élőzik, itt lehet követni.

„Rosszul ítéltük meg a helyzetet, és ezen nincs mit szépíteni” - mondta a német külügyminiszter hétfőn Berlinben a szélsőséges iszlamista tálibok uralma alá került Afganisztánról.

Heiko Maas a tájékoztatóján kiemelte, hogy a kabuli nemzetközi repülőtéren uralkodó állapotokról „rendkívül fájdalmas” és mindenkit mélyen megrázó képek érkeznek.
Ezek a felvételek is azt mutatják, hogy a német kormány, a hírszerző szolgálatok és az egész nemzetközi közösség tévesen ítélte meg az afganisztáni helyzetet.
„Senki sem tudta megjósolni, hogy az afgán biztonsági erők milyen sebesen hátrálnak meg és kapitulálnak a tálibok előtt” - mondta a miniszter.
„Mi sem láttuk mindezt előre, és egy ilyen napon, mint ez a mai, az őszinteség is azt parancsolja, hogy ezt a legteljesebb mértékben beismerjük” - emelte ki a német diplomácia vezetője.
Ismertette: elindult a német hadsereg (Bundeswehr) légi művelete, amely azt célozza, hogy a lehető legtöbb embert kimentsék Kabulból a német állampolgárok, afgán munkatársaik és közvetlen családtagjaik közül.

(MTI)

Lionel Messi sztárfocista csütörtökön először vett részt az edzésen új klubjánál, a Paris Saint-Germainnél. Az eseményt a sajtó agyondokumentálta, és a közösségi oldalakon is mindenhonnan az argentin sztárfocista köszönt vissza. A fotókon jól látható volt, hogy mezének hátulján egy elég nagy Visit Rwanda, azaz Látogasson el Ruandába felirat díszelgett.

Mint azt már mindenki tudja, az is, akit nem érdekel a foci, az argentin sztárfocista kétéves szerződést írt alá a francia klubbal egy éves hosszabbítási opcióval. Távozása a Barcelonából elég érzelgősre sikerült, a búcsúnál el is sírta magát, de néhány nappal később már mosolyogva jelent meg új klubjánál. De mi ez a Visit Rwanda? És hogy kerül a focisták hátára?

Ruanda fejlesztési tanácsa 2019 végén kötött három évre szóló szponzorációs szerződést a PSG-vel. A megállapodás értelmében ez idő alatt a női focicsapat tagjai Visit Rwanda feliratú mezt viselnek, a férfiak pedig edzőruhájukon népszerűsítik az üzenetet. A szerződés három éve alatt a kelet-afrikai ország a klubon keresztül promotálja az ország látnivalóit, művészetét, kultúráját, a stadionban is rendszeresen feltűnnek ruandai utazásra bátorító üzenetek.

Most sokan annak örülnek, Messinek köszönhetően a kampány jóval több emberhez jut el ezután, és talán többen utaznak Ruandába, segítve ezzel a gazdasági fellendülést.

A szerződés aláírása után a ruandai fejlesztési tanács igazgatója, Clare Akamanzi közleményt adott ki, melyben arról írt, azért fektetnek sok pénzt az ilyen stratégiai együttműködésekbe, mert úgy látják, hogy összességében nagyon pozitív hatással vannak a Ruandáról kialakult képre. Bár azt nem árulták el, mennyi pénzt fizetnek ezért a PSG-nek, de a ruandai vezetéshez közel álló források szerint 8-10 millió euró körüli összegről lehet szó (bár valószínűbb, hogy ez csak egy év költsége).

Az afrikai ország nem először próbál a focin keresztül látogatókat szerezni magának. 2018 májusában a brit Arsenallal kötöttek hasonló szerződést, a hírek szerint az alku összesen 40 millió dollárról szólt. A döntést sokan kritizálták, mivel Ruanda költségvetésének mintegy negyedét külföldi segélyek adják. Akkor a turisztikai hivatal arra hivatkozott, hosszú távon gondolkoznak, és ez a befektetés szükséges ahhoz, hogy megduplázzák az iparágból befolyó bevételeket. Ruanda évi 80 millió dollárt kap az Egyesült Királyságtól, ehhez képest különösen soknak tűnik a három éves projektre szánt 40 millió.

Az Arsenal mindenesetre teljesítette a rá vonatkozó részeket, ennek részeként családjával Ruandába látogatott a csapat akkori sztárja, a brazil David Luiz, és az utat alaposan dokumentálták is. A focista többek közt hegyi gorillákkal pózolt, egy ilyen látogatás napi 1500 dollár körüli összegbe kerül.

Az biztos, hogy amikor Ruanda leszerződött a PSG-vel, nem számíthattak arra, hogy hamarosan Messi is a kampányuk szereplője lesz. Egy helyi, angol nyelvű portálnak egy ruandai sztártervező, a focirajongó Matthew Rugamba azt mondta, Messi igazolása óriási győzelem Ruandának. „Három hónapja senki sem gondolta volna, hogy Messi elhagyja a Barcelonát” - mondta. „Az embereknek muszáj agresszívebbnek lenniük. Nem lehet azt csinálni, hogy csak ülünk, és örülünk neki, hogy Messi Visit Rwanda feliratú mezt visel. Tovább kell vinnünk a munkát, mindenkinek ki kell vennie belőle a részét. Most, hogy adódott ez a lehetőség, már csak rajtunk áll, hogyan tudjuk kihasználni”.

Az apró afrikai országnak valóban mázlija volt, de a kampánnyal sokak szerint nemcsak az a baj, hogy nagyon sokba van. Nehéz ugyanis elvonatkoztatni attól, hogy Ruandában annyira azért nincsenek rendben a dolgok. A kormányt azzal vádolják, jogtalanul tartanak fogva embereket. Vannak, akiket megkínoznak, vagy örökre eltüntetnek. Szakértők szerint 2018 óta jelentősen romlott az országban az emberi jogi helyzet.

Persze nem Ruanda a legrosszabb hely, ahol az ember elnyomó rendszert segít a pénzzel, amit turistaként elkölt, és a Paris Saint-Germain katari tulajdonosa sem épp a feddhetetlenségéről híresült el. És persze ha a turizmus fejlődik, akkor abból - szerencsés esetben - végső soron csak profitál a lakosság is. De ha az a kormány profitál a legjobban, amelynek a titkosszolgálata levadássza disszidenseit, az valahol mégiscsak aggasztó.

Az országot gyakorlatilag egy személyben irányító Paul Kagamé több mint húsz éve van hatalmon. Ő volt a Ruandai Hazafias Front vezetője, a népirtás 1994-es lezárása óta gyakorlatilag mindenben ő dönt. Ellentmondást nem tűrő politikus, aki egyre keményebben számol le ellenfeleivel, akadályozza a szabad sajtó működését, és rendre megsérti az emberi jogokat. Pedig a polgárháború után ő volt az, aki a legtöbbet tette azért, hogy a helyreállítás mellett arra is jusson energia és idő, hogy a nemzet mentálisan is feldolgozza a népirtást.

Mindenesetre szomszédai most nagyon irigylik Ruandát, afrikai sportújságírók pedig arról értekeznek, a fejlesztési tanácsnak végig igaza volt, a turisztikai ügynökség pedig ontja magából a Messivel kapcsolatos posztokat.

Ruanda turisztikai bevétele 2018-ban 380 millió dollár volt, és arra számítanak, 2024-re ez az összeg felmehet akár 800 millióra is, elsősorban a pénzes turisták gorillanéző túráinak köszönhetően. A Világbank adatai szerint a ruandaiak 60 százaléka mélyszegénységben él, az országban 100 ezer ember dolgozik a turisztikai iparágban.

Az észak-koreaiak ritkábban lépnek le az olimpiák idején, mert ha így tesznek, megkínozzák és megölik a családtagjaikat. Az irakaiknak egy időben bármekkora kockázatot megért a szökés, mert ha nem szerepeltek jól, Szaddám Husszein fia nagyon megbüntette őket. 1948 óta szinte az összes olimpián döntöttek úgy sportolók, hogy nem térnek vissza hazájukba, hanem máshol, egy békésebb, biztonságosabb országban kezdenek új életet. Tokióban először egy ugandai súlyemelő kalandja híresült el, aki egyszerűen csak jobb körülmények között szeretett volna élni és dolgozni. Az ő sztorijánál sokkal durvább, ami most éppen Kriszcina Cimanovszkaja fehérorosz futóval történik: miután edzőit kritizálta, erőszakkal akarták hazavinni Tokióból Belarussziába.

Az olimpiák történelme során eddig legsúlyosabb 1972-ben volt a helyzet, a magyarok számára viszont az 1956-os melbourne-i olimpia volt a legfájdalmasabb.

Azok az olimpikonok, akik nem térnek haza a játékokról, a legtöbb bevándorlóhoz hasonlóan háború, fenyegető politikai helyzet vagy a jövő kilátástalansága elől menekülnek. A legelső ilyen szökevény a cseh tornászok edzője, Marie Provaznikova volt, aki 1948-ban, miután Csehszlovákia betagozódott a szovjet zónába, úgy látta, nem lehet boldog jövője az új rendszerben, így a londoni olimpiát kihasználva az Egyesült Államokba távozott.

A pillanat, amikor az egész világ megértette, mi kell ahhoz, hogy egy ember végleg hátat fordítson szülőföldjének, 1956-ban jött el. Ez az egyik legismertebb sztori az olimpiai disszidálásokról, és nekünk, magyaroknak a legfájdalmasabb is. A játékok ideje alatt, a forradalom leverése után éppen szovjet tankok vonultak be Magyarországra, sportolóink pedig Ausztráliából, a melbourne-i olimpiáról követték az eseményeket. És ha nem lett volna magában is annyira drámai az egész, férfi vízlibadázóinknak ebben a helyzetben kellett összecsapniuk a szovjet csapattal. Ahogy azt ma már mindenki tudja, a melbourni vérfürdő néven ismert mérkőzés a magyarok győzelmével zárult, 4-0-ra verték a szovjeteket. De hiába nyertek a medencében, utána szembe kellett nézniük azzal, ami odahaza várta őket. Végül a 83 tagú olimpiai csapat fele nem tért vissza Magyarországra. Sokan közülük az Egyesült Államokban találtak új hazára.

1964-ben két magyar olimpikon döntött úgy, hogy nem térnek haza Tokióból. Akkoriban a Szovjetunióban éppen eltávolították Hruscsovot, és a helyére Brezsnyevet első titkárnak választották meg. A két sportoló, attól tartva, hogy ez nem jelent jó irányt Magyarországra nézve, úgy döntöttek, az Egyesült Államokba disszidálnak. Egyikük, a kenus Törő András hajómérnök lett, és a következő két olimpián már amerikai színekben versenyzett. A másik disszidens Balla Gábor sportlövő volt, ő csatlakozott a légierőhöz, ahol folytatta a versenyzést. 1964-ben a téli olimpián is voltak távozók: a Német Demokratikus Köztársaság szánkócsapátnak egy tagja, Ute Gaehler nem ment a többiekkel vacsorázni, hanem az éj leple alatt inkább a határ felé vette az irányt. Épségben meg is érkezett Németország nyugati felébe, az NSZK-ba.

A legtöbben az 1972-es müncheni olimpia alatt és után disszidáltak. Legalább 117 sportoló nem tért vissza hazájába, és ekkor disszidált a legtöbb magyar is az olimpiák történetében. De még a több mint száz olimpikonnál is több szeretett volna új hazát keresni magának, csak nem mindenkinek sikerült. Egy albán súlyemelő azt mesélte a világ egyik legismertebb olimpiatörténészének, David Wallechinskynek, hogy

azért nem tudott megszökni, mert az albán vezetés minden egyes sportoló mellé felügyelőt jelölt ki, így gyakorlatilag egyetlen percre sem maradtak egyedül.

A legromantikusabb(nak mondott) szökéstörténet egy szovjet műugróé, aki alig 17 évesen utazott az 1976-os montreali olimpiára. Szergej Nemcanov volt az egyetlen szovjet menedékkérő, rajta kívül még négy román versenyző szeretett volna politikai menekültként Kanadában maradni. A szovjet vezetés ezt nem vette jó néven, és azt állították, „ismeretlen terroristák” ejtették foglyul ifjú olimpikonjukat, és agymosást hajtottak végre rajta. Amennyire tudni lehet, Nemcanov valójában szerelmes lett, egy amerikai műugróval jött össze, és a pár egy kanadai családnál bujkált. Bármi is történt valójában ezekben a napokban, a vége az lett, hogy Nemcanov visszatért a Szovjetunióba, ki tudja, milyen ráhatásra.

Négy évvel később, az 1980-as moszkvai olimpiát Afganisztán 1979-es lerohanása miatt a nyugati világ és számos afrikai ország bojkottálta, így az meglehetősen rossz hangulatú rendezvény lett. Az afgán sportolók - érthető módon - féltek Moszkvába menni, ezért rengetegen már a játékok kezdete előtt Pakisztánba szöktek, azok közül pedig, akik végül elutaztak az olimpiára, még öten Amerikába, illetve Nyugat-Németországba menekültek.

Az 1996-os atlantai olimpián a Castro Kubája elől menekülő csapat jelentős része döntött úgy, hogy inkább marad, de náluk is nagyobb volt a menekülésvágy az iraki sportolókban, akik sokkal többért küzdöttek itt, mint egy éremért. Szaddám Husszein fia ugyanis kegyetlenül megkínozta azokat, akik szerinte nem teljesítettek elég jól.

A 2012-es londoni olimpia a kameruniaik tömeges eltünedezését hozta. Hét sportolójuk, köztük öt bokszoló, egy úszó és egy focista lépett le az olimpiai faluból. A bokszolók egyikre ráadásul rutinosnak volt mondható: Thomas Essomba már négy évvel korábban, Pekingben is lelépett, rövid ideig Kínában is maradt, de aztán rájött, hogy sem gazdasági, sem politikai szempontból nem sokkal jobb a helyzet, mint hazájában, így visszatért Kamerunba. A kameruni olimpikonok azzal indokolták tettüket, hogy hazájukban egyszerűen nincsen rá lehetőség, hogy sportolóként fejlődhessenek és jelentős eredményeket érjenek el.

