akiraly

Fajlagos költségeit nézve Magyarország legdrágább vasúti beruházásába vághat bele Mészáros Lőrinc egyik cége, a V-Híd Építő Zrt. a Strabag Rail Kft.-vel közösen, írja az Átlátszó. A Békéscsaba és Lőkösháza közti csaknem harminc kilométer hosszú szakaszt nettó 127 milliárd forintból újíthatják meg.

Ennyi pénzből három állomást korszerűsítenek, illetve második vágányt is kiépítenek, és korszerűsítik a teljes villamosfelsővezeték-hálózatot is.

Az Átlátszó cikke szerint a kormány 2017-ben még csak nettó 79,4 milliárd forintot szánt a beruházásra.

A napokban lezárult közbeszerzés adatai alapján tehát egy kilométer felújítása 4,37 milliárd forintba kerül majd, megdöntve ezzel a fajlagosan legdrágább vasúti beruházás eddigi rekordját, amit, hogyhogy nem, szintén Mészáros Lőrinc V-Híd Zrt.-je tartott a debreceni BMW gyárhoz kilométerenként 3,6 milliárdos áron épített vasúttal.

Egy hónapig nem látták nyomát Kim Dzsongunnak, ám amikor végre újra felbukkant, nemhogy eloszlatta volna, még táplálta is az egészségi állapotával kapcsolatos spekulációkat. A dél-koreai Yonhap hírügynökség beszámolója szerint a kerekded diktátor a legfrissebb felvételeken csoffadtabbnak tűnik, látványos a súlyvesztése. Az észak-koreai híreket elemző NK News is kielemezte a koreai állampárt politbürójának múlt heti ülésén készült felvételeket, és arra jutott, hogy Kim "jelentős mennyiségű súlyt vesztett". Az oldalon összehasonlító videót is közzétettek, a felvételek alapján Kim valóban nagyon lefogyott.

A felvételek alapján arra jutottak, hogy a 37 évesnek vélt diktátornak még a jelentések szerint 12 ezer dollár értékű, kedvenc karórája szíját is szorosabbra kellett húznia bal csuklóján, ami jóval vékonyabbnak látszik, mint az egy éve készült felvételeken.

Kim nem csupán elhízott, de nagyon erős dohányos is. A megfigyelők szerint súlya és életmódja miatt több betegségben is szenved.

Kimről, akinek az életkorát se tudni biztosan, elég kevés megbízható információ áll rendelkezésre. A Guardian beszámolója szerint a dél-koreai hírszerzés tavalyi beszámolójában 140 kilóra becsülte a testsúlyát, és úgy vélte, hogy Kim 2011-es hatalomra kerülése óta évente 6-7 kilót hízott.

Abban nincs feltétlenül egyetértés a megfigyelők között, hogy mostani vélt súlyvesztése egészségügyi okokra vezethető-e vissza, vagy csupán PR-fogás. Akik az utóbbit vallják, azok szerint Kimet az késztethette fogyásra, hogy javítsa megítélését a koronavírus-járvány következményeként kialakult élelmiszerhiánytól szenvedő országban. (Via The Guardian)

Donáth Anna, a Momentum EP-képviselője szerint az Európai Bizottság kötelezettségszegési eljárást indít Magyarország ellen a Klubrádió ügyében. Mint Facebook-oldalán írja, ő maga 2020 szeptemberében, 2021 februárjában és márciusában is levélben jelezte az Európai Bizottságnak, hogy "a kizárólag fideszesekkel feltöltött Médiatanács a sajtószabadság megvédése helyett a kormány érdekeinek kiszolgálásán és a médiaszabadság korlátozásán fáradozik".

A Klubrádióval példálózott, aminek a pályázatát elutasították, "ezzel a gyakorlatban elhallgattatták az egyik utolsó, független, magyar médiumot".

Donáth tájékoztatása szerint jelzései hatására az Európai Bizottság kötelezettségszegési eljárást indított, mert érvelésük szerint "a Klubrádió elhallgattatása aránytalan és átláthatatlan volt".

A Klubrádió frekvenciapályázatát márciusban utasította el a Médiahatóság. A rádió keresetet nyújtott be a döntés ellen, ám első fokon a bíróság fenntartotta a hatóság határozatát.

*Pontosítás: Cikkünk megjelenése után Hargitai Miklós, a Magyar Újságírók Országos Szövetségének előző elnöke levélben jelezte, hogy az Európai Bizottsághoz Donáth szervezetükkel közösen nyújtotta be a panaszát.

Másfél évvel a koronavírus-világjárvány kezdete után a világ agykutatói és neurológusai végre komolyan is elkezdhették feltérképezni, hogy milyen hatással van a vírus az emberi idegrendszerre és központi szervére, az agyra. Az, hogy a vírus valamit az emberi aggyal is művelhet, már a járvány elején felvetődött. A betegségről még alig tudtunk bármit, de már világos volt, hogy az egyik legsajátosabb tünete a szaglás ideiglenes elvesztése, ami egyértelműen valamilyen neurológiai jelenségre utalt.

A jelenség vizsgálatát azonban számos tényező nehezítette. Eleve, az esetleírások javarészt anekdotikusak voltak. "Százával érkeztek beadványok" egyedi esetek leírásával, mesélte a Washington Postnak S. Andrew Josephson, az amerikai orvosi kamara neurológiai szakfolyóirata, a JAMA Neurology főszerkesztője. Csak hát akkor még lehetetlen volt azt is eldönteni, hogy a felsorolt tüneteknek - hallászavarok, szédülés, zsibbadás, látástorzulás, szaglásvesztés, az idővel agyködként leírt szellemi tompaság - egyáltalán bármi közük van-e a covidbetegséghez.

A jelenség vizsgálatát megnehezítette, hogy elenyészően csekély számban vannak olyan betegek, akikről a covid előtti időből rendelkezésre állnak összevetésre alkalmas adatok. Hogyan vizsgálható, hogy valakinek tompult a szellemi teljesítőképessége, ha saját elmondásán kívül semmit se tudunk a betegség előtti kognitív képességeiről?

A szervi okok vizsgálatát pedig a járványtól való félelem nehezítette. Eleve, agymintát csak már elhunyt, vagyis a legsúlyosabban megbetegedettektől vehettek, de ehhez szét kellett volna fűrészelni a koponyájukat. A koponya szétfűrészelése közben viszont finom, szálló por keletkezik, aminek a belégzése kimondottan ellenjavallt egy amúgy légi úton terjedő vírus okozta járvány közepén. A világ járványügyi hatóságai - így a magyar NNK és az amerikai CDC is - elővigyázatosságból inkább ellenjavallta a koronavírusos áldozatok boncolását.

2020 márciusában végül a New York-i Columbia Egyetem neuropatológusai mégis arra jutottak, hogy a szó szoros értelmében belevágnak. Egy izolációs szobában felnyitották egy covidáldozat koponyáját, majd a következő hónapokban még több tucatnyi áldozat agyából vettek mintát. A világ más tájain is akadtak követőik, német kutatók a hatósági ajánlás ellenére hasonló vizsgálódásba kezdtek.

Az áldozatok agyát két okból is vizsgálni kezdték. Egyrészt agykárosodás nyomait kutatták, másrészt magáét a vírusét. A Post cikkében összefoglalták, hogy majd másfél évvel a járvány kezdete után mit sikerült eddig kideríteni arról, hogyan hat a vírus a központi idegrendszerre, milyen károkat okoz, és hogy egyáltalán fertőzi-e az agyat.

Vírusvadászat

A neuropatológusokat, agykutatókat leginkább izgató kérdés az volt, hogy a koronavírus képes-e megtelepedni az agyban. Ez kulcskérdés, mert az agyunk különleges szerv, gátrendszer választja el szervezetünk többi részétől, így ha egy vírus oda bekerül, és szaporodni is tud, egyfajta rezervoárként szolgálhat a fertőzésnek, mert nagyon nehéz onnan kiirtani. Másrészt az agyunkban keletkező gyulladásokra adott immunválasz önmagában is életveszélyes lehet. A gyulladt szövet megdagad, ám a koponya nagyon is behatárolt terében nincs hova dagadniuk a szöveteknek. Ezért is különösen veszélyes betegség az agyvelőgyulladás, amit leggyakrabban vírusfertőzések okoz. Az ilyen gyulladások ráadásul újabb, akár hetekkel, hónapokkal késleltetett immunválaszt is kiprovokálhatnak, így végső soron a beteg állapota nem is a vírusfertőzés, hanem az immunreakció miatt indul romlásnak.

A gondolat, hogy a koronavírus az agyat is megfertőzheti, részben a fertőzés mechanizmusából is fakadt. A koronavírus tüskefehérjéje kulcsként illeszkedik a légutak sejtjeiben nagy számban előforduló ACE2 receptorokhoz, így a fertőzés leggyakoribb útja az orr nyálkahártyáján át vezetett. Ezt a nyálkahártyát a szaglószervünknél csak egy vékony, lyukacsos csont választja el az agyunktól - a lyukacsokon át futnak az ingereket az agy felé közvetítő idegek. Mivel a koronavírus jellemzően ezen a területen telepedett meg a legnagyobb sűrűségben, adta magát a következtetés, hogy itt, az idegeken és a lyukacsos csonton át juthat be a vírus magába az agyba.

A hipotézist csak erősítette, hogy laboratóriumi körülmények között, a Petri-csészében a koronavírus hatékonyan volt képes megfertőzni az agysejteket. De a gyakorlatban nem mindig úgy alakulnak a dolgok, mint a Petri-csészében, a Columbia Egyetem kutatócsapatának egyik tagját, James E. Goldmant nem is igazán győzték meg a laborkísérletek. Megérzése igaznak bizonyult, egy valódi covidáldozat agyából vett mintában nem találták nyomát a koronavírusnak. Ahogy aztán a további vizsgálatok során sem.

A valós minták vizsgálata alapján most úgy tűnik, hogy bár a szaglószerv nyálkahártyáján nagyon sok vírus képes megtelepedni, és ezek egy része magukat a szaglóidegeket is megfertőzi, az agy felé haladva a vírusterhelés folyamatosan csökken. Ha pedig a vírus be is jut az agyba, ott nem képes megtelepedni és szaporodni.

Az, hogy a vírus nem telepszik meg az agyban, egyáltalán nem jelenti azt, hogy nem károsíthatja azt. A Columbia kutatói a vírus nyomát ugyan nem találták, de két igen súlyos problémát igen. A felboncolt covidáldozatok agyában egyrészt agyi infarktusokra utaló sérüléseket találtak a szürkeállományban, ami arra utal, hogy a betegek agyában apró vérrögök keletkeztek, megbénítva ezzel egyes agyterületek vérellátását, az agyállomány halálát okozva. Ezek némelyike csak mikroszkóppal látható sérüléseket okozott.

A másik komoly problémát a kisagyban, agytörzsben, egyéb agyállományokban figyelték meg, amikben felhalmozódtak a microgliasejtek. Ezek a sejtek normál esetben az agyban és a gerincvelőben inaktívak, ám a központi idegrendszer gyulladásos megbetegedése esetén falósejtekké alakulnak át, felfalják a sérült vagy halott neuronokat. A jelenség az agyvelőgyulladáskor jól megfigyelhető. A covidbetegeknél kevésbé súlyos gyulladásra utalt a jelenlétük, de igazán az volt a furcsa, hogy a microgliasejtek által megtámadott neuronokban nem volt nyoma a koronavírusnak. Hogy ez esetben miért támadják meg a microgliasejtek a neuronokat, azt egyelőre nem sikerült kideríteni, a tudósok autoimmun választ gyanítanak a jelenség mögött.

Korlátozott tudás

A covid agyra, idegrendszerre gyakorolt hatása vizsgálatának, illetve annak, hogy abból mire következtethetünk, vannak még objektív akadályai. Konkrét, bár mint láttuk, így is hiányos ismereteink egyelőre csak arról vannak, hogy a koronavírus hogyan hatott a legsúlyosabban megbetegedettekre, akik életüket vesztették a betegségben. Ezért most a kutatók olyan utóvizsgálatokra készülnek, melyek során a covidból felépült, ám azóta más okból életüket vesztők agyát vizsgálnák. Így talán kideríthető lesz, hogy az enyhe, vagy legalább enyhébb lefolyású covidbetegség okozott-e hasonló sérüléseket a betegek agyában.

Ezek a vizsgálatok azonban még évekig elhúzódhatnak, mire egyáltalán elegendő mennyiségű adatot lehet majd elemezni. Ez aligha nyugtatja meg azokat, akik akár hosszú hónapokkal a betegségből való felépülésük után is agyi és neurológiai tünetekre panaszkodnak. Őket pillanatnyilag az nyugtathatja, hogy az orvoslás ezen ágának képviselői immár abban nem kételkednek, hogy tüneteik valósak és összefügghetnek a covidbetegséggel. A már idézett S. Andrew Josephson, a neurológiai szakfolyóirat főszerkesztője szerint "immár meggyőződésünk, hogy van ott valami neurológiai probléma, úgy akut, mint nem akut formában." Ő maga az alapesetben csak ártalmatlan, de kellemetlen bőrsebeket okozó herpeszvírust, a herpes simplexet használta analógiaként, ami ritka esetben képes agyvelőgyulladást okozni, ami végső soron autoimmunválaszt ingerelve károsítja igazán az agyat és a központi idegrendszert. (Via The Washongton Post)

Mint hétfői adat-összefoglalónkban már jeleztük, hogy egy járványhullám lecsengése általában igen hosszan elnyúlik - ezt Magyarországon eddig nem állt módunkban megtapasztalni, mert az első hullám javarészt elkerülte az országot, a második pedig el se ült, mire jött a harmadik. A mai adatok is ezt igazolják, a pillanatnyilag legérdekesebb statisztikák, a még mindig kórházi kezelésre, gépi lélegeztetésre szorulók száma szinte változatlan, minimálisan csökkent csak. Az Operatív Törzs legfrissebb adatai szerint jelenleg 591-en szorulnak kórházi ellátásra, közülük 63-an gépi lélegeztetésre.

Hétfőn 17 újabb halálos áldozatot követelt a járvány, ezzel a járvány három hullámában már összesen 29883-an vesztették életüket a hivatalos statisztikák szerint.

