akiraly

• A BVSC-Zugló vívójának már az első meccsén kiugrott a térde, de ez az elődöntőig nem hátráltatta.
• Igazán ott se, Velikaja győzelme ellenére Márton is szépen vívott, csak a végét siette el.
• A bronzmeccs nem sikerült jól, támadásai rövidek voltak, a francia Brunet rendre meg tudta ütni a pengéjét. A vége 15:6 lett, oda. Negyedik helye így is a magyar női kardvívás legjobb olimpiai eredménye.
• A női vízilabdázók döntetlennel kezdtek az oroszok ellen, pedig az első félidőben volt, hogy négy góllal vezettek. Veszve még semmi sincs!

Ezüstérmes lett Siklósi Gergely párbajtőrben.

Döntőbe jutott a 4x100 méteres magyar férfi gyorsváltó úszásban

Verrasztó Dávid hajszállal maradt le a dobogóról férfi 400 vegyesen, a nőknél a címvédő Hosszú Katinka 5., a fiatal Mihályvári-Farkas Viktória 6. lett.

Péni István 5. lett a férfi sportlövők 10 méteres versenyén.

A cselgáncsozó Pupp Réka is ötödik lett.

A férfi pólósok kikaptak Görögországtól.

"[H]a a kormány nem tudja elfogadni azokat az alapelveket, amelyekben a tizennégy másik kedvezményezett országgal egyetértünk, akkor meg kell húznunk a határt" - kommentálta a Politicónak Ine Eriksen Søreide norvég külügyminiszter a hírt, hogy határidőig nem sikerült megállapodniuk a magyar kormánnyal a Norvég Alap pénzeinek elosztásáról.

A magyar kormány a döntésével 77 milliárd forintnyi támogatásról mondott le, amire Gulyás Gergely miniszter a kormányszóvivői tájékoztatón még azt is megjegyezte, hogy márpedig az járna az országnak. Søreide erre válaszul közölte, hogy felajánlásuk önkéntes.

Egyben azt is megjegyezte, hogy mivel a magyar civil szervezeteknek szükségük van erre a pénzre, "meg kell próbálnunk más utakat keresni, hogy támogassuk őket". (Via HVG)

Megtartották az ötös lottó 29. heti számsorsolását. A nyerőszámok: 29, 63, 71, 75, 77. Öttalálatos ennek megfelelően nem volt. A 19 négytalálatos szelvény egyenként 2 356 230 forintot fizet. A háromtalálatosok 18185 forintot, a kéttalálatosok 1995 forintot vihettek haza.

Volt viszont egy telitalálatos Joker, a 356968-as, a szerencsés nyertes 96 777 495 forinttal gazdagodott! (Via MTI)

"Budapest Pride - A felvonulással egy időben több ellentüntetést is tartottak Budapesten" - adta ki a hírt az imént az MTI, amiről eszembe jutott, hogy rá is szűrhetnék, hogyan számolt be a nap olimpián kívüli egyedüli nagyobb, magyar vonatkozású híréről a nemzeti hírügynökség.

Megérte, mert el is készíthettem ezt a kordokumentum-értékű képernyőmentést az MTI oldaláról, melyből látható, hogy

az egyetlen szöveges tudósítás a sokezer fős felvonulással párhuzamosan zajló három szélsőjobboldali mikrotüntetésről készült, melyeken összesen talán százan vettek részt.

Emellett az mti közölt öt darab fényképet, amik közül az egyik a maroknyi ellentüntetőt ábrázolja. Továbbá két napja közöltek egy hírt arról, hogy a felvonulás miatt forgalomkorlátozások lesznek Budapesten. A két korábbi hír a georgiai (grúziai) Pride és az arról tudósító újságírók elleni, halálos áldozatot követelő szélsőjobboldali támadás következményeivel foglalkozik, a frissebb is egy héttel ezelőtti.

A Budapest Pride szervezőinek közleménye szerint az idei felvonulásuk volt az eddigi legnagyobb Magyarországon. Tájékoztatásuk szerint "minden várakozást felülmúló harmincezres tömeg vett részt" a rendezvényükön. "“Az elmúlt heteket, hónapokat meghatározta a Fidesz-KDNP kormány végletekig fokozott homofób, transzfób, kirekesztő és gyűlöletkeltő kampánya. Annak ellenére, hogy 2020 tavasza óta jogi- és politikai eszközökkel is offenzívát folytatnak az LMBTQ közösség ellen, annak ellenére, hogy a kormányzati média készséggel tolmácsolja ezeket a félrevezető, manipulatív propaganda üzeneteket, a mai napon, a 26. Budapest Pride Felvonulás végén bebizonyosodott, hogy Magyarország nem kíván részt venni ebben a színjátékban.” - idézték szóvivőjüket, Majercsik Jocót.

Közleményükben azt írják, hogy "[a] szélsőjobboldali ellentüntetők sem hozták a papírformát: három helyen tartottak magas kordonokkal körbevett ellentüntetéseket, a három helyszínen jelen lévő hőbörgők összesített száma sem haladta meg a 100-at", hozzátéve, hogy "[a] legtöbb felvonuló észre sem vette a szélsőjobboldali csoportokat, annyira eltörpültek az óriási vonuló tömeg mellett".

A Pride közleménye szerint az idei menetben "rekordszámú diplomata vett részt", és "hat különböző frakcióból érkező EP-képviselő".

Pusztító tájfun közelít Kína keleti partvidékéhez, napokkal azután, hogy az ország belső részein óriási esőzések okoztak váratlan villámáradásokat a 12 milliós Csengcsou városában, ahol még egy metrószerelvény is víz alá került. A hétközi természeti katasztrófában jelen ismereteink szerint legalább 58-an vesztették életüket.

Most Csengcsoutól keletre, Sanghaj partvidékét fenyegeti természeti katasztrófa. Az In-Fa névre keresztelt vihar az előrejelzések szerint pusztító széllel, dühöngő tengerrel, hatalmas esőzésekkel csaphat le a partvidékre, hatalmas áradásokat okozva. Sanghajtól délre egy kikötőben ezért éppen evakuálják is a hajókat, írja a BBC.

Az előrejelzések szerint a tájfun még a parttól messze, mélyen a szárazföldön is hatalmas esőzéseket hozhat, még Honan tartományban is, ahol a hétközi óriási esőzés pusztító áradásokat okozott, és ahol még folynak a mentési munkák, amiket az újabb természeti csapás nagyban hátráltathat.

Az In-Fa jelenleg éppen elhagyta Tajvant, és 148 km/h-ás széllökésekkel közelít a kínai partokhoz. A jelen számítások szerint partot érve akár 193 km/h-ás széllökések is kísérhetik majd, és már a partot érése előtt, vasárnaptól "hosszan tartó extrém erős esőzéseket" hozhat.

A tájfunra tekintettel Csöcsiang tartományban elrendelték az iskolák, munkahelyek és piacok bezárását. (Via BBC)

A 14 éves Stephanie Isaacson 1989. június 1-én szokása szerint egy foghíjtelken átvágva indult Las Vegas-i középiskolájába, de aznap nem bukkant elő a telek másik oldalán. Holttestét a rendőrök a telek közelében találták meg. A lányt agyonverték, halála előtt szexuálisan is bántalmazták.

Isaacson ügye 32 éven át megoldatlan maradt. Igazi döglött akta volt, még az se segített, hogy az ingén DNS-nyomokat azonosítottak, mert azokat nem sikerült párosítani semmilyen adatbázissal.

Egészen kilenc hónappal ezelőttig, amikor egy texasi laboratórium felajánlotta, hogy új módszerükkel is megvizsgálnák a nyomokat, ráadásul egy anonim adományozó jóvoltából teljesen ingyen.

A labornak nem volt könnyű dolga, a Las Vegas-i rendőrök januárban a DNS-minta teljes maradékát átküldték ugyan, ám az mindössze 15 emberi sejt volt. A labor mégis sikerrel járt, július 21-én, szerdán a vegasi rendőrség bejelentette, hogy sikerült azonosítani a 32 évvel ezelőtti gyilkosság gyanúsítottját, egy bizonyos Darren R. Marchandet, aki a gyilkosság idején 23 éves volt.

Marchandet azonban nem tudják letartóztatni, se bíróság elé állítani, mert 1995-ben öngyilkos lett.

"Boldog vagyok, hogy megtalálták a lányom gyilkosát. Már nem hittem, hogy valaha megoldják az ügyet" - idézte Isaacson édesanyját a vegasi rendőrség közleménye anélkül, hogy megnevezte volna az asszonyt. Mindazonáltal azt is hozzátette, hogy bár jó, hogy valamilyen lezárást találtak, de mert Marchand már rég öngyilkos lett, "Stephanienak nem szolgáltatta kigazságot", és "teljesen sosem nyugodhatunk bele, mert semmi se hozza vissza a lányunkat".

A DNS-elemzés technológiai fejlődése az elmúlt években több hasonló döglött akta lezárásában segített. A legismertebb eset tán az 1976-85 között aktív sorozatgyilkos-sorozaterőszakoló Golden State Killeré, aki 12 áldozatával végzett, és 45 nőt erőszakolt meg. Őt 2018-ban sikerült azonosítani.

2019 áprilisában egy 1972-es Washington állambeli gyilkosság gyanúsítottját azonosították. Végül őt se sikerült elítélni, mert tavaly novemberben, az ítélethirdetés előtt megölte magát.

Isaacson feltételezett gyilkosa, Marchand amúgy nem volt ismeretlen a rendőrök előtt. A 14 éves lány halála előtt három évvel, húszéves korában egyszer már letartóztatták, és meg is vádolták a 24 éves Nanette Vanderburg megfojtásával, ám a bíróság bizonyítékok hiányában akkor felmentette. Akkoriban még nem létezett DNS-elemzés. (Via The Washington Post)

A Fővám térnél, a Szabadság híd előtt összetalálkozott a Pride menete az ellentüntetőkkel. Nemhogy nagy, leginkább semmilyen balhé nem lett belőle, az ellentüntetőkkel tartó tudósítónk beszámolója szerint a rendőrség a menet útvonalától messze, a híd lábánál kordonozta el az ellentüntetőket, akik így is lelkes mocskosprájdozással és gyurcsánytakarodjozással fogadták a menetet - hogy ez utóbbira mi volt az apropó, azt tán ők maguk se tudják.

Mindenesetre ez utóbbi kiabálást még a Pride menetével tartó tudósítónk is kihallotta, bár más nagyon nem jutott el a menetig. Az ellentüntetőkkel tartó tudósítónk beszámolója szerint a bekiabálásokra a menet sikongatással és integetéssel válaszolt.

Budaházy György közben tudósítónk beszámolója szerint rendőri intézkedést követel, nyilván ő is osztja Gaudi-Nagy Tamás jogértelmezését, aki az ellentüntetők egyik csoportjának gyülekezőjén arról értekezett, hogy az új törvény homofób alapján az ő értelmezésében el kell venni a gyereket azoktól, akik a gyerekükkel vonulnak a Pride-on. Ott arra biztatta követőit, hogy készítsenek róluk fényképeket, és jelentsék fel őket. Ez az adott körülmények között amúgy lehetetlen.

A Felvonuláson amúgy sok ezer fiatal mellett - a tömeg javát huszonévesek és harmincasok alkottják - idén is több munkáltató képviselteti magát munkavállalóival. Ők valamennyien a Nyitottak vagyunk egymásra nonprofit szervezet kezdeményezésére csatlakoztak a felvonuláshoz. Kezdeményezésükhöz honlapjuk szerint több mint ezer vállalkozás csatlakozott már.

UPDATE 16:56: Csak hogy érzékeltessük a két tüntetés méretét: tudósítóink beszámolói szerint a hídról csupán ötven fősnek tűnik a Budaházy féle tüntetés, miközben a Pride menetének eleje már az Erzsébet hídnál jár, a vége pedig még nem ért fel a Szabadság hídra.

Nem volt egyszerű bejutni a Pride-felvonulás gyülekezőhelyére, a Madách térre a tömeg és a kordonok miatt, jelentette tudósítónk, aki szerint több ezren gyűlhettek össze az idei felvonulásra, ami szokatlan útvonalon zajlik majd. A tömeg javát huszon-harmincéves fiatalok adják, néhány idősebb és fiatalabb akad csak.