Ugyanitt három szudáni már azelőtt menedékjogot kért, hogy az olimpia egyáltalán elkezdődött volna. A szomáli sportolók esetében is számítani lehetett rá, hogy inkább maradnának: az iszlamisták térnyerése főleg a nők számára tette lehetetlenné, hogy rendesen sportoljanak, azt ugyanis az ország vezetése nem támogatta. Zamzam Mohamed Farah, aki 400 méter női síkfutásban indult, hiába vett a fejére kendőt, és hiába versenyzett teljes testét fedő ruhában, így is halálos fenyegetéseket kapott. Egy kongói cselgáncsozó nyom nélkül tűnt el Londonban, nem is vesződött a kérelemmel. Pedig Wallechinsky, Az Olimpia teljes története szerzője pedig korábban arról beszélt, a fogadó ország vezetése most már rákészül arra, hogy sok sportoló, főleg az Afrikából érkezők közül menedékjogot fog kérni, így kész forgatókönyvvel várják ezeket az olimpikonokat. Azt mondta, a kérelmek többségét el is fogadják.

Az idei, a pandémia miatt egy évvel elhalasztott tokiói olimpia során a legnagyobb figyelmet egy 20 éves ugandai súlyemelő, Julius Ssekitoleko kapta, aki osakai hotelszobájából tűnt el még júliusban. Később szálláshelyétől mintegy 200 km-re találták meg, ahova vonattal érkezett. A rendőrség őrizetbe vette. Ssekitoleko arra hivatkozott, hogy hazájában nehéz az élet, és Japánban szeretett volna dolgozni. Az ő terve végül dugába dőlt, és haza kellett térnie.

Az idei olimpia legnyugtalanítóbb sztorija mégis a belarusz futóé, Kriszcina Cimanovszkajáé, akit vasárnap az olimpiáról a tokiói repülőtérre vittek, hogy erőszakkal hazavigyék Fehéroroszországba. Cimanovszkaja hétfőn a 200 méteres női síkfutásban indult volna. A Reutersnek azt nyilatkozta, edzőcsapata bement a szobájába és közölték vele, hogy csomagoljon, mert viszik a reptérre. Ott a rendőröknek is elmondta és egy közzétett videóban is közölte: a beleegyezése nélkül próbálják kivinni őt az országból, ezért arra kéri a Nemzetközi Olimpiai Bizottságot (NOB), hogy avatkozzanak közbe. A sportolónak Lengyelország humanitárius vízumot ajánlott és azt, hogy ha akarja, náluk biztonságosan folytathatja a sportkarrierjét.

A Lollapalooza egy neves, négynapos fesztivál Chicagóban, itt lépett volna fel vasárnap DaBaby, de mivel - a szervezők közlése szerint - ez egy olyan hely, ami a diverzitáson, tiszteleten és szereteten alapul, inkább mégse szeretnék ott látni a rappert - írja a Guardian.

DaBaby múlt héten Floridában lépett fel, ahol homofób megjegyzésekkel szórakoztatta közönségét. „Ha nincs HIV-ed, AIDS-ed, vagy bármilyen halálos, szexuális úton terjedő betegséged, ami miatt két-három héten belül meghalsz, emeld a magasba a világító mobilod” - mondta a rapper a floridai Rolling Loud Miami fesztiválon. „Srácok, ha nem szoptok faszt a parkolóban, emeljétek a magasba a telefonotokat” - tette még világosabbá álláspontját DaBaby.

Művészek, akik korábban valamilyen formában közreműködtek a rapperrel, elítélték a szavait, köztük Elton John, Demi Lovato, Madonna és Dua Lipa. „A HIV több mint 70 millió embert érintett a Földön. Férfiakat, nőket, gyerekeket és közösségünk legsebezhetőbb tagjait” - mondta Elton John. „Amerikában egy fekete meleg férfinek 50 százalékos esélye van rá, hogy megfertőzödjön a HIV-vírussal. A stigma és a szégyen a HIV és a homoszexualitás körül ehhez a sebezhetőséghez nagyban hozzájárul. Le kell számolnunk a mítoszokkal és ítélkezésekkel ahelyett, hogy táplálnánk azokat.” „Egy zenész dolga az, hogy összehozza az embereket” - tette hozzá a legenda”.

Vasárnap a férfi magasugrásban holtversenyben lett aranyérmes a katari Mutaz Essza Barsim és az olasz Gianmarco Tamberi: 237 centiméter minden magasságot elsőre vittek, de a 2,39 méterrel már egyikük sem bírt. Ezután ők maguk dönthettek róla, hogy mi legyen: még egy kör, ami eldönti, ki nyer, de választhatták azt is, hogy akkor mindketten aranyérmesek. Utóbbi mellett döntöttek.

(via MTI)

Egy izraeli katona arra panaszkodik, hogy soha nem lesz már ugyanolyan a járőrözés Ciszjordániában - írta meg nem sokkal az izraeli fagyibalhé kirobbanása után az ismert amerikai szatirikus álhírlap, az Onion. Az álhír azért volt aktuális, mert az amerikai Ben & Jerry's július 19-én bejelentette, hogy nem árulja tovább fagylaltjait a megszállt palesztin területeken, azaz Ciszjordániában, Kelet-Jeruzsálemben, illetve a Gázai-övezetben. Ezek a területek a nemzetközi jog szerint nem tartoznak Izraelhez, a valóságban azonban évtizedek óta megszállás alatt állnak.

„Úgy gondoljuk, hogy nem felel meg az értékeinknek, ha a Ben & Jerry's fagylaltjait a megszállt palesztin területeken értékesítik. Halljuk és megértjük rajongóink és üzleti partnereink erről velünk megosztott aggályait”

– írta a cég Twitteren. A hír óriásit szólt, és szinte azonnal diplomáciai botrány lett belőle.

Az Onion cikkében egy bizonyos Avi Berman nevű izraeli katonáról írnak, aki azt mondja, régen nyaranta egyik kezében fegyverrel, a másikban a Ben & Jerry's fagyijával sétálgatott, de ezeknek a napoknak vége, és ezentúl kénytelen lesz szinte üres kézzel berontani az éjszaka közepén palesztin családok otthonába. Ez persze csak vicc. Vagyis az ember azt gondolhatta. Pár nappal később ugyanis egy Avi Bermannel ellentétben valóban létező, az elfoglalt területeken szolgáló, húsz éves izraeli katona beperelte a céget. A keresetet az anyja adta be, aki a kollektív jogorvoslatra (csoportos kereset) specializálódott ügyvéd. A férfi azt szeretné elérni, hogy a Ben & Jerry's, melynek egyik terméke a kedvence, vonja vissza döntését, és fizessen kártérítést azoknak, akiknek kárt okozott. A keresetben arra hivatkozik, amivel most sokan vádolják a céget: hogy döntésük diszkriminatív és jogszerűtlen.

A Ben & Jerry's bejelentése óriási vihart kavart, Izrael miniszterelnöke, Naftali Bennett a döntést tévedésnek nevezte, és azt mondta, minden erejével harcolni fog ellene.

„A Ben & Jerry's úgy döntött, Izrael-ellenes fagylaltnak minősíti magát. Ez erkölcsi hiba, és hiszek benne, hogy üzleti hibának is fog bizonyulni”

- mondta Bennett.

Izrael azzal vádolja a céget, hogy Izrael-ellenes, antiszemita, Jaír Lapid külügyminiszter pedig szégyenteljes kapitulációnak nevezte a döntést az antiszemitizmus, a BDS (a Bojkott, tőkekivonás, szankciók nevű, Izraellel szembeni nemzetközi mozgalom) és „minden előtt, ami rossz az izraeli- és zsidóellenes közbeszédben”.

Csak egy fagyi?

A Ben & Jerry's amerikai cég, 1978-ban alapította Vermont államban Bennett Cohen és Jerry Greenfield. A kis vállalkozás idővel túlnőtte magát, végül 2000-ben eladták a brit-holland multinacionális vállalatnak, az Unilevernek. Az eladás óta az alapítók nem vesznek részt az operatív vezetésben, de a szerződés aláírásakor volt néhány fontos feltételük, melyeknek most jelentőségük is lett. Eszerint a Ben & Jerry's független igazgatótanácsot tart fenn, melynek feladata a márka és a vállalat integritásának védelme, és annak biztosítása, hogy a cég továbbra is kiállhasson fontos társadalmi kérdésekben. És bár így az Unilevernek gyakorlatilag semmi mozgástere nincs az ügyben, miután az izraeli miniszterelnök figyelmeztette az igazgatóját, Alan Jope-ot, hogy az „Izrael-ellenes” lépésnek „komoly következményei lesznek”, sietve leszögezték, hogy nekik aztán az égvilágon semmi közük az ilyen ideológiai alapon hozott döntésekhez. Aztán telefonos konferenciabeszélgetésen igyekeztek megnyugtatni a befektetőket, hogy a cég továbbra is elkötelezett Izrael felé, de szerződésük értelmében semmit nem tehetnek a Ben & Jerry's ellen.

Az ország vezetése minden diplomáciai kapcsolatát bevetette, hogy megakadályozzák a fagyicég kivonulását. Az Axios forrása szerint konkrétan munkacsoportot hoztak létre azzal a céllal, hogy akkora nyomást gyakoroljanak a Ben & Jerry's-re (és főleg az Unileverre), hogy a vállalat meggondolja magát. Július 22-én adták ki az ukázt minden Észak-Amerikában és Európában állomásozó izraeli diplomatának, hogy addig nyomasszák a fagyicéget és anyavállalatát, míg sikerül rávenni őket a tárgyalásokra. A terv szerint zsidó szervezeteket és Izraelt támogató csoportokat kellene meggyőzniük, hogy szervezzenek demonstrációkat a Ben & Jerry's irodái elé, és le se szálljanak a cég befektetőiről. A külügyminisztérium azt is kérte, szorgalmazzák a céget elítélő nyilvános kiállásokat, és nyomuljanak a közösségi médiákban is. Végül minden szálat megmozgattak Amerikában, hogy azokban az államokban, ahol van már BDS-elleni törvény, alkalmazzák a cég ellen.

BDS

A BDS-mozgalom (Boycott, Divestment, Sanctions, azaz bojkott, tőkekivonás, szankciók) 2005-ben kezdődött, amikor is majdnem kétszáz palesztin civil szervezet közösen szólított fel Izrael bojkottjára a megszállt területek miatt. A bojkottot minden lehetséges értelmében kell érteni, gazdasági, kulturális, tudományos vonalon. A mozgalmat egymáshoz lazán kötődő aktivisták tartják életben, akik igyekeznek cégeket és egyetemeket meggyőzni arról, hogy a maguk eszközeivel szankcionálják Izraelt. A mozgalom létezésének Izraelben természetesen nem örülnek, és igyekeznek ellehetetleníteni őket. A legsikeresebbek eddig Amerikában voltak, ahol az izraeli lobbinak köszönhetően már több mint harminc államban fogadtak el kimondottan a BDS ellen hozott törvényt, ami gyakorlatilag megbünteti azokat a cégeket, melyek az elnyomás miatt bojkottálják Izraelt. 2019-ben Németországban antiszemitának nyilvánították a mozgalmat.

A BDS-nek valójában egyáltalán nincs akkora hatása az ország gazdaságára vagy diplomáciai kapcsolataira, mint azt az ellencsapás alapján gondolhatnánk. A mozgalom alapötlete abból jött, hogy a dél-afrikai apartheid rendszer ellen folytatott bojkott nagyban hozzájárult a rezsim bukásához. Csakhogy akkor a bojkottba olyan cégek álltak bele, mint a Nike, a Pepsi, a Coca-Cola vagy a Ford. Most azonban nem komoly az érdeklődés, és még azt is gyorsan kicsinálják, aki bepróbálkozik. Emlékezetes eset volt, amikor 2018-ban az Airbnb meghirdette, hogy nem fogja listázni a megszállt területeken kínált szálláshelyeket. Alig néhány hónapot tartottak ki, aztán feladták, olyan sokan perelték be őket.

Nyomás alatt

Viszont a Ben & Jerry's alapítói azt mondják, kiállásuknak semmi köze a BDS-hez. Bennett Cohen és Jerry Greenfield nem sokkal a botrány robbanása után maguk is megszólaltak, mondandójukat a New York Times vélemény rovatában osztották meg. „Mi vagyunk a Ben & Jerry’s alapítói. Ugyanakkor büszke zsidók is vagyunk. Ez része annak, akik vagyunk és ahogy egész életünkben láttuk magunkat. Amikor a cégünk külföldön kezdett terjeszkedni, Izrael az első tengerentúli piacaink között volt. Akkor is támogattuk és most is támogatjuk Izrael államot” - írják. „De lehet támogatni Izraelt és ellenezni bizonyos döntéseit, csakúgy, ahogy mi az amerikai kormány bizonyos döntéseit ellenezzük. Így aztán egyértelműen támogatjuk a vállalat azon döntését, mely szerint nem kereskednek többé a megszállt területeken, amit a nemzetközi közösség nagyobb része és az ENSZ szerint is törvénytelenül foglaltak el”.

Aztán elmagyarázzák, hogy alapításuk óta támogatják a fontos ügyeket, és mindig igyekeztek a történelem jó oldalán állni. „Az, hogy támogatjuk a vállalat döntését, se nem ellentmondásos, se nem antiszemita. Valójában úgy hisszük, hogy ez a tett az igazságosságot mozdítja elő és az emberi jogok tiszteletben tartását, amelyek a judaizmus alapkövei” - írják.