Némileg nőtt az új fertőzöttek száma, ami annyiban nem meglepő, hogy a hétvégén rendre alacsonyabb számokat szoktak jelenteni. Annyiban viszont mégis meglepő, hogy most kevesebb teszttel mutattak ki több, összesen 117 fertőzöttet, mint vasárnap. Vagyis nőtt a pozitív tesztek aránya, de az 1,99 százalékos érték még mindig alatta van az öt százalékos küszöbnek, ami a WHO szerint arra utal, hogy kontroll alatt van a járvány terjedése.

A hétvégéhez képest az oltási program is új lendületet vett, ám az, hogy hétfőn 16899-en kapták meg a védőoltás első dózisát, tényleg csak a hétvégi adatokhoz képest mutat jól.

A mindkét dózissal beoltottak száma viszont mára meghaladta a négymillió főt. Ez idáig összesen 5,28 millióan kapták meg a védőoltásukat - köztük negyedmillióan még az oltási kampány elején, regisztráció nélkül. A regisztráltak száma a legfrissebb tájékoztatás szerint 5,294 millió, vagyis még mindig csaknem háromszázezer regisztrált nem kapta meg az első dózisát sem.

Komoly nehézségek elé állítja a CIA-t az Afganisztánban állomásozó amerikai haderő gyors ütemű kivonása, írja a New York Times. Joe Biden elnök korábbi bejelentése szerint a csapatok idén szeptember 11-ig, az afganisztáni háború indokát jelentő 2001-es terrortámadások huszadik évfordulójáig hagynák el az országot, ám a hadsereg még ennél is gyorsabb kivonulást tervez, és már a nyár közepére otthagyná az országot.

Hogy miért okoz ez komoly nehézségeket a CIA-nak? Az amerikai hírszerzés a vietnami háború óta a legnagyobb külföldi műveletét hajtotta végre az elmúlt húsz évben Afganisztánban, ahol a háború csúcsán több száz aktív ügynökük és elemzőjük szolgált, és ahol az elmúlt két évtizedben a CIA gyakorlatilag félkatonai szervezetté vált: rendszeresen hajtanak végre kommandós rajtaütéseket, dróntámadásokat, képeznek ki afgán kommandós alakulatokat, és tartanak fenn bázisokat az afgán-pakisztáni határ térségében a tálibok, az al-Kaida maradéka és az ISIS Afganisztánban felbukkant sejtjei elleni harcuk támogatására.

Ezek a bázisok az amerikai haderő kivonulása után tarthatatlanná válnak, ugyanígy elképzelhetetlen, hogy nagy számban állomásozzanak az országban ügynökeik és elemzőik. William J. Burns, a CIA igazgatója áprilisi szenátusi meghallgatásán nem is kertelt. "Amikor az amerikai hadsereg kivonul, kormányunk hírszerző és cselekvési képességei jelentősen csökkenni fognak" - mondta.

Hiába hagyná hátra a CIA az informátorai hálózatát, helyi elemzőkapacitás hiányában az így érkező értesülések megbízhatósága csökkenne, ahogy cselekvési képességük is. Az előbbi problémát az egykor Afganisztánban szolgált nyugalmazott CIA-tiszt, Mick P. Mulroy találóan úgy jellemezte, hogy "lényegében mindegy, hogy tudunk-e bombázni, ha nem tudjuk, hogy mit". Az utóbbi, az országon belüli bázisok hiánya ettől függetlenül is csökkenti a CIA cselekvési képességét. Még ha megbízhatónak is bizonyulna egy értesülés, a jelen állás szerint a CIA a Perzsa-(Arab-)öböl térségéből tudná csak indítani a drónjait, melyek onnan úgy kilenc óra repülés után érhetnek célba.

Az USA-nak persze lehetnének közelebbi bázisai is, például Pakisztánban vagy az Afganisztánnal szomszédos egykori szovjet tagköztársaságokban, melyek mindegyikében voltak is támaszpontjaik az afganisztáni háború egyes szakaszaiban. De talán annál, hogy most milyen kétségbeesetten próbálnak egyeztetni Kirgizisztánnal, Türkmenisztánnal és Pakisztánnal, semmi sem példázza jobban azt, hogy mennyire nem volt kidolgozott exit-stratégiája az amerikaiaknak az elmúlt két évtizedben kétezer milliárd dollárba kerülő, nagyjából 2400 amerikai katona életét követelő háborúra.

A támaszpontok létesítése a környező országokban egyáltalán nem triviális kihívás. Vlagyimir Putyin orosz elnök biztos nem nézné tétlenül, ha az egykori szovjet érdekszféra Oroszországban közel-külföldnek nevezett államaiban amerikai támaszpontok létesülnének, ellenállása a legjobb esetben is csigalassúvá teheti az erről szóló egyeztetéseket. Pakisztán pedig 2011-ben, miután évekig hallgatólagosan tűrte az amerikai jelenlétet, pár nagy sajtóvisszhangot kiváltó amerikai akció - többek között az Oszama bin Laden kivégzésére az engedélyük és tudtuk nélkül indított kommandós rajtaütés, illetve néhány tucat pakisztáni katona véletlen lebombázása - után meg is tiltotta az amerikaiaknak a drónbevetések indítását területéről.

Pakisztánnal amúgy is nehézkes szövetségesként számolni, mivel az ország vezetése és nagy hatalmú katonai hírszerzése, az ISI a tálibok legerősebb szövetségese. Pakisztán stratégiáját az Indiától való félelem alakítja, így ők a tálibokban inkább látnak szövetségest más, Indiával szövetséges afgán frakciók megfékezésében. Titkosszolgálatuk kiképzést ad a tálib harcosoknak, a mozgalom vezetői pedig az ország nyugati határvidékén kaptak menedéket, ahol Pakisztán fennhatósága inkább csak névleges.

A Times szerint vannak amerikai kormányhivatalnokok, akik szerint Pakisztán hozzájárulhat az amerikai támaszpont létesítéséhez, amennyiben beleszólást kaphat abba, hogy az amerikaiak milyen célpontokat támadjanak. Ez már önmagában is problémás ötletnek tűnik, a fentiek alapján ugyanis Pakisztán aligha járulna hozzá az afganisztáni szövetségesei elleni támadásokhoz. Márpedig az elképzelhetetlen, hogy az amerikaiak feladják a tálibok elleni műveleteiket: még az se biztos, hogy az afgán kormányerők csupán amerikai légi támogatással tartani tudnák magukat a tálibok ellen, anélkül bizonyosan nem.

Arról nem is beszélve, hogy Pakisztán nyilvánosan határozottan ellenzi az amerikai bázisok telepítését. "Felejtsék el a múltat, innen üzenem a pakisztániaknak, hogy Imran Khan miniszterelnök, amíg csak hatalmon lesz, nem fog amerikai bázist engedélyezni" - jelentette ki májusban Shah Mehmood Qureshi, az ország külügyminisztere. A Timesnak nyilatkozó amerikai kormányzati források egy része el is ismerte, hogy a Pakisztánnal folytatott tárgyalások zátonyra futottak.

Pedig olyan sok idejük már nincs a helyzet megoldására. Bár a katonai hírszerzés és a CIA között az elmúlt években gyakran volt nézeteltérés az afgán helyzet elemzésében - a katonai rendre rózsásabb képet festett, a CIA elemzői már évek óta tarthatatlanként jellemzik az afganisztáni helyzetet -, az elmúlt hónapokban már ugyanarra jutottak: az afgán kormánynak nehéz lesz megtartania hatalmát, mivel az elmúlt évek tálib hadműveletei, a nagy veszteségek és a folyamatos vereségek megtörték a kormányerőket, amiknek a morálját az amerikai és szövetséges haderő kivonása, ha lehet, még tovább rombolta. A CIA értékelése szerint a kormányerők az amerikaiak támogatása nélkül tovább gyengülnek majd, és akár össze is omolhatnak. És bár az amerikai hadvezetés dolgozik a távoli támogatás lehetőségein, a Times szerint ez idáig nem tettek le életképesnek látszó tervet, amiről el is hinnék, hogy működőképes lehet.

Lassú és hosszú lesz a lecsengése még a járványnak, hiába ért véget számításaink szerint a harmadik hullám. Hogy mást ne mondjak, vasárnap reggelhez képest mindössze hárommal csökkent a kórházban ápoltak száma, lélegeztetőgépről is csak egy beteg került le.

Az mindenesetre nagyon biztató, hogy vasárnap mindössze 81 új fertőzöttet azonosítottak, ez még a hétvégi, általában visszafogott tesztelés mellett is nagyon kedvező adat, különös tekintettel arra, hogy a pozitív tesztek aránya így is 1,22 százalék volt csupán. Ilyen kevés új fertőzöttet utoljára tavaly augusztus 26-án, a második hullám kirobbanása előtt jelentettek.

Kevésbé biztató viszont az oltási kampány alakulása. Vasárnap elképesztően kevesen, mindössze 1363-an kapták meg a védőoltás első dózisát.

Így hiába közelíti a kétszer oltottak száma a négymilliót, lényegében nem változott a teljes népesség immunitásának mértéke. Ez, egy korábbinál fertőzőbb variáns, az Indiában azonosított delta terjedése előtt kedvezőtlen jel, mivel az még simán végigfuthat az immunizálatlan népességen, melynek aránya a 16 éven felüliek körében legalább 35 százalék.

Az elmúlt egy évben olyan mennyiségben töltöttek fel tanulmányokat kutatók a hagyományos ellenőrzés előtt preprint szerverekre, vagy jelentettek meg már ellenőrzés után orvosi szaklapokban a mesterséges intelligencia orvosdiagnosztikai felhasználásáról, hogy valóban úgy tűnhetett, a koronavírus-járvány elhozta az AI-forradalmat az orvoslásban. Cassey Ross. a Stat orvosi hírlap technológiai szakírójának cikke alapján azonban ez inkább tűnik délibábnak. Mint írja, a tanulmányok elemzése és az AI-alapú diagnosztikai eszközök gyakorlati használata alapján valójában inkább hitelességi válságról, mintsem forradalomról beszélhetünk.

A tényleg százával készült tanulmányokból több mint négyszázat a Cambridge-i Egyetem kutatócsapata tanulmányozott át, és arra a megrázó következtetésre jutott, hogy kivétel nélkül mindben volt végzetes, a tanulmány eredményét teljes mértékben megkérdőjelező hiba. "Revelációként hatott, és igazán meglepő is volt, hogy hány módszertani hiba volt ezekben" - mondta a Statnak Ian Selby radiológus, a cambridge-i kutatócsoport tagja.

A kutakodásaik során kiderült, hogy a betegségeket diagnosztizáló algoritmusokat gyakran nagyon kicsi, ráadásul egy forrásból származó adatmintákkal tanították, melyek egyáltalán nem is voltak változatosak, sőt, még az is előfordult, hogy újra és újra felhasználták ezeket az adatokat a gépi tanuláshoz és a teszteléshez. Ez pedig főbenjáró bűn: mivel az AI kevés mintából tanul, majd hatékonyságát ugyanazon a mintán elemzik, félrevezetően meggyőző teljesítményt nyújthat. Selby, bár maga AI-hívő, ez alapján arra jutott, hogy nem nagyon lehet hinni ezekben a tanulmányokban.

Ross szerint ezek az eredményeket alapjaikban megkérdőjelező módszertani hibák több rendszerszintű okra vezethetők vissza:

• a területen nagyon intenzív a verseny, ezért nagyon szűk határidőkkel publikálják a tanulmányokat;
• sok, csak preprintben megjelent, további kutatásokban gyakran hivatkozott tanulmány nem esett át megfelelő ellenőrzésen;
• a gyorsaság érdekében gyakori, hogy nem elég rigorózus a kísérletek felépítése.

De mind közül a legsúlyosabb probléma, ami általában is komoly nehézséget okoz a gépi tanulásban, hogy nagyon kevés a nagyméretű, megfelelően sokszínű adatbázis, amelyekkel taníthatnák az AI-t, majd hitelesíthetnék a működését. A létező kevés ilyen adatbázis java pedig nem nyilvános - vagyis azoknak a tudósoknak sincs eszközük az állítások igazolására, akik ellenőriznék a tanulmányokat.

Így aztán elég gyakori, hogy az eredeti kísérletekben nagyon pontosnak tűnő algoritmusok a való életben sokkal rosszabbul teljesítenek. Márpedig Matthew McDermott, az MIT kutatója szerint "amennyiben a teljesítményt nem lehet reprodukálni a kórházi ellátásban, akkor lényegében olyan algoritmusokat engedélyezhetünk, amikben valójában nem bízhatunk".

Ross szerint McDermott félelme nem elméleti. Mint írta, az FDA által eddig engedélyezett 161 AI-termékből csak 73-nál hozták nyilvánosságra, hogy egyáltalán milyen mennyiségű adatot felhasználva hitelesítették a működésüket, és csupán hétnél publikálták az adatbázisban szereplő emberek csoportjának faji összetételét. Ross a Stanford Egyetem egy kutatására is hivatkozik, melyben arra jutottak, hogy az AI-eszközök elenyésző hányadánál tették közzé, hogyan teljesített különböző demográfiai csoportokban.

Hogy milyen vészes a helyzet, azt a cambridge-i kutatás adatai igazolják. A több mint négyszáz vizsgált tanulmányból mindössze 62 jutott át az első szűrőn, amiben pedig csak azt vizsgálták, hogy a tanulmányokban megjelölték-e a gépi tanuláshoz használt adatok forrását, vagy egyáltalán részletezték-e, hogyan tanították az algoritmusaikat. A fennmaradó 62 tanulmányból 55-nél találtak más súlyos problémákat. 2020-ban például nagyon sok algoritmust fejlesztettek arra, hogy tüdőröntgen-felvételek alapján szűrni tudják a fertőzötteket. A cambridge-i kutatók szerint azonban

• sok esetben olyan felvételekkel tanították az algoritmusokat, amelyekről nem lehetett biztosan tudni, hogy covidos betegről készültek;
• több ilyen algoritmust pedig ötévesnél fiatalabb tüdőgyulladásos páciensek röntgenfelvételeivel tanították.