A tömegben sok a Pride-szimbólum, a szivárványos zászló. A transzparensek javarészt politikasemlegesek, de azért akad egy-kettő, ami reflektál a közelmúlt történéseire. "Soros György is my Sugar Daddy" - hirdeti az egyik, egy másik pedig stilizált kisgyerekeket ábrázol azzal a felirattal, hogy "Hagyjátok élni az LMBTQ gyerekeket".

A résztvevők öltözködésükben is visszafogottak, kevesen öltöztek be, tudósítónk eddig csak egy feltűnően öltözött transz nővel találkozott.

A gyülekező után a menet három óra körül kezdett mozgolódni, de tudósítónk leírása alapján nagyon lassan bontakozik ki a felvonulás, nagy a torlódás.

Másik tudósítónk a Hetero Pride Mozgalom tüntetésén járt, amin száznál is kevesebb résztvevő előtt szónokolhatott Gaudi-Nagy Tamás és Vollner János. Előbbi arra szólította a rendezvény résztvevőit, hogy vonuljanak át a Fővám téren gyülekező Budaházy Györgyékhez, majd fényképezzék le a Pride-felvonuláson azokat, akik kisgyerekkel vonulnak, mert az szerinte bűncselekmény az új törvény alapján. Feljelentésre készülnek, meg arra, hogy felszólítsák a rendőröket arra, hogy vegyék el a gyerekeket a gyerekkel vonulóktól. Annak nagyon örültek, hogy lesz népszavazás a kérdésben. Útjuk során érintették a Deák teret, nagyon közel kerülve a Madách téren gyülekező felvonulókhoz, akiket riariahungáriázással és mocskos buzizással köszöntöttek.

A szélsőségesek rendezvényén kisebb atrocitás is történt, kis csoportjuk körül egy ételfutár hangos zenét bömböltetve keringett a biciklijével. Számon próbálták kérni, de mielőtt elfajulhatott volna a dolog, a rendőrök közbeléptek.

UPDATE 15:55: A szélsőjobboldaliakkal vonuló tudósítónk elért a Fővám térre, ahol Gaudi-Nagyék csatlakoztak Budaházy Györgyék szintén kevés résztvevővel zajló ellendemonstrációjához.

UPDATE 16:08: A Pride menetével tartó tudósítónk jelentése szerint a tömeg eleje most ért a Kálvin térre. Elég nyugodt a hangulat, még csak nagy közös skandálások sincsenek, néha harsan csak fel fütty vagy taps. Hamarosan a Fővám térhez érnek, ott biztos kicsit felforrósodik majd a hangulat az ellentüntetők miatt, bár utóbbiak igen csekély létszámban jelentek csak meg.

• Szilágyi Áron három tökéletes asszó után az elődöntőben szoros asszóban, közte két vitatható találattal győzött, hogy aztán a döntőben nagyon simán nyerjen Luigi Samele ellen.
• Iskolavívás volt, magabiztos kezdés után mindig volt válasza, amikor Samele változtatni próbált.
• Ezzel háromszoros egyéni olimpiai bajnok, ilyen se volt eddig. Kárpáti Rudolfnak és a francia Jean-François Lamournak csak két egymás utáni olimpián sikerült nyernie, utóbbi harmadjára csak bronzot szerzett.

Szilágyi Áron fölényesen magabiztos vívással megszerezte harmadik egyéni olimpiai aranyérmét férfi kardvívásban. Ezzel történelmet írt, ez korábban még senkinek se sikerült, Jean-François Lamour és Kárpáti Rudolf két győzelemig jutott csak korábban.

Forrás: Eurosport

Szilágyi a döntőben az olasz Luigi Samelével vívott, magabiztosan nyert 15:7-re. 11-ik találata tán a legszebb volt az egész versenyen: első támadása rövid volt, Samele átvehette a kezdeményezést, de Szilágyi remekül hátrált, és amikor az olasz hátraemelte a karját, tökéletes tempóban vágott közbe. Iskolavívás volt, olyan simán nyert a döntőben, mint korábban két iráni és egy venezuelai ellenfele ellen. Szilágyi az egész versenyen nagyon magabiztosan vívott, egyedül az elődöntőben kellett megizzadnia a grúz (georgiai) Sandro Bazadze ellen, akivel szemben talán a bíró is segítette egy kicsit.

Magyar ágnak indult, iráni lett belőle

A sorsolás szeszélyei miatt a férfi kard egyéni verseny kezdete előtt úgy nézett ki, hogy a magyarok majd egymást búcsúztathatják sorban az elődöntőbe menet. Decsi Tamás és Szatmári András már a 16 között találkozhatott volna, győztesük a nyolc között Szilágyi Áronnal vívhatott volna. Hogy aztán a 32-es táblán Decsi kikapjon a nála esélyesebb német Max Hartungtól, a legutóbbi, budapesti vébén ezüstérmes Szatmári András pedig meglepetésre az iráni Ali Pakdamantól is. Pedig őt titkon a végső győzelemre sem tartottam esélytelennek, még ha úgy is alakult, hogy a döntőig vezető úton Szilágyival és az őt a budapesti vébén legyőző dél-koreai Oh Szangkukkal is meg kellett volna vívnia.

Apropó, Oh. A szintén nagy esélyes koreai végül nem jutott elődöntőbe, Szilágyi így elkerülhette tán legnagyobb riválisát. A grúz (georgiai) Sandro Bazadze győzte le. Ő az idei világkupaszezonban élete formájában vívott, és most az olimpián már a nyolcba kerüléssel is élete eddigi legjobb eredményét érte el, hát még Oh legyőzésével.

A másik ágon kevesebb meglepetés volt, a legnagyobb talán a német színekben versenyző Szabó Mátyás győzelme volt a 32 között a koreai Gu Bongillal szemben. Szabónak a 16 között már nem sikerült a bravúr az orosz Konsztantyin Lohanov ellen, akit aztán Kim Dzsungwan, az olimpiai férfi kardverseny negyedik nagy esélyese búcsúztatott a nyolc között.

Szilágyit nem hozták zavarba

Szilágyit szerencsére nem befolyásolták a meglepetések, hozta fölényesen magabiztos vívását, kétszeres címvédőhöz méltó nyugalommal vívott, az elődöntőig vívott asszójában összesen húsz tust kapott, egyik ellenfele se szerzett nála hétnél többet. A csak iróniajelként használt idézőjelek között "legizgalmasabb" asszóját a venezuelai José Quintero ellen vívta, amennyiben ott az elején háromszor is hátrányba került, hogy aztán zsinórban 11 tussal megfordítsa az állást, így a végén még egy kisebb rövidzárlat is belefért. A 16 között, az iráni Mojtaba Abedini ellen egy pillanatig se kellett izgulnunk, az első periódust 8:1 arányban nyerte Szilágyi, Abedini ezután hat tusnál közelebb sose került.

A nyolc közötti asszójában pedig megbosszulhatta Szatmári Andrást. Az iráni Ali Pakdaman elleni asszójában néha érződött, hogy kétszeres olimpiai bajnokként a zsűrinél is van tekintélye. A második periódus vége felé a bíró sárgalappal figyelmeztette a reklamáló iránit, akinek amúgy igaza volt: egy olyan akciót ítélt szerintem is tévesen együttesnek, amit fordított helyzetben - helyesen - rendre megadott Szilágyinak. Nem volt jelentősége, tényleg ez volt az egyetlen alkalom, amikor Szilágyi rosszul fogott tempót, amúgy rendre remekül, akár első, akár második szándékból indította akcióját.

Bazadze ellen megizzadt

Az elődöntő aztán nagyon szorosra sikerült. A grúz (georgiai) Bazadze kihasználta Szilágyi második szándékúságát, és gyorsan elhúzott három találattal. Szilágyi változtatott, három védés-visszavágással egyenlített, majd fokozatosan átvette az irányítást, és az első periódus végén 8:5-re vezetett is. Bazadze azonban bizonyította, hogy nem véletlenül jutott elődöntőbe, három gyors találattal egyenlített. Szilágyi se pánikolt, visszavette a vezetést, majd egy kissé vitatható találattal két tusra növelte az előnyét - a zsűri kissé tán szigorúan úgy ítélte meg, hogy Bazadze túlzottan is visszaemelte a pengéjét, így Szilágyi átvehette a támadást. Ez feltüzelte Bazadzét, aki 11:11-nél egyenlíteni is tudott, majd a vezetést is átvette 13:12-nél. Szilágyi egyenlítése után aztán eljött az egész asszó legvitathatóbb momentuma.

Forrás: Eurosport

Bazadze indított támadást, Szilágyi behátrált. Védeni próbált, de Bazadze simán eltalálta, és még tempóban is megelőzte Szilágyit. A zsűri mégis Szilágyinak adta a találatot, és ezen videózás után se változtatott. Bazadze teljesen kiborult, még a döntő - teljesen tiszta és egyértelmű, ám mégis csak videózás után megadott - találat után is az azt megelőző, tényleg fordítottnak tűnő ítéleten dühöngött, kezet se fogott Szilágyival.

A másik ágon folytatódtak a meglepetések. Bár a koreai Kim Dzsungvan 12:6-os vezetéséig kézben tartotta az asszót, ekkor valami elpattanhatott, mert olasz ellenfele, Luigi Samele zsinórban kilenc találatot szerezve végül 15:12 arányban megnyerte asszójukat, így ő készülhetett a döntőben a harmadik olimpiai bajnoki címéért vívó Szilágyi ellen. De arra, ami jött, nem tudott felkészülni.

Az amerikaiakkal szövetséges kormányok tagjai is célpontok voltak 2019-ben, amikor az izraeli NSO Group Pegasus szoftverével a WhatsApp üzenetküldő applikációján keresztül próbáltak megfertőzni telefonokat, nyilatkozta a Guardiannak Will Cathcart, a WhatsApp vezérigazgatója. A cég a 2019-es támadás miatt amúgy pert is indított az NSO Group ellen.

Cathcart arról is beszélt, hogy lát párhuzamokat a felhasználóik elleni 2019-es támadás, illetve a most kirobbant botrányban kiszivárogtatott adatok között. Most azután robbant a botrány, hogy a Forbidden Stories nevű nonprofit oknyomozó portál valahogy hozzáfért egy listához, melyen legalább ötvenezer olyan telefonszám volt, melyek potenciális megfigyelési célpontnak voltak kiszemelve. Az, hogy egy telefonszám szerepel a listán, amúgy nem jelenti azt, hogy meg is figyelték, vagy egyáltalán megpróbálták telepíteni a készülékre a Pegasus szoftvert. De a Forbidden Stories az Amnesty International Security Labjával összefogva 67, a listán szereplő telefont is auditált, melyek közül 37-en találták meg a Pegasus nyomait - köztük két magyar újságíróén, Panyi Szabolcs és Szabó András telefonján.

"A beszámolók egyeznek azzal, amit mi magunk is tapasztaltunk a támadás során, amit két éve kivédtünk" - mondta Cathcart, aki arról is beszámolt, hogy a 2019-es támadás során, amikor 1400 felhasználójuk telefonjára próbálták meg telepíteni a Pegasust, a célpontok között újságírók, ebmerni jogi aktivisták is voltak, olyanok, "akiket semmilyen formában nem kéne lehallgatni".

Az NSO amúgy azzal védekezett, hogy az ötvenezres lista teljes képtelenség, ügyfeleik ennél sokkal kisebb léptékben használják a szoftvert - állításuk szerint átlagosan egy ügyfelük évente 112 embert figyel meg. Cathcart szerint a valóság közelebb állhat a botrányról beszámoló lapokban megjelentekhez, már csak azért is, mert a WhatsApp elleni támadás esetén két héten belül próbáltak feltörni 1400 telefonkészüléket.