Az Unilever eközben folyamatos nyomás alatt van, Texasban és Floridában már most azzal fenyegetőznek, hogy bevetik ellenük a BDS-ellenes törvényt, Illinois állam pedig 90 napos határidőt adott arra, hogy a Ben & Jerry's visszavonja döntését. Ami azért is érdekes, mert valójában, ha tiszteletben tartják a 2000-es megállapodást, semmit sem tehetnek a Ben & Jerry's döntése ellen. Viszont úgy néz ki, az ügy miatt már most konfliktus alakult ki a független igazgatótanács és a multi között.

A legelső, július 19-én kiadott közleményben azt írták, a Ben & Jerry's kivonul a megszállt területekről, de más úton folytatja majd termékei forgalmazását Izraelben. Ezt a közleményt az Unilever adta ki, és a fagyis cég igazgatótanácsával nem egyeztette - állítja a tanács elnöke. A Ben & Jerry's ugyanis saját maga akart közleményt kiadni, amelyben egyáltalán nem szerepelt, hogy bármilyen formában folytatnák Izraelben üzleti tevékenységüket.

A fagylalt évi 600 millió dolláros üzlet Izraelben, a Ben & Jerry's piaci részesedése 12-13 százalék. Bár eladásokban sokkal erősebb két másik cég, a termékeit jóval magasabb áron kíváló Ben & Jerry's fagyijait tartják a legjobb minőségűnek A cég szerződése izraeli franchise-partnerével 2022-ben jár le, így várhatóan 2023-tól nem lesz kapható a fagyijuk a megszállt területeken.

Krisztián paranoid skizofréniában szenved. Pszichés betegként különböző epizódokat él át, amikor intenzívebbet, akkor gyakorlatilag mindentől és mindenkitől retteg, fellépése félreérthető és fenyegető lehet.

A 42 éves férfi júniusban, egy rossz epizódjában egy budakeszi szépségszalon fodrászához közelített egy légpuskával a kezében. A rémült fodrász kihívta a rendőrséget, Krisztián azonban addigra már elment. A lakhelyét ismerték, így a rendőrök szóltak a hatodik kerületi kollégáknak, hogy menjenek ki érte a lakására. Így is tettek, a férfit aztán Budaörsre szállították, ahol kihallgatták, de sokra nem mentek vele.

Amikor szülei értesültek róla, hogy mi történt, azt kérték, szállítsák át Krisztiánt az Igazságügyi Megfigyelő és Elmegyógyító Intézetbe, mert azzal tennék vele a legjobbat, és erre kötelezni is csak a hatóságok tudják, ők nem. Elmondták azt is, hogy régóta pszichés betegséggel küzd, egyébként nem veszélyes, és a légpisztollyal, ami nála volt, amúgy sem tudna komoly kárt okozni.

A rendőrök azonban nem szállították át sehova, orvost sem hívtak hozzá, hanem elengedték. Mivel pénz nem volt nála, gyalog indult haza Budapestre. Két nappal később egy szomszédja azzal riasztotta a rendőrséget, hogy fegyverrel hadonászik, és fenyegetően lép fel vele szemben. Azt nem tudták, pontosan milyen fegyver van nála. A rendőrség értesítette a Terrorelhárítási Központot, akik nagy erővel vonultak ki a hatodik kerületi társasházhoz. Hogy ezután pontosan mi történt, egyelőre nem teljesen világos, de Krisztián családja szerint jogsértések sora következett.

A szomszéd hívása után a kommandósok körbevették a lakást, ő pedig bezárkózott. A helyszínen készült videó vágott verziójának egy pillanatképe szerint Krisztián egy ponton kezében fegyvernek látszó tárggyal lépett ki a lakásból, és azt rájuk fogta. A TEK-esek ezután célzott lövéseket adtak le rá a függőfolyosóról. Nem éles lőszert használtak, hanem az ilyen esetekre kitalált gumi- és babzsáklövedéket.

A TEK munkatársai úgy vonultak a helyszínre, hogy tudták, hogy pszichés beteghez mennek, mégsem volt a helyszínen szakember, csak két túsztárgyaló. Tárgyalás azonban nem volt, hanem - a rendőrségi jelentés szerint - bedobtak egy mobiltelefont Krisztián ablakán, feltehetően abban bízva, hogy azon majd kapcsolatba lépnek a férfival. Ő azonban egyszerűen visszadobta a készüléket az ablakon.

Az elfogás részletei nem ismertek, mert a videót, melyből a police.hu oldalán is csak rövid részleteket és képeket közöltek, egyelőre még a férfi ügyvédjének, Győző Gábornak sem adták át. Ő a 444-nek azt mondta, a rendőrségnek van egy általános jogvédelmi kötelezettsége, mely szerint óvnia kell az emberi jogokat. Az arányosság követelményét is figyelembe kell venniük, azaz az adott intézkedés vagy kényszerítő eszköz nem okozhat aránytalan sérelmet. Ezek általános alapelvek, amiket nem lehet általános mérce szerint megítélni. Győző szerint egy pszichés beteg esetében, különösen ha egy paranoid skizofrénről van szó, aki felfokozott és rémült állapotban van, csak növeli a paranoiát, ha rátörnek és fenyegetően lépnek fel vele szemben. Szerinte célravezetőbb lett volna pszichiátert hívni a helyszínre, és akkor békésebben lehetett volna rendezni a helyzetet.

A TEK jelentéseiből kiderül, hogy a helyszínen már ők is felismerhették, hogy valószínűleg nem igazi fegyver van Krisztiánnál, állítólag úgy sejtették, gázpisztoly van nála, ami a légfegyverhez hasonlóan csak extrém esetben képes súlyos sérülést okozni. Ennek ellenére a rendőrségi híradásokban is gázpisztolyt emlegettek, holott már a helyszínen kiderült, hogy nem az volt.

Az elfogás során Krisztián életveszélyes sérüléseket szenvedett, feje tetején egy lyuk keletkezett, a jobb halántéka, a járomcsontja, illetve a tüdeje is sérült, az állkapcsát össze kellett drótozni. Egy hónapig kómában tartották, kétszer kellett újraéleszteni. A TEK jelentése szerint a lakásban már nem lőttek a férfira, így a kérdés az, hogyan szerezhetett ennyire súlyos sebesüléseket.

A TEK állítása szerint Krisztián több lövést is leadott a kommandósokra, az ügyvéd elmondása szerint a helyszínen ennek ellenére nem találtak lövedéket. Szerinte ha valóban lőtt vele, akkor hallaniuk kellett, hogy nem olyan hangot ad ki, mint egy rendes fegyver vagy egy gázpisztoly, hanem csak pukkan egyet. Az igazságügyi fegyverszakértő, aki aznap bevizsgálta a légpisztolyt, arra jutott, hogy azzal nem lehet lövést leadni, valószínűleg azért, mert a régi eszköz bizonyos alkatrészei elöregedtek.

Krisztiánra elsősorban tömegoszlatásra kitalált, ún. nem halálos lövedékekkel lőttek. Ezek súlyos sérüléshez nagyon ritkán vezetnek, a cél csak az, hogy fájdalmat okozzanak a célszemélynek. Elvileg a lakáson belül a kommandósok már nem adtak le lövéseket, Krisztián mégis nagyon súlyos sérüléseket szerzett. Az elfogás után egy héttel Krisztián ügyvédje panaszt adott be, és kérte, hogy bocsássák rendelkezésére a helyszínen készült videófelvételt. Ez eddig nem történt meg.

Krisztiánt a Honvédkórházban kezelték, most sincs túl jó állapotban. Lélegeztetőgépre került, egy fertőzés miatt gégemetszést kellett végrehajtani rajta. Tudata nem tiszta, rendesen beszélni sem tud. Ennek ellenére rohamos gyorsasággal lefolytatták az első tárgyalását még a kórházban, egy szombati napon, akkor még kirendelt ügyvéd jelenlétében. Bár érdemi kommunikációra Krisztián alkalmatlan volt, a tárgyalást másnap, vasárnap folytatták. Mivel a tüdeje összeomlott, és szállításra alkalmatlan állapotba került, hiába hoztak róla döntést, egy ideig még nem vitték át az Igazságügyi Megfigyelő és Elmegyógyító Intézetbe. Végül jogerősen is letartóztatásba került, ezután szállították át.

Krisztián ügyében családja és ügyvédje feljelentést és panaszt tett, úgy vélik, a férfi jogsértések sorozatát szenvedte el. Győző Gábor azt mondta, ha a videófelvételt láthatnák végre, tisztázni lehetne, hogy a több méteres távolságból kilőtt gumilövedék valóban tud-e olyan sérülést okozni, ami szilánkosra törte Krisztián arcát.

A férfi ellen fegyveresen elkövetett hivatalos személy elleni erőszak gyanújával indult büntetőeljárás. Az ügyvéd feljelentése nyomán különeljárás indult hivatalos eljárásban elkövetett bántalmazás gyanújával.

Krisztiánt sértettként és az ellene folyó büntetőeljárásban is a Magyar Helsinki Bizottság képviseli. Hogy miért vállalták az ügyét, arról részletesen írnak friss blogbejegyzésükben.

Címlapfotó: A Terrorelhárítási Központ felvétele, police.hu

Pokoli tűzvész pusztít Szardínia szigetén, már több mint ezer embert kellett kitelepíteni. Reggeli becslések szerint legalább ötezer hektárt pusztítottak el a lángok Montiferru közelében, és egyelőre nem tűnik úgy, hogy hamarosan sikerül megfékezni a tüzet. Az olasz kormány már segítséget kért a szomszédos országoktól, Luigi di Maio olasz külügyminiszter Facebookon azt írta, tűzoltó repülőgépeket kérnek az EU többi tagállamától. Franciaországból és Görögországból már el is indultak Olaszország segítségére.

A bejegyzés megtekintése az Instagramon

Roberto Saviano (@robertosaviano_official) által megosztott bejegyzés

Úgy ötszázan gyűltek össze hétfőn, hat óra magasságában a budapesti Terror háza előtt, ahova az ellenzéki pártok szerveztek tiltakozást a lehallgatási botrány ellen. Később a tüntetők száma nőtt - tudtuk meg a 444 helyszínen lévő tudósítóitól. A demonstráción minden ellenzéki párt képviselte magát zászlókkal, molinókkal. A tüntetők az Andrássy út szervizútján haladtak a Fidesz székháza felé, majd az ellenzéki politikusok mondtak beszédeket.

A tüntetésről holnap reggel videós beszámolóval jelentkezünk.

Régóta sejthető, hogy a halaknak is lehetnek drogproblémáik. Persze nem a saját anyagaik miatt, hanem mert a szennyvízhálózatnak köszönhetően akaratlanul is komoly mennyiségű amfetaminszármazékhoz jutnak, akár akarják, akár nem. Az emberek által fogyasztott, mértéktelen mennyiségű kábítószer a feldolgozás után értelemszerűen a vécében, majd a csatornában végzi. Ezek a melléktermékek aztán eljutnak vizeinkbe is, ahol a halak lesznek a végső felhasználók. A vadvilágot hosszú ideje mérgezik az ember kábítószerei, ennek hatását rendszeresen vizsgálják is.

Most cseh kutatók próbálkoztak meg azzal, hogy kicsit jobban megértsék, hogyan befolyásolja a sebes pisztrángot a folyóinkba kerülő metamfetamin.

A BBC összefoglalója szerint a tudósok azt vizsgálták, a metamfetamin és egyik mellékterméke, az amfetamin koncentrációjának a természetes vizekben található mennyisége hatással van-e a pisztrángok agyára. Azt is tudni szerették volna, ez a mennyiség elég-e ahhoz, hogy a halak függővé váljanak.

A barna pisztrángokat mesterséges körülmények között, nagy halnevelő medencékben vizsgálták nyolc héten keresztül, aztán egyik pillanatról a másikra megvonták tőlük a drogot, és tíz napon keresztül figyelték, jelentkeznek-e az elvonás tünetei. Ezekben a napokban a tudósok azt vizsgálták, a halak a friss vagy a metamfetaminnal szennyezett vizet részesítik-e előnyben. Azt is nézték, hogy eltér-e a viselkedésük azoktól a halakétól, amelyek soha nem jutottak drogmaradványhoz.

Az eredmények meglehetősen érdekesek lettek. A metamfetaminnak kitett halak a drogos vizet kedvelték jobban, míg azok a halak, melyek tiszta vízben éltek előtte, nem mutattak speciális érdeklődést a metamfetaminos víz iránt. Az elvonás időszakában a vizsgált halak kevesebbet mozogtak, amit a tudósok a stressz, a szorongás jeleiként magyaráztak - ezek az elvonási tünetek az emberre is jellemzőek. Az agykémiájuk is megváltozott, szintén ahhoz hasonló módon, ahogy ez az emberi agyban történik.

A tíznapos elvonás után a halak viselkedéséből eltűntek az elvonás jelei, de az agyukban megmaradtak a nyomai. Ez arra utalhat, hogy a drognak náluk is hosszú távú hatásai vannak, akárcsak az emberi agyban.

Ha a pisztrángok valóban „élvezik” a drogokat, ahogy ebből a kutatásból tűnik, az azt jelentheti, hogy hajlamosak azoknak a szennyvízcsöveknek a környékén mozogni, ahol a droggal szennyezett víz távozik a hálózatból. A drog hasonló hatással van a halakra, mint az emberekre - nemcsak a pisztrángokra, más fajokra is, és nemcsak eszerint, hanem korábbi tanulmányok szerint is. Ezek közül az egyik legfontosabb, hogy veszítenek aktivitásukból, és még olyan alaptevékenységekhez sincs kedvük, mint az evés vagy a reprodukció. Ez azt jelenti, hogy megváltozik a viselkedésük, ami problémát jelenthet táplálkozásuk, szaporodásuk és végső soron túlélésük szempontjából is. Példaként említik, hogy kisebb eséllyel kerülik el a ragadozók támadásait.