Ez utóbbi Selby szerint azért problémás, mert "az ötévesnél fiatalabb gyermekek anatómiája jelentős mértékben eltér a felnőttekétől". Vagyis egyáltalán nem meglepő, hogy ezek az algoritmusok a kísérletekben rendkívül hatékonyan különböztették meg a szimplán tüdőgyulladásos kisgyerekek röntgenfelvételét a felnőtt covid-betegekétől, hiszen már csak életkoruk miatt is nagyon másként néztek ki.

Az is aggasztó, hogy a cambridge-i kutatócsoport nem csupán a preprint-szervereken ellenőrzés nélkül közzétett, hanem az orvosi szaklapokban ellenőrzötten publikált tanulmányokban is komoly hibákat talált. Ross cikke alapján ez részben arra vezethető vissza, hogy az ellenőrzést végzők nem is igazán értenek a gépi tanulás módszertanához, vagy elfogultak a prominensebb intézményekkel, cégekkel szemben. Ennél általánosabb, így jelentősebb probléma, hogy egyelőre nincs is tudományos konszenzus az orvoslásban használt gépi tanulás elbírálásának standardjairól. (Via Stat News. Címlapi illusztráció: VICTOR HABBICK VISIONS/SCIENCE P/Science Photo Library via AFP)

A francia hatóságok csütörtökön őrizetbe vették a Roland Garroson idén is pályára lépő, a női világranglistán a 765. helyre sorolt orosz teniszezőt, Jana Szizikovát, aki gyanújuk szerint a tavalyi francia nyílt bajnokságon szándékosan veszített el egy meccset, fogadási csalásból.

A francia ügyészség az AP hírügynökség érdeklődésére egyelőre csak annyit erősített meg, hogy egy "nemzetközi női teniszezőt" vettek őrizetbe. Azt, hogy a teniszező az orosz Szizikova, a történtekről elsőként beszámoló francia bulvárlap, a Le Parisien írta meg.

Az AP jelentése szerint a játékost csütörtök éjjel vették őrizetbe "sportvesztegetés és szervezett csalás" gyanújával, melyeket az ügyészség tájékoztatása szerint "2020 szeptemberében követhetett el". Tavaly a koronavírus-világjárvány miatt a hagyományosan tavaszi tornát szeptember végén, október elején rendezték. Az ügyben már tavaly októberben nyomozás indult, miután Szizikova veresége felkeltette a fogadási csalásokra és bundákra szakosodott francia rendőri egység figyelmét.

A hatóságok hivatalosan azt se árulták el, hogy melyik meccs volt gyanús nekik. A német Die Welt és a francia sportlap, a L'Equipe értesülései szerint annak idején a női párosok első fordulójának egyik mérkőzése keltett gyanút szeptember 30-án. Aznap Szizikova és partnere, az amerikai Madison Brengle az Andreea Mitu-Patricia Maria Tig román párossal játszott. A második szett ötödik játszmájában Szizikova nullára vesztette az adogatását, miközben kétszer is dupla hibát vétett. A Parisien pénteki beszámolója szerint a román páros győzelmére több tízezer euró értékben fogadtak különböző irodáknál.

Szizikovát a Parisien értesülései szerint csütörtök este vették őrizetbe, azután, hogy elvesztette a meccsét a női párosok küzdelmének első fordulójában. (AP via ESPN. Címlapképünk illusztráció. Fotó: MARTIN BUREAU/AFP)

Még meg se kezdődött a nagy egérirtó kampány Ausztráliában, de máris más állatfajok is áldozatául eshettek az egerek ellen folytatott küzdelemnek. A Guardian beszámolója szerint Új-Dél-Wales állam középnyugati részén legalább hat városban bukkantak több tucatnyi elpusztult rózsás kakadura.

A helyi környezetvédelmi ügynökség ezért most közleményben kéri a helyi lakosságot, hogy "alaposan fontolják meg", milyen mennyiségben és hol vetik be a mérget, mert legalább hat város környékén tapasztaltak már tömeges kakadupusztulást.

Kelly Lacey, a WIRES nevű állatvédő szervezet önkéntese Parkes közelében bukkant mintegy száz elpusztult kakadura. "Megszakadt a szívem" - mesélte a Guardiannek. "Amikor odaértem, és elkezdtem összeszedni a tetemeket, sokkos állapotba kerültem". Érzelmei érthetők, Lacey az elmúlt években a kakaduk újratelepítésén dolgozott Parkes környékén, ő maga is több tucatnyi madarat engedett itt vissza a vadonba.

A Guardian beszámolója szerint bár az illetékesek feltételezik, hogy a kakaduk mérgezés áldozatai, ezt egyelőre vizsgálatokkal még nem erősítették meg. Annyit azonban már közöltek, hogy nem feltételeznek szándékosságot, vagyis úgy vélik, hogy a mérgezők nem a madarakat, hanem a környéket elözönlő egereket próbálták megölni. Egy megkérdezett szakértő szerint amúgy az egerek ellen bevetett méregnek megfelelően használva nem kellene veszélyesnek lennie a madarakra. Ehhez csupán megfelelően kéne adagolni, vagyis négyzetméterenként mindössze három apró szemet kiszórni a méregből - jelen esetben cink-foszfidból.

Ausztráliában hamarosan a cink-foszfidnál is durvább vegyszert, az egerek napalmjaként jellemzett bromadiolont is bevethetnek. A tervvel szemben komoly aggályokat fogalmaztak meg, mivel ez a méreg nem ürül ki az egerek szervezetéből, a halott állatok is nagy mennyiségben tartalmazzák. Vagyis aztán azokat az állatokat is megmérgezheti, amelyek felfalnák az elpusztult egereket, így a méreg fokozatosan végighaladhatna az egész táplálékláncon. (Via The Guardian)

Vlagyimir Putyin orosz elnök pénteken aláírta azt az új orosz törvényt, amely alapján évekre megfoszthatják a terroristának vagy szélsőségesnek minősített szervezetek tagjait, alkalmazottait a passzív választójoguktól - magyarán attól, hogy bármilyen választott tisztséget betöltsenek.

A világ normális országaiban egy ilyen törvény tán nem keltene feltűnést, ám Oroszországban egészen sajátosan, leginkább a hatalom érdekei alapján bírálják el, hogy milyen szervezet számít szélsőségesnek. A moszkvai ügyészség például április végén kezdeményezte három, Alekszej Navalnij ellenzéki vezetőhöz köthető szervezet szélsőségessé nyilvánítását. Vagyis az új törvény alapján, amennyiben valóban átminősítik Navalnij szervezeteit, annak tagjai, munkatársai a jövőben nem lennének választhatók.

Oroszországban amúgy idén szeptember 19-én tartanak választásokat, vagy talán inkább """választásokat""". Épp ezért a most aláírt törvényt az állami törvényhozás sürgősséggel fogadta el. (Via MTI)

Hétfőtől hónapokra lezárják a pesti alsó rakpart Margit hídtól az Erzsébet hídig tartó szakaszát, jelentette be a BKK. Megkezdődik ugyanis a tényleges, hónapokig tartó építkezés az Idősebb Antall József rakparton, ezért vasárnap 23 órától teljes egészében lezárják az útszakaszt.

A rakpart már most hétvégén is csak a gyalogosok és a kerékpárral közlekedők előtt lesz nyitva. Ők június 7-től már csak a Garibaldi utcai felhajtót használhatják akadálymentesen. Az Országház északi oldalánál lévő, a rakpartra vezető lépcső is nyitva lesz, de csak gyalogosan, a Látogatóközpont és a Múzeumhajó megközelítésére lehet használni.

A rakpart gyalogosbarát megújításának első lépéseként a Parlament és a Margit híd közti partszakaszt újítják fel, itt az átépítést követően egybefüggő sétaútvonalat alakítanak ki a Duna partján. Megszüntetik a kihasználatlan burkolt felületeket, melyek eddig fölöslegesen foglalták el az értékes közterületeket. A lépcsős partfal megmarad, a Markó utcai rámpa támfala azonban beljebb kerül. A világörökségi védett látkép nem sérül, a felújítás során 35 új fát is telepítenek. (Via MTI)

Megdőlt az egyetlen parkolóhelyért kifizetett ár világrekordja Hongkongban: a rendkívül sűrűn lakott városban, ahol emiatt eleve nagyon drágák az ingatlanok, legyen szó lakásról vagy egyéb ingatlanról, 1,3 millió dollárért, vagyis ~372 millió forintért kelt el egy kocsibeálló a város új luxusnegyedében.

A Victoria kikötőre néző új lakópark eleve a város, egyben a világ egyik legdrágább luxustelepe, de az 1,3 millió dolláros ár még így is feltűnést keltett. Ez ugyanis 320 ezer dollárral több, mint amibe a világ eddigi legdrágább parkolóhelye került - ami szintén Hongkongban van, és amiért 2019-ben 980 ezer dollárt fizettek. (Via BBC)

Diplomáciai feszültségeket okozhat Ferenc pápa tervezett magyarországi látogatása, írja a National Catholic Register egyházi újság. Értesüléseik szerint a szeptemberi Eucharisztikus Kongresszusra ellátogató egyházfő a budapesti tartózkodása során nem kíván találkozni sem Orbán Viktor miniszterelnökkel, sem Áder János köztársasági elnökkel.

A lap vatikáni és magyar forrásokból is úgy értesült, diplomáciai erőfeszítések kezdődtek Ferenc pápa meggyőzésére. A cél, hogy terveivel szemben ne csupán egy délelőttre látogasson Magyarországra idén szeptember 12-én, és hogy legalább udvariassági látogatást tegyen Orbánnál és Ádernél - még ha ő szándékosan ki is akarja hagyni ezt a programpontot.

"Egyre nagyobb a politikai feszültség a háttérben amiatt, hogy a Vatikán kerülni akar minden politikai találkozót, beleértve az elnöki palotában tett látogatást, pedig annak része kéne lennie a programnak" - mondta a Registernek egy jól értesült budapesti forrás.

A Register szerint a pápát a legfrissebb programterv szerint Budapestre érkezése után a reptérről egyenesen a világkongresszus Hősök terei helyszínére vinnék, ahonnan a zárómise után egyből továbbindulna Pozsonyba.

Ferenc amúgy korábban se titkolta, hogy nem áll szándékában Orbánnal és Áderrel találkozni. A Register szerint amikor tavaly először felmerült a magyarországi látogatás ötlete, világossá tette, hogy csak és kizárólag a világkongresszust kívánja felkeresni, egyébként nem tervez magyarországi látogatást. Március 8-án, hivatalos iraki látogatásáról hazatérőben is úgy nyilatkozott, hogy szeptember 12-i látogatása "nem az ország felkeresése, csak egy mise. És mert Budapest mindössze kétórányi autóútra van Pozsonytól, miért ne látogatnék el Szlovákiába".

A Register értesülései szerint a magyar felet különösen felzaklatta, hogy a pápa a budapesti villámlátogatás után Szlovákiában már három és fél napot tervez eltölteni. Ez forrásaik szerint sértő lenne a magyaroknak és "arculcsapás" Orbán Viktornak. "Ez botrányos volna" - mondta a lapnak egy budapesti egyházi forrásuk, aki szerint ez olyan volna, mintha a pápa egy félnapos izraeli látogatás után Iránban töltene három és fél napot. "Ez mindenki szerint elfogadhatatlan" - mondta a meg nem nevezett forrás. A Register szerint ezért Erdő Péter bíboros, a Magyar Katolikus Egyház feje és Semjén Zsolt miniszterelnökhelyettes a múlt héten Rómában próbált egyeztetni a pápa programjáról. Azt is írják, hogy a pápa programját az eredeti tervek szerint már május 26-án nyilvánosságra kellett volna hozni, ám az pont a viták miatt elmaradt.

A Register szerint az is egyértelmű, hogy a pápa politikai okokból nem kíván találkozni Orbánnal és Áderrel, hiszen velük - és több magyar egyházi vezetővel is - nézeteltérésbe került a kormány bevándorlóellenes politikája miatt. A lap azt is összefoglalta, hogy bár arra már volt példa, hogy Ferenc pápa csak villámlátogatást tegyen egy országban, de olyan még nem fordult elő, hogy egy felkeresett fővárosban ne találkozzon a helyi vezetőkkel.

Lemondott a román kormány ifjúsági és sportminisztériumában betöltött posztjáról Oltean Csongor államtitkár, akit a Romániai Magyar Demokrata Szövetség delegált a kormányba. Olteant péntek hajnalban ittas vezetésen kapta a rendőrség Sepsiszentgyörgyön.

A döntést Kelemen Hunor kormányfőhelyettes, az RMDSZ elnöke jelentette be a Facebook-oldalán, arról is tájékoztatva a közvéleményt, hogy Oltean lemondását elfogadta és továbbította a miniszterelnöknek.

"Oltean Csongor tette elfogadhatatlan, ezért ő vállalta a következményeket. Az esetet a továbbiakban nem kommentáljuk" - írta Kelemen. Oltean maga saját Facebook-oldalán elismerte, hogy nincs mentsége, az ittas vezetés pedig összeegyeztethetetlen közszereplői minőségével. Mint írta, "nem szeretne rossz üzenetet továbbítani a fiatalok felé", ezért első dolga volt, hogy beadja a lemondását.

Román sajtóértesülések szerint a rendőrség bűnvádi eljárást kezdeményezett Oltean ellen.

Oltean, akit idén február 24-én neveztek ki államtitkárrá, 2017 óta az RMDSZ-szel együttműködő ifjúsági szervezet, a Magyar Ifjúsági Értekezlet elnöke. (Via MTI)

Egyre komolyabb riadalmat okoz Nagy-Britanniában, a világ egyik legnagyobb arányban átoltott népességű országában a koronavírus delta névre keresztelt, elsőként Indiában azonosított, a tudományos zsargonban B.1.167.2 kóddal nyilvántartott mutációja. A helyi közegészségügyi hatóság adatai szerint immár ez a variáns okozza a fertőzések 75 százalékát az országban.

Ez több okból is aggályos. Egyrészt jelen ismereteink szerint a delta koronavírus súlyosabb lefolyású betegséget okozhat a korábbi változatoknál, másrészt a korábbiaknál gyorsabban terjed az iskoláskorú népességben.