Cathcart és a WhatsApp a 2019-es támadás óta már kormányokkal is egyeztetett arról, hogy mit lehetne tenni a biztonságosabb internetért. Szerinte ugyanis "ha világszerte újságírókat és emberi jogi aktivistákat támadnak ezzel, az mindannyiunkra hatással van. Ha bárki telefonja nem biztonságos, akkor senkinek se biztonságos a telefonja" - mondta. Egyben azt is felvetette, hogy a kormányoknak fel kéne függeszteniük az NSO szoftvereinek a használatát, még akkor is, ha éppenséggel csak legitim célokra használják, mert "ők is finanszírozzák a működését". (Via The Guardian)

• Szilágyi Áron győzött a férfi kard döntőjébe, így háromszoros olimpiai bajnok. Ilyen teljesítményt még soha, senki nem ért el előtte férfi kardvívásban.
  
• Valter Attila feladta a férfi országúti kerékpárosok igen kemény és színvonalas mezőnyversenyét, de becsületből betekert a célba.
• Elkezdődtek az úszás előfutamai, a 32 éves Verrasztó Dávid remek versenyzéssel, a megyedik idővel jutott be a 400 méteres vegyesúszás döntőjébe.
  

"1. Kutya nehéz úgy hazudni, ha az ember nem ösmeri az igazságot."

Esterházy Péter: Harmonia Cælestis. Első könyv. Számozott mondatok az Esterházy család életéből.

Nem az első alkalommal jutott eszembe Esterházy Péter egy magyar kormányzati szereplő megnyilvánulásáról, és valószínűleg nem is utoljára. Esterházy mellett Örkényt, Kafkát is idehozhatnám a 20. századi irodalom nagyjai közül: az abszurd és a posztmodern keveredett Gulyás Gergely igyekezetében, ahogy önmaga farkába harapó kígyóként kavargó érveléssel próbálta elmagyarázni, hogy

miért is nincs semmi látnivaló akörül, hogy a kormány kritikus újságírókat, üzletembereket, ellenzéki politikusokat figyeltethetett meg egy olyan kémszoftverrel, amiről még az sem hajlandók elárulni, sem tagadni, hogy egyáltalán megvették-e.

Gulyás a csütörtöki, valami duplacsavaros poénból kifolyólag kormányinfónak nevezett, csak légidézőjelek között "tájékoztatónak" nevezhetett sajtóeseményén ugyanis rendre arra hivatkozott, hogy Magyarországon csak és kizárólag törvényesen hallgatnak le embereket.

Ez formailag igaz is lehet: a magyar jogszabályok keretei között rendkívüli erőfeszítések árán lehet csak törvénytelenül lehallgatni bárkit. Azt, hogy a titkosszolgálat kit hallgathat le, a törvény miniszteri engedélyhez köti csupán, majd azt, hogy a lehallgatás törvényes volt-e, ugyanaz a miniszter ellenőrizheti, aki a lehallgatást elrendelte. Elveben a nemzetbiztonsági bizottság is ellenőrizhetné. Gulyás állítása szerint a maga részéről még támogatja is, hogy a bizottság ilyen ellenőrzéseket végezzen. Kivéve a mostani esetet, mert ez szerinte csupán hisztériakeltés. Azt, hogy a bizottság ellenőrizhesse a titkosszolgálatokat, a mindenkori kormánytöbbség hatékonyan tudja akadályozni azzal, hogy képviselői távolmaradásával határozatképtelenné teszi a bizottságot.

Gulyás arra is hivatkozott, hogy Magyarországon megfigyelést csak célhoz kötötten lehet végezni. Formailag ez is igaz, bár a gyakorlatban a titkosszolgálat csupán azzal is indokolhatja a megfigyelés szükségességét, hogy más módszerrel nem tudja beszerezni az információkat, amikre szüksége van. Magyarán, azért figyelnek meg valakit, hogy kiderüljön, meg kell-e figyelni. A megfigyelés célja a megfigyelés, amit a miniszter ez alapján engedélyezhet is. Hogy aztán önmagát ellenőrizve megállapítsa a megfigyelés jogszerűségét.

Már ha egyáltalán vizsgálja ezt, mert Gulyás azt is többször közölte, hogy a kormány nem vizsgálja az ügyet, nem volt ez téma a kormányülésen sem, a nemzetbiztonsági bizottság vizsgálatát meg a Fidesz akadályozza, amivel Gulyás egyet is ért, mert szerinte csak hisztériakeltés zajlik.

Ha egy ilyen megfigyelés amúgy eredménytelen - mármint abban az értelemben, hogy semmilyen bűncselekményt, nemzetbiztonsági kockázatot, bármilyen legitim indokot nem tár fel -, a megfigyelt hivatalosan sohasem szerezhet tudomást róla. Vagyis Magyarországon jogszerűen csak azok a megfigyeltek értesülhetnek arról, hogy meg voltak figyelve, akiket valóban jogosan figyeltek meg, mert a megfigyelés bűncselekmény bizonyítékát tárta fel, amit aztán az ellenük folyó büntetőeljárásban megismerhetnek.

A Pegasus-botrány konkrét esetekről szól. Két újságíró kollégánk, Panyi Szabolcs és Szabó András telefonján az Amnesty International Security Labjának kutatói megtalálták az izraeli kémszoftver használatát bizonyító nyomokat. A kormány védekezése ennél sokkal súlyosabb dolgot tett teljesen egyértelművé: ma Magyarországon azt figyel meg a kormány, akit csak akar, és csak saját magának tartozik elszámolással arról, hogy ezt miért, milyen alapon teszi.

• Sűrű napja lesz Gulyás Gergelynek, csütörtökön szokatlanul korán, reggel kilenckor kezdődött a heti sajtótájékoztatója.
• Téma akad bőven, hogy mást ne mondjak, Pegasus. Nyilván megtudjuk, hogy csak törvényes lehallgatások zajlottak, mert Magyarországon lényegében bármilyen lehallgatás tud törvényes lenni.
• A másik nagy téma várhatóan Orbán Viktor nagy elterelő népszavazása lesz egy hazugságról.

Magyar idő szerint szerda hajnalban a Japán-Ausztrália softball-összecsapással kezdetét veszi az egy éves halasztás ellenére hivatalosan továbbra is 2020-asnak nevezett olimpiai játékok Tokióban, ahol aktuálisan tombolgat a járvány. Naponta úgy ezren fertőződnek meg a városban, és minden remény és intézkedés ellenére a vírus az olimpiai falut sem kerülte el. Ez idáig már legalább harminc fertőzöttet találtak a résztvevők és dolgozók körében, köztük hármat az olimpiai faluban.

Japánban elég kockázatos a helyzet, az országban nagyon alacsony az oltottsági szint, így gyakorlatilag csak az elmúlt másfél évben már megszokott korlátozásokkal lehet elejét venni a járványnak. De nem nyugodtak azokban az országokban sem, ahol magas az átoltottság: Izrael miniszterelnöke szerint a Pfizer vakcinája lényegesen gyengébb a delta variánssal szemben, ezért már arról beszél, hogy önmagában az oltás nem nyújt elég védelmet maszk nélkül. Ezt azért érdemes kiegészíteni azzal, hogy Izraelben egyelőre egyetlen olyan súlyos betegről tudnak, aki egyrészt mindkét adag védőoltást megkapta már, másrészt hatvan éven aluli.

A Sinopharm nem elég

A koronavírus a kezdetektől fogva nagyobb fenyegetést jelent hatvan év felettiekre, illetve a legyengült immunrendszerű emberekre. A hatvan év felettiek esetén ezért különösen fontos az immunizáció, ám Magyarországon mégis félmillió hatvan év felettit oltottak be a Sinopharm kínai cég nem kellőképpen kitesztelt, elölt vírusos vakcinájával, pedig erről a vakcinatípusról korábban is sejteni lehetett, hogy hatvan év felett kevésbé hatékony. Egy friss magyar kutatás szerint a hatvan év felettiek negyedénél, a nyolcvan évesek felénél nem termel antitestet a kínai védőoltás.

A megoldás erre a harmadik vakcina lehet, amit a kormány a múlt héten végül engedélyezett. De szakmai támogatást nem adott a kérdésben, mi több. Miközben Kásler Miklós egészségügyi miniszter a vakcinák kevergetését javasolta. Kásler az mRNS-vakcinával oltottaknak is más típusú oltást adna harmadjára. A vakcina kifejlesztésében kulcsszerepet játszó Karikó Katalin, illetve maga a Pfizer szerint ez nem ajánlott.

Nyitás és zárás

A hét koronavírushíre még így, a delta árnyékában is a nyitásról szólt. Nagy-Britanniában a fertőzés gyors terjedése ellenére eljött a szabadság napja, amit gigantikus tömegpartikkal ünnepeltek azok, akik másfél éve nem csapathattak.

Közben a világ óvatosabb tájain, például Hollandiában már újra szigorítanának. A holland kormány – aminek a nevében a miniszterelnök már elnézést kért a túl korai lazításért – most újra azt kérik, hogy aki csak teheti, dolgozzon otthonról. Ausztráliában pedig, ahol a korábbi eredményes védekezés miatt kissé elhanyagolták az oltakozást, Sydney-t kellett lezárni két hétre a delta terjedése miatt.

A magyar járványhelyzet pillanatnyilag kedvező, de már egyértelműen elkezdett nőni az új fertőzöttek száma.

Agyunkra megy

Végül egy jó hír hosszú- és posztcovidban szenvedőknek: ahogy egyre többet tudunk arról, hogyan pusztít az agyban a betegség, egyre közelebb jutunk a sokak életét megkeserítő neurológiai panaszok orvoslásához. Van, amire tán magas vérnyomásra fejlesztett gyógyszer is jó lesz, és akad, amire intravénás immunoglobulin. Jelentős haladás ez, úgy fél éve még az is vita tárgya volt, hogy egyáltalán ezek a neurológiai panaszok valósak-e.

Nagyon lassan döcög már csak a koronavírus-járvány megakadályozásában kulcsfontosságú oltási kampány, hétfőn például mindössze 4458-an kapták meg az első oltásukat. Nagyon már tartalékok sincsenek a rendszerben, az 5,493 millió oltásra regisztrált 94 százaléka már megkapta a védőoltást.

Más tekintetben a delta variáns európai terjedése ellenére jelenleg még kedvezően alakulnak a járványadatok. Hétfőn ugyan kevés, mindössze 4358 tesztet végeztek, de csupán 25 új fertőzöttet azonosítottak, vagyis a pozitív tesztek aránya mindössze 0,57 százalék.

Kórházi ápolásra 77-en szorulnak, gépi lélegeztetésre 11-en. Két újabb halálos áldozata így is volt a járványnak, két vidéki beteg vesztette életét.

Kilenc megyében hétfőn egyetlen új fertőzöttet se regisztráltak.

Egyre világosabbá válik, hogyan károsítja az agyat a covidbetegség, írta a világ vezető tudományos lapja, a Nature. Összefoglalójuk szerint a legújabb bizonyítékok alapján a betegség többféleképp is károsítani tudja az agyat:

• a vírus közvetlenül az agysejteket is támadhatja;
• lassíthatja az agyszövetek vérellátását;
• olyan immunválaszt provokálhat, amely már magát az agyat károsítja.

A probléma pedig sokkal általánosabb, mint azt gondolnánk. Van olyan tanulmány, amely szerint a covidbetegséggel kórházba kerültek nyolcvan százaléka szenvedett valamilyen neurológiai panasztól. Ahogy egyre többet tudunk meg arról, hogy miként károsítja az agyat a betegség, annál esélyesebb, hogy megfelelő gyógymódokat is találjunk, írja a lap.

Megfertőzi az asztrocitákat

Mint arról már a témában eddig megjelent cikkeinkben volt szó, a koronavírus képes direktben is fertőzni az agyat – bár arra, hogy az agyon belül is szaporodásképes-e, egyelőre nem találtak bizonyítékot. Azt azonban már több kutatás is igazolta, hogy az orrnyálkahártyán át, a szaglószervnél az idegsejteken keresztül beférkőzhet az agyba. És ha már beférkőzhet, ott megfertőzhetik a nevüket csillagszerú alakjukról kapó asztrocitákat, a legnépesebb agysejttípust, melyek aktívan kontrollálják a neuronok működését.