A függőség nemcsak a drogfogyasztó halakat, de utódaikat is érinti, akár több generáción keresztül jelen lehet. Ez akkor is valós problémát jelentene az ökoszisztémára nézve, ha most azonnal sikerülne megoldani a problémát.

Nem a cseh kutatás az első ilyen jellegű kísérlet. 2019-ben az Egyesült Királyságban 15 folyóból vettek mintát tudósok. A garnélarákokban kokain nyomait találták, függetlenül attól, hogy melyik folyóból vették a mintát. Meglepő eredmény volt, hogy több illegális drog nyomát találták meg a halakban, mint receptre felírható gyógyszerek maradványait.

Azt, hogy a vizekben található drogok hatása milyen lehet hosszú távon, még nem lehet tudni. Viszont a gyógyszerek hatásairól már több átfogó kutatás született. Ezek nemcsak az emberi ürülékkel kerülnek a vizekbe, hanem beszivárognak a hulladéklerakókból, a műtrágyából, a mezőgazdasági területekről. Az eddigi tapasztalatok dermesztőek: a fogamzásgátló tabletták például egyértelmű nemváltozást okoztak bizonyos halfajoknál, az antidepresszánsok pedig szélsőségesen megváltoztatták a halak viselkedését.

Történik éppen a fővárosban a Pride, sok ezer fiatal vonult azért utcára Budapesten, hogy tudassák: mindenki azt szeret, akit akar. A mai felvonulásnak nyilván sajátos hangulatot ad a kormány új, pedofiltörvénynek nevezett törvénye, ami valójában összemossa a szexuális bűnözőket mindazokkal, akik máshogy szeretnek, mint ahogy azt a Fidesz szeretné.

Istenes Bence már korábban is jelezte, hogy szerinte a Család az család, a mai eseményre reagálva azonban feleségével, Csobot Adéllal közös képen üzenték, hogy nekik csak az a fontos, hogy a gyerekeik elfogadó világban éljenek.

Istenes Bence arról ír, feleségével együtt akkor is teljes szívvel támogatják gyereküket, ha esetleg kiderül, hogy saját nemükhöz vonzódnak, számukra csak az a fontos, hogy gyerekük boldog legyen.

„Én továbbra is egy nyitott, szabad, elfogadó, szeretetteljes világban hiszek! És ha bármelyik fiam a saját neméhez fog vonzódni, ugyanúgy fogom szeretni és támogatni! Szerintem nem politikai, nemi vagy etnikai hovatartozástól függ egy ember jelleme, hanem a viselkedésétől!!! Liebe, love, peace ❤️❤️❤️”

Az Egri Törvényszék a 46 éves vádlottat tizenkettedik életévét be nem töltött, felügyelete alatt álló személy sérelmére folytatólagosan elkövetett szexuális erőszak bűntette és más szexuális bűncselekmény miatt 15 évi fegyházban végrehajtandó szabadságvesztésre és 10 év közügyektől eltiltás mellékbüntetésre ítélte. Végleges hatállyal minden olyan foglalkozástól és egyéb tevékenység végzésétől is eltiltotta, melynek keretében tizennyolcadik életévét be nem töltött személy nevelését, gondozását vagy gyógykezelését végzi, vagy ilyen személlyel egyéb hatalmi vagy befolyási viszonyban áll.

A vádlott előbb egy Heves megyei községben, később pedig a fővárosban létesített erőszakkal nemi kapcsolatot gyermekkorú unokahúgával. Rokonként a bizalmi helyzetével visszaélve a mindössze 8 éves kisleány jelenlétében pornográf tartalmú filmeket nézett, későbbi időszakban pedig nemi vágyának kielégítése végett erőszakkal és fenyegetéssel szexuális cselekményekre kényszerítette. A gyermek ellenállását a családját érintő fenyegetésekkel, valamint testi erőszakkal törte meg. Azzal fenyegette, hogy amennyiben fajtalan vágyának nem tesz eleget, az édesapja börtönbe kerülhet, szeretteit pedig szintén hasonló módon zaklatja. Súlyosan szeméremsértő magatartásával a sértett személyiségfejlődését traumatizálta. A megfélemlített leány csak tizenhat éves korában tárta fel a bűncselekményt az édesanyjának.

Az ügyészség az ítéletet tudomásul vette. A vádlott és védője felmentésért fellebbezett.

Az elmúlt hónapokban húsz településről négyszáz kutya, többségében tacskó tűnt el a Futrinka Egyesület közlése szerint. A fajtamentők Facebook-oldalukon írnak róla, hogy szerintük szervezett lopásról van szó, amit autóval követnek el.

„Most már Budapestre is feljárnak a XV. XVI. XVII. XVIII. kerületekbe. Kérjük, nagyon vigyázzatok és figyeljetek oda a kedvenceitekre” - írják. „Az a tacskó aki Kunágotáról érkezett volna, szerencsés volt, meglett az eredeti gazdája, aki már két hónapja kereste. Nagyon sokan keresik a kutyájukat itt az FB-n is, nekünk is jelezték, vegyétek komolyan!”.

Franciaország aggódik a magyar gyermekvédelmi törvényről kiírt népszavazás kapcsán a témák összemosása és „hangszerelése” miatt - jelentette ki Clément Beaune, az európai uniós ügyekért felelős francia államtitkár pénteken.

„Aggódom a június közepén elfogadott magyar törvényt miatt, amiről népszavazás lesz, ami viszont nem egészen erről a törvényről szól" - mondta a politikus a szlovéniai Brdo várában uniós kollégáival folytatott informális találkozóra érkezve.
Úgy vélekedett, hogy az uniós partnerek által is bírált törvényről szóló népszavazás „hangszerelése” és a dolgok összemosása „káros és problematikus az Európai Unión belül”.
A szlovéniai találkozó egyik vitatémája, hogy az EU mennyire ellenálló a kihívásokkal és válságokkal szemben, és erre utalva Clément Beaune kijelentette: „Az ellenálló-képesség azt jelenti, hogy meg tudjuk védeni közösen értékeinket, amelyeket néha az EU-n belül is támadnak. Semmit sem szabad feladnunk ezekben a kérdésekben."

(AFP/MTI)

Újabb nyolc terület- és gazdaságfejlesztési intézkedésről döntött a gazdaság újraindításáért felelős operatív törzs - nyilatkozta a külgazdasági és külügyminiszter pénteken az MTI-nek.

Szijjártó Péter közölte:

• infrastrukturális és logisztikai fejlesztéseket valósítanak meg Komáromban, Gödön, Dunakeszin és Nyíregyházán,
• felgyorsítják a hajdúnánási MotoGP pálya építését

és

• megkönnyítik a szabadalmak bejegyzését,
• a külföldön szerzett diplomák elismertetését,
• valamint az informatikai szakemberek letelepedését Magyarországon.

Szijjártó beszélt arról is, hogy Komáromban, ahol a koreai akkumulátorgyár van, elkerülő utat építenek és vasútvonalat modernizálnak, illetve, hogy Gödön, ahol szintén akkumulátorgyár működik, a város mellett egy ipari innovációs fejlesztési területet hoznak létre. Dunakeszin pedig egy olyan modern vasúti átrakót létesítenek, amely biztosítja a Budapesttől északra található ipari körzetek logisztikai igényeinek kielégítését.

Döntöttek arról is, hogy ha egy olyan magyar, aki külföldön szerzett diplomát, esetleg haza akarna jönni, akkor az állami hivataloknak mindössze egy hónapjuk lesz arra, hogy a szükséges igazolásokat kiadják az oklevelek elismeréséhez .

A szabadalmakról hozott döntést azzal magyarázta, hogy részben ebben mérhető a globális innovációs verseny, úgyhogy a díjak eltörlésével, csökkentésével segítenék a találmányok bejegyzését.

Ahogy számos más európai országban már csinálják, hazánkban is kedvező feltételeket ajánlanak a digitális nomádok, vagyis azon globálisan keresett, magasan képzett szakemberek magyarországi letelepedéséhez, akik helyhez nem kötötten végzik a munkájukat.

Felpörgetnék a Hajdúnánás határában épülő MotoGP pálya megvalósítását is, hogy 2023-ban már versenyt lehessen rendezni a pályán.
Szijjártó szerint erre azért van szükség, mert hétről hétre élesedik a gazdasági verseny.

Aszódi Attila, a paksi bővítésért felelős korábbi államtitkár telefonszáma is rajta volt azon a listán, melyen az NSO Group ügyfelei által becélzott személyek szerepelnek - írja a Direkt36.

A listán Aszódi munkatelefonja szerepel, 2018 végén vált célponttá, amikor már több nézeteltérése volt a miniszterrel, Süli Jánossal. 2019 januárjában aztán menesztették, a telefont akkor leadta. Aszódi helyzete azután vált ingataggá, hogy műszaki okok miatt nem akarta engedni a Paks II. projekt menetrendjének fellazítását.

Aszódi a Direkt36 megkeresésére azt mondta, nem akar nyilatkozni az ügyben. Mivel a készüléket le kellett adni, nem lehetett elkérni tőle, hogy megvizsgáltassák biztonsági szakemberekkel úgy, ahogy a listán szereplő magyar újságírók telefonjaival tették.

Közleményt adott ki a norvég külügyminiszter, Ine Eriksen Søreide amiben leírja, miért nem sikerült megállapodni a magyar kormánnyal - írja a 24.hu.

A napokban járt le a hét hónapos határidő arra, hogy a kormány, a Norvég Alap és az EGT Alap megállapodjanak 77 milliárd forintnyi támogatás civil részének lebonyolítójáról. Mint az a csütörtöki kormányinfón kiderült, ez nem sikerült.

A miniszter arról írt, hogy a donorországok mind a 15 érintett tagországban elvárják, hogy a civil támogatások lebonyolítója a kormánytól és az államtól független legyen. Ezt az elvárást Magyarország elfogadta, mégsem fogadta el a legjobbnak ítélt pályázatot. Ezeket a pályamunkákat a brüsszeli iroda értékeli, és a többi ország mind el is fogadta ezt az értékelést, csak mi nem.

Ine Eriksen Søreide közleményében megemlíti, hogy 2016 óta próbálnak tárgyalni arról a magyar kormánnyal, hogy hogyan lehetne a többek közt társadalmi felzárkóztatásra, egészségügyi, oktatási, közlekedési és helyi fejlesztésekre, illetve a romák integrációjára fordítható támogatásokat Magyarországra juttatni. Ez most sem jött össze, és egyelőre a folytatásról sem tudható semmi.

Még szeptember vége előtt érdemes lenne átgondolni a moratóriumban lévő lakossági folyószámlahitelek és a hitelkártyák kezelését - mondta a VG-nek csütörtökön Nagy Márton. A miniszterelnök gazdaságpolitikai főtanácsadója rámutatott: a hiteltörlesztési moratórium 19 hónapja alatt ez a két hiteltípus teljesen elvesztette hitelkeret, illetve rulirozó hitel voltát, valójában átalakultak egy hitelkeretből személyi hitellé, azaz közgazdaságilag szabad felhasználású fogyasztási hitel jellegű termékké váltak.

A moratóriumban résztvevő 1,2 millió lakossági ügyfél 1,8 millió darab hiteléből 700 ezer, vagyis darabszám alapján 40 százalék ebbe a két hiteltípusba tartozik, míg a fennálló tartozás alapján a moratórium alatt lévő 3000 milliárd forintos hitelállománynak nagyjából csak 4,5 százalékát adják, ami 130 milliárd forintot jelent.

„Tekintettel arra, hogy egy személy rendelkezhet egyszerre hitelkártyával és folyószámlahitellel is, így több mint 500 ezren lehetnek érintettek”

- mondta a miniszterelnök gazdaságpolitikai tanácsadója.
A moratóriumban résztvevő lakossági folyószámlahitellel és hitelkártyával rendelkező ügyfelek helyzetét mindenképpen érdemes lenne újra értelmezni, még szeptember vége előtt érdemes újragondolni ezen hitelek futamidejét és kamatozását is - hívta fel a figyelmet Nagy Márton.

(MTI)

Sajtóközleményt adott ki a COVID-19 betegség elleni harmadik oltás szükségességéről és az ehhez kapcsolódó feladatokról Balkányi László belgyógyász, Falus András immunológus, Rékassy Balázs orvos és Sarkadi Balázs kutató orvos. Azt írják, jobbító szándékuk az, hogy még sikeresebb legyen a védekezés a negyedik hullám ellen.

Szerintük az oltással kapcsolatos feladatok közül a legfontosabb és legsürgősebb a Sinopharm-vakcinát kapott 60 év feletti korcsoport pót-oltásának szakmai vizsgálata, és javaslattétel a védettségük hatékony megoldására.

Javasolják továbbá:

• a még be nem oltottak mielőbbi beoltását
• az oltásellenesség jobb megértését
• az oltási protokollért felelős független, transzparensen működő szakmai grémium összehívását
• transzparens, a szakma szabályainak megfelelő tudományos vizsgálat lefolytatását az oltások hatásosságáról és annak eredményeinek közzétételét.

Magyarország egyik legfontosabb járványügyi feladatának jelenleg az oltottak számának és arányának növelését tartják, különösen a veszélyeztetett és fokozott terjesztő-képességgel rendelkező célcsoportok tekintetében.

A közleményben hangsúlyozzák, hogy

az eddigi hazai kutatások szerint kijelenthető, hogy a Sinopharm-vakcinával oltott 60 év felettiek közül sokak védettsége nem megfelelő, ezért sürgős feladat az ő védettségük biztosítása.

További szakmai döntést és az egészségügyi ellátórendszer kapacitásának felmérését igényli annak eldöntése, hogy ennek helyes megoldása az előzetes, neutralizáló antitestet mérő vizsgálat után a negatívak újraoltása, vagy előzetes tesztelés nélkül minden ilyen alany újraoltása (lehetőleg mRNS-vakcinával).