Emiatt Nagy-Britannia újra szigorította a be- és kiutazási szabályokat - a legnépszerűbb, eddig elérhetőnek minősített turistacélpont, Portugália például átkerült azon országok közé, melyekből a hazaérkezőknek tíz napra karanténba kell vonulniuk. Emellett megkérdőjeleződött a kormány június 21-re időzített újranyitási terve is.

A brit közegészségügyi hatóság adatai szerint a delta variáns még az Európában súlyos harmadik járványhullámot indító, elsőként Nagy-Britanniában azonosított alfa (B.1.1.7) variánsnál is fertőzőbb. De ennél is aggasztóbb, hogy adataik szerint a delta variánssal fertőzöttek 2,61-szer nagyobb eséllyel kerülnek kórházba a fertőzést követő két hétben, mint az alfa variánssal fertőzöttek. És sokkal inkább fertőz a fiatalok körében is: adataik szerint júniusban már 140 iskolában és egyetemen alakult ki gócpont. Ha csak az alsó és középfokú oktatási intézményeket veszik, akkor április óta 90 gócpont alakult ki a delta variáns miatt.

Az adatok alapján a University College London kutatója, Christina Pagel szerint "világos, hogy az iskolák a fertőzés forrásai, és hogy az alap- és középfokú oktatási intézményekben egyre gyakoribbak a gócpontok". (Via The Guardian)

Bár Orbán Viktor és a kormány a miniszterelnök péntek reggeli rádióinterjúja alapján elengedte az oltási programot, ok bőven volna még az erőltetésére. Csütörtökön az Operatív Törzs legfrissebb tájékoztatása alapján mindössze 11585-en kapták meg az első dózisukat, vagyis jelenleg csupán 5,24 millió magyarországi lakos van beoltva, ez csupán 54 százalékos átoltottságot jelent.

Ez bőven elmarad a nyájimmunitás vélt, 80 százalék körüli mértékétől - bár ha a betegségen átesetteket is hozzávesszük, akkor a vírus ellen valamilyen mértékű immunitással bírók aránya akár a 70 százalékot is megközelítheti*.

Vagyis, bár a kormány lassan minden korlátozást felold, valójában a fertőzés még mindig terjedhet az országban, és bár a védőoltások valóban rendkívül hatásosnak mutatkoznak a rendelkezésre álló adatok szerint, azokból az is kitűnik, hogy még a beoltottak körében is képes fertőzni, akár ölni is a vírus. Ahogy a betegségen átesettek körében is, hiszen az ő immunitásuk mértéke az eddigi tudományos kutatások szerint nagy mértékben múlik azon is, hogy milyen súlyos volt a betegség lefolyása.

A számok alapján jelenleg stagnál a járványhelyzet. Az előző hetek ütemes visszaesése után stabilizálódni látszanak a számok:

• az Operatív Törzs jelentése szerint újabb 26 halálos áldozata van a járványnak;
• azonosítottak 269 új fertőzöttet;
• 702-en szorulnak kórházi ápolásra;
• közülük 78-an gépi lélegeztetésre is.

A pozitív tesztek aránya a csütörtöki, egyelőre magyarázat nélküli kilengés után visszaállt az előző napokban mért 1-2 százalékos szintre, aktuálisan 1,44 százalék. Ez azt jelenti, hogy jelenleg a tesztkapacitás elégséges a járvány terjedésének felmérésére, a pozitív tesztek aránya nem haladja meg az öt százalékot.

Orbán Viktor péntek reggeli rádióinterjújában két fontos újdonság hangzott el a járványhelyzet további kezeléséről. Orbán tájékoztatása szerint a jövőben felfüggesztik a tömeges oltást az oltópontokon, és ún. készenléti rendre állnak át. Vagyis csak néhány oltópontot tartanak majd fenn azoknak, akik eddig nem oltatták be magukat, vagy még csak nem is regisztráltak. Orbán elismerte, hogy ezzel a kormány önmagáról a lakosságra hárítaná a továbbiakban a védekezés felelősségét. A másik lényegi bejelentése, már amennyiben ez annak értelmezhető, hogy a 12 évesnél idősebbek oltását sem tervezi megszervezni már a kormány, mindazonáltal "biztosítani szeretnénk a szülőknek, hogy ha féltik a gyermeküket, akkor beoltathassák".

*Pontosítás: Olvasónk, Annamária jogos észrevétele, hogy immár hetek óta a betegségen átesettek is oltakozhatnak, vagyis immár megbecsülhetetlen, hogy mekkora hányaduk kapott már védőoltást is, vagyis az oltottak és a betegségen átesettek csoportjában már nagy átfedés is lehet.

Roman Prataszevics, a belarusz ellenzéki aktivista, akit országa titkosszolgálata egy Athénból Vilniusba tartó utasszállító eltérítése árán fogott el, zokogva vallotta be a belarusz állami tévé adásában, hogy kormányellenes tüntetéseket szervezett, majd dicsőítette Aljakszandr Lukasenkát, a tavaly a megfigyelők szerint csalással újraválasztott elnököt. Nyilatkozata családja szerint nem véletlenül volt ennyire ellentmondásos, állításuk szerint Prataszevics kényszer hatására tett beismerő vallomást és egyben hitet Lukasenka mellett.

A család véleményét alátámasztja, hogy Prataszevicsen bántalmazás nyomai látszottak.

Prataszevicset májusban szabályosan elrabolták. A Nexta nevű ellenzéki hírcsatorna alapítója Athénból tartott Vilniusba, vagyis két EU-tagállam fővárosai között utazott, amikor a belarusz hatóságok egy kamu bombafenyegetésre hivatkozva, vadászgépekkel arra kényszerítették a Ryanair járatát, hogy a közeli Vilnius helyett Minszkben szálljon le. A belarusz főváros repterén aztán őrizetbe vették Prataszevicset, akit korábban terrorizmussal gyanúsítottak meg, amiért akár életfogytiglani börtönre is ítélhetik.

A csütörtök este sugárzott interjúban Prataszevics beismerte, hogy Lukasenka megbuktatására törekedett, és azt állította, hogy önként vállalta a szereplést. Azt mondta, hogy bár sokat bírálta Lukasenkát, "egyre inkább megérti, hogy [Lukasenka] helyesen cselekedett, és bizonyosan tisztelem is őt".

"Jól ismerem a fiam, és úgy hiszem, soha nem mondott volna ilyeneket. Megtörték őt, és kényszerítették rá, hogy azt mondja, ami szükséges" - nyilatkozta a tévéinterjú után Prataszevics édesapja az AFP-nek. "Szörnyű még belegondolni is, hogy milyen brutalitás árán kényszeríthették a belarusz titkosszolgálatok Roman Prataszevicset e videó elkészítésére. Ennek kéne lennie az első számú bizonyítéknak a Lukasenka ellen a kínzások miatt indított büntetőeljárásban" - mondta a tévéinterjúról Kenneth Roth, a Human Rights Watch nemzetközi jogvédő szervezet képviseletében. (Via BBC)

Újabb "közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványt" hozott létre a kormány. A Makovecz Campus Alapítvány alapító jogait Gulyás Gergely, a Miniszterelnökséget vezető miniszter kapta, feladata a "nemzeti tudáspark" létrehozása a Pázmány Péter Katolikus Egyetem egykori piliscsabai kampuszán, amit az alapítvány kezelésbe kapott.

A kormány ilyen alapítványokba szervezte ki a felsőoktatást, jelentős mennyiségű állami vagyont adva a megbízható embereivel feltöltött kuratóriumok kezelésébe.

A tervek szerint a "nemzeti tudásparkban" a humán- és élettudományok fejlesztésén, tehetséggondozó programokon, illetve a pedagógusok, egészségügyi és szociális ágazatban dolgozók kötelező továbbképzésén fognak dolgozni. (Via Index, Magyar Közlöny)

"Majdnem 17 millió vakcinánk lesz az év végéig, oltásbiztonságban vagyunk" - mondta péntek reggeli rádióinterjújában Orbán Viktor, aki szerint a tudósok most már inkább arra hajlanak, hogy nem lesz negyedik hullám. Sajnos nem jelölte meg ez utóbbi, a szaksajtóban olvashatók tükrében meglepő információ forrását.

"Át fogunk állni a tömeges oltásról a készenléti oltásra" - mondta, vagyis csak néhány oltópontot tartanak majd fenn az országban. A 15 éven aluliak oltásával kapcsolatban arról beszélt, hogy ebben komoly viták vannak a világban - valójában a két mRNS-alapú vakcina, a Moderna és a Pfizer oltása közül a Pfizer használatát az USA-ban és az EU-ban már engedélyezték a 12-15 éves korosztályban, és már a Moderna is beadta a kérelmét az EU-ban is. Orbán most mindenesetre arról beszélt, hogy mivel a magyar szabályozás szerint a 17 éven aluliak nyugodtan mehetnek mindenhova a szüleikkel, vagy ahogy ő fogalmazott, "kiskorú gyermekeket a felnőttek bárhova magukkal vihetik"*, ezért a nyár végéig nem szerveznek oltási kampányt a fiataloknak, de "biztosítani szeretnénk a szülőknek, hogy ha féltik a gyermeküket, akkor beolttathassák"*.

Orbán az interjúban megint elbüszkélkedett azzal, hogy ő sokkal több adatot ismer, mint a közvélemény, meg azok, akik a sajtóban okoskodnak. A riporter nem kérdezett vissza, hogy nem akarná-e megosztani ezeket az ismereteit. Illetve újra úgy beszélt a járványügyi korlátozásokról, mint "börtönszerű állapotról".

Mintegy negyed óra locsogás után elhangzott az interjú második konkrét állítása: várhatóan még ma döntenek arról, hogy a közeljövőben újra összeülhessenek az önkormányzatok képviselő-testületei, vagyis hamarosan már újra ezek dönthetnek a helyi ügyekben, és nem a polgármesterek saját jogkörükben. Ennek örömére megismételte az interjú első konkrét állítását is arról, hogy ezentúl készenléti rendszerben oltanak. Ezt most úgy fogalmazta meg, hogy innentől a kormány a népre hárítja a felelősséget oltásügyben, leveti magáról a védőoltások megszervezésének feladatát.

"Keskeny ösvényen járunk" - kezdte dadogós válaszát Orbán, amikor a pedofiltörvényről kérdezték. "Nem akarunk beleszólni senkinek az életvezetésébe" - mondta, kifejtettenül hagyva, hogy mégis mi járhatott a fejében, amikor ezek a szavak jöttek ki a száján. Inkább bonyolult fejtegetésbe kezdett arról, hogy az ő generációja mennyire le van maradva a gyerekeitől a technológiai kérdésekben.

Az interjú vége felé Orbán elejtette, hogy a nemzetbiztonsági kabinet vizsgálatot kezdett annak feltárására, hogy az amerikai titkosszolgálat vajon a magyar kormány tagjait is lehallgatta-e. Ezután a riporter a közelgő labdarúgó Európa-bajnokságról kérdezte, amire Orbán hirtelen sebességet váltott, teljesen fellelkesülve beszélt, jobbulást kívánva a sérült Szoboszlai Dominiknak - akit Orbán megfogalmazásában Marco Rossi szövetségi kapitány "kihagyott" a csapatból -, majd hosszasan beszélt arról, hogy általában többes szám első személyben szoktunk beszélni a magyarság sikereiről.

*Helyesbítés: Cikkünk eredeti változatában egy félrehallás miatt olyan szavakat adtunk Orbán Viktor szájába, amiket valójában nem mondott. Ugyanitt cikkünk első változatából kimaradt az az információ, hogy bár kampányt nem szervez erre, de a kormány a 17 éven aluliak védőoltására is igyekszik lehetőséget teremteni. A hibáért szíves elnézést kérünk mind tőle, mind önöktől, olvasóinktól.

101 éve írták alá az első világháborút lezáró, a történelmi Magyarország határait átrajzoló trianoni békeszerződést, melynek évfordulóját egy évtizede a nemzeti összetartozás napja néven ünneplünk. Az évfordulóra pénteken országszerte és a fővárosban is megemlékeznek, a központi programok Budapesten délelőtt 9 órakor kezdődnek:

• az Országháznál kültéri fotókiállítás nyílik;
• magában az épületben 10-17 óra között díjmentesen tekinthető meg a Szent Korona - védettségi igazolvánnyal;
• A Nemzeti Színházban este hattól díszelőadást tartanak.
• 20:21-kor Budapesten és a világ több más városában meggyújtják az "összetartozásunk tüzét".
• A Halászbástyát nemzeti színekkel világítják ki.

A megemlékezések miatt reggel 8:50-9:20 között a kettes villamosok nem közlekednek a Kossuth és a Jászai Mari tér között. Este nyolc és fél tíz között a Hősök teréről a Kossuth Lajos térre vonulnak megemlékezők, az érintett útszakaszokon lezárásokra kell számítani. (Via Telex)

A Washington Post értesülései szerint a Facebook péntektől nem ad felmentést a politikusoknak a gyűlöletbeszédet tiltó szabályai alól. A lap értékelése szerint ez komoly fordulat a cég történetében, amit az elmúlt öt évben számos bírálat ért a hatalmasokkal szembeni engedékenysége miatt.

A Facebook Donald Trump 2016-os megválasztása óta a politikusok megnyilvánulásai esetén mérlegelés tárgyává tette a gyűlöletbeszéd tilalmát, annak függvényében, hogy mennyire ítélte hírértékűnek az uszító nyilatkozatot. A Post értesülései szerint azonban péntektől a hírérték követelményétől megszabadulnak, vagyis a politikusokra is ugyanazok a szabályok vonatkoznak majd, mint az összes többi felhasználóra. Mármint az esetek többségében, mert a Post tudomása szerint a hírértéknek a jövőben is lesz némi szerepe a döntésben, csak az eddigi gyakorlattal szemben nyilvánosan jelezni is fogják, ha egy amúgy gyűlölködő posztot ezért nem törölnek, és a hírérték nem ad automatikus felmentést a gyűlöletbeszéd tilalma alól.

A Post beszámolója szerint a Facebook még a 2016-os amerikai elnökválasztási kampány idején hozta meg a hírérték-szabályt, amit aztán a legkevésbé transzparensen alkalmazott. Állítani legalábbis azt állította, hogy a legritkább esetben élt vele, és mindössze hat esetben ismerte el, hogy ez alapján nem tiltotta le egy politikus megnyilvánulását. A Post beszámolója szerint ezt is mindössze hat, USA-n kívüli esetben, melyek egyike egy magyar politikus posztja volt. Hogy melyiké, azt sajnos nem említették a cikkben.