Arnold Kriegstein, a UCSF neurológusa szerint a koronavírus leginkább ezeket a normális agyműködésben kulcsfontosságú asztrocitákat igyekszik megfertőzni, egy kísérletükben Petri-csészében kitenyésztett, a normál agyat reprezentáló modelljükben a SARS-CoV-2 szinte kizárólag az asztrocitákat fertőzte meg. A laborkísérleteket a gyakorlati tapasztalatok is megerősítették. Daniel Martins-de-Souza, a brazíliai Campinas Egyetem proteomikusa kutatótársaival covidbetegségben elhunytak agyát boncolva jutott arra, hogy akiknek az agyában is kimutatták a fertőzést, ott a fertőzött sejtek kétharmada asztrocita volt.

Ennek ismeretében a tudósokat most az a kérdés izgatja, hogy milyen mértékű fertőzés okozhat már neurológiai tüneteket. Ez elég összetett probléma, mert a hatás nagyban függ attól is, hogy az agy mely területe fertőződik meg.

Elállja a vér útját

A fertőzésnél közvetettebb a másik mód, ahogy a covid az agyat károsítja. A koronavírus hatással van egy, az érfalakban található sejttípusra, a pericitákra, blokkolva ezek receptorait, ezzel arra késztetve a sejteket, hogy összehúzzák az érfalat. Így a szövetek vérellátása csökken, ami az agyban nagyon komoly hatást válthat ki. A jó hír, hogy ezt David Attwell, a londoni University College a jelenséget felismerő kutatója szerint talán a magas vérnyomásra fejlesztett gyógyszerekkel is kezelhetik, és már két klinikai vizsgálat is zajlik vérnyomáscsökkentő szerekkel a témában.

Arra is egyre több bizonyíték utal, hogy a coviddal, poszt- és hosszúcoviddal járó neurológiai tünetek egy részét maga az immunrendszer okozhatja. Ilyenkor ugyani a szervezet akár olyan antitesteket is termelhet, melyek saját szöveteit támadják, és ezek az antitestek a vér-agy gáton is átjuthatnak. Harald Prüss, a német Neurodegeneratív Betegségek Kutatóközpontjának kutatója már két tanulmányt is közölt, melyekben egyrészt kimutatták az ilyen antitestek jelenlétét a neurológiai tünetektől szenvedő covidbetegek szervezetében, valamint azt is, hogy ezek ellen sikerrel bevethető az intravénás immunoglobulin, ami szintén antitest, és képes "egész hatékonyan" elnyomni a kártékony antitesteket.

• Egyre konkrétabb bizonyítékok vannak rá, hogy a Sinopharm védőoltása a hatvan év felettiek egy számottevő részénél nem aktivált antitesteket.
• Már Kásler miniszterben is felmerült a harmadik védőoltás szükségessége.
• Közben a kormány homofób törvénye körüli botrány sem akar elülni, már komoly pénzek is múlhatnak a diszktiminatív szabályozáson.
• Mit, miért csinál a kormány? Gulyás Gergely miniszter a kormányinfón elvben elmagyarázza.

"Mi, akik ebben az országban élünk, mindannyian otthon vagyunk, és együtt vagyunk otthon: közös az életünk, közösek az élményeink, közösek az érdekeink és közös a múltunk is" - jelentette ki pénteken, a "21 Országos Nemzetiségi Kulturális Fesztivál és Gasztronómiai Napok" nevű rendezvény ráckevei megnyitóján Kövér László.

Ezután fejtegetésbe kezdett arról, hogy a kultúra mára a hatalmi érdekérvényesítés terepe lett, szerinte valamilyen "háttérhatalom" kívánja ráerőszakolni "saját életmódját" másokra, de "a kommersz kultúrapótlékok lélekromboló hatásaitól" megvéd az apáról fiúra szálló kultúra művelése.

Kövér szerint Magyarországon mindenki úgy lehet az ország közösségének részese, hogy nem kell feladnia ősei nyelvét, kultúráját és álmait, és szerinte ez a "20. század istentelen és embertelen diktatúráinak időszakát leszámítva" mindig is így volt. [Nem.] (Via MTI)

Az Egyesült Államok a jövőben minden, Oroszország területéről induló kibertámadásért Oroszországot teszi majd felelőssé, függetlenül attól, hogy bizonyítható-e a Kreml és az orosz vezetés közvetlen érintettsége azokban. Joe Biden mindezt telefonon közölte Vlagyimir Putyin orosz elnökkel, akit arról is tájékoztatott, hogy az USA "minden szükséges lépést" megtesz a legutóbbi zsarolóvírusos támadássorozat után.

Az Egyesült Államok egy ideje már eredménytelenül küzd a kibertámadások ellen - ennek nehézségeiről pont délelőtt jelent meg cikkem. A nehézségek egyike az, amit a szakmában attribúciónak hívnak, és ami lényegében az elkövető felderítését jelenti. A nehézségeket talán már önmagában az is érzékelteti, hogy bár kolokviálisan hekkercsoportokként jelöljük a sajtóban a támadások elkövetőit, a 2016-os választások idején azonosított "csoportok" valójában nem emberek egy csoportját jelölték, hanem a felhasznált módszerek és eszközök alapján kategorizálták a támadásokat.

Az ilyen támadások elleni hatékony küzdelmet nehezíti továbbá, hogy nehéz arányos választ adni rájuk, pláne úgy, hogy az ne vezessen eszkalációhoz - különösen akkor, ha amúgy a retorzió egy olyan szereplőt, adott esetben az orosz kormányt éri, amely amúgy tagadhatja az érintettségét.

Ez utóbbira megoldást jelent az, hogy Biden és az amerikai kormány a jövőben általában is Oroszországot tenné felelőssé az orosz területről ésvagy oroszok által elkövetett támadásokért. A Fehér Ház tájékoztatása szerint pénteki telefonos beszélgetésük során Biden külön is kiemelte, hogy Oroszországnak magának is lépnie kell az ilyen zsarolóvírusos támadásokat elkövető, Oroszországban működő csoportok ellen. Biden maga arról beszélt az újságíróknak, hogy "nagyon is világossá" tette Putyinnak, hogy fellépést vár tőle az orosz támadásokkal szemben akkor is, ha azokat nem kormányzati szervek indítják. "Jól ment, optimista vagyok" - értékelte a beszélgetést Biden. (Via The Washington Post)

Egyes magyar szurkolók az Eb három csoportmeccsén annyira diszkriminatívan viselkedtek az UEFA szerint, hogy büntetésként a magyar válogatott következő három, az UEGA szervezésében zajló hazai mérkőzését - ilyenek a világbajnoki selejtezők is* - zárt kapuk előtt rendezhetik csak.

A szövetség ezen felül százezer euró büntetést is kiszabott a magyar szövetségre.

Az UEFA megállapításai szerint a magyar szurkolók a budapesti magyar-francia mérkőzésen huhogással és rasszista bekiabálásokkal reagáltak, amikor Kylian Mbappéhoz vagy Karim Benzemához került a labda, a németek elleni müncheni találkozón pedig egy részük homofób dalokat énekelt. (Via M4Sport)

*Pontosítás: Az UEFA utólagos értelmezése szerint a világbajnoki selejtezők a FIFA égisze alatt zajlanak, így azokra nem vonatkozik a büntetés.

Az amerikai elnök szerint a nagy techóriások gazdasági erejükkel már a szabad versenyt veszélyeztetik, ezért pénteken szokatlanul hosszú elnöki rendeletet fog aláírni, melyben 72 pontban sorolja ajánlásait és azokat az intézkedéseket, melyekkel tíz különböző szövetségi ügynökség felléphet a versenyt korlátozó monopolisztikus törekvések ellen, a verseny fokozása érdekében.

A rendelet alapján a szabályozó hatóságok szigorúbban és alaposabban bírálhatják el a tech-szektor cégfelvásárlásait - például az olyan eseteket, amikor a Facebook rivális közösségi oldalakat és alkalmazásokat vásárol fel, mint amilyen az Instagram és a WhatsApp akvizíciója volt. A szövetségi Kereskedelmi Hivatalnak új szabályokat kell alkotnia az adatgyűjtésről. Emellett bizonyos nem fair üzleti gyakorlatokat is megtiltana az internetes piactereken - ilyen lehet az, hogy az Amazon rendre saját termékeit sorolja előre a keresési találatoknál.

A rendelet aláírása előtt kiadott tájékoztatójában a Fehér Ház azt írja, hogy az elmúlt évtizedekben felgyorsult a vállalati konszolidáció, ami a versenyt fenyegeti. A rendelet szerintük a teljes kormányzat az amerikai gazdasági verseny fellendítését szolgálja.

Az amerikai kereskedelmi kamara nem lelkesedik a rendeletért, szerintük az "azon a tévhiten alapul, hogy az amerikai gazdaság túlkoncentrált, stagnál, és nem termel elég magánbefektetést, amely az innováció fenntartásához szükséges". (Via BBC)

"Nagyon ritka mellékhatás" - állapította meg az Európai Gyógyszerügynökség (EMA) az mRNS-vakcinák esetén, főleg fiatal férfiak körében előforduló szívizomgyulladásról, amit ezentúl fel kell tüntetni az ilyen vakcinák - a Pfizer és a Moderna - tájékoztatójában. Az EMA szerint a vakcinák jótékony hatása még mindig bőven felülmúlja a kockázatokat, ugyanakkor jelezte, hogy jó, ha az orvosok és a páciensek is tisztában vannak a szívizomgyulladás tüneteivel, és figyelnek ezekre.

A szívizomgyulladás tünetei a mellkasi fájdalom, a légszomj, az erős szívdobogás vagy felgyorsult szívritmus. Akinél az oltás után ezek jelentkeznek, azoknak ajánlják, hogy forduljanak orvoshoz.

A védőoltások ritka esetben myocarditist (szívizomgyulladás) és pericarditist (szívburokgyulladás) is okozhatnak.

Az EMA elemzése szerint mindkét megbetegedés rendkívul ritka:

• 177 millió adag beadott Pfizer oltás után 145 szívizomgyulladásos és 138 szívburokgyulladásos esetet rögziítettek;
• 20 millió adag beadott Moderna oltás után mindkét gyulladásból 19-19 esetet.

Ez alapján a szívizom-, illetve a szívburokgyulladás kockázata együttesen is 1:500000 körüli - vagyis kb. ugyanakkora, mint annak, hogy valakibe belecsapjon a villám.

Az EMA tájékoztatása szerint öten vesztették életüket emiatt. Az ügynökség leírása szerint a gyulladásos esetek gyakrabban fordultak elő fiatal férfiak esetén, jellemzően rövid idővel a második dózis felvétele után. A legtöbb esetben a második oltást követő két héten belül jelentkeztek a tünetek. (Via BBC)

578:29 arányban, 73 tartózkodás mellett szavazta meg az Európai Parlament azt a határozatát, melyben a 2022-es pekingi téli olimpia diplomáciai bojkottjára szólítják fel az EU tagállamait, tiltakozván a kínai kormány emberijog-sértései ellen.

A nem kötelező érvényű határozatban ezen felül még további szankciók bevezetését is sürgetik, valamint azt is, hogy adjanak vészhelyzeti beutazási vízumot a Hongkongban üldözött újságíróknak, valamint további támogatást minden hongkonginak, aki a pekingi elnyomás elől Európába menekülne.

A határozati javaslatot az EP valamennyi mainstream politikai pártja, így a jobbközép EPP és a centristák, vagyis a német kancellár és a francia elnök pártjai is megszavazták.

A határozatban arra szólítják fel az EU és a tagállamok tisztviselőit, hogy utasítsanak vissza minden kormányzati és diplomáciai meghívást a téli olimpiára - kivéve, ha Kína addig hiteles lépéseket nem tesz a Hongkongot, az ujgurok lakta Hszincsiangot, Tibetet és Belső-Mongóliát sújtó emberi jogi kihágások orvoslására.

Ez utóbbira igen csekély esély van, a pekingi vezetés eddig semmibe vette az emberi jogi helyzet javítására érkezett felszólításokat, inkább csak tagadja, hogy bármi ilyesmi történne, egyben belügyeibe történő beavatkozással vádolva mindenkit, aki egyáltalán felveti a témát. A brit munkáspárt az EP-től független bojkottfelhívására például a kínai kommunista párt azzal válaszolt, hogy "egyesek politikai okokból megzavarni, szabotálni próbálják az olimpiát". (Via The Guardian)

Rendkívüli módon belendült a koronavírus-járvány a kontinens nyugati szélén, a Benelux államokban. A helyi járványügyi összesítések alapján Belgiumban egy hét alatt 78 százalékkal, Hollandiában 277 százalékkal regisztráltak több új fertőzöttet. Luxemburgban a legdrámaibb a helyzet, ott ezen a héten több mint hétszer annyi fertőzöttet regisztráltak, mint az előző hét napos időszakban.