„Álláspontunk és szakmai ismereteink szerint az EU-ban az EMA által engedélyezett és szabályosan felhasznált vakcinák esetében a harmadik oltás e pillanatban nem prioritás. Egy ilyen általános harmadik oltás ráadásul csökkentheti a későbbi oltási hajlandóságot, amikor valójában – egy mutáció következtében – szükség lesz rá.” - írják. „Újra kiemeljük azonban, hogy a Sinopharm-vakcinával oltott idősek harmadik oltása akut probléma, amelyet sürgősen kezelni kell.”

A teljes közlemény ide kattintva olvasható.

„Szorult helyzetében a kormány megint a legelesettebbet állítja célpontba, csak hogy elterelje kínos ügyeiről a figyelmet, nem beszélve arról, hogy lejáratja a népszavazás jogintézményét is. A PDSZ a – a fenti okból – kormányfő által kezdeményezett népszavazási kérdéseket kijavította. Ha már népszavazás kell, hát ezeket kérdezze meg a miniszterelnök a társadalomtól” - olvasható a nedolgozzingyen.hu oldalán.

A pedagógusok úgy vélik, vannak tényleg fontos kérdések, melyekről jó volna szavazni, például az oktatás állapotáról.

A szakszervezet az alábbi kérdéseket javasolja feltenni:

• Szeretné-e ön, ha folytatódna a trend, és a kormány teljesen lezüllesztené az állami oktatást?
• Egyetért-e ön azzal, hogy többdiplomás pedagógusok kevesebbet keresnek, mint a semmiféle szakképzettséget nem igénylő munkakörben dolgozók?
• Szeretné-e ön, ha csak privát és egyházi iskolából lehetne eséllyel felsőoktatásba jutni?
• Szeretné, ha a tanárok csupán pont annyit tudnának tantárgyukról, mint a középfokú érettségire készülő diákok?
• Mit szeretne ön? Szeretné, ha a gyermeke képzett szakemberektől kaphatna segítséget az iskolában szexuális felvilágosítást érintő kérdésekben?
• Egyetért-e ön azzal a kormányzati alapvetéssel, hogy 24 Ft/év/gyerek kormányzati támogatás elegendő az iskolai erőszak visszaszorítására?
• Valóban elhiszi ön azt az állítást, hogy az iskola képtelen megtalálni azokat a szakembereket, akik a szexuális fejlődésen kívül a kábítószer-fogyasztás káros hatásaival, az iskolai erőszakkal, az internet veszélyeivel és egyéb testi és szellemi egészségfejlesztéssel kapcsolatos témákban segítséget tudnak adni a gyerekeknek?
• Valóban elhiszi ön azt az állítást, hogy az iskolában kiskorú gyermekeknek szexuális irányultságokat bemutató foglalkozásokat tartanak?
• Valóban elhiszi ön azt az állítást, hogy az iskolákban, kiskorú gyermekek számára nemi átalakító kezeléseket népszerűsítenek?
• Valóban elhiszi ön azt az állítást, hogy gyermekekkel foglalkozó szakemberek szándéka az, hogy népszerűsítsék a nemátalakító kezeléseket kiskorú gyerekeknek?
• Véleménye szerint, szükséges-e további korlátozás a médiatartalmakban a már meglévő korhatáros besoroláson kívül?
• Találkozott már valaha olyan iskolában vagy médiumokban megjelenő kampánnyal, amely a nem megváltoztatásának megjelenítését, népszerűsítését célozta?
• Ön szerint van értelme a miniszterelnök által kezdeményezett népszavazásnak?
• Egyetért-e ön azzal, hogy a kormányon lévő személyek, pártok, ellenőrzés nélkül hallgathassanak le, figyelhessenek meg akárkit, amikor csak kedvük úgy tartja?

Kunyhója bádogtetőjére írt egy hatalmas SOS feliratot egy férfi Alaszkában, miután már elviselhetetlennek érezte, hogy egy grizzly medve napok óta zaklatja.

A férfi, aki nem akarta, hogy a nevét nyilvánosságra hozzák, egy elhagyatott településen kempingezett kis kunyhójában, amikor a medve először rátámadt. Sérüléseket szerzett a törzsén és a lábán, saját elmondása szerint az állat le is rángatta a folyóhoz. A támadást túlélte, viszont onnan fogva a medve minden éjjel visszatért, és próbált bejutni a kunyhójába. Mivel telefon nem volt nála, alternatív módot kellett kitalálnia a segítségkérésre. Az SOS feliratot végül észrevették a kodiaki parti őrség helikopteréről, és kimentették a férfit.

(NYT)

A Siófoki Járási Ügyészség közfeladatot ellátó személy elleni erőszak bűntette és garázdaság vétsége miatt emelt vádat azzal a férfival szemben, aki az állára húzott maszkkal utazott a vonaton, majd rátámadt a jegyellenőrre, aki ezt szóvá tette. A férfi korábban a vasútállomáson dolgozó biztonsági őrrel is konfliktusba keveredett.

A 48 éves enyingi férfi 2020 szeptemberében egy Siófokról Székesfehérvárra tartó személyvonaton utazott, azonban az ekkor érvényes járványügyi intézkedések ellenére a maszkot szabálytalanul viselte, ugyanis az nem takarta megfelelően a száját és az orrát. Amikor a jegyellenőr felszólította a védőmaszk előírásoknak megfelelő viselésére, a vádlott rendkívül indulatossá vált, és előbb meglökte, majd megütötte a kalauzt, aki futva a vagon első szakaszába menekült, miközben telefonon értesítette a rendőrséget. Miután a vonat néhány perccel később a következő állomáson megállt, a támadót a helyszínre érkező járőrök elfogták és a Siófoki Rendőrkapitányságra előállították.

A közfeladatot ellátó személynek minősülő jegyellenőr bántalmazásán túlmenően a férfinak azért is felelnie kell, mert 2019 decemberében a siófoki vasútállomáson előbb hangosan szidalmazta a várakozó utasokat, később pedig úgy megrángatta a váróterembe érkező biztonsági őrt, hogy annak elszakadt a mellénye.

A Siófoki Járásbírósághoz benyújtott vádiratában az ügyészség a vádlottal szemben halmazati büntetésül végrehajtandó börtönbüntetés és közügyektől eltiltás kiszabására tett indítványt.

A fénykép a nyomozó hatóság által foganatosított helyszíni szemle során készült.

Emmanuel Macron francia elnök jóval komolyabban veszi a sajtóhíreket, mint a magyar kormány tagjait, így a Pegasus-botrány kirobbanása óta már össze is hívta a védelmi kabinet rendkívüli ülését.

Mint ismert, egy nemzetközi tényfeltáró csapat kiderítette, hogy több országban figyelhettek meg újságírókat, civil aktivistákat és politikusokat egy elvileg veszélyes bűnözők és terroristák ellen kifejlesztett, Pegasus nevű izraeli kémszoftver segítségével.

A megfigyelési ügyet feltárók szerint a potenciálisan megfigyelt személyek között franciák is voltak, a hírek szerint az elnök készülékét is megpróbálták megfertőzni. A BBC most azt írja, Macron személyesen felügyeli az ügyet tisztázni próbáló bizottság munkáját, és a biztonság kedvéért lecserélte a telefont, amit eddig használt. Az elnök nemcsak a készüléktől vált meg, a telefonszáma is új.

Hétfőn jelentette be az amerikai Ben & Jerry's, hogy nem árulja tovább fagylaltjait a megszállt palesztin területeken Izraelben. A lépés óriási vihart kavart az országban, a bojkottot Izrael-ellenesnek minősítették, még a miniszterelnök, Naftali Bennett is megszólalt az ügyben.

Izrael elnöke, Isaac Herzog kijelentette, hogy a döntés „egy újfajta terrorizmus”, Bennett pedig figyelmeztette a Ben & Jerry’s anyavállalata, az Unilever igazgatóját, hogy az „Izrael-ellenes” lépésnek „komoly következményei lesznek”.

Az Unilever most sietve jelezte, hogy nekik aztán az égvilágon semmi közük az ilyen ideológiai alapon hozott döntésekhez. Az igazgató, Alan Jope egy csütörtöki konferenciabeszélgetésen azt mondta a befektetőknek, hogy a cég továbbra is elkötelezett Izrael felé, a fagyiügy pedig a Ben & Jerry’s saját döntése volt, amihez a 20 évvel ezelőtt aláírt szerződésük szerint minden joguk megvan.

Izrael egészségügyi minisztériuma csütörtökön tovább csökkentette és már csak 39 százalékosra értékelte a Pfizer-BioNTech cégek által fejlesztett vakcina hatásosságát a koronavírus-fertőzés ellen, ugyanakkor közölte azt is, hogy

a súlyos megbetegedés ellen 91,4 százalékban még mindig véd az oltóanyag.

A legfrissebb statisztikai értékelés június 20-tól július 17-ig gyűjtött adatokon alapult. A fertőzés elleni hatásosság fordított arányban csökkent az indiai eredetű, delta vírusváltozat terjedésével - közölte a minisztérium. Június 6. és július 3. között hasonló felmérést végeztek Izraelben, annak végeredményeként akkor 64 százalékban védett a Pfizer vakcinája a koronavírus-fertőzés ellen, a május 2. és június 5. között gyűjtött adatok elemzése alapján pedig még 94,3 százalékos volt a vakcina hatásossága.

Közben Kubában napi rekordot döntött csütörtökre a koronavírussal újonnan fertőzöttek száma: 7745 esetet jegyeztek fel a szigetország közegészségügyi minisztériuma szerint. A járvány halottainak száma - szintén szerdáról csütörtökre - 65-tel 2137-re nőtt.

Ugyancsak csúcsra emelkedett csütörtökre a gyerekek körében a fertőzési szám: 1351 esetet regisztráltak, azaz az újonnan fertőzötteknek már csaknem hatoda kiskorú.
A 11,5 millió lakosú Kubában valamivel 30 százalék fölött van a koronavírus ellen legalább egyszer oltottak aránya. A szigetország saját fejlesztésű vakcinákat alkalmaz.

Mexikóban se túl rózsás a helyzet: féléves csúcsra emelkedett a napi új fertőzöttek száma: 16 244 esetet regisztráltak. Legutóbb január végén volt ilyen magas az egy nap alatti fertőzésszám. A járvány miatt szerdáról csütörtökre 419-en haltak meg, velük együtt immár csaknem 238 ezer a ragály mexikói halottainak száma hivatalosan. A kormány közölte, hogy a valódi szám ennél lényegesen - legalább 60 százalékkal - magasabb lehet.

Viszont élénkül az Egyesült Államokban az oltási kedv, bár jobbára csak azokban a tagállamokban, amelyekben vészesen terjed az indiai eredetű delta vírusvariáns, és a kórházak ismét kezdenek megtelni - közölte csütörtökön a Fehér Ház.

Jeff Zients, az amerikai elnöki hivatal koronavírus-koordinátora sajtótájékoztatón példaként Arkansast, Floridát, Louisianát, Missourit és Nevadát emelte ki.
Az Egyesült Államokban tavaly decemberben kezdődött a tömeges oltás, és igen lendületesen haladt, ám jó pár hete nagyon lelassult. A lakosság 56,1 százaléka kapott eddig egy dózist, és 48,6 százaléka van teljesen beoltva koronavírus ellen.
A fertőzések száma július első hetének végéről e hétre a másfélszeresére nőtt. A kórházakba egyre több 60 évnél fiatalabb kerül, mert körükben sokkal kevesebb a beoltottak aránya, mint az idősebb nemzedékek soraiban.
A fertőzéseknek immár a 83 százalékát okozza az Egyesült Államokban az indiai eredetű delta vírusvariáns, amely jóval agresszívabb a korábbi változatoknál. Június végén a delta hányada még csak 50 százalékos volt a fertőzéseken belül.

(MTI/AP)

Folyamatosan csökken a nyilvános telefonfülkék száma, de még mindig rendszeresen használják azokat, havonta átlagosan ötven hívást indítanak egy-egy nyilvános készülékről - írta pénteki számában a Világgazdaság.

A legfrissebb, decemberi adatok szerint Magyarországon 4935 nyilvános telefont üzemeltetett a Magyar Telekom Nyrt., amely éves szinten több százmillió forintot bukik a fenntartásukon. A készülékek körülbelül 90 százaléka számít fülkének, a többi kórházakban, közlekedési csomópontokon és bevásárlóközpontokban található - olvasható a lapban.

Mint írták, a 2000-es évek elején még csaknem 30 ezer fülke volt az országban, de még 2005-ben is 21 ezer üzemelt. A 2010-es adat szerint 9 ezerre, majd 2015-ben 6500 körülire, 2018-ban 5500-ra apadt a számuk.
Ennek ellenére még mindig szükség van rájuk. Egyrészt azért, mert a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság kijelölő határozata szerint a cég kötelezett arra, hogy az egyetemes szolgáltatási területén minden háromezer főnél kisebb lélekszámú településen legalább egy, a nagyobb településeken pedig háromezer lakosonként legalább egy nyilvános telefonállomást működtessen.
Havonta átlagosan kevesebb mint fél óra az egyes nyilvános készülékek használati ideje - olvasható a lapban.

(MTI)

Tizenkilenc új koronavírusos esetet jelentettek be a szervezők a tokiói olimpia megnyitójának napján, pénteken.

Július 1-től számítva így már 106-ra nőtt a játékokhoz köthető pozitív tesztek száma.

A mostani napi esetszám a legmagasabb az elmúlt 23 napban.