A Post szerint a gyakorlatban inkább tűnt úgy, hogy a Facebook a politikusoknak nagyon nagy teret engedett gyűlölködésre és álhírek terjesztésére - ez utóbbiak esetében sem úgy jártak el, mint általában, csupán egy általános figyelmeztetést raktak a politikusok álhíreket terjesztő posztjaira a letiltásuk helyett. (Via The Washington Post)

Június 4-e van, az 1989-es pekingi diáktüntetéseket vérbe fojtó Tienanmen téri vérengzés 32. évfordulója. Hongkongban, mely a vérengzés idején még brit gyarmat volt, ám azóta újra Kína része, ahol Peking a britekkel kötött szerződésben foglaltakkal szemben egyre kevésbé biztosítja a helyiek önrendelkezését, mi több, egyre durvább elnyomó törvényeket hoz, 2020 kivételével eddig minden évben megemlékeztek az áldozatokról. Ez tavaly is csak a koronavírus-járvány megelőzésére hozott szabályok miatt maradt el.

Mivel tavaly elmaradt a megemlékezés, az idei volt az első próbája a 2019-ben Pekingben meghozott, drákói szigorú hongkongi nemzetbiztonsági törvényeknek. Ezek alapján a kínabarát hongkongi hatóságok pénteken őrizetbe is vették Chow Hang Tungot, a neves hongkongi ügyvédet, az évenkénti megemlékezéseket szervező csoport alelnökét. Chowt most engedély nélküli gyűlés szervezésével gyanúsítják.

A hatóságok hétezer rendőrt is kivezényeltek az utcára, hogy megakadályozzák a megemlékezéseket, amiket idén amúgy szintén a koronavírus-járványra hivatkozva tiltottak be, bár amúgy Hongkongban már több mint egy hónapja nem azonosítottak helyben megfertőződött koronavírusost. A hatóságok emellett a drákói nemzetbiztonsági törvényre is hivatkoztak, és emlékeztették is a közvéleményt az elmúlt hetekben az alapján hozott ítéletekre. (Via The Guardian)

Váratlan kedvező mellékhatása lehet a koronavírus-világjárványnak egy másik, az emberiségen évente végigsöprő fertőző betegség megelőzésére. A Stat News fertőző betegségekkel foglalkozó szaktudósítója, Helen Branswell legfrissebb riportja szerint a járvány megfékezésére hozott megelőző intézkedések, a maszkviselés és a közösségi távolságtartás a közeljövőben megkönnyítheti az influenza elleni védekezést.

Ennek megértéséhez muszáj tömören áttekintenünk az influenzavírusok amúgy nagyon is összetett és bonyolult világát:

• az influenzavírusok két nagy családja, az A és a B az, ami embereket is megfertőzhet.
• Az A vírusoknak jelenleg két altípusa, a H1N1 és a H3N2 képes emberek között is terjedni.
• Ezek közül a H3N2 altípus a változatosabb.
• Az influenza B vírusoknak nincsenek altípusai, ám van két vérvonala: a B/Victoria és a B/Yamagata.

Az influenzaszezon közeledtével ebből a négyesből keverik ki az adott szezonra használni tervezett védőoltást, a rendelkezésre álló információk alapján megtippelve, hogy az adott szezonban mely változatok okozhatnak járványt. Az elmúlt években már a B vírus mindkét vérvonalából, illetve a H1N1 és a H3N2 egy-egy típusából keverték ki a védőoltásokat, ezek az ún. négyértékű (quadrivalent) védőoltások.

Nem mindig tippeltek jól az influenzalottón

Igen ám, de mint Branswell írja, a koronavírus-járványt megelőző években, egészen pontosan 2012 óta aggasztó jelenségre figyeltek fel a tudósok. A koronavírussal szemben gyors tempóban, folyamatosan evolválódó influenzavírusok közül a H3N2 altípusnál bizarr evolúciót figyeltek meg. "Mintha összeveszett volna a család. A vírusok klikkekre - virológus-zsargonban kládokra - szakadtak, és évről évre egyre inkább eltávolodtak egymástól". Ennek komoly gyakorlati következménye volt, hogy az influenzaszezon közeledtével egyre nehezebb volt megtippelni, hogy a H3N2 melyik kládját kéne felhasználni a védőoltásokhoz. A 2017-18-as szezonban, amikor nem sikerült eltalálni a H3N2 megfelelő kládját, az USA-ban beoltottak háromnegyedét nem védte meg a vakcina a fertőzéstől.

Tavaly viszont a koronavírus-járvány megelőzésére hozott szigorú intézkedések, az iskolabezárások, utazási korlátozások, de főleg a maszkviselés és a közösségi távolságtartás miatt elmaradt az influenzajárvány. Ez pedig a jelek szerint eltüntetett pár problémás kládot. Branswell két ilyet emel ki cikkében: az influenza B/Yamagata ágát, illetve a H3N2 3c3.A kóddal jelölt kládját. Trevor Bedford, a seattle-i Fred Huchinson Rákkutató Központ komputációs biológusa szerint egyiket se látták már több mint egy éve. Mi több, az influenzavírus evolúcióját nyomon követő nemzetközi adatbázisba 2020 márciusában töltöttek fel utoljára B/Yamagat vagy 3c3.A mintát.

Branswell szerint amennyiben az influenzavírusok globális készlete ily mértékben elszegényedett, az nagyban megkönnyítheti annak eldöntését, hogy egy adott év két influenzaszezonjában (az északi és a déli féltekén az időjárásnak megfelelően eltérő időszakban van influenzaszezon) milyen vírusok mixéből állítsák elő a védőoltást.

Azt egyelőre egyetlen, Bransweelnek nyilatkozó szakértő se merte száz százalék magabiztossággal kijelenteni, hogy ez a két vírusvariáns végleg eltűnt volna a Föld színéről. "Szerintem elég jó esély van rá, hogy eltűnt, de a világ nagy hely" - mondta a már idézett Bedford. A manhattani Mount Sinai School of Medicin influenzaszakértője, Florian Krammer is hasonlóan óvatos volt. "Csak mert senki sem látta, még nem jelenti, hogy teljesen eltűnt, nem? De persze lehet".

Könnyebbé válhat a dolguk

Már önmagában a B/Yamagata eltűnése nagyban könnyítené a folyamatot, mert a négyértékű védőoltások helyett újra, mint régen, elég volna háromértékűeket gyártani. A 3c3.A klád eltűnése pedig könnyítené a megfelelő H3N2 vírus kiválasztását.

A nagy kérdés most az, hogy valóban eltűnt-e a B/Yamagata és a 3c3.A. Az biztos, hogy a koronavírus-járvány megelőzésére tett intézkedések drasztikusan csökkentették a többi légúti fertőzéssel terjedő vírus terjedését. Mint Branswell írta, egy normál évben az influenzavírus genetikai változásait követő adatbázisba kb. húszezer mintát töltenek föl. Ehhez képest a tavalyi szezonban mindössze kétszázat. Ezt persze részben magyarázhatja, hogy a normál években influenzavírusokat szekvenáló laborok kapacitásait lekötötte a koronavírus elemzése. Nagyobb részt viszont az magyarázza, hogy tavaly globálisan sokkal kevesebb volt az influenzás eset. Bedford szerint egy adott évben normálisan a H3N2 öt-hat kládja cirkulál, míg most csak két-három tudott valamennyire elterjedni. Mert még a koronavírus-járvány közepette is kialakultak lokális influenzagócok: Kínában a B/Victoria törzs okozott fertőzéseket, Nyugat-Afrikában, Bangladesben és Kambodzsában a H3N2 okozott megbetegedéseket.

A szakértők ezek alapján óvatosan optimisták. Richard Webby, az Egészségügyi Világszervezet influenzakutató központjának igazgatója szerint "kétségtelen, hogy ez határozott változást hoz az influenzavírusok diverzitásában. De hogy milyen mértékű, és mennyire tartós a változás, az komoly kérdés. Mindenesetre ilyet eddig még nem tapasztaltunk". (Via Stat News)

• A terrorizmus 2001. szeptember 11. óta meghatározó témája a politikai közbeszédnek.
• Ez nagy hatással van a közvélemény percepciójára, ahogy az is, ahogy ezek a támadások a médiában megjelennek.
• De valójában mekkora a terrorfenyegetettség az Európai Unióban?
• Tálas Péter, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Stratégiai Védelmi Kutatóintézetének intézetvezetője a Global Terrorism Database adatainak elemzésével arra jutott, hogy percepciónkat valójában tíz nagy, ún. stratégiai támadás határozza meg.

Kevés történés befolyásolja jobban kollektív biztonságérzetünket a terrortámadásoknál, amire csak ráerősít, hogy egy-egy sikeres merénylet milyen hangsúlyos a politikai közbeszédben részben a politikusok megnyilvánulásai, részben a terrortámadások médiában történő megjelenése miatt. Tálas Péter, a Nemzetvédelmi Egyetek Stratégiai Védelmi Kutatóintézetének intézetvezetője ezért is érezte fontosnak, hogy a Marylandi Egyetem Globális Terroradatbázisának (GTD) adatai alapján statisztikailag elemezze a 2000-2019 közti két évtizedben elkövetett terrortámadások adatai alapján az Európai Unió tényleges terrorfenyegetettségének mértékét. Tálas teljes elemzése valamivel több mint 27 oldal (.pdf), az alábbiakban csak tömör összefoglalóját adnánk.

Mielőtt belemennénk, Tálashoz hasonlóan érdemes pár módszertani megjegyzéssel kezdeni, a GTD ugyanis sok esetben meglepő definíciókat használ. Például definíciójuk alapján egy terrortámadás nem attól sikeres vagy sikertelen, hogy vannak-e áldozatai, hanem attól, hogy elérte-e a célját. Így fordulhat elő, hogy az adatbázisban több olyan terrortámadást is sikertelennek minősítenek, melynek amúgy voltak áldozatai. Ilyen például az a 2009. május 1-i hollandiai terrortámadás, melynek elkövetője autóval hajtott a királyi család apeldorni fesztiváljára érkező civilek tömegébe. A támadásban az elkövetővel együtt heten vesztették életüket, 12-en pedig megsebesültek. De a célját nem érte el, hiszen a támadónak nem sikerült elérnie célpontját, a királyi családot szállító buszt. Ugyanígy sikertelennek könyvelték el azt a 2000. augusztus 7-i bilbaói robbanást, melyben az ETA négy tagja vesztette életét, ám végül azt se sikerült tisztázni, hogy autójukban bomba robbant, vagy csupán egy későbbi merénylethez beszerzett robbanóanyagok sültek el.

Tálas kutatásában az Európai Unió terrorfenyegetettségére koncentrált, ezért azokban az országokban, köztük Magyarországon is, melyek e két évtized során csatlakoztak az EU-hoz, csak a csatlakozásuk után elkövetett merényletekkel számolt. A GTD adatbázisa szerint 2004. május 1-i EU-tagsága óta Magyarországon hét cselekményt tartanak nyilván terrortámadásként, ezek közül egynek voltak halálos áldozatai, és egy másiknak sebesültjei.

Halálos áldozatot követelő terrortámadásként a tatárszentgyörgyi kettős romagyilkosságot tartják nyilván - érdekes módon a gyilkosságsorozat többi támadását nem. A másik, emberi áldozatot követelő támadás a 2016-os Teréz körúti robbantás volt, melyben két rendőr szenvedett sérüléseket.

Ennyi felvezetés után jöjjenek a számok!

2000-2019 között a GTD adatbázisa szerint világszerte 131 350 terroristamerényletet követtek el, ezek közül az EU tagállamaiban 3622-t, a világszerte elkövetett terrortámadásoknak csupán a 2,8 százalékát hajtották végre. Ezzel az EU a hatodik legfenyegetettebb térségnek számít csupán, messze elmaradva a Közel-Kelet és Észak-Afrika, illetve Dél-Ázsia mögött, melyekben az elmúlt két évtized merényleteinek 35,8, illetve 33,1 százalékát követték el.

A GTD adatai alapján az Európai Unióban a legalacsonyabb a terrormerényletek sikerrátája, az adatbázist készítők követelményrendszere alapján csupán a 75,8 százalékuk volt sikeres. Pedig a GDT a terrorelhárítás és megelőzés révén meghiúsított merényleteket még csak nem is tartja nyilván.

Tíz, nagy véráldozattal járó támadás

Az elmúlt két évtized terrortámadásaiban világszerte 315 982-en vesztették életüket (az összesített adatban a támadásokban életüket vesztő terroristák is szerepelnek). Az EU-ban ez idő alatt 901-en vesztették életüket terrortámadásban, ez az összes halott 0,3 százaléka. Közülük 828-an áldozatok, 73-an terroristák. A 73 terrorista közül 30-an öngyilkos merényletben vesztették életüket.

A terrortámadásokban világszerte 433 996-an sebesültek meg, az EU-ban 6052-en (1,4 százalék), köztük 37 terrorista, akik közül négyen öngyilkosnak tervezett támadást éltek túl.

Az áldozatok nagy részéért azonban az uniószerte elkövetett 3622 merénylet elenyésző hányadát kitevő, ún. stratégiai támadások felelnek. Ilyen volt a 2004. márciusi madridi, a 2005. júliusi londoni, a 2015. januári és novemberi párizsi, a 2016. márciusi brüsszeli, a 2016. júniusi nizzai és müncheni, a 2017. májusi manchesteri, a 2017. júniusi londoni és a 2017. augusztusi barcelonai terrortámadás. Ebben a tíz, stratégiai jellegű terrortámadásban vesztette életét az EU-ban elkövetett összes merénylet halálos áldozatainak 65 százaléka, és sebesült meg az összes sebesült áldozat 66 százaléka.

A stratégiai terrortámadásokban kiemelt szerepük volt az öngyilkos merényleteknek. Ilyenekből a GTD alapján az EU-ban összesen 30-at követtek el, melyek közül 27 volt sikeres. Ezekben a terrortámadásokban vesztette életét az összes európai halálos áldozat 28,5 százaléka, és ezek felelősek a sebesültek 26,8 százalékáért.