A belga közegészségügyi intézet pénteken közzétett adatai szerint az elmúlt hét során naponta átlagosan 628 új koronavírus-fertőzéses esetet jegyeztek fel az országban, a vírus R0 értéke pedig 1,02-re nőtt, vagyis újra gyorsul a terjedése.

Hollandiában az elmúlt 24 órában 5475 új esetet regisztráltak, ez még a csütörtöki adatokhoz mérten is durva növekedés, tegnap ennél 1815-tel kevesebb új fertőzöttet azonosítottak. Holland sajtóhírek szerint a kormány ezért a járványügyi intézkedések feloldása helyett immár új korlátozások bevezetését fontolgatja, közük a szórakozóhelyek újbóli bezárását is.

A luxembourgi egészségügyi minisztérium tájékoztatása szerint jelentősen növekedett az új fertőzöttek száma az országban. A hét folyamán 787 ember esetében azonosították a koronavírust, szemben az azt megelőző hétnapos időszakban feljegyzett 107-tel. A kormány az új fertőzöttek magas számát a távolságtartásra és az orrot és szájat takaró maszkviselésre vonatkozó szabályok megsértésével indokolta. (Via MTI)

Fizikai atrocitás ért egy dán szurkolót a szerdai Anglia-Dánia Eb-elődöntő után, írja a Guardian. Jeanette Jorgensen állítása szerint már hazafele tartott a meccs után, amit Anglia egy képzelt tizenegyessel nyert meg a hosszabbításban, amikor "hat-hét angol szurkoló" megcibálta a haját. Jorgensen amúgy 15 éve él Londonban. Ehhez képest amikor távozott a stadionból három unokatestvérével, egyből zaklatni kezdték őket az angol szurkolók. Azt kiabálták, hogy "nem vagytok ide valók", és megpróbálták elvenni a dán zászlójukat is. "Ekkor kezdték húzni a hajam. El se tudtam hinni, hogy ez történik. Elég rémisztő volt".

Nem Jorgensen az egyetlen dán, aki incidensekről számolt be. A Twitteren két dán szurkoló is említette, hogy a stadionon belül is folyamatos zaklatásnak voltak kitéve. Leírásuk alapján köpködték, gyalázták őket, illetve szemtanúi voltak annak, hogy angol szurkolók söröspoharakkal dobálják a dán szurkolókat.

A Twitter nyilván nem az a közeg, ahol ilyen vitákat civilizáltan lehet rendezni, vagyis egyből eszkalálódott a dolog, az egyik oldal általánosítva bunkózta az angol szurkolókat, a másik pedig egyszerűen hazugozta az attrocitásokról beszámoló dánokat, akik közül a szintén Angliában élő Alessandra próbálta elmagyarázni, hogy valóban rengeteg rendesen viselkedő angol szurkoló is volt a stadionban, de az nem válasz a problémára, hogy "nem minden angol szurkoló ilyen".

Őt leginkább az aggasztja amúgy, hogy egyáltalán hogyan fordulhatott ilyesmi elő a stadionon belül, ahol a rendezőknek biztosítania kéne minden néző nyugalmát.

Az Evening Standard is beszámolt egy esetről, amikor egy kilenc éves kisfiűnak kellett lemenekülnie egy emeletes busz tetejéről, miután negyven angol szurkoló támadt rá és apjára, csak mert dán mezben voltak. Az apját hasba is ütötték.

A meccsen történtek más atrocitások is, melyek ügyében az UEFA is vizsgálódik. Például a dán himnusz kifütyülése, illetve amiatt, hogy pán néző lézerrel zavarta a dán kapust és más dán játékosokat is.

Bűnösnek vallotta magát Sarah Everard meggyilkolásában Wayne Couzens, a londoni rendőrség diplomáciai védelmi testületének rendőre. Couzans idén március 3-án rabolta el a 33 éves Everardot, aki éppen egy ismerősétől tartott haza.

Az elrabolt lány holttestét egy héttel később a kenti Ashford közelében, egy erdőben találták meg, pár méternyire egy olyan földterülettől, ami Couzens tulajdona. A nőt megerőszakolták és megfojtották.

Couzensre szeptember 29-én mondhatja ki ítéletét a londoni büntetőbíróság, az Old Bailey.

Couzens vallomástételét a helyszínen nézte a londoni rendőrség, a Met főkapitánya, Dame Cressida Dick is. A beismerő vallomás után azt mondta, "felkavarva, dühösen és megsemmisítve érzi magát" beosztottja bűnei miatt, amelyekért minden rendőr elárulva érzi magát.

Couzens indítékára nem derült fény. Az eljáró ügyész szerint a rendőr és áldozata, Everard "vadidegenek voltak egymásnak". Az elrablása idején rögzített térfigyelő kamerás felvételeken annyit látni, hogy Everard megállt Couzens vészvillogóval parkoló bérautója mellett.

Couzens nem volt különösebben elővigyázatos. Az autót saját nevén bérelte ki, a Nagy-Britanniában széles körben használt térfigyelő kamerák felvételein pedig nyomon követhető volt, ahogy Londonból elhajt a kenti Tilmanstone-ba. (Via BBC)

Nem elég a koronavírus-járvány, India dél-nyugati államában, Keralában a zikavírus is felbukkant. A helyi hatóságok figyelmeztetése szerint egy 24 éves várandós nőben mutatták ki a vírust. Mivel a nő még életében nem utazott sehova, egészen biztosan lakóhelye közelében fertőződhetett csak meg az egyiptomi csípőszúnyog terjesztette kórokozóval, amely terhes nőkre különösen veszélyes, mert a születendő gyermekeknél mikrokefáliát, kisfejűséget okozhat.

Ez esetben ez szerencsére már nem fenyeget, a lázzal és fejfájással kórházba került nő szerdán megszülte gyermekét.

Járványszempontból viszont aggasztó, hogy korábban édesanyja is hasonló tüneteket mutatott. A hatóságok jelenleg 13 gyanús esetet vizsgálnak, de még nem érkeztek meg a teszteredmények.

A zika ellen nincs sem vakcina, sem kezelés. Bár a betegség az esetek többségében enyhe lefolyású, születési rendellenességeket okozhat: a már említett mikrokefálián túl szemproblémákat, ízületi problémákat és hallászavarokhoz vezető idegkárosodást okozhat a magzatoknak.

Indiában 2017-ben és 2018-ban is járványos méreteket öltött a zikavírus. Gudzsarátban, Rádzsasztánban és Madja Pradésban több száz esetet regisztráltak. (Via MTI)

Csütörtök éjjel kigyulladt és leégett egy élelmiszer- és üdítőitalgyár a bangladesi Rupganjban, a főváros, Dakka közelében. A tűzvészben legalább 52-en vesztették életüket, és még harmincan megsérültek.

A helyi tűzoltóság tájékoztatása szerint az áldozatok száma nem végleges, rengeteg dolgozóról nem tudják, hogy hol van. Bár a tűz éjjel keletkezett, vagyis a dolgozók java már hazament, az épületben még több százan dolgozhattak az éjszakai műszakban is.

A szemtanúk beszámolója szerint sok munkás akkor sérült meg, amikor a tűz elől menekülve kivetette magát az emeleti ablakokból. Az AP hivatalos forrásokra hivatkozó beszámolója szerint sokan azért nem tudtak menekülni a tűz elől, mert az épület tetejére vezető lépcső le volt lakatolva.

A hatóságok szerint a tűz azért harapózhatott el gyorsan, mert a gyárban rengeteg vegyi anyagot és műanyagot tároltak. A hatemeletes gyárban gyümölcslevet, tésztát és cukorkát gyártottak.

Bangladesben igen gyakoriak a hasonlóan pusztító tűzvészek. 2013-ban például több mint 1100-an vesztették életüket egy tömbház leégésekor. A kormány akkor tűzvédelmi reformot ígért, de a bírálók szerint a tűzvédelmi szabályok még mindig elég lazák. (Via BBC)

Előzetes megállapodást kötött a montenegrói Telenor száz százalékos részvénycsomagjának megvásárlásáról a montenegrói szolgáltatót a Telenor más régiós mobilszolgáltatóival együtt 2018-ban felvásárló, cseh hátterű PPF Grouppal a 4iG, jelentette közleményében a magyar részvénytársaság.

Az előzetes megállapodás értelmében a 4iG megkezdi a montenegrói Telenor átvilágítását, végleges ajánlatát ennek szeptember végére várható lezárulta után teszi meg. A felvásárlást ezután még a helyi szabályozó hatóságnak is jóvá kell hagynia.

A közleményből az nem derül ki, hogy a 4iG mennyi pénzt ajánlott a 2020-ban 43 millió eurós árbevételt elérő, Montenegróban piacvezető szolgáltatóért. A 4iG elnök-vezérigazgatója, Jászai Gellért is csak arról beszélt, hogy a Telenor Montenegró erős jövedelemtermelő képessége, stabil háttere és piaci pozíciója miatt "magas hozzáadott értéket jelenthet vállalatcsoportunk számára".

"Választ fogok adni" - közölte a New York Times jelentése szerint nemzetbiztonsági tanácsadóival folytatott megbeszélése után Joe Biden, a múlt hét végi legújabb zsarolóvírusos támadássorozatra reagálva. Hogy pontosan mire gondolt, egy újabb rendkívül szigorú verbális ejnyebejnyére, mint három hete, amikor Genfben személyesen is találkozott Vlagyimir Putyinnal, vagy netán ennél konkrétabb válaszlépésre, az ott és akkor nem derült ki.

A július 4-i amerikai nemzeti ünnep hosszú hétvégéjén, péntek délután, amikor az amerikai cégek java már hazaengedte dolgozóit, a magát csak REvilnek (Ransomware Evil - Zsarolószoftver Gonosz) nevező orosz hekkercsoport feltörte egy floridai IT-szolgáltató, a Kaseya szervereit. A cég világszerte több tízezer céget és szervezetet szolgál, több ügyfelük pedig maga is szolgáltatóként látja el kisebb vállalatok kiberbiztonsági és tech support feladatait. Vagyis a Kaseyán keresztül a hekkerek potenciálisan cégek millióit érhetik el.

A hatás a Times beszámolója szerint valóban globális lett, Svédországban a Coop üzletlánc nyolcszáznál is több ábécéjét volt kénytelen bezárni szombaton, de egy svéd patikalánc és egy vasúti társaság is károsult.

Nehéz arányos választ adni

Ugyanezt a Revilt hibáztatja az FBI a világ legnagyobb húsfeldolgozója, az amerikai JBS elleni májusi zsarolóvírusos támadásért. A REvil esetében kétséget kizáróan nem bizonyított, hogy az orosz állammal és annak titkosszolgálataival együttműködő szervezett bűnözői csoportról van szó, de az amerikaiak mégis azt feltételezik, hogy Putyin és Oroszország oda tudna hatni, ha akarna. Más támadások esetén pedig már ennél nagyobb biztonsággal feltételezhető az orosz állam érintettsége, a Republikánus Párt nemzeti bizottsága (az amerikai pártstruktúrában ez a pártközpontnak feleltethető meg) elleni múlt heti kibertámadást, mely során egy alvállalkozójukhoz hatoltak be, a hatóságok az orosz hírszerzés, az SZVR munkájának tartják.

Putyin és az orosz államhatalom eddig rendre élt is a tagadhatóság lehetőségével. Három hete, Biden és Putyin genfi csúcstalálkozója a tervezetnél jóval hamarabb ért véget, a sajtótájékoztatókon elhangzottak alapján pont a kibertámadások ügye lehetett az, amiben teljesen értelmetlennek bizonyult a párbeszéd folytatása. Biden ezek során figyelmeztette Oroszországot az USA kiterjedt kiberképességeire, Putyin viszont szimplán csak tagadta, hogy bármihez is köze volna.