A szervezők közlése szerint a 19 érintett közül három külföldi sportoló, egyikük az olimpiai faluban lakik. Nevet vagy nemzetiséget nem hoztak nyilvánosságra.
A tokiói játékokat a pandémia miatt halasztották el tavalyról idén nyárra. A megnyitót pénteken, helyi idő szerint 20 órakor rendezik, a versenyek augusztus 8-ig tartanak.

(MTI)

„Nehezen elképzelhető, hogy újságírókat, üzletembereket nem visszaélésszerűen hallgattak le, jogszabályi alapon nehéz megmagyarázni a lehallgatásukat”

– mondta a 444.hu megkeresésére egy neve elhallgatását kérő titkosszolgálati szakértő.

Vasárnap délután robbant a hír, hogy a Pegasus nevű izraeli kémszoftverrel figyelhettek meg kormánykritikus magyar újságírókat, vállalkozókat és politikusokat. A kormányzat részéről érdemi reakció egyelőre nem érkezett, így csak találgatni lehet, hogy maga a magyar kormány rendelte meg a lehallgatásokat, vagy valaki bűncselekményt követett el azzal, hogy titkosszolgálati módszerekkel figyeltetett meg civileket. A kémszoftvert gyártó NSO korábban azt közölte, hogy a Pegasust kizárólag államok, kormányok részére értékesíti.

„Elméletileg léteznek olyan helyzetek, amikor legálisan telepíthető valaki telefonjára egy kémprogram, az ilyen esetekről a nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló törvény rendelkezik. Ugyanakkor ez nyilvánvalóan egy nagyon invazív eszköz” - mondta a 444-nek Remport Ádám, a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) jogásza. „Ilyenkor mérlegelni kell azt, hogy a választott eszköz mennyire arányos azzal, hogy milyen információt lehet vele nyerni, és hogy mennyire hatol be a magánszférába. Az, hogy valakinek folyamatosan figyeljék a telefonját hónapokon keresztül úgy, hogy minden információhoz hozzáférnek, szerintem nem nagyon megy át az arányosság tesztjén. Fontos, hogy általában bírói engedélyhez kötik az ilyen jellegű megfigyelést, ez Magyarországon is így van, de az Információs Hivatal esetében miniszteri engedéllyel gyakorlatilag bármilyen, még ilyen nagyon invazív eszközt is alkalmazhatnak.”

Az ilyen kémszoftver-telepítéseket elvben a szakszolgálat (Nemzetbiztonsági Szolgálat) végzi, de nem mindig ez a helyzet.

„Mindig az adott szolgálat készít előterjesztést arra, hogy az adott módszert alkalmazni szeretnék, és ha ez külső engedélyhez kötött, akkor ebben azt kikéri a minisztertől vagy a bírótól, és ha megkapja, akkor általában a nemzetbiztonsági szakszolgálat igénybevételével telepítteti” – mondta Remport Ádám.

Névtelen titkosszolgálati forrásunk szerint az bevett dolog, hogy a szolgálatok külföldről beszerzett szoftvereket használnak, a megfelelő technika beszerzéséről és törvényes alkalmazásáról elvben a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat gondoskodik.

A TASZ jogásza szerint az egyik probléma a törvénnyel az, hogy viszonylag lazán fogalmaz, amikor megszabja a módszer alkalmazásának esetköreit. Nagyobb gond a felügyelet hiánya: megfelelő felügyelet mellett az elnagyoltabb megfogalmazás is elfogadható lehet, hiszen a mindenkori nemzetbiztonságot veszélyeztető tényezők nem feltétlenül láthatók előre, így szükség lehet a nagyobb mozgástérre.

Remport ezzel együtt is problémásnak érzi a megfogalmazást: az Információs Hivatal esetében például az, hogy „megszerzi, elemzi, értékeli és továbbítja a kormányzati döntésekhez szükséges, a külföldre vonatkozó, illetőleg külföldi eredetű, a nemzet biztonsága érdekében hasznosítható információkat, továbbá Magyarország érdekeinek érvényesítését szolgáló tevékenységet folytat” és „felderíti a Magyarország függetlenségét, politikai, gazdasági vagy más fontos érdekét sértő vagy veszélyeztető külföldi titkosszolgálati törekvéseket és tevékenységet”, akár magyar állampolgárok megfigyelésének alapja is lehet attól függően, hogy a kormány külföldi ügynökként kezeli-e őket. 2017-ben Lázár János akkori, a hírszerzést felügyelő miniszter, de Orbán Viktor is beszélt a civil szervezetek titkosszolgálati megfigyelésének szükségességéről a „Soros-hálózat” felderítése kapcsán.

„Az, hogy a törvényt hogyan és kinél alkalmazzák, attól függ, hogy mennyire tágan értelmezzük azt, hogy mi az a Soros-hálózat” – mondta Remport Ádám.

„Az én értelmezésemben kicsit elnagyoltak ezek a kategóriák és az engedélyezéssel is vannak problémák. Még hogy ha bírói engedélyt is kell kérni egy nemzetbiztonsági megfigyeléshez, azt csak olyan bíró engedélyezheti, akit az alkotmányvédelem korábban átvilágított, tehát nem igazán van abban a pozícióban, hogy nemet mondjon. A bíróról a legintimebb információkat is megtudják: az alkoholfogyasztási, esetleges drogozási szokásait, illetve hogy van-e házasságon kívüli, akár azonos neművel folytatott viszonya. Ezeket az információkat azért szükséges tudni, hogy az Alkotmányvédelmi Hivatal az érintettet megvédhesse a zsarolástól, hiszen ezek az emberek közvetlenül hozzáférnek nemzetbiztonságot érintő információkhoz – ugyanakkor könnyű belátni, hogy a zsarolás lehetősége ezáltal a szolgálat részéről is fennáll”.

Akármilyen visszaélés történik, szinte semmilyen mód nincs arra, hogy kiderüljön. Csak különösen szerencsés esetben, ha akad egy belső informátor, egy szivárogtató (mint most, a Pegasusnál), akkor lehetséges felfedni az illegális megfigyelést. „De jogszerű módon gyakorlatilag teljesen lehetetlen bármilyen jogérvényesítéssel élni”.

A jogorvoslati lehetőségek valóban korlátozottak. Alapvetően a miniszterhez lehet fordulni panasszal, tehát ahhoz, aki valószínűleg elrendelte a megfigyelést. Ha ő elutasítja, akkor a parlament Nemzetbiztonsági Bizottságához továbbítható a panasz, ami viszont határozatképtelen, ha nem jelennek meg a kormánypárti képviselői. A Nemzetbiztonsági Bizottság elnöke akár saját hatáskörben is mehet konzultálni a szolgálatokhoz a történtekről, de nem kötelesek tájékoztatni. A bizottságnak egyébként elég széles jogköre van az ellenőrzésre, akár helyszínen is vizsgálódhat arról, hogy valóban jogszerű volt-e az akció.

„Érdeklődhetünk az adott titkosszolgálatnál is, amelyikről azt sejtjük, hogy megfigyelt, hogy kezelik-e az adatainkat, de azt fogják válaszolni, hogy ezt sem megerősíteni, sem cáfolni nem tudják. Innentől egy perben már arról is vitatkozni kell, hogy nyilatkoznia kell-e arról, hogy egyáltalán kezeli-e bármilyen adatunkat. Több ilyen ügyünk is van, és ezek a végtelenségig elhúzódnak” - mondta Remport Ádám. „A maximum, ami történhet, hogy kiderül, hogy igen, valamilyen adatot kezelnek, de ez minősített adat lesz, ami a korábbi államtitok új neve. Ha így kezelnek rólunk adatokat, akkor egy ún. megismerési engedéllyel lehet a titkosszolgálathoz fordulni. Ebben kifejezetten kérni kell a ránk vonatkozó adatok megismerését. Ha ezt elutasítják, akkor lehet perelni. A perekben a mi tapasztalataink azok, hogy mindig a titkosszolgálatok azon érvelése érvényesül, hogy ha ők a legkisebb információt kiadnák, az sértené Magyarország nemzetbiztonsági érdekét, mert Magyarországnak nemzetbiztonsági érdeke fűződik ahhoz, hogy a szolgálatok zavartalanul működhessenek.”

A fentieken kívül feljelentést tehet az érintett. Az egyik ilyen eset, ha a titkosszolgálat illegálisan hajtott végre megfigyelést, a másik, ha valaki, akár magánszemély, titkosszolgálati módszereket bevetve végzett törvénytelen megfigyelést.

„Az ügyben hivatalból nyomoznia kéne a rendőrségnek, de persze nyilván a kormánytól is elvárható lenne, hogy derítse fel, hogy az állampolgárait, a civil szférát ki figyeli meg ilyen invazív titkosszolgálati eszközökkel. Ha egy másik ország civil szféráját, újságíróit ilyen támadás éri, akkor a teljes hírszerzést és belső elhárítást mozgósítanák, hogy felderítsék, ki áll a támadás hátterében. Nyilván más a helyzet, ha ők maguk azok, akik a lehallgatást elrendelték” – mondta a TASZ jogásza.

Az év eddigi legsúlyosabb magyar vonatkozású botránya robbant ki vasárnap délután: nemzetközi tényfeltáró csapat nyomozta ki, hogy a Pegasus nevű izraeli kémszoftverrel figyeltek meg kormánykritikus magyar újságírókat, vállalkozókat és politikusokat.

Bár a következő napokban további részletek nyilvánosságra hozatalát ígérik, az már tudható, hogy legalább tíz magyar ügyvéd, egy ellenzéki politikus és öt újságíró is érintett a botrányban, köztük a Direkt36 újságírói és Varga Zoltán, a Centrál Médiacsoport tulajdonosa.

A 444.hu az ügyben az alábbi kérdéseket tette föl.

A Kormányzati Tájékoztatási Központtól öt kérdésre várjuk a választ:

• Pontosan melyik nemzetbiztonsági szerv vett részt a fent felsorolt közéleti szereplők, újságírók megfigyelésében?
• Kinek az utasítása alapján figyeltek meg újságírókat és más közéleti szereplőket?
• Mi volt az indoka ezeknek a megfigyeléseknek?
• Tervezik-e vizsgálni, hogy jogszerűek voltak-e ezek a megfigyelések?
• Lennének-e a kormányban személyi következményei, ha kiderülne, jogalap nélkül figyeltek meg újságírókat Magyarországon?

Az Igazságügyi Minisztériumtól pedig ezeket kérdeztük:

• Pontosan melyik nemzetbiztonsági szerv vett részt a fent felsorolt közéleti szereplők, újságírók megfigyelésében?
• Kinek az utasítása alapján figyeltek meg újságírókat és más közéleti szereplőket? Varga Judit miniszter asszony tudott-e ezekről az utasításokról, esetleg ő adta-e ki azokat?
• Mi volt az indoka ezeknek a megfigyeléseknek?
• Tervezik-e vizsgálni, hogy jogszerűek voltak-e ezek a megfigyelések? Amennyiben jogellenesen figyelték meg ezeket a közéleti szereplőket Magyarországon, tervezi-e a lemondását az igazságügyi miniszter? Milyen más következményeket látnak kívánatosnak egy ilyen eset után?

Megkérdeztük az izraeli nagykövetséget, hogy:

• Izrael felülvizsgálja-e az eszköz magyarországi exportengedélyét, miután kiderült, hogy azt közéleti szereplők megfigyelésére használták?

Amint választ kapunk bármelyik kérdésünkre, azonnal megírjuk.

A 23 éves Stephanie Browitt a nap 23 órájában az arcát szinte teljesen elfedő, különleges maszkot visel. Van, hogy feketét, van, hogy rózsaszínt. Nem rejtegeti magát, a kompressziós maszk és öltözék a gyógyulását segíti. Stephanie Brewitt 2019 decemberében többedmagával egynapos kirándulásra indult Új-Zéland legaktívabb vulkánjához a Fehér-szigetre (White Island). Éppen a krátertől sétáltak vissza a partra, amikor mögöttük a vulkán kitört. Stephanie húga már a szigeten, apja később, a kórházban halt bele sérüléseibe. Stephanie testfelületének 70 százaléka megégett, ujjait amputálni kellett, csoda, hogy túlélte.

A bejegyzés megtekintése az Instagramon

Stephanie Coral Browitt (@stephaniecoral96) által megosztott bejegyzés

2019. december 9-én a Royal Caribbean hajótársaság egyik óceánjárója, az Ovation of the Sea utasai három különböző napi program közül választhattak:

1. kirándulás a Gyűrűk ura film forgatási helyszínére,
2. raftingolás,
3. látogatás a vulkánhoz.

A hajó tizenkét nappal azelőtt indult Melbourne-ből, Új-Zéland legszebb tájait mutatta meg utasainak. Végül néhány tucat ember - köztük Stephanie, az apja, és 21 éves húga, Crystal - úgy döntött, megnézik a tudvalevően aktív vulkánt, igaz, sem az óceánjáró személyzete, sem a kirándulást szervező cég nem szólt nekik, hogy kettes riasztási szintet rendeltek el, azaz esélyes, hogy a közeljövőben a vulkán kitör.

A szigetre két kisebb kirándulóhajó érkezett nem túl nagy különbséggel. Az első csoport megcsodálta a krátert, ami már akkor eléggé füstölgött. Távozáskor még látták, hogy érkezik a következő csoport. A Fehér-sziget vulkán, más néven Whakaari hidrotermális rendszere folyamatosan aktív, és időnként, amikor valami, gázok, iszap vagy akár egy nagyobb szikladarab elállja az útját, freatikus kitörés történik. Ilyenkor a túlnyomásos vízgőz robban fel, ez okozza a kitörést, de nincs lávaömlés.

Azt, hogy valami ilyesmi készül, tudományos körökben gyakorlatilag már mindenki tudta, és jelezték is. Napok óta háborgott a vulkán, az azt tanulmányozó tudósok nem is voltak hajlandók a szigetre lépni, túl veszélyesnek minősítették azt. A sziget egyébként magántulajdonban van, így azt, hogy ki látogat oda, kicsit nehezebb szabályozni. A környékbeliek, akik azt hitték, elég jól ismerik a vulkánt, azt állítják, nem is sejtették, hogy katasztrófa lesz a nap vége. De az lett.