Szimbolikus terror

Összességében az EU területén elkövetett terrortámadások 79,8 százalékának nem volt halálos vagy sebesült áldozata, ezek javarészt ún. szimbolikus terrortámadások voltak, vagyis olyanok, melyek elkövetői törekedtek is az áldozatok elkerülésére - például előre figyelmeztettek a támadásra, vagy direkt olyan időpontban követték el, amikor a célpont kihalt volt.

A GTD adatai szerint 2012 óta megnövekedett a terroristamerényletek száma az unióban, ám az adatok alapján, a közvélekedéssel szemben "a 2015-ös tömeges migrációs hullám nem eredményezte az Európai Unió területén elkövetett merényletek számának radikális növekedését". Mint írja, ugyan 2015-17-ben minden évben húsznál több iszlamista merényletet követtek el az EU-ban, ezek sokkal inkább mutatnak párhuzamot az ISIS szíriai és iraki térnyerésével. Összességében a vizsgált húszéves periódusban összesen 142 merényletet hajtottak végre iszlamisták, ez az összes támadás 4, az összes sikeres támadás 4,5 százaléka.

A stratégiai jellegű terrortámadások súlyát mutatja, hogy az elmúlt két évtized összes franciaországi halottjának 77,4 százaléka a két 2015-ös párizsi és a 2016-os nizzai terrortámadáshoz, az összes spanyolországi halottjának 74,8 százaléka a 2004-es madridi és a 2017-es barcelonai merényletekhez köthető. Ebben a két országban az elmúlt húsz évben 301-en, illetve 274-en vesztették életüket, vagyis az összes európai halálos áldozat több mint fele ebből a két országból került ki.

Abban az öt évben, amikben stratégiai jellegű terrortámadásokat is elkövettek az EU-ban, évi átlag 117 fő volt a halálos áldozatok száma. A fennmaradó 15 évben átlagosan évente mindössze 19-en vesztették életüket terrortámadásban.

Kevésbé fenyegetett

Mindezek alapján Tálas arra jutott, hogy az EU "a merényletek és ezek halálos áldozatainak száma szempontjából a kevésbé, a sebesült áldozatok száma alapján pedig a világ terrorizmus által mérsékelten fenyegetett térségei közé tartozik":

• itt volt a legmagasabb, 25 százalék a sikertelen merényletek aránya;
• meglepően alacsony, mindössze 21 százalék az áldozatokkal járó terrortámadások aránya;
• az EU terrorfenyegetettségének dinamikáját leginkább a mindössze öt európai országot érintő stratégiai támadások szabták meg;
• ezek hatékonyságát nagyban növelték az öngyilkos merényletek, melyek 80 százalékát iszlamista szélsőségesek követték el;
• és bár az iszlamista merényletek aránya rendkívül alacsony, mindössze 3,9 százalék, ezekhez kapcsolódik a halálos áldozatok 77,5, a sebesült áldozatok 73 százaléka.

Két szép szám

Szeptember vége óta nem fordult elő, hogy egy nap tíznél kevesebb halálos áldozatát regisztrálják a járványnak. Most hétfőn az Operatív Törzs 5 halálos áldozatot jelentett. A másik szép szám, hogy bár nem pénteken, amikor Orbán Viktor és az Operatív Törzs némi trükközéssel ezt próbálta sugallni, de vasárnapra már a kórházi ápolásra szorulók száma is ezer fő alá esett.

Nem szép szám

Még mindig nagyjából félmillió olyan magyar van, aki ugyan regisztrált a védőoltásra, de még mindig nem adatta be. Ez az ódzkodás az oltási statisztikákon is meglátszik, a múlt héten mindössze 131 ezren kapták meg az első dózist, ilyen kevesen utoljára Februárban, azóta még a legrosszabb heteken is legalább 222 ezren, egészen mostanáig.

A még beoltatlan regisztráltakon túl akad még közel hárommillió magyar, aki nem is regisztrált. Köztük lehetnek oltásellenesek, akiket Karikó Katalin, a vírus ellen rendkívül hatékony mRNS-vakcinák fejlesztésében múlhatatlan érdemeket szerző tudós érthetőbb kommunikációval győzne meg.

Furcsa szám

Némi diszkrepancia van a járványügyi és az általános halálozási statisztikák között. Az előbbiek szerint áprilisban szedte a legtöbb áldozatot a járvány, a halálozási adatok alapján viszont márciusban hunytak el kiugróan sokan.

Rossz hírek

Magyarországon is kimutatták az indiai variánst.

Ez a variáns a jelenlegi ismereteink szerint fertőzőbb még az európai harmadik hullámot hajtó brit variánsnál is, és egyelőre azt se lehet kizárni, hogy ellenállóbb a védőoltásokkal és antitestekkel szemben.

Kínait, valaki?

Szijjártó Péter hétfőn Kínába utazott, és kitüntette a kínai külügyminisztert a kínai vakcinák miatt.

Főnöke, Orbán Viktor közben az osztrák parlament házelnökét győzködte arról, hogy az osztrákok fogadják el a magyar védettségi igazolványt, amit a Sinopharmmal beoltottak is megkapnak, szemben az európai védettségi igazolvánnyal, amit nem.

Közben egy magyar magánlabor kifejlesztett egy tesztet, amivel a T-sejtes immunitás is ellenőrizhető.

A következő hetek covid-sztorija

Még néhány hete is kábé körberöhögték azokat, akik azt hirdették, hogy a koronavírus tán még sem természetes úton, egy köztes hordozóállatról emberre ugorva terjedt el a világban. Most viszont abban már közmegegyezés kezd kibontakozni a tudományos világban, hogy legalább alaposan vizsgálni érdemes volna a felvetést, hogy a vírus mégsem egy Vuhantól több száz kilométernyire levő, denevérek lakta barlangból, hanem talán a Vuhanban levő virológiai intézet kutatólaboratóriumából szabadult el. Joe Biden például 90 napot adott az amerikai hírszerzésnek, hogy mondják meg végre, honnan ered a koronavírus.

TL;DR

Másfél év alatt több milliárd koronavírus-szakértő bolygójává váltunk. A nagy zajból azonban kitűnik néhány hang, egy Nobel-díjas véleményére például sokan sokat adnak. Még ha az a Nobel-díjas valami egészen másért kapta is a Nobel-díját, és magáról a járványról elég sok veszélyes hülyeséget is beszél. Mit lehet tenni egy ilyen helyzetben?

• Michael Levitt a 20. század egyik meghatározó tudósa, érdemeit 2013-ban Nobel-díjjal is elismerték.
• A Nobel-díjat biofizikai kutatásaiért kapta. Ezeknek vajmi kevés közük van a fertőző betegségekhez és a járványokhoz.
• Ő mégis szakértőként lépett fel, kormányoknak adott tanácsokat nagy magabiztossággal.
• Jóslatai rendre rendkívül rossznak bizonyultak, javaslatai pedig mindenben szembe mentek a járványügyi szakemberek tanácsaival.
• Mit lehet kezdeni ezzel? Eric Boodman, a Stat riportere próbált választ találni a kérdésre.

Elég komoly súlyt ad a mondatoknak, ha azok egy Nobel-díjas száját hagyják el. Michael Levitt pedig nem szimplán Nobel-díjas, hanem a 20. század egyik meghatározó tudósa, akinek a hatvanas-hetvenes években végzett munkássága nagyban járult hozzá tudásunkhoz a világ működéséről. Levittet és kutatótársait 2013-ban jutalmazták munkásságukért, mellyel feltárták a fehérjehajtogatás folyamatát, ezzel feltárva a kémiai reakciók menetét. A díj odaítélésekor a Nobel-bizottság elnöke, Sven Lidin úgy fogalmazott, hogy Levitték munkássága előtt annyi fogalmunk volt a kémiai reakciókról, mintha "a Hamlet előadása előtt láttuk volna a színészeket, majd az előadás után a sok hullát". Levittéknek hála azonban "a teljes dráma kibontakozott".

Levitt tehát nagybetűs VALAKI, megszólalásainak súlya van, amit erősen nyomatékosít Nobel-díja is - amivel nem szerénykedik, még Twitteres felhasználói nevében - @MLevitt_NP2013 - is feltüntette, bár elmondása szerint azért, mert a Twittert évekig kizárólag panaszügyek intézésére használta, ahol a díj emlegetésével szintén súlyt próbált adni panaszainak. Eric Boodman, a kiváló egészségtudományi portál, a STAT újságírója a minap megjelent nagy riportjában ezért annak próbált utánajárni, hogy milyen károkat tud okozni egy ilyen befolyásos tudós, ha momentán hülyeségeket beszél, illetve mit lehet kezdeni egy ilyen helyzettel.

Nem gátolta, hogy nem ért hozzá

Levitt ugyanis, bár szakterületének vajmi kevés köze van az epidemiológiához, virológiához vagy az infektológiához, három, egy világjárvány esetén releváns tudományághoz, valamiért covidszakértővé kiáltotta ki magát. Lelkesen osztogatta tanácsait, és vállalt tudományos tanácsadói szerepet döntéshozók mellett úgy, hogy közben a járványügyi szakma krémje a haját tépte jóslatai és tanácsai láttán.

"A hullák most nem metaforikusak voltak" - utal vissza cikkében Boodman Lidin egykori méltatására, hanem "rémisztően szó szerintiek, bezacskózott tömegükkel csordulásig töltve a kórházak halottasházait és a hűtőkonténereket". Boodman ezt arra írta, hogy miközben a közegészségügyi szakemberek sora könyörgött a politikusoknak és a polgároknak, hogy tegyenek meg minden telhetőt a járvány terjedésének lassításáért, a Nobel-díjas biofizikusnak ezekkel teljesen ellentétes ötletei voltak. A szakértők javaslatait azzal vetette el, hogy azok "politikailag korrekt" megoldások. És bár több alkalommal is elmondta, például tavaly augusztusban, amikor a kaliforniai Pacer megye vezetőinek adta a közegészségügyi szakemberekével ellentétes tanácsait, hogy bár "nagyon hosszú ideje tanulmányozza a covidot", ő maga sem nem orvos, sem nem epidemiológus, ez nem akadályozta meg abban, hogy akár országok vezetőinek adjon tanácsokat a témában, amihez nem ért.

2020. márciusában, a járvány kirobbanása után például Benjamin Netanjahut nyugtatta meg arról, hogy nagyon meg volna lepve, ha Izraelben tíznél több halálos áldozata lenne a járványnak - a hivatalos statisztikák szerint Izraelben 6406 halálos áldozata volt a járványnak, de már tavaly márciusban is többen, 12-en vesztették életüket, mint ahány áldozatot Levitt az egész járványra tippelt. Tavaly nyáron pedig azt jósolta, hogy az USA-ban már augusztusra véget ér a járvány.

Jó, nem Levitté volt az egyetlen pontatlan jóslat. Levitt maga Neil Ferguson, a londoni Imperial College kutatójának legendássá vált előrejelzésére szokott hivatkozni arról, hogy a járványnak csak az Egyesült Államokban 2,2 millió áldozata lehet. Azt ugyanakkor rendre elhallgatja, hogy Ferguson tanulmányában arról írt, akkor lehet ennyi áldozata a járványnak, ha semmilyen óvintézkedést nem hoznak a megfékezésére.

Tudományosnak látszó állítások

Ez a fajta óvatosság Levittet, aki saját modellszámításokat végzett a járvány várható lefolyásáról, nem jellemezte. Boodman cikke szerint Levitt tavaly márciusban kvázi hobbiból kezdett modelleket gyártani, neje kínai barátainak megnyugtatására, mígnem tavaly március 14-én egy addig csak szűk körben terjesztett modelljét egy barátjuk meg nem osztotta a legnagyobb kínai közösségi hálózaton. A posztot kétmillióan látták már az első napon, Levittet meg magával ragadta a dicsfény. A zsidó származású tudós számításait hamar felkapta az izraeli sajtó is, ő meg intenzív tweetelésbe kezdett, gyorsan halmozva a követőket.

Twitterfeedje távolról nézve határozottan tudományosnak tűnik, tele grafikonokkal, arányszámításokkal és statisztikai szakkifejezésekkel, írja Boodman. Ám a sok szakmainak tűnő anyag közé egyre több vad elmélet is vegyült. Levitt lelkesen hirdette, hogy a nem veszélyeztetett korcsoportok tagjainak meg kéne fertőződniük a nyájimmunitás mihamarabbi elérése érdekében, tavaly decemberben pedig azzal állt elő, hogy valójában csak a tünetes fertőzöttekkel kéne számolni - bár eddigre már számtalan kutatás igazolta, hogy a tünetmentes vírushordozók is terjesztik a betegséget. Azt is hirdette, hogy "rejtélyes okból" a világ országai felülszámolják a járvány áldozatait, bár az ezirányú kutatások szerint épp ellenkezőleg, valójában jelentős látencia van az áldozatok számában, ami még a WHO visszafogott becslése szerint is két-háromszorosan meghaladhatja a hivatalos statisztikákban összesítettekét.

Boodman cikke szerint Levitt nem buborékban élt, több kollégája is igyekezett felhívni a figyelmét a tévedésekre, illetve kérte tőle, hogy hozza nyilvánosságra számítási modelljét és az adatokat, amelyekből a következtetéseit levonja. De Levitt figyelmen kívül hagyta a bírálatokat, és még arra se volt hajlandó, hogy eredményeit és módszereit preprint szervereken tanulmány formájában közzé tegye, hogy a terület szakértői elbírálhassák.

Inkább fenyegetőzött. "Bárki is vádoljon adatok fabrikálásával, vagy szavahihetetlenséggel, katedrám teljes haragjával szembesülhet" - mondta Boodman szerint. Hogy ez nem csak fenyegetőzés, azt Lior Pachter, a CalTech szókimondó ember hírében álló professzora személyesen is megtapasztalhatta. Pachter az elsők között bírálta Levitt tevékenységét a számítógépes modellezéssel foglalkozó biológusok nemzetközi társaságának levlistáján, ahova Levitt rendszeresen beküldte legfrissebb számításait. Amikor Pachter egy blogposztban nyilvánosan is bírálta, Levitt többekre is ráírt a CalTech egyetemen, javasolván, hogy vonják meg Pachter kutatásainak pénzügyi támogatását, illetve afelől érdeklődött, hogy nem kéne-e ráírnia a CalTech elnökére az ügyben. Igaz, ehhez hozzátette, hogy olyan megoldást keres, ami hatékony, de "nem feltétlenül árt visszavonhatatlanul" Pachter karrierjének.