Biden a csúcstalálkozón amúgy azt próbálta kijárni, hogy legalább abban jussanak egyezségre, békeidőben mely célpontokat nem támadják semmilyen körülmények között. Biden a kritikus infrastruktúra elleni támadásokat akarja egyezményben korlátozni, vagyis azt elérni, hogy legalább a közműveket, atomerőműveket, ilyesmiket ne érhesse kibertámadás békeidőben.

Ez a józan ésszel is belátható érveken túl már csak azért is fontos lenne az amerikaiaknak, mert megteremthetné a retorziók kereteit is. Biden külpolitikájáról minap megjelent cikkemben is megemlítettem, hogy Biden az arányos válaszok híve, a fenyegetés mértékéhez igazodó ellencsapásokban gondolkodik. Egy sima ransomware-támadást, vagy akár a két nagy amerikai párt szerverei elleni támadásokat aligha lehet egzisztenciális fenyegetésként értékelni, de egyből más a helyzet, ha a támadók megbénítják egy ország áramellátását, vagy teszem azt, lekapcsolják a fél országot üzemanyaggal ellátó vezetékeket.

Ahogy a retorzió lehetőségét is erősen korlátozza, ha nincs határa az eszkalációnak. Bident szerdán a Fehér Ház műveleti szobájában pont a válaszcsapás lehetőségeiről is tájékoztatták. Például olyan lehetőségekről, melyekkel le lehetne rombolni az orosz bűnözői csoportok kiber-infrastruktúráját. Ám minden amerikai retorzió orosz ellencsapást provokálhat, márpedig, mint azt immár példák sora bizonyítja, az amerikai privát szektor, de még a szövetségi és tagállami intézmények rendszerei is igen sérülékenyek, amit a bűnözői csoportok akár az orosz államtól függetlenül is képesek lehetnek kihasználni.

Pénzt kérnek

Addig is ezernyi cég küzdhet meg most a károkkal, amit a REvil támadása okozott. A hekkerek a dark weben futó, Happy Blog nevű oldalukon még az elérhetőségüket is megadták, ahol a károsultak érdeklődhetnek a váltságdíj felől. Volt, akitől ötmillió dollárt kértek a Huntress Lab kiberbiztonsági cég szerint. Egy másik kiberbiztonsági vállalkozás, az Emsisoft elemzője úgy tudja, hogy minden egyes túszul ejtett rendszer feloldásáért 45 ezer dollárt kérnek. A REvil azt is közölte, hogy ha 70 millió dollárt fizetnek nekik, akkor nyilvánosságra hozzák a feloldókulcsot, amivel az összes túszul ejtett rendszer felszabadítható.

Az elérhetőség a New York Times beszámolója szerint él, a Krebs Tamos Group egyik biztonsági kutatója, Jack Cable állítása szerint a hétvégén kapcsolatba is lépett a hekkerekkel, és sikerült is 50 millióra lealkudnia a hetvenmilliós váltságdíjat. Ugyanakkor Jen Psaki, a Fehér Ház szóvivője mindenkit arra figyelmeztetett, hogy ne fizessenek a zsarolóknak, mert azzal csak felbátorítják őket. A májusban megbénított JBS amúgy fizetett.

"Petro, nem kapod meg a milliárd dollárodat. Rendben, megtarthatod a legfőbb ügyészed. Csak fogd fel, hogy ha megtartod, nem fizetünk" - idézte fel "A Biden-doktrína" című cikkében Steve Clemons, az Atlantic újságírója 2016-ban Joe Biden akkori alelnök egyik legendás külpolitikai pillanatát. Clemons akkor még úgy írt Bidenről, mint az alelnökről, akiből nem lesz elnök. Nem is sejthette, hogy alig négy évvel később pont ez a momentum lesz az elnökválasztási kampány egyik sokat emlegetett témája, pár hónapra rá pedig Joe Biden az Egyesült Államok elnöke lesz.

De most nem ezért idézem fel, hanem mert lassan fél évvel a hivatalba lépése után elérkezettnek éreztem az időt, hogy magam is hódoljak az Egyesült Államok külpolitikájával foglalkozók kedvenc hobbijának, az aktuális elnök külpolitikai doktrínája felvázolásának. Ennek pedig az efféle bizalmaskodó közvetlenkedés tűnik az egyik alapjának.

Monroe-nak volt egy doktrínája

De ne rohanjunk ennyire előre, kezdjük magával a doktrína fogalmával. Amióta James Monroe, az Egyesült Államok aktuális elnöke 1823 decemberében kongresszusi beszédében megfogalmazta a történelembe Monre-doktrínaként bevonuló nézeteit, lényegében arról, hogy az európai nagyhatalmak lesznek szívesek tartózkodni a beavatkozástól a nyugati félteke ügyeibe, a külpolitikával foglalkozó elemzők, újságírók szeretik hangzatos, pár mondatos tézisekben összefoglalni az aktuális elnökök külpolitikai nézeteit - akár vannak nekik ilyenjeik, akár nem.

Néha nem önszántukból. Nahal Toosit, a Politico külügyi újságíróját például a szerkesztői kérték fel, hogy ugyan foglalná már össze Biden doktrínáját, amire ő egy remek metacikket írt, lényegében arról, hogy tényleg muszáj-e tömören összefoglalni azt, ami a gyakorlatban vagy kétszáz ország ügyes-bajos dolgainak és pár nemzeteken átívelő egzisztenciális krízisnek a kezelését jelenti, közben szórakoztató felsorolását adva az amerikai sajtóban 2012 (!) óta megjelent "A Biden-doktrína" című cikkeknek.

De ez ne szegje kedvünk. Még ha ténylegesen nem is létezik, és maga Biden sosem foglalta össze pár hangzatos mondatban, egy 36 évnyi, javarészt a külügyi bizottságban töltött szenátusi karrier és nyolc év, a világ kellemetlenebb problémáinak intézésével telt alelnökség után hatalomra került elnök életművéből azért levezethető valami, amire rá lehet szuszakolni a doktrína fogalmát.

Realpolitik

Életműve alapján Biden az amerikai külpolitika két nagy iskolája, az aktivista-intervencionalista, bombázva nemzetépítő idealisták és az olykor dermesztően cinikus realpolitikerek közül az utóbbiak közé sorolható. Nem volt rajongója sem Obama afganisztáni csapaterősítéseinek, sem a líbiai beavatkozásnak. De ez egyáltalán nem jelenti azt, hogy a másik népszerű felosztásban, a héják és a galambok között a galambok közé tartozna. Hisz az amerikai katonai erőben, csak úgy véli, hogy azt kizárólag akkor kéne bevetni, ha az egyrészt egyértelműen szolgálja az amerikai érdekeket, másrészt világos terv van, nem csupán az első, hanem az azt követő lépésekről is.

Ugyanez a racionalitás jellemzi a fenyegetésekre adott válaszait is. Nyilatkozatai alapján aszerint súlyozza a problémákat, hogy azok mennyiben jelentenek valódi, egzisztenciális fenyegetést az Egyesült Államokra. Jellemző például, hogy a terrorizmust, ami miatt az USA gyakorlatilag a 21. század eddig eltelt éveit végigháborúzta, nem véli ilyen egzisztenciális fenyegetésnek. Ezért fontosnak tartja, hogy az USA-nak legyenek arányos válaszai az ilyen fenyegetésekre.

Tisztában van azzal is, hogy az USA egyedül nem oldhatja meg a világ problémáit, ezért törekszik rá, hogy a közös érdekek és célok mentén erősítse a szövetségeit, és amúgy is kulcsfontosságúnak tartja a személyes kapcsolatokat a külpolitika alakításában, mert szerinte csak ilyen személyes kapcsolatok során lehet valóban felmérni, hogy a másik hogyan gondolkozik, és valójában mit akar.

Az efféle személyes viszonynak jó példája az, ami Benjamin Netanjahúhoz fűzi. Obama elnöksége alatt Izrael és az USA viszonya kissé hűvösre fordult, ám Netanjahu 2010-ben, amikor pár szerencsétlen incidens kifejezetten feszültté tette a török-izraeli viszonyt, Biden segítségét kérte, ő pedig el is tudta simítani a viszályt. 2014-ben, amikor az Észak-Amerikai Zsidó Szövetségek konferenciáján két héttel azután kellett felszólalnia, hogy az Obama-kormány egyik tagja csirkeszarnak nevezte Netanjahut, sietve közölte az egybegyűltekkel, hogy még "mindig haverok vagyunk" Netanjahuval. "Jó régen aláírtam egy képet Bibinek [Netanjahu beceneve]. Harminc éve barátok vagyunk. Azt írtam: Bibi, egy átkozott mondatoddal sem értek egyet, de szeretlek" - mesélte.

Azt teszi, amit gondol

Biden múltja irányadónak bizonyult elnöki külpolitikájában is. És még csak a nagy szavaktól se ódzkodott. A 21. század meghatározó küzdelmeként a demokráciák és a zsarnoki rendszerek küzdelmét jelölte ki. A nagyhatalmi versengés részben folyománya Trump külpolitikájának is, csak amíg Trump leginkább kereskedelmi háborúként értelmezte azt, addig Biden ideológiai küzdelemként keretezi. Ami rá is illeszthető a helyzetre, amiben Kína és Oroszország egyaránt a liberális világrend megbontásán dolgozik, előbbi kibertámadásokkal és dezinformációval bomlasztva a demokratikus társadalmakat, utóbbi gazdasági hatalmával büntetve az antidemokratikus lépéseit bírálókat - például Ausztráliát.

Hal Brand, a Johns Hopkins Nemzetközi Tanulmányok Intézetének professzora a Foreign Affairsben ezt úgy foglalta össze, hogy Biden, belátva, hogy az amerikai demokratikus rend belső kihívásokkal is küszködik, külpolitikája első lépéseként a világ demokráciáinak az ellenálló-képességét, belső kohézióját, illetve a demokratikus szolidaritást erősítené. Kína egyre növekvő globális szerepvállalását ellensúlyozandó közös fellépésre buzdítja a világ demokráciáit az olyan transznacionális problémákkal szemben, amilyen a világjárvány vagy éppen a határokon átívelő korrupció. Legalább ennyire fontosnak tartja az amerikai gazdaság versenyképességének javítását, bizonyítván, hogy a demokráciák igenis képesek polgáraik érdekében tenni.

Az eddigi lépései is ezt célozták. Első nagy nemzetközi akciója egy klímakonferencia összehívása volt, ezt pedig európai körútja követte, melyen igyekezett elsimítani a Trump idején keletkezett nézeteltéréseket. A körútja végén személyesen is találkozott Vlagyimir Putyinnal, hogy alaposan felmérje az orosz elnököt. A találkozón leghangsúlyosabban a kibertámadások miatt szólalt fel.

Mindez persze nem egyszerű, Bran, illetve az amerikai közrádió oldalán publikáló két veterán diplomata, Aaron David Miller és Richard Sokolsky is kiemelték, hogy Bidennek céljai eléréséhez, a kínai és orosz befolyás ellensúlyozásához nem csupán a világ demokráciáira, hanem pár erősen demokráciadeficites szövetséges - Törökország, a Fülöp-szigetek, Vietnam - támogatására is szüksége van. A két veterán diplomata ehhez még azt is hozzátette, hogy az oroszokkal és a kínaiakkal szembeni határozottabb fellépésről még a demokratikus szövetségeseket se lesz könnyű meggyőzni, mivel ezeknek komoly gazdasági érdekük a legalább kiegyensúlyozott kapcsolat az európai energiaellátásban megkerülhetetlen Oroszországgal, illetve a világ legnagyobb árutermelőjével, Kínával. Ebben jöhet jól, hogy Biden nem idealista, pragmatikus reálpolitikusként pedig külpolitikáját igyekszik a közös érdekek köré szervezni.

• A világjárvány alatt rengeteg konténer ragadt üresen a felvevő piacok kikötőiben.
• Pedig a járvány alatt a szolgáltatások leállása inkább még növelte is a termékek iránti keresletet.
• A világgazdaság újraindulásakor pedig az a fura helyzet állt elő, hogy miközben sok kikötőben mozdulni is alig lehet a konténerektől, hirtelen hiány lett a globális áruszállításban nélkülözhetetlen dobozokból.
• Akkora a káosz, hogy jó, ha 2022-re sikerül kibogozni.