Az óceánjáróról érkező utasok között volt olyan, aki rég tervezte, hogy megnézi a vulkánt, és elég sokat is tudott a működéséről, mások, köztük Stephanie most hallott róla életében először. Amikor gázmaszkot kellett felvennie, még nem aggódott, hiszen azt elmondták, hogy a vulkánból nagy mennyiségű gáz jön ki, ők pedig egyenesen a kráterhez tartanak, de arról, hogy kettes szintű készültség van, már csak ott, a szigeten értesült. Bár aggódott, és eszébe jutott, hogy talán édesanyja döntött jól, aki a hajón maradt, végül arra jutott, ha tényleg olyan nagy veszély lenne, a kirándulás vezetői nyilván nem vitték volna oda őket.

A katasztrófa óta eltelt idő elég volt ahhoz, hogy az újságírók nagyjából minden érintettel beszéljenek. A túlélőkkel, az áldozatok rokonaival, a környékbeliekkel, az utat szervező vállalkozással, az ott működő helikopteres cégekkel. Összegyűlt egy csomó felvétel is a kamerákról, mobilokról, amelyek alapján kronológiailag is értelmezhető, és persze nagyon megrázó cselekmény áll össze.

Eszerint nem sokkal azután, hogy az első csoport elhagyta a szigetet, a második csapat a kráter felé vette az irányt. A látogatók videóin látszik, hogy sokan felvették a gázmaszkot is. Stephanie testvérének telefonján találtak egy videót, ami azt bizonyítja, hogy a túravezetők tudtak róla, hogy veszélyes megközelíteni a krátert. Az egyik férfi éppen azt magyarázza, minél magasabb a készültségi szint, annál valószínűbb, hogy ki fog törni a vulkán. „A harmadik szint a kitörés. Most a második szinten vagyunk, és közelítünk a hármashoz” - mondja a túravezető. Stephanie és családja azt sem tudta, hogy a kettes szint már két hete érvénybe lépett, és figyelmeztetést is adtak ki, hogy a vulkánkitörés veszélye nagyobb a szokásosnál. Össze is álltak egy közös képre a vulkánnál, a háttérben jól látható a fekete füst.

Aztán azt hallották, hogy a túravezető azt kiáltja, meneküljenek. Hét perccel később a Whakaari kitört, a vulkáni hamu majdnem négy kilométer magasra lövellt fel.

A hajó, amivel a másik csoport elhagyta a szigetet, nem is volt még olyan messze a szigettől a kitörés idején. Az utasok először megszeppenve nézték, hogy mi történik, majd minél nagyobb robbanásokat hallottak, annál jobban megijedtek. Végül a sziget teljesen feketébe burkolózott, ők pedig rájöttek, hogy a második csoport tagjai még ott vannak.

Amikor a túlélők magukhoz tértek, csak azt érezték, hogy minden borzasztó forró, fekete, és olyan mély a por, mintha a sivatagban járnának. Az egyik túlélő arról beszélt, hiába tartotta az arca elé a kezét, nem látta. De érezni mind érezték, hogy súlyos égési sérüléseket szereztek. Kiabáltak egymásnak, próbáltak rájönni, szeretteik életben vannak-e még. Stephanie még menekülés közben megpróbálta visszarakni a gázmaszkot, sikertelenül, aztán már csak azt érezte, hogy óriási erővel teríti le a robbanás. „Olyan volt, mint egy hullám, ami csak visz magával” - mondta. „Ki voltam ütve. Forogtam, gurultam, pörögtem perceken át. Örökkévalóságnak tűnt, mire vége lett, aztán már csak a perzselő forróságot éreztem. Emlékszem, megpróbáltam felállni, de olyan sok energia kellett hozzá. A lábaim mintha kocsonyából lettek volna”. Végül sikerült felállnia, és megpróbált elindulni is, de végül legurult egy kis dombon, egyenesen a többi sebesült közé.

Közben a másik hajó visszafordult, hogy segítsen, az utasai pedig azt látták, van, aki a parton fekszik, mások, súlyos égési sérülésekkel a kikötőpontnál várják, hogy valaki értük menjen. Az első sebesülteket aztán ez a hajó vitte el.

Stephanie hallotta, hogy az apja időnként a nevét kiáltja, de arról fogalma se volt, húga túlélte-e a kitörést. Innen már csak várták, hogy megérkezzen a segítség. Nagyon sokáig hiába.

Az aucklandi mentőegységek ugyanis nagyon sokáig nem indultak el a szigetre. Vezetőjük úgy döntött, túl veszélyes lenne helikopterrel vagy hajóval megközelíteni a vulkánt, így egy 50 km-re fekvő bázison várakoztak.

Máshogy döntöttek a környékbeli helikopteres cég pilótái. Ők azonnal útnak indultak, abban bízva, hogy a hivatásos mentőegységeknek segíteni tudnak. De végül csak ők voltak azok, akikre a sérültek számíthattak: közülük tizenkettőt ők mentettek ki.

A Kahu Helicopters egyik pilótája, Mark Law azt mondta, a szárazföldről látta a kitörést, és úgy döntött, a szigetre indul segíteni a túlélőknek. Később két másik pilóta is érkezett egy másik helikopteren. Ők találtak rá Paulra, Stephanie apjára, aki azt kérte, előbb a lányát mentsék ki. Stephanie-n kívül még négy túlélőt szállítottak a szárazföldre azon a helikopteren. Húsz perccel később landoltak, Stephanie-t pedig életveszélyes égési sérülésekkel szállították kórházba. A másik pilóta ott maradt a szigeten, hogy további túlélőket keressen. Még egy további órába telt, mire a mentőegységek végre megérkeztek.

Stephanie-t és apját, Pault egy melbourne-i kórházba szállították. Apja négy hétig küzdött az életéért, de végül belehalt súlyos sérüléseibe. Stephanie-t hetekig mélyaltatásban tartották. Rehabilitációja jelenleg is tart, és még sokáig tartani is fog. Számtalan műtéten esett át, bőrét az érintetlenül maradt területekről ültetik újra és újra át az égett részekre. A nap 23 órájában kell kompressziós ruhákat viselnie, az arcán is. Még legalább egy év, míg a sebei gyógyultnak tekinthetők, és a kezelések egy újabb sorozata kezdődhet el.

A bejegyzés megtekintése az Instagramon

Stephanie Coral Browitt (@stephaniecoral96) által megosztott bejegyzés

A kitörés idején 47 ember volt a szigeten. Közülük 22 meghalt, vagy már a robbanásban, vagy sérüléseik következtében. Két ember holttestét sosem találták meg. 25-en sérültek meg, a többségük nagyon súlyosan. Az áldozatok között voltak amerikaiak, ausztrálok és a két új-zélandi túravezető. Egy német férfi 2020 júliusában halt bele sérüléseibe.

Stephanie úgy érzi, rengetegen hibáztak. Kezdve a hajótársasággal, akik nem tájékoztatták őket az elvárható módon arról, hogy mennyire veszélyes a túra, illetve a kirándulásszervező céggel, akik csak a szigeten mondták el, hogy gyakorlatilag bármikor kitörhet a vulkán. Szerinte hibáztak a mentőegységek is, akik ha előbb elindulnak, talán több ember, köztük az apja és húga is nagyobb eséllyel indul a túlélésért, és a sebesültek is jobb állapotban lennének, ha hamarabb el tudják látni őket.

Az óceánjáró két amerikai utasa, Ivy és Paul Reed, akik mindketten súlyos égési sérüléseket szenvedtek, Stephanie Browittal közösen beperelték az óceánjárót üzemeltető Royal Caribbeant. A cég válasza erre az volt, hogy megpróbálták megakadályozni, hogy a pert Miamiban folytassák le. Tavaly decemberben ausztrál bíróság elé rángatták a túlélőket, azt bizonygatva, hogy a jegyek megvásárlásánál elfogadták, hogy mindenféle jogi vitát csakis Ausztráliában, Új-Dél-Wales-ben folytathatnak le. Idővel aztán az amerikaiak ellen elengedték az ügyet, de továbbra is ragaszkodtak hozzá, hogy Stephanie és családja esetében nem lehet Amerikában a per. Idén június 18-án a bíróság máshogy határozott, és kimondták, attól, hogy a jeggyel elfogadták a feltételeket, még perelhetik a céget Miamiban is.

Nem véletlen, hogy a Royal Caribbean nem akarta, hogy Floridában vigyék bíróságra az ügyet: ott jóval magasabb kártérítési összegre lehet számítani, mint amit Ausztráliában ítélnének meg. Az ügyben továbbra is több nyomozás folyik, köztük a kirándulást szervező cég ellen, és vizsgálják azt is, hibázott-e a mentőcsapatok vezetője, amikor úgy döntött, nem vonulnak azonnal a helyszínre.

Kisebb káosz alakult ki Cannes-ban, ahol most jelentették be, kik a 74. cannes-i filmfesztivál díjazottjai.

Spike Lee, a zsűri elnöke ugyanis véletlenül, egy kisebb félreértés nyomán már az est kezdetén kikotyogta, hogy Julia Ducournau nagy port felvert drámája, a Titane nyeri az Arany Pálmát. A műsorvezető azt kérdezte, melyik az első díj, de arra gondolt, melyik lesz az első díj, amit bejelentenek. Talán a fordítás miatt, de Lee félreértette a kérdést, és arra válaszolt, ki kapja a fődíjat.

A nem várt fordulat kisebb zavart, majd izgalmat keltett. Végül kiderült, nem történt tévedés, Lee tényleg a valódi nyertest jelentette be. Ducournau a második nő a fesztivál történelme során, aki elnyerte az Arany Pálmát.

A fesztivál további díjazottjai:

Nagydíj (két díjazott):
Asghar Farhadi, A Hero
Juho Kuosmanen, Compartment No. 6

Legjobb rendező: Leos Carox, Annette

Legjobb forgatókönyv: Hamaguchi Ryusuke and Takamasa Oe, Drive My Car

Legjobb színésznő: Renate Reinste, The Worst Person in the World

A zsűri díja (két díjazott): Memoria, Apichatpong Weerasethakul, Ahed’s Knee, Nadav Lapid

Legjobb színész: Caleb Landry Jones, Nitram

Tiszteletbeli Arany Pálma: Marco Bellocchio

Arany Kamera: Murina, Antoneta Alamat Kusijanovic

Nagyon jól néz ki, ha kicsit magasabb lenne, ő maga is modellkedhetne. Soha senki nem ért olyan gyorsan olyan magasra a high fashion világában, mint ő: alig 24 évesen lett a Balmain, az egyik legnevesebb francia divatház kreatív igazgatója. Olivier Rousteing az elsők között kezdte okosan, tudatosan használni a közösségi oldalakat, és jóval mások előtt fedezte fel, hogy a divatvilág nagyon kényes elitje nem zárkózhat el az influenszerektől. Még most is csak 34 éves, és már a csúcsok csúcsán van.

Szakmájában minden elismerést megkap, olyan hírességek a legjobb barátai, akiket halandó még csak meg sem közelíthet. Nagyon jómódú, mindenhova sofőr furikázza, az övé Párizs egyik legjobb lakása, szó szerint a lábai előtt hever a világ. Ebből persze nagyon jó doksit lehetett volna forgatni: a Wonder Boy szólhatott volna arról, hogy hogyan lehetséges, hogy egy fekete, meleg, nagyon fiatal férfi bejut a francia elit legfelső köreibe, valóra váltja minden álmát, kibontakoztatja tehetségét, és úgy él, mint amiről a legtöbb ember csak álmodik,

De ez a dokumentumfilm nem erről szól.

Aki Instagramon követi Rousteing-t, joggal képzelheti, hogy egyszerűen szuper az élete. Bármit csinál, sikeres benne, nyilván csodás a ruhatára és az ékszerei, fényűző bulikba jár, ahol a legmenőbb arcokkal pacsizgat. Az Instagram azonban – nahát – nem a valóság. És itt még mindig jöhetne az, hogy ne higgyünk el mindent, amit a közösségi médiában látunk, neki is megvannak a félelmei, néha ő is bizonytalan magában, az ő élete sem tökéletes. De nem is ez a sztori.

Rousteing-t rögtön születése után fogadta örökbe egy bordeaux-i házaspár. Nagyon jó családban nőtt fel, minden szempontból jó családban: a szülei, nagyszülei is sajátjuként szerették, a család mindenben támogatta. Kapcsolatuk most is rendkívül szoros és szeretetteli. De mint szinte az összes örökbefogadott ember, Rousteing is tudni szeretné, ki ő valójában és honnan jön. És persze azt is, hogy a valódi szülei miért mondtak le róla. Hátrányból indul, mert nem nyílt örökbefogadással került szüleihez, anyja pedig azt kérte, engedélye nélkül később se fedjék fel fia előtt személyazonosságát.

Rousteing tehát még azt sem tudja, honnan származik. Feltételezi, hogy egyik szülője fehér, a másik fekete lehetett, de ezt is csak gyanítja.

A film tulajdonképpen azt a folyamatot követi végig, ahogy megpróbálja megtudni, ki ő. Ehhez persze végig kell járnia ugyanazt azt az utat, mint bárki másnak: hivatalok, ügyintézők, telefonok. Vadidegenekkel kell beszélnie a legszemélyesebb dolgairól, és amikor először tud meg valamit születése körülményeiről, egy ismeretlen idős hölgy előtt kell kizokognia magát.