Nem elhallgattatni kell, hanem a megalapozott üzeneteket felerősíteni

Ezeknél a pitiáner személyeskedéseknél persze a nagyközönség szempontjából sokkal érdekesebb, hogy mit lehet kezdeni egy ilyen helyzettel, amikor egy, már csak a Nobel-díja miatt is szaktekintélynek tűnő tudós hangosan hirdeti a szakmai közmegegyezéssel homlokegyenest ellenkező nézeteit. A kérdés tán a Stanfordon oktató Levitt kollégáinak a legkellemetlenebb, mert attól mindegyikük ódzkodna, hogy cenzúrázzák. Egyrészt mindegyikük nagy tiszteletben tartja a tudományos szabadságot, és nagyra tartja, ha egy kutató meg meri kérdőjelezni a közmegegyezést. Azt azonban már kétségbe vonják, hogy valaki a tudomány világában betöltött pozícióját saját véleménye felhangosítására használja, pláne, ha az egy vészhelyzet közepén szembe megy a közegészségügyi ajánlásokkal. "Ha én kiállnék a Stanford logója elé, és az egyetem oktatójaként azt állítanám, hogy nem is volt ősrobbanás, a tanszékem biztosan megfenyítene ezért" - nyilatkozta Boodmannek Julie Parsonnet, a Stanford fertőző betegségekre specializálódott orvos-epidemiológusa.

Ezt az egyáltalán nem egyszerű helyzetet a Stanford azzal próbálta magyarázni az ilyen finom distinciókra kevéssé fogékony publikumnak, hogy bár "támogatják oktatóik jogát véleményük szabad kifejtésére, ez nem jelenti azt, hogy oktatóik minden egyes nyilvánosan kifejtett véleményét is támogatnák, és azok nem is minősülnek intézményi álláspontnak". Az persze nem várható el az egyetemtől, hogy nyilvánosan elhatárolódjon egyik legnagyobb sztároktatójától. Másrészt pont a koronavírusjárvány alatt az is bebizonyosodott már, hogy milyen károkat okozhat, ha a nagybetűs szakma pusztán azért sem nyitott mások véleményére, mert azok más területtel foglalkoznak. Boodman egy korábbi nagy riportjában már feltárta, hogyan okozhatta több tízezer ember halálát az, hogy a járványügyi szakemberek nem voltak hajlandók elfogadni mérnökök és fizikusok érveit arról, hogy a koronavírus nem cseppfertőzéssel, hanem a gravitáció miatt gyorsan földre hulló cseppekkel szemben a levegőben órákig lebegő aeroszolokkal is terjed.

Hog mégis mi lehet a megoldás, arra Timothy Caulfield, az Albertai Egyetem egészségpolitikával és egészségjoggal foglalkozó professzora próbált választ adni. Szerinte az egyetemeknek ebben a nehéz helyzetben igenis állást kéne foglalniuk, de nem egyes eretnek nézeteket valló kutatók megszólalását korlátozva, hanem gondosan azokat az üzeneteket felerősítve, melyek erős bizonyítékokon alapulnak.

A moszkvai bíróság első fokon öttől tizenkét évig terjedő szabadságvesztésre ítélt öt moszkvai rendőrt, akik 2019. június 6-án fabrikált bizonyítékok alapján, hamis váddal próbáltak bebörtönözni egy ellenzéki újságírót, akit letartóztatása alatt még össze is vertek. Mielőtt ebből arra következtetnének, hogy Oroszország mégiscsak jogállam, pár tényt érdemes még mérlegelni.

Ivan Golunovot, a Meduza a moszkvai városi tisztviselők és a helyi biztonsági szervek vezetőinek visszaéléseivel foglalkozó újságíróját ugyan öt nappal a letartóztatása után a tömeges tiltakozások és a nyilvánvalóan hamis vád hatására kénytelenek voltak elengedni, de a rendőrök ellen indult nyomozás során annyira nem történt semmi, hogy Golunov tavaly novemberben feljelentést is tett a hatóságok passzivitása miatt.

Most pedig a bíróság arra jutott, hogy az öt rendőr nem felsőbb utasításra vagy megrendelésre, hanem "saját szakállára" cselekedett. Mindezt azután, hogy közvetlenül a történtek, illetve Golunov kényszerű szabadon engedése után maga Vlagyimir Putyin mentett fel két moszkvai rendőrtábornokot, akik az öt érintett rendőr parancsnokai voltak.

A moszkvai bíróság ítélete nem jogerős, a vádlottak már jelezték, hogy fellebbeznek. (Via MTI)

Késsel támadt egy egyelőre azonosítatlan férfi a nyugat-franciaországi La Chapelle-sur-Erdre rendőrőrsén egy rendőrnőre. A rendőr súlyosan megsebesült a lábán, de nincs életveszélyben.

A támadás a BFM hírtelevízió értesülései szerint délelőtt tízkor történt a rendőrőrs egyik irodájában. A támadásnak nem voltak szemtanúi. A támadónak nem csupán a személyazonossága, de az indítékai sem ismertek.

Miután megkéselte a rendőrnőt, a támadó el is vette a fegyverét, majd autóval elmenekült a helyszínről. Az autóját később még a településen belül megtalálták, a felfegyverkezett férfi azonban még mindig szökésben van.

Elfogására komoly hajsza indult, a közeli nagyváros, Nantes több száz rendőre kezdte meg a keresését. A helyi hatóságok figyelmeztetést adtak ki a környéken élőknek arról, hogy lehetőleg zárkózzanak be a lakóhelyükre, mert a keresett férfi veszélyes. (Via MTI, Reuters/Swissinfo)

Öt hét bujkálás után feladta magát a fegyveres támadással gyanúsított új-zélandi James Bryant. Bryant elmondása szerint Észak-Otagóban, "a semmi közepén" bujkált egy kisvárosban, ahol "nagyszerűen" érezte magát, ám végül úgy döntött, készen áll feladni magát.

Döntésében nagy szerepe volt Arthur Taylornak, aki a bebörtönzöttek érdekeit védi. Taylor közvetített Bryant és a hatóságok között annak érdekében, hogy Bryant békésen feladhassa magát. Ez végül úgy valósult meg, hogy Bryant helikoptert bérelt, és azzal repült Taylor társaságában a rendőrségre. Útközben még megálltak enni is, Taylor egy pezsgőzős osztrigázást fizetett Bryantnak. "Hetek óta ez volt az első tisztességes ebédem" - mondta földet érése után Bryant. (Via BBC)

14 hónap börtönre ítélték a jelenleg egy másik ügyben kiszabott 20 hónapos börtönbüntetését töltő, 73 éves hongkongi médiamágnást, a helyi demokrata ellenzéket támogató Jimmy Lait.

Lai komoly szálka a hongkongiak szabadságjogait erőszakosan korlátozó pekingi vezetés szemében, bulvárlapja, az Apple Daily ugyanis a demokráciapárti ellenzék legfőbb orgánumává vált.

Lait most azért ítélték 14 hónapra, mert 2019. október 1-én, a hongkongi demokráciapárti tiltakozások csúcsán részt vett egy, a Peking által kontrollált hatóságok által nem engedélyezett gyűlésen. 20 hónapos büntetését egy másik gyűlésen való részvétele miatt szabták ki rá korábban.

Az ítéletet meghozó bírónő, Amanda Woodcock indoklásában "naivnak és valószerűtlennek" minősítette Lai és a vele együtt perbe fogott kilenc másik ellenzéki védekezését, hogy ők békés tüntetést terveztek. A 2019-es hongkongi tüntetések valóban erőszakba torkolltak, részben azért, mert Kína-párti huligánok támadták a demokráciapárti tüntetőket.

Lai ellen még két további vádemelés is várható, már a drákói, egyébként nem is Hongkongban, hanem Pekingben meghozott nemzetbiztonsági törvény alapján, amely szerint akár életfogytiglani börtönre is ítélhetik. (Via BBC)

Oroszország mért válaszcsapást az európai légitársaságokra egy másik országgal, Belarusszal szembeni embargók miatt - miután az európai légitársaságok az EU vezetőinek felszólítására kerülni kezdték a belarusz légteret, mert a minszki vezetés gyakorlatilag eltérített egy Athénból Vilniusba tartó, vagyis két EU-s főváros között közlekedő gépet, hogy elrabolhasson egy ellenzéki újságírót, Roman Prataszevicset.

Oroszország most erre a másik országot sújtó szankcióra válaszul két európai légitársaság, az Air France és az Austrian Airlines Oroszországba tartó járatainak repülési tervét is elutasította, emiatt mindkét társaság a járatai törlésére kényszerült.

Vlagyimir Putyin Oroszországa a tavaly minden bizonnyal csalással újraválasztott belarusz elnök, Aljakszandr Lukasenka legfőbb támogatója. Putyin környezetének tagjai Prataszevics elfogását "briliáns titkosszolgálati akcióként" értékelték. Ez kissé túlzó értékelése az akciónak, aminek részeként a belarusz titkosszolgálat több ügynöke is leleplezte magát, és amit Belarusz hivatalosan azzal próbált magyarázni, hogy a Hamász emailben bombatámadással fenyegetőzött, de a bizonyítékként bemutatott email 24 perccel azután érkezett, hogy a minszki légi irányítás már földre parancsolta a gépet, a Hamász pedig tagadta, hogy két nappal az Izraellel kötött tűzszüneti megállapodás után bombafenyegetéssel próbálták volna kikényszeríteni a tűzszünetet, ahogy az az emailben állt.

Oroszország most mindenesetre a két európai légitársaság járatainak tiltásával megtette első válaszlépéseit a szövetségesét sújtó szankcióval szemben. A BBC beszámolója szerint az orosz lépés miatt az Austrian Airlines két járatát kellett törölni: egy Bécsből Moszkvába tartó utasszállítót, illetve egy, a kínai Nancsingből az orosz légtéren át Bécsbe tartó teherszállító járatot. Az Air France négy, Párizs és Moszkva között közlekedő járatát volt kénytelen törölni.

Az osztrák külügyminisztérium közleményében "teljes mértékben felfoghatatlannak" minősítette az orosz lépést. A francia közlekedési minisztérium az AFP-nak adott válaszában rejtélyesen arról beszélt, hogy "a kölcsönösség elvét tiszteletben kell tartani".

Frissítés (11:12): Az RBC hírügynökség szerint Oroszország ezután be fogja engedni a Belarusz elkerülésével érkező európai gépeket. Pénteken már meg is adta az engedélyt az Austrian Airliens Bécsből induló járatának.

(Via BBC)

"Ezer alá csökkent a covid miatt kórházban ápoltak száma" - írtam a legfrissebb járványadatokat ismertető cikkem címében az Operatív Törzs hivatalos tájékoztatása és Orbán Viktor ma reggeli rádióinterjúja alapján, de mint arra telexes kollégám, Bakró-Nagy Ferenc felhívta a figyelmem, ez valójában csak számszaki trükközés volt a részükről.

A koronavirus.gov.hu oldalon egészen mostanáig ezeket az adatokat úgy adták meg, hogy előbb közölték, hány embert ápolnak kórházban, aztán azt, hogy közülük hányan szorulnak gépi lélegeztetésre. Ma azonban ez az adat így jelent meg beszámolójukban: "999 beteget ápolnak kórházban lélegeztetés nélkül és 121-en vannak lélegeztetőgépen".

Vagyis így jöhetett ki az a valóban jól hangzó adat, hogy már ezernél is kevesebb embert ápolnak kórházban, amit a miniszterelnök ki is emelt a rádióinterjújában, ahol előbb arról beszélt, hogy "[h]osszú idő után először csökkent a lélegeztetés nélkül kórházban lévő Covid-betegeknek a száma ezer alá", amihez aztán hozzátette, hogy "a kórházban ápoltak közül 121-en vannak lélegeztetőgépen." Összesen tehát valójában 1120-an szorulnak kórházi ápolásra.

A mexikói hatóságok szervezett bűnözés, szándékos emberölés és zsarolás gyanújával letartóztatták a helyi román maffia feltételezett főnökét. A mexikói főügyészség közleményében Florian T.-ként azonosított, a sajtóértesülések szerint Cápa néven ismert Florian Tudor vezette helyi román maffia több mexikói turistaparadicsomban állított fel olyan bankomatokat, amelyek külön erre készített szoftverrel ellopták a használóik bankkártyaadatait.

Cápa letartóztatása nem volt zökkenőmentes, a beszámolók szerint egy mexikói szövetségi ügynök megpróbálta megakadályozni, Tudor ügyvédje pedig rátámadt a rendőrökre. A hatóságok mindkettejüket őrizetbe vették.

A mexikói főügyészség közleménye szerint Tudort Románia hivatalos kiadatási kérelme alapján tartóztatták le. Egy román bíróság még márciusban adott ki ellene körözést. (Via MTI. Mexikói szövetségi rendőröket ábrázoló címlapképünk illusztráció. Fotó: JOHAN ORDONEZ/AFP)

Az elmúlt napok trendjének megfelelően újra javultak a koronavírus-járvány legfontosabb adatai: tovább csökkent a kórházban ápoltak száma, jelenleg 1120-an szorulnak kórházi ellátásra.* Gépi lélegeztetésre 121-en szorulnak, ilyenre is tavaly október elején, a második hullám felfutó szakaszában volt példa utoljára.

Ebben minden bizonnyal nagy szerepe van az oltási programnak is. Péntekre már 5,085 millió magyarországi lakos kapta meg legalább az első védőoltását. Az oltásra regisztráltak száma is nőtt bő tízezerrel csütörtökhöz képest, jelenleg 5,203 millió regisztráltat tartanak nyilván - a beoltottak között 260 ezren regisztráció nélkül kaptak védőoltást, úgyhogy csaknem négyszázezer regisztrált vár még az első oltására.