Ideje beszélnünk a konténerekről. Ezek a jellemzően hat vagy tizenkét méter (a konténerbizniszben bevett brit birodalmi mértékegységekben megadva 20, illetve negyven láb) hosszú, jellegtelen téglatestek kevesek fantáziáját indítják be - még ha egészen különleges házakat is lehet belőlük építeni -, pedig elképesztően fontosak megszokott életünk fenntartásában. A Quartz hangzatos megfogalmazásában a konténerek jelentik a vért a világkereskedelem ütőereiben. Ez egyáltalán nem költői túlzás, szinte minden kézzel fogható dolog, amihez a boltokban hozzájuthatunk, nagy valószínűséggel megjárta egy konténer mélyét.

És mint oly sok más esetben, most a konténerek nélkülözhetetlenségét is a hiányukon tapasztalhatjuk meg. Ahogy arra egyre inkább a világsajtó is felfigyel, konténerhiány sújtja a világgazdaságot. Az iparági szaklapok már március óta kongatják az ügyben a vészharangot, hogy a világkereskedelem világjárvány utáni újbóli fellendülését jelentősen hátráltatja, hogy nincs mibe pakolni az árut. És mert konténerekben nemcsak késztermékeket, hanem a termeléshez szükséges alapanyagokat, alkatrészeket is szállítanak, ez már a teljes termelési láncra is kihat, mi, vásárlók pedig a pénztárcánkon érezhetjük: nem csupán a konténerek bérleti díja, illetve maguk a konténerek drágultak meg, hanem a bennük szállított termékek is, mivel az ellátási lánc akadozása ezeket is megdrágítja.

"Van árunk, amit azért nem tudunk kiszállítani, mert nincs elég konténer. Hat-nyolc hetes késésben vagyunk, mert bár itt a termék, de nem tudjuk kihajózni a Távol-Keletre [...] Nem hiszem, hogy volt akár egy hajó is, ami időben dokkolt volna" - panaszkodott még április végén a brit Hexstone kereskedőcég vezérigazgatója, Ian Doherty a Shiptechnology hajózási szaklapnak.

Nincs elég konténer?

A vicc az, hogy van. A probléma elsősorban nem a konténerek hiánya, így azt egyelőre a világ konténertermelésének felfutása se tudja megoldani.

A konténereket konténerben mérik, a szakmában elfogadott mértékegység a teu, a twenty-foot equivalent unit, vagyis a húsz láb hosszú konténernek megfelelő egység. John Fossey, a Drewry Shipping Consultants szaktanácsadó cég konténerfelszerelési vezető elemzője szerint 2021-ben jelentősen fellendült a világ konténertermelése, az első negyedévben 1,4 millió teu konténert szállítottak le, tíz százalékkal többet, mint 2020 utolsó negyedévében, és 21 százalékkal többet, mint az előző év azonos időszakában. Ez alapján úgy véli, hogy 2021-ben a konténer-világtermelés még a 2018-as évi 4,42 millió teut is meghaladhatja, a jósolt 4,7 millió teus termelés 52 százalékos növekedést jelentene a 2020 évihez képest.

De még a jelentősen felfutó termelés se tudja pótolni a hiányzó konténereket. Azok ugyanis nem úgy általában hiányoznak, hanem egyszerűen rossz helyen vannak, a termeléstől távoli célországok kikötőiben rostokolnak üresen.

Hogy kerültek oda?

A világjárvány kitörésével összeomlott a világkereskedelem. Egyrészt bezártak a gyárak, kiesett a termelés. Másrészt az országok sorra zárták le határaikat. A nagy szállítmányozó cégek reakciója erre flottáik méretének jelentős csökkentése volt, ennek velejárójaként rengeteg üres konténert hagytak, nagyobb részt a célkikötőkben, kisebb részt pedig mélyen a szárazföldön, a végcéljuknál. Vagyis az üres konténerek az áruk felvevőpiacain halmozódtak fel, nem pedig ott, ahol szükség volna rájuk, a termelőknél.

Ez amúgy már a járvány idején is okozott gondokat: a járványügyi korlátozásokat leginkább a szolgáltató szektor szenvedte meg, bezártak az éttermek, fodrászatok, szállodák stb. A termékek iránti kereslet így arányaiban mindenképp, de összességében is megnőtt, az emberek elkezdték javakra költeni a szolgáltatásokon megspórolt pénzüket. Közben a járványügyi korlátozások kihatottak a konténerekre is, rengeteg konténer rekedt például az amerikai partvidéken, ahol a szabályok tiltották a kereskedelmet az USA és Kelet-Ázsia között.

Ezen a kereskedelem újraindulása sem javított, sőt, még tán rontott is. A már idézett Fossey szerint most főleg az okozza a problémát, hogy bár a szállítmányozók gyorsan tudják növelni kapacitásaikat nagyobb hajók beállításával, ez inkább csak fokozza a terhelést a kikötőkön, ahol enélkül is küzdöttek a sok rajtuk ragadt konténerrel. Mert amíg nagyobb hajókat könnyű üzembe állítani, addig a kikötői rakodókapacitás növelése ennél sokkal bonyolultabb. Nehéz munkaerőt találni, de még ha munkás kéz akad is, a kiképzésük lassú és hosszadalmas. Itt ugyanis nem pár tízkilós dobozokat, hanem több tonnás monstrumokat kell mozgatni, amihez szakértelem kell: villás targoncákat, nyerges vontatókat kell vezetni, óriásdarukat irányítani, gondosan vezetni a leltárt, és naplózni, hogy mi hova tart.

Így jelentősen megnőtt a rakodási idő a kikötőkben, a nagy szállítmányozók pedig ahelyett, hogy napokig dekkoltatnák a hajóikat a kikötőkben arra várva, hogy a frissen kiürült konténereket valakik újra árukkal megpakolva visszarámolják, inkább üresen küldik vissza új áruért Ázsiába. Ez persze ördögi kör, mert így még több üres konténer halmozódik fel a kikötőkben, ahol az addig felhalmozódottakkal se nagyon tudnak mit kezdeni.

A konténerhiány mértékére jellemző, hogy az egyik legnagyobb hajózási vállalat, a Hapag-Lloyd már a hűtőkonténereiben is inkább kikapcsolta a hűtőrendszereket, hogy azokban is szárazárut szállítson. "Kétségbeesetten próbáljuk bővíteni a kapacitásainkat. A vásárlóinkat például arra kérjük, hogy mihamarabb küldjék vissza az üres konténereket" - mondta Nils Haupt, a cég kommunikációs igazgatója a Shiptechnology szaklapnak.

Szerinte amúgy ahhoz, hogy a jövőben elkerülhető legyen a hasonló helyzet, szorosabb együttműködésre volna szükség a szállítmányozók, a vásárlók és a kikötők üzemeltetői között.

Hab a tortán

Miközben az ellátási lánc már bőven akadozott, a kikötőkben pedig hegyekben álltak a kipakolatlan, vagy éppen üres konténerek, március végén húszezer konténerrel megpakolva az Ever Given is elakadt a Szuezi-csatornában, hat napra elzárva a világ egyik legforgalmasabb vízi útvonalát. Ezt ugyan az egész világ kikerekedett szemmel csodálta, és akkoriban szó is volt a hírekben, hogy ez mennyire kihat az egész világkereskedelemre, a Triton nevű konténerlízingelő cég vezérigazgatója a részvényeseinek tartott áprilisi tájékoztatóján már csak a torta habjának nevezte a történteket.

Lassú lesz a kilábalás

Mint már említettük, a konténertermelés felfutása nem orvosolhatja gyorsan a helyzetet, amit ellenben tovább ront, hogy sok, jelenleg forgalomban levő konténert 2005-9 között gyártottak, vagyis ezek már mind közelítik, vagy el is érték 15 éves élettartamukat. "A termelés felfutása ellenére az új konténerkészletek még mindig nagyon alacsonyak" - mondta a Triton már emlegetett áprilisi tájékoztatóján John O'Callaghan, a cég műveleti igazgatója.

A forrongó indulatokra jellemző, hogy egy másik konténerlízingelő cég, a CAI vezérigazgatója, Tim Page már azzal vádolja a konténergyártókat, hogy valójában nem is futtatták fel a termelésüket annyira, amennyire lehetne, mert a növekvő kereslet felhajtja az áraikat. Egy negyven láb hosszú, magasított konténer ára idén 6160 dollár, kilencven százalékkal több, mint tavaly ilyenkor. Suresh Acharya, a Marylandi Egyetem üzleti iskolájának ellátási láncokkal foglalkozó professzora szerint ez amúgy észszerű lépés a konténergyártók részéről, hiszen ha egyszer normalizálódik a helyzet, ha most még jobban felfuttatnák a termelést, a konténerhiány konténerbőségbe fordulna át, ami hosszú távon tenné tönkre a gyártók üzletét.

A szereplők így most leginkább arra várnak, hogy idővel maguktól is rendeződjenek a dolgok. A járványhelyzet kedvező alakulásával a világ egyre nagyobb részén indul be újra a szolgáltatószektor, annak fellendülése pedig majd kihathat a javak iránti keresletre is. Vagyis idővel kevesebb konténerre lesz szükség, mint most, így a felfutó gyártókapacitások is egyre jobban csökkentik majd a hiányt, ahogy idővel a kikötőkben is sikerülhet rendet tartani.

De ez még eltarthat egy ideig. Sondey, a Triton igazgatója például arra számít, hogy még 2022-ben is gondokat okoz a konténerhiány, a legjobb esetben idén év vége, illetve a jövő év eleje fele rendeződhet a helyzet. Már ha addigra túl leszünk a járványon, és a világ visszatér a pandémia előtti kerékvágásba.

„Imádtam, hogy a hosszabbítás hat percéből négy és felet lehúztunk öt labdaérintéssel!” - lelkendeztem péntek este tizenegy tájban a chaten a szerkesztőségi tifosokülönítményünk oszlopos tagjának, Haszán Zolinak az olasz-belga negyeddöntő után. Hasra ütésre mondtam a számot, de az Athletic tényfeltárása alapján olyan nagyot nem is tévedtem. A lap terjedelmes cikkben állított emléket az olasz válogatott maradandó, talán csak egy másik olasz szuperválogatott, a cinquecento reneszánsz mestereihez mérhető mesterművének, az időhúzás Sixtus-kápolnájának.

4:16 három labdaérintéssel

A mérkőzés 89. percében, egészen pontosan 88:24-nél az ekkor már majd negyedórája bekkelő olaszok a saját 16-osuk előterében faultolták a belgák játékmesterét, Kevin de Bruyne-t. Belgiumot egygólos hátrányban szorította az idő, de a második félidő történései alapján bizton számíthattak rá, hogy a szlovén Vinčić játékvezető bőségesen fog hosszabbítani. Így hát kicsit el is tökölték a dolgot, De Bruyne bő egy perccel később, 89:28-nál rúgta el a lekészített labdát, egyenesen bele Domenico Berardiba, aki ügyesen használta ki, hogy a bíró valamiért nem mérte ki a kilenc métert, és nem is figyelt oda rá, így kb. hat méterről már De Bruyne nekifutása közben a labda felé indulhatott, és kb. négy méterre a belgától vethette bele magát a lövésbe. A bíró sípolt, a szabadrúgást meg kellett ismételni.

Igen ám, csak ezt kihasználva Roberto Mancini olasz kapitány jelezte, hogy ez esetben viszont cserélne, az olasz 4-3-3-ban csatárt játszó Chiesa helyére behozta a védő Tolóit. A negyedik játékvezető közben felmutatta, hogy öt percet fognak hosszabbítani. Mire De Bruyne újra nekifutott a labdának, már abból is letelt 49 másodperc.

A labda nagy ívben, ártalmatlanul hullott az olasz kapu előterébe, ahol Witsel és Chiellini, illetve a kapus Donnarumma ugrottak a labdáért. Ahogy az ilyenkor lenni szokott, a testi kontaktus után a kapus a földön terült el, és bár mintha Chiellini könyöke súrolta volna, a bíró, ahogy ilyenkor szintén lenni szokott, kifele ítélt szabadrúgást. Donnarumma azonban iszonyú kínok között hempergett a földön magzatpózban, majd felülve, könnyes szemekkel a kezét rázogatta.