A Wonder Boy nem Rousteing ötlete volt, a véletlen sodorta össze a rendezővel, Anissa Bonnefont-nal, ugyanis az ő anyja párizsi lakását vásárolta meg. Sokat beszélgettek az ügylet során, és Bonnefont volt az, aki végül meggyőzte, hogy készítsék el a dokumentumfilmet. Ráadásul azt is elérte, hogy nála maradjon a végső vágás joga, ami egy olyan hiú és fegyelmezett ember számára, mint Rousteing, roppant ijesztő lehetett. Bár a premier 2019-ben volt, az alkotásra csak most irányult nemzetközi figyelem, miután kikerült Netflixre.

A film legerősebb pillanatai azok, amikor Rousteing egyedül van. És ilyen pillanatból sokkal több van, mint az ember gondolná.

Bár folyamatosan emberek között mozog, a vászonról üvölt a magányossága. Képtelen kikapcsolni, folyamatosan dolgozik, szombatonként is, és saját bevallása szerint sincs egyetlen olyan pillanat sem, amikor teljesen el tudná engedni magát. Ez a feszült figyelem, az állandó önkontroll idővel persze felemészti az embert. Tudja ő is, hogy nincs ez így jól, és rájön, hogy ahhoz, hogy végre szeretni tudja önmagát, egyszerűen muszáj megtudnia, hogy ki ő valójában.

„Egyáltalán miért vagyok itt, ha a szüleim nem is akartak engem?”

– pörög a fejében folyamatosan a kérdés.

És persze mi értelme egy nagyon sikeres divatbemutatónak, ha utána otthon, egyedül vacsorázik az óriási étkezőasztalnál.

Rousteing nem kap választ a legfontosabb kérdéseire, de sok mindent megtud származásáról, fogantatása és születése körülményeiről, és ezeket is épp elég megemésztenie. Azt megtudja, hogy az anyja életben van, Franciaországban lakik, de a rendszer csak annyit enged, hogy levelet írjon neki, amit a hivatal továbbít neki. Rousteing bevallottan abban reménykedik, hogy az édesanyja megnézi a filmet, és talán akkor majd úgy érzi, ő is meg akar ismerkedni vele. Ez a pillanat eddig nem jött el.

Európai uniós képviselők egy csoportja négy hónapon át vizsgálta a Frontex, azaz az Európai Unió határvédelmi ügynökségének tevékenységét, és arra jutottak,

nem végezték rendesen a dolgukat.

A jelentés egyik szerzője, a holland EP-képviselő Tineke Strik a Guardiannek azt mondta, az ügynökség „nem teljesítette emberi jogi kötelezettségeit, nem foglalkozott a jogsértésekkel, és nem is akadályozta, hogy azok a jövőben is megtörténjenek”. A jelentést csütörtökön teszik közzé, de tartalmáról a Guardian is a Politico is már azt megelőzően értesült.

Strik szerint az ügynökség vezetőjének, Fabrice Leggerinek le kéne mondania, vagy el kéne őt bocsátani. Ugyanakkor ez csak az ő véleménye, a Frontexet vizsgáló, nyolcfős csoport, melyben van jobboldali nacionalista ugyanúgy, mint radikális baloldali, egyelőre nem tett hasonló kijelentést.

A Frontex jelentősége a 2015-ös menekültválság idején nőtt meg, amikor kis ügynökségből az Európai Unió határvédelmi tevékenységének legfontosabb szervezete lett. Miután több mint egymillió ember kért menedéket Európában, az európai vezetők minden eddiginél több pénzt és munkaerőt bocsátottak az ügynökség rendelkezésére. A varsói székhelyű szervezet költségvetése 2006-os alapítása óta 19-szeresére nőtt.

A jelentés szerint négyhónapos tényfeltáró munkájuk során a képviselők arra jutottak, hogy bár nem találtak egyértelmű bizonyítékot arra, hogy a Frontex közvetlenül részt vett volna a menedékkérők visszafordításában,

az ügynökségnek tudomása volt az európai uniós tagállamokban zajló jogsértésekről, mégse tettek ellenük semmit.

A Frontex feje fölött már tavaly viharfelhők gyülekeztek: több lap is arról írt, hogy részt vesznek a menedékkérők visszafordításában, illetve hogy nem a megfelelő személyeket alkalmazzák. Arról is érkeztek hírek, hogy a szervezeten belül is visszaélések történtek, és nem megfelelően gazdálkodtak a rájuk bízott forrásokkal. Idén az EU csalás elleni hivatala, az OLAF is vizsgálatot indított az ügynökség ellen, zaklatás, hivatali visszaélés és amiatt, hogy nem megfelelően bántak a menedékkérőkkel. Fabrice Leggeri, a Frontex vezetője minden vádat tagad.

Az EP februárban állította fel az ügynökséggel kapcsolatos vádak kivizsgálására létrehozott csoportot, elnökévé a jobbközép Roberta Metsolát választották, magát a jelentést a holland, zöldpárti Strik írta.

A Frontexszel szembeni legfőbb kritika, hogy hiába jelezte több nagy nemzeti és nemzetközi emberi jogi szervezet, hogy sorozatos jogsértések történnek azokban a tagállamokban, melyekkel a Frontex közös műveletet hajt végre, az ügynökség ezeket a jelentéseket legtöbbször figyelmen kívül hagyta.

Tavaly bűnrészességgel vádolták a szervezetet, miután megjelent egy videó, melyen az látszik, hogy a Frontex hajója szándékosan akadályozza a görög vizeken érkező hajókat. A felvétel a a Bellingcat, a Lighthouse Reports, a Der Spiegel, az ARD és a japán TV Asahi közös nyomozása eredményeként született. Ők hat olyan esetet derítettek fel, melyben a Frontex közvetlenül vett részt a menedékkérők visszaszorításában.

Bár a vizsgálócsoport nem talált eléggé meggyőző bizonyítékokat arra, hogy a Frontex valóban közvetlen szereplője lett volna az ilyen akcióknak, de azt gondolják, az ilyen esetekről szóló jelentéseket nem vették elég komolyan, és nem tettek lépéseket a jogsértések megakadályozására.

Strik szerint az bizonyos, hogy a Frontex legalábbis tisztában van azzal, hogy mi folyik az Égei-tengeren. Szerinte az ügynökség vizsgálatai nagyon felszínesek voltak: az ilyen esetekre választ kértek a görög hatóságoktól, aztán amikor azok visszautasították a vádakat, egyszerűen annyiban hagyták az egészet, és lezárták az ügyet.

A jelentés elsősorban Leggeri felelősségét boncolgatja, aki 2015 óta irányítja az ügynökséget. Felróják neki, hogy nem működik együtt az EU-val úgy, ahogy az elvárható lenne, és inkább saját hatalmi pozícióját erősíti a szervezeten belül. Az európai parlamenti képviselők azt is említik, hogy Leggeri 63 főt foglalkoztat irodájában, míg például Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke csak 30 embert alkalmaz. Ráadásul bár az uniós jog előírja, hogy negyven főt vegyenek fel azok, akik az emberi jogok betartását ellenőrzik, eddig csupán húszat alkalmaztak, akik közül 15 valójában csak asszisztens. Három másik igazgatónak is kéne lennie a vezetésben, akik az ő tevékenységét ellenőrzik, de Leggeri az ő kinevezésüket is akadályozza.

Strik szerint az egyik probléma az, hogy a Frontexre inkább biztonsági, mint jogvédelmi ügynökségként tekintenek. Szerinte a tagállamok úgy vélik, nekik köszönhetően megnyugtathatják az állampolgáraikat, hogy a határaik védve vannak. Úgy véli, az ügynökségen belül és kívül is az az uralkodó álláspont, hogy a határvédelem és az emberi jogok biztosítása ellentétes egymással.

A Frontexet régóta kritizálják azért, mert semmit sem tesz a menedékkérők jogainak védelmében. Tavaly februárban Apostolis Fotiadis írt tényfeltáró cikket arról, hogy 2016-ban hogy bántak a magyar határőrök az érkezőkkel. Oknyomozó munkája során arra jutott, a menekültválság csúcsán több jel is utalt arra, hogy a magyar hatóságok bizonyos esetekben erőszakosan bántak a határhoz érkezőkkel, de hiába szóltak a jelentések ütésekről, rúgásokról és kutyaharapások nyomairól, a Frontex nem függesztette fel a magyar határőrök támogatását.

A Frontex szigorúbb ellenőrzését már évek óta követeli több képviselő, már csak azért is, mert a költségvetése kezd elszabadulni. Az ügynökség az első évében 70 fős személyzettel működött nagyjából 6 millió euróból, 2018-ban viszont már 700 embert foglalkoztattak, költségvetésük pedig 320 millió euróra nőtt. A jelenlegi tervek szerint a következő években évi 900 millió euróból gazdálkodhatnak majd, határőreik számát pedig 10 ezer főre növelik.

Nem csökkent, sőt, tíz százalékkal nőtt azoknak a cégeknek a száma, melyek vállalják, hogy támogatják a nyitottságot, a diverzitást, az LMBT+-személyek, a megváltozott munkaképességűek, illetve a nők és férfiak munkahelyi egyenlőségét.

Miklós Melinda, a Nyitottak Vagyunk ügyvezetője lapunk megkeresésére elmondta,

az elmúlt két évben nagyjából százan csatlakoztak közösségükhöz, azaz tíz százalékkal növekedett a támogatók száma.

Ráadásul mind maguk keresték meg a szervezetet azzal, hogy a közösség tagjai szeretnének lenni.

A Nyitottak vagyunk mozgalom kiáll minden olyan kisebbségért, amelynek a jogai rendszeresen sérülnek. Eredetileg a Prezi, az espell és a Google alapította, azóta jelentős nonprofit szervezetté nőtte ki magát, részt vesz fontos kutatásokban, munkáját önkéntesek segítik.

A parlament június 15-én fogadta el a törvényt, amely a kormány szerint a gyerekek jogait védi, de a valóságban összemossa a pedofíliát a homoszexualitással és a nemváltással. A törvénynek óriási volt a nemzetközi visszhangja, az Európai Parlament arra jutott, hogy az EU-nak minden lehetséges módon fel kell lépnie a Fidesz homofób törvénye ellen.

A törvényt követő kormányzati kampány, a tudatosan gerjesztett LMBT+-ellenes hangulat sem ijesztette el a mozgalomtól azokat a cégeket, amelyek fontosnak tartják, hogy a munkavállalóik biztonságos, támogató környezetben dolgozhassanak.

A Nyitottak vagyunk közösségének tagjai között számos nagy- és kisvállalat van, köztük olyan globális cégek is, melyek a világ minden pontján azt az álláspontot képviselik, hogy fontos a munkahelyi diverzitás, és hogy senkit ne különböztessenek meg szexuális orientációja, etnikai hovatartozása vagy politikai nézetei miatt.

A homofób törvény elfogadása óta senki sem lépett ki a közösségből, és vannak újabb jelentkezők. Az újonnan csatlakozók között találunk nagyvállalatokat és magyar kkv-kat is. A nemzetközi cégek azt is fontosnak tartják, hogy a Magyarországra érkező külföldi munkavállalók felé közvetítsék az üzenetet: nem érheti hátrány őket.

A törvény elfogadása előtt a Nyitottak vagyunk az Open for Business nevű szervezettel közösen közleményt adott ki, arra figyelmeztetve, hogy az LMBTQ-ellenes megnyilvánulások ellentétesek a magyarországi vállalkozások érdekeivel.

Fel is ajánlották, hogy javaslataikkal segítik a törvény újragondolását. Akkor azt írták: a törvény „megszavazása növelné az LMBT+-emberek megkülönböztetését, és várhatóan jelentősebb mértékű zaklatásnak tenné ki őket, életkoruktól függetlenül”. Említik azt is, hogy a hazai vállalkozások 63 százaléka elkötelezett a nyitott, befogadó munkaerő mellett.

Magyarországon működő cégek vezetői beszéltek arról, hogy sokszor azért nehéz megtartani a dolgozókat, mert bár cégen belül, de más országokba igazolnak át az emberek, olyanokba, ahol elfogadóbb, biztonságosabb a közeg

– erről az Open for Business tanulmányában is írnak, melyben az LMBT+-emberek elfogadása mellett szóló gazdasági érveket vizsgálják Ukrajnában, Romániában, Lengyelországban és Magyarországon. Nem véletlenül: a Háttér Társaság nem is olyan régen készített kutatása szerint hazánkban az LMBT+-személyek közel egyharmada titkolja identitását, és szintén egyharmaduk élt át korábban munkahelyén zaklatást szexuális orientációja miatt.

„Fontos az, hogy egyre több munkáltató érti, tennie kell az elfogadó környezetért. Vannak, akik már előrébb járnak, vannak, akik még tanulják, keresik a megfelelő eszközöket, de a szándék folyamatosan és egyre több helyen megvan. És nem tenni érte már egyre kevésbé opció” - mondta Miklós Melinda, a Nyitottak vagyunk ügyvezetője a 444-nek.

Kérdés persze, hogy a törvény hatása mennyire lesz érezhető a hétköznapokban. Még tavaly, bőven a törvény elfogadása előtt a Pest Megyei Kormányhivatal 500 ezer forintra büntette a Coca-Colát, mert #loveislove elnevezésű kampányukban – a hivatal indoklása szerint – úgy ábrázolták a szerelmet, hogy az a gyermek- és fiatalkorúak fizikai, szellemi, érzelmi és erkölcsi fejlődését károsíthatja. Ez a valóságban annyit jelentett, hogy egyik plakátjukon két nő szerelmesen nézett egymásra, egy másikon pedig két férfi egymást ölelte. A kampányról a cég úgy nyilatkozott, hisznek abban, hogy mind a hetero-, mind a homoszexuálisoknak joga van azt a személyt és úgy szeretni, ahogy nekik a legjobb. Bár a döntés miatt a Háttér Társaság az Egyenlő Bánásmód Hatósághoz fordult, panaszukat elutasították.

Címlapfotó: Nyitottak vagyunk/Facebook