Az ő beoltásuk a jelenlegi tempóban még hetekig tarthat. Csütörtökön is csupán 28 ezren kapták meg az első védőoltásukat, ez amúgy a héten az eddigi legjobb adat, de messze elmarad a múlt heti tempótól, amikor hétköznap még a leggyengébb napon is több mint 38 ezren kapták meg az első védőoltásukat.

Csütörtökön 448 új fertőzöttet azonosítottak, ami a legmagasabb heti adat, de tesztből is csütörtökön végezték a legtöbbet. A pozitív tesztek aránya így továbbra is három százalék alatti, ami arra utal, hogy pillanatnyilag ellenőrzés alatt tartják a hatóságok a járványt.

*Helyesbítés: Cikkünk eredeti változatában bedöltem annak, hogy az Operatív Törzs és Orbán Viktor, szakítva az elmúlt hónapok gyakorlatával, a kórházban ápoltak számából levonta a gépi lélegeztetésre szorulók számát, amely alapján úgy tűnt, ezer alá csökkent a kórházi kezelésre szorulók száma. Figyelmetlenségemért elnézést kérek.

Tűz ütött ki péntek hajnalban Bázakerettyén egy pszichiátriai otthonban. A tűzben ketten megsérültek, a kigyulladt épületből több mint 120 embert kellett kimenekíteni.

Kósi Zsolt, a Zala Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság szóvivője szerint pénteken hajnali egy óra után gyulladt ki a Zala Megyei Pszichiátriai Betegek Otthona és Rehabilitációs Intézete egyik szobája. A helyszínre öt város tűzoltói vonultak ki, akik a lángok miatt az épületrészből 123 embert kísértek ki az utcára.

Az MTI helyszíni információi szerint feltételezhető, hogy a tűz gyújtogatás miatt keletkezett, a körülményeket azonban még vizsgálják. (Via MTI)

Minden korábbinál pofátlanabb orosz hekkertámadást leplezhettek le az amerikai titkosszolgálatok. A New York Times beszámolója szerint az orosz hírszerzéshez köthető hekkerek az amerikai külügyminisztérium nemzetközi segélyszervezete, a USAID levelezőrendszeréből küldtek ki adathalász emaileket olyan emberi jogi és egyéb civil szervezeteknek, melyek egyrészt rendszeres kapcsolatban állnak a USAID-del, másrészt kritikusak Vlagyimir Putyinnal és az orosz kormánnyal szemben.

A Times beszámolója szerint az újabb orosz hekkertámadás leleplezése rendkívül kényes időpontban, mindössze három héttel Vlagyimir Putyin és Joe Biden első csúcstalálkozója előtt történt - miközben a két ország között amúgy is feszült a hangulat, részben pont az orosz titkosszolgálatok és az azokhoz köthető hekkerek korábbi támadásai, például az amerikai keleti partvidék benzinellátását nemrég megbénító zsarolóvírusos támadás miatt.

A Times beszámolója szerint az orosz hekkerek egy, az amerikai kormánnyal szerződő beszállító rendszerén keresztül fértek hozzá a USAID levelezőrendszeréhez, amiből aztán a feladó alapján valódinak tűnő adathalász leveleket küldtek szét több mint 150, a USAID-del rendszeres kapcsolatot tartó, Vlagyimir Putyinnal és Oroszországgal szemben kritikus szervezet több mint háromezer emailcímére. A Timesban közölt képek alapján azért az emailek között - melyek némelyikét még a héten küldték szét - akadt pár, ami gyanút ébreszthetett. Például az a 2021. május 25-i keltezésű levél, amiben az állt:

USAID Különleges Riasztás: Donald Trump új dokumentumokat hozott nyilvánosságra a választási csalásról.

Vagyis a USAID-del kapcsolatban álló szervezeteknek azt kellett volna elhinniük, hogy az amerikai külügyminisztérium leginternacionalistább, tehát Trump összeesküvés-elméletekre rendkívül fogékony rajongói szerint leginkább deep state-gyanús intézménye a bukott elnök alaptalan csalásvádjait terjeszti. A levélben a hekk ügyében vizsgálódó Microsoft alelnöke, Tom Burt szerint olyan ártalmas kódot rejtettek el, amely korlátlan hozzáférést biztosít a célszemély számítógépéhez. A Microsoft amúgy "folyamatban levőként" jellemezte a támadást.

A Microsoft azonosította a támadó hekkercsoportot, a cég szerint ugyanaz az általuk Nobelium néven számon tartott csoport volt, ami az amerikai keleti parti benzinellátást megbénító SolarWinds hekket is végrehajtotta. Az amerikai kormány áprilisban egyértelműen az orosz hírszerzést, az SZVR-t azonosította a SolarWinds támadás elkövetőjeként. Ugyanez az orosz titkosszolgálat vett részt a Demokrata Párt szervereinek 2016-os feltörésében is.

"Azt hittem, hogy egy telefonbetyár" - mesélte a 22 éves ohiói Abbigail Bugenske a telefonhívásról, amit szerda este kapott. A vonal másik végén Ohió kormányzója jelentkezett azzal, hogy Bugenske épp nyert egymillió dollárt.

A fiatal clevelandi nő addigra már rég elfeledkezett róla, hogy beoltottként ő is részese az ohiói hatóságok oltakozást népszerűsítő kampányának. Ilyen kampányt több amerikai állam és város is folytat. Van, ahol sört adnak az oltás mellé, New York városában pedig gyorséttermi kupont. Ohio nagyobbat mert álmodni. Ott ugyan nem jár minden oltás mellé ajándék, ám azok, akik legalább az első védőoltásukat megkapták, egy lottóhúzáson is részt vehetnek. Ennek első nyertese volt Bugenske.

"Annyira visítoztam, hogy a szüleim már azt hitték, sírok, mert valami baj van. Így hát azt kezdtem ordibálni, hogy nyertem egymillió dollárt, milliomos leszek" - mesélte másnap a New York Timesnak.

Az ohiói vakcinalottó ötlete időközben más államoknak is megtetszett. Bugenske nyereményének másnapján Kalifornia is bejelentette, hogy 116,5 millió dolláros alapot hoz létre az oltakozás fellendítésére. Ebből százmillió dollárt 50 dolláronként osztanának ki a következő kétmillió beoltott között, 16,5 millió dollárból pedig lottóalapot hoznak létre, amiben minden, már beoltott kaliforniai nyerhet. A tervek szerint péntekenként húzzák majd a nyerteseket, akik közül harmincan fejenként 50 ezer dollárt nyerhetnek, a június 15-i végső sorsoláson pedig tíz kaliforniai fejenként 1,5 millió dollárt nyerhet.

Bár az ohiói vakcinalottóért sokan lelkesednek, a bírálói szerint a program kevés hatással van az oltásellenesekre. A New York Times beszámolója alapján Bugenskét sem az egymillió dolláros főnyeremény győzte meg az oltakozásról, a fiatal nő egyből beoltatta magát, amint lehetősége lett rá, még mielőtt a nyereményjátékot bejelentették volna. (Via The New York Times)

Váratlan fordulatot hozott a Hableány sétahajó katasztrófája miatt zajló büntetőper csütörtöki tárgyalási napja. A Hableányon átgázoló Viking Sigyn szállodahajó ukrán kapitánya, az ezidáig hallgatásba burkolózó Jurij Csaplinszkij az egyik tanú vallomása után szólásra jelentkezett, és beismerte, hogy a baleset idején nem volt bekapcsolva hajója radarja.

"Jók voltak a látási viszonyok. Nem volt bekapcsolva a radar. Szabad szemmel vezettem a hajót, meghajózva a híd hatvan méteres pillérközét" - mondta a Magyar Nemzet tudósítása szerint, majd visszaült a helyére.

A lap beszámolója szerint Csaplinszkij nyilatkozatát a sértetti képviselő "egyfajta beismerésnek" tartja. A vádirat szerint ugyanis pont az volt a tragédia oka, hogy Csaplinszkij az ütközés előtt öt percig nem figyelt. Az ukrán hajóskapitány maga is azt állítja, hogy nem látta a hajója előtt jobbra haladó Hableányt. Ugyanakkor a Viking Sigyn utasai által az orrfedélzetről készített felvételeken jól látható a Hableány, ahogy az is hallható, hogy az utasok kétségbeesetten kiabálnak, hogy el fogják gázolni a kisebb hajót.

2019. május 29-én a Viking Sigyn közvetlenül a Margit-híd előtt gázolt át a Hableányon, mely hét másodpercen belül elsüllyedt. A Hableányon 33 dél-koreai turista és kétfős magyar legénység tartózkodott, mindössze hét embert sikerült kimenteni. Egy áldozat holtteste azóta se került elő.

Negyedik hétéves elnöki mandátumát kezdheti meg a hatalmat 21 éve apja halála után átvevő szíriai diktátor, Bassár el-Aszad, miután a hivatalos tájékoztatás szerint a szavazatok 95,1 százalékát szerezte meg az országnak a rezsim hadseregének ellenőrzése alatt lévő részein tartott ún. elnökválasztáson.

A rezsim televíziójának beszámolója szerint Aszad "győzelmét" az ország különböző városaiban "sokan ünnepelték".

A választást, melynek eredményei inkább hasonlítanak az észak-koreai, mint a belarusz választási eredményekre, a szíriai ellenzék, illetve az Egyesült Államok, az EU és Törökország is csalásnak minősítette.

A választást szerdán Szírián belül csak a kormányerők ellenőrizte területeken tartották meg. A polgárháború tíz évvel ezelőtti kirobbanása óta az arab országban ez volt a második elnökválasztás, amelyet az ellenzék és a szíriai kurdok is elutasítottak.

Aszad családja és a kormányon lévő Baasz párt öt évtizede irányítja Szíriát, ahol 2011-ben polgárháború tört ki. A konfliktusba - amely egybehangzó források szerint már több mint 380 ezer halálos áldozattal járt - terrorszervezetek és külföldi hatalmak is beavatkoztak, de az Oroszország és Irán által támogatott Aszad-kormány mostanra az ország nagy része felett visszaszerezte az irányítást. (Via MTI)

A magyar kormány nekifut a ferihegyi reptér megvásárlásának, írja a Népszava a Magyar Nemzet értesülései alapján az MTI beszámolója szerint.

A budapesti nemzetközi repteret tavaly nyáron már megpróbálta megvásárolni egy NER-közeli üzletember, Jellinek Dániel, az Indotek Group vezérigazgatója, ám a repteret üzemeltető kanadai-szingapúri tulajdonú Budapest Airport Zrt. ellenállt. A kormány most arra számít, hogy mivel a koronavírus-járvány erősen sújtotta a légi közlekedést, már könnyebben megszerezhető a reptér.

A tárgyalásokat az innovációs miniszter, Palkovics László veszi a kezébe a lapértesülés szerint.

A ferihegyi reptér amúgy válságon kívül elég jó biznisz, 2019-ben például 30 milliárd forint nyereséget termelt. A tavalyi, válság sújtotta évről szóló beszámolója még nem érhető el. (via MTI)

Bár az előző napokhoz képest sok, 396 új fertőzöttet azonosítottak az elmúlt 24 órában, összességében még ez is javulásra utal: a héten tegnap végezték a legtöbb tesztet, így a pozitív tesztek aránya 2,74 százalék, bőven a WHO által ajánlott legfeljebb 5 százalékos szint alatt.

Javulásra utalnak a kórházi adatok is: 1215-en szorulnak kórházi ápolásra, utoljára ilyen kevesen tavaly október 10-én, a második hullám felfutó szakaszában voltak kórházban coviddal. Lélegeztetőgépen 136 beteg van, kevesebb, mint tavaly október 9. óta bármikor.

Az Operatív Törzs jelentése szerint 32 újabb halottja van a járványnak. Ennél már volt kevesebb a héten, de összességében ez is az október eleji időszakot idéző adat.

A vakcinációs program ellenben nem kapott erőre szerdán se. Az első dózisukat mindössze 16040-en kapták meg, igaz, a másodikat 131 ezren.

Persze nem csoda, hogy akadozik a vakcináció: miközben már 5,056 millióan kapták meg legalább az oltás első dózisát, az oltásra regisztráltak száma 5,192 ezer. Vagyis most már nem rájuk, hanem az eddig nem regisztrálók elérésére kell koncentrálni az immunizáció növelése érdekében.

A megyei adatok az országos trendnek megfelelően alakultak, egy kivétellel. Vas megyében egészen minimális növekedést mutat a trend, de olyan alacsony napi esetszámnál, amit a héten tapasztaltak, ez valószínűleg csupán statisztikai anomália.

Tavaly ilyenkor még ennek az ellenkezőjét állították határozottan, ám az azóta eltelt egy évben sem sikerült meggyőző bizonyítékot találni a vírus természetes eredetére. Így már inkább tűnik lehetséges magyarázatnak, hogy a vírus egy laborból szabadult el, és már az sem feltétlenül légből kapott marhaság, hogy mesterségesen hozták létre.

De azt még megakadályozták, hogy az ENSZ Biztonsági Tanácsa is erre szólítson állásfoglalásában. Ez talán már a vég kezdete a legújabb palesztin-izraeli háborúban.

Hétfőn több mint 75 ezren kapták meg a védőoltás első adagját. Tovább csökkent a kórházi ápolásra és lélegeztetésre szorulók száma, és szeptember 3. óta nem azonosítottak ilyen kevés új fertőzöttet.

A legújabb palesztin-izraeli konfliktus nem lesz sorsfordító a térség történelmében. De egyelőre egyik félnek sem áll érdekében a harcok gyors lezárása, hiszen a bukásra álló Netanjahut megmentette a konfliktus, a Hamász pedig harciasságával növelheti befolyását Ciszjordániában, amit még nem ural.

Aminek száz nap múlva teszik le az alapkövét. Addigra talán sikerül eloltani a sok kínai vakcinát, amiből most is érkezett 1,2 millió adag. Járványhírlevél.

Lord Mountbatten hagyatéka papíron közkincs, ám a naplója és levelezése kutathatóságát a kormány újra és újra megvétózza. Pedig már az ombudsman is kötelezte a hagyaték kezelőjét az iratok nyilvánosságra hozatalára.

A Rostock közelében feltartóztatott kamionos többször összeesett az igazoltatás közben.

Hogy aki kiváncsi rá, megtalálhassa.