A kapust nyilván nem lehet leküldeni a pályáról ápolásra, így hát a belgák egyre fogyó türelemmel nézhették, ahogy Donnarumma komótosan leveszi a kesztyűjét, hogy aztán minden csapatorvos két csodaszerével, egy löttyintésnyi vízzel és némi dezodorral enyhítsék fájdalmait. Mire feltápászkodott, hogy elvégezze a szabadrúgást, az óra már 92:40-et mutatott. Úgy telt el 4:16 a meccsből, hogy közben mindössze három játékos ért labdához, közülük Berardi szabálytalanul.

Nagyon fáj

És ezzel még csak véget se ért a tökéletes előadás. A szabadrúgás után a labda teljes 18 másodpercig maradt játékban, ennyi idejébe telt Giovanni Di Lorenzónak kierőszakolnia egy belga szabálytalanságot, amiben egészen rejtélyes módont 15 méterrel arrébb egy másik olasz, Nicolo Barella is lesérült.

Hogy Di Lorenzónak mi lehetett a baja, azt a képek alapján nehéz diagnosztizálni. A hátán feküdt, lábai fura szögben meredtek az ég felé. Jobb kezével a hasát paskolgatta, baljával Vinčić játékvezető combját simogatta.

Mancini cserélt.

A szabadrúgás után Di Lorenzo gyorsan lerúgta Dokut, De Bruyne labdája megint ártalmatlanul hullott alá az olasz 16-oson belül, ahol Donnarumma halált megvető bátorsággal, egy belgától sem zavarva vetette rá magát, és pihent meg rajta.

Az óra 93:59-nél járt.

A labda hivatalosan játékban volt, Lorenzo szabálytalansága után papíron teljes 51 másodpercig, ekkor rúgta fel mélyen a belga térfélen Belotti Vertonghent.

21 percből 12-ben át állt a játék

Ha ezután Vimčić nem tett volna rá még két percet az ötperces hosszabbításra, az olaszok, ha nem is öt, de tíz érintéssel lehozták volna a meccs utolsó hét percét. Így végül a belgák egy támadást még tudtak vezetni, de abból se lett semmi: Chiellini simán kifejelte Thorgan Hazard jobb oldali beadását.

Ez a bő hat perc persze csak a grand finale volt, az Athletic számításai szerint a mérkőzés 76. percétől, Leonardo Spinazzola egyáltalán nem szimulált Achilles-szakadásától kezdve 22-szer kellett megállítani a játékot. Számításaik alapján Spinazzola ápolása 195 másodpercet vitt el, a többi játékleállás sorrendben 18, 4, 29, 14, 10, 34, 12, 10, 7, 32, 7, 61, 77, 102, 39, 5, 10, 5, 8, 15, 26;összesen 720 másodpercig tartott, vagyis kereken 12 percig állt a játék a meccs utolsó 21 percében. Ezt aztán tényleg a világon senki se tudja az olaszok után csinálni.

Kínában hetvenéves küzdelem árán legyőzte a maláriát. A szúnyogok terjesztette élősködő a múlt század negyvenes éveiben még évente harmincmillió ember megbetegedését okozta, ám az ötvenes években indult kampány eredményeként az elmúlt négy évben már senki sem betegedett meg maláriában az országban, így most az ENSZ Egészségügyi Világszervezete, a WHO hivatalosan is maláriamentessé nyilvánította a világ legnépesebb országát.

"Gratulálunk Kína népének, hogy megszabadították az országukat a maláriától. Sikerük kemény munka eredménye, több évtizednyi céltudatos és hosszantartó munka eredménye. E bejelentéssel immár Kína is csatlakozott azon országok növekvő táborához, melyek megmutatják a világnak, hogy a maláriamentes jövő elérhető cél" - ünnepelte a kínai sikert közleményében Adhanom Ghebreyesus, a WHO főigazgatója.

A WHO azokat az országokat nyilvánítja hivatalosan is maláriamentesnek, ahol három egymást követő évben egyetlen fertőzést sem igazolnak. Persze ennek feltétele, hogy megfelelő figyelőrendszerük is legyen, vagyis hogy úgy ne mutassanak ki egyetlen fertőzést sem, hogy közben azért keresik a fertőzötteket.

Kína sikerének kulcsa részben ez, a fertőzések szigorú nyomonkövetése volt. Másrészt még Mao elnöksége alatt elindították az 523-as projekt nevű kezdeményezést, melynek célja hatékony maláriagyógyszerek kutatása volt. Ennek során fedezte fel Tu Juju az artemisinint, a leghatékonyabb maláriagyógyszerek fő összetevőjét, amiért 2015-ben meg is kapta az orvosi Nobelt.

Emellett Kínában már a nyolcvanas évektől osztogattak rovarirtószerekkel kezelt szúnyoghálókat, jóval azelőtt, hogy ez világszerte bevett gyakorlattá vált volna. Így már 1990-re sikerült 99,6 százalékkal csökkenteni az éves fertőzések számát a negyvenes évekhez képest. Persze ez is még évi bő százezer esetet jelentett, vagyis még távol voltak a céltól. Így 2010-ben még fokozták az erőfeszítéseket, és elindították az 1-3-7 névre keresztelt stratégiát, ami arról kapta a nevét, hogy a helyi egészségügyi intézményeknek egy napon belül jelenteniük kellett az új fertőzötteket, három napjuk volt felderíteniük a fertőzés eredetét és felmérni a terjedés veszélyét, hét napon belül pedig ellenintézkedéseket kellett hozniuk.

Ehhez társult a legveszélyeztetettebbek, vagyis a szegénységben élők lakhatási körülményeinek javítása és az általános egészségbiztosítás bevezetése. Így 2016-ban már csupán három fertőzést jelentettek, azóta pedig egyet sem.

A siker elismerése mellett mindazonáltal a WHO arra figyelmeztette Kínát, hogy egyelőre még nem lazíthatnak, pláne, hogy a déli határvidékükön Laoszban, Vietnamban és Mianmarban is komoly problémát jelent még a malária, vagyis onnan bármikor behurcolhatják a betegséget. (Via Popular Science)

Akárki is gondolta jó ötletnek az ukrán hadseregben, hogy az ország függetlenségének 30. évfordulójára szervezett díszszemlén a katonanőknek magassarkúban kéne masíroznia, rosszul mérte fel a közhangulatot. Miután a díszszemlére készülvén gyakorlatozó magassarkús alakulatról képek kerültek nyilvánosságra, a volt elnök, Petro Porosenko pártjának több képviselője is magassarkú cipőt csapott a védelmi miniszter asztalára, hogy akkor talán ő is abban parádézzon.

"Nehéz ennél idiótább, ártóbb ötletet elképzelni" - mondta például Inna Szovszun, a Golosz párt képviselője, az egészségügyi kockázatokra utalva. Olena Kondratjuk, a házelnök helyettese szerint az illetékeseknek elnézést kéne kérniük a nők megalázása miatt, és ki is kéne vizsgálniuk a történteket.

Ukrajnában a katonanők amúgy harcoló alakulatok tagjai is, az Oroszországgal és az oroszok által támogatott lázadókkal szembeni hét éves háborúban 13 ezernél is többen vettek eddig részt.

A hadseregben jelenleg 31 ezer nő szolgál, több mint négyezren tiszti rendfokozatban.

A magassarkús gyakorlatozás amúgy nem csak látványra tűnik borzalmas ötletnek, a gyakorlatban is az lehet. A védelmi minisztérium a kép pénteki nyilvánosságra hozatalakor idézte a gyakorlatozó alakulat egyik kadétját, Ivana Medvidet is. "Ma először magassarkúban gyakorlatoztunk. Egy kicsit nehezebb, mint bakancsban, de próbálkozunk" - nyilatkozta a védelmi minisztérium tájékoztató webszájtjának, az ArmiaInfónak. (Via The Guardian)

Lehetséges, hogy a tervezett tízezerről ötezerre csökkentik a megengedett maximális nézőszámot a tokiói olimpia eseményein, írja a Nikkan Sports japán sportújság. A lap értesülései szerint akár még az is előfordulhat, hogy teljesen üres lelátók előtt zajlanak majd versenyek.

A Nikkan Sports mindezt arra alapozza, hogy a fertőzések napi száma nemhogy nem csökkent, de még emelkedett is: június végén volt nap, amikor hétszáz fölé emelkedett a napi fertőzésszám, bőven meghaladva a hónapban korábban mért napi 4-500-as szintet.

A július 23-án kezdődő nyári olimpia szervezői március 20-án jelentették be, hogy a pandémia veszélyei miatt külföldi nézők nélkül rendezik meg a játékokat, június 21-én pedig azt közölték, hogy 10 ezer főre korlátozták a japán szurkolók jelenlétét az egyes versenyhelyszíneken. (Via MTI)

Mintegy kétszáz amerikai céget ért "kolosszális" zsarolóvírusos támadás, jelentette a Huntress Labs kiberbiztonsági cég. Tájékoztatásuk szerint a támadók, akik feltevéseik szerint az Oroszországhoz köthető REvil zsarolóvírusos hackercsoport tagjai, a Kaseya nevű IT-céget támadták, majd a vállalati hálózatain keresztül mindazokat a cégeket, amelyek a szoftvereiket használják.

Az amerikai kiberbiztonsági ügynökség, az USCIA közleménye szerint lépéseket tett a támadás ügyében.

A BBC beszámolója szerint a támadók péntek délután indították akciójukat, amikor az amerikai cégek java már éppen zárni készült a július 4-i hosszú hétvégére. A Kaseya közleménye szerint a támadók egy, vállalati szervereken, számítógépeken és hálózati eszközökön futó applikációjukat támadták, így az érintett eszközök mindegyikét érintheti a támadás. Ügyfeleiknek ezért a szerverek azonnali lekapcsolását javasolták.

A Kaseya egyelőre nem közölte, hogy mely ügyfeleiket érintheti a támadás. A BBC szerint a cég weboldala alapján tíz országban több mint tízezer ügyfelük van.

Az orosz kibertámadások ügye téma volt Joe Biden és Vlagyimir Putyin júniusi genfi csúcstalálkozóján is, ami elég váratlanul, a tervezettnél jóval hamarabb ért véget. Bár a két államfő szemérmesen hallgatott arról, hogy miért, a kiszivárgottak és a Biden sajtótájékoztatóján elhangzottak alapján valószínűsíthető, hogy pont a kibertámadások ügyében képviselt orosz álláspont, vagyis a csípőből tagadás miatt. (Via BBC)

Egy időben, 12 helyszínre vonultak ki a budapesti, a Nógrád és a Pest megyei rendőrök, hogy elfogják egy netes csalás 14 gyanúsítottját. A csalók kamu webáruházakat üzemeltetve károsítottak meg több száz embert tízmilliós nagyságrendben.

A Pest Megyei Rendőr-főkapitányság közleménye szerint vezetésükkel hónapokig tartó felderítő munka eredményeként sikerült azonosítaniuk a gyanúsítottakat, akik tavaly novemberben vizna.hu kamuwebáruházukkal egy hét leforgása alatt vertek át több száz embert, akik azt hitték, hogy háztartási kis-, és nagy gépeket, híradástechnikai eszközöket, bútorokat, építőanyagot vettek, ám valójában semmit se kaptak.

A nyomozás során kiderült, hogy a trükköt többször is megismételték, a csalásokra létrehozott kamu webáruházak sokszor csak egy hétig működtek. A weboldalakat az első vevői reklamációk beérkezésekor megszüntették és más domain-névvel, más cégnévvel, bankszámlaszámmal, de ugyanazon célból újat hoztak létre.

A rendőrök a csoport működési stratégiája alapján úgy vélték, hogy az utoljára létrehozott buypoint.hu néven működő webáruházuk már nem sokáig létezhet, ezért döntöttek úgy, hogy gyorsan rajtuk ütnek. 2021. június 30-án két megyében és a fővárosban száz rendőr 45 kocsival indult meg egyszerre, hogy az egymástól több száz kilométerre lakó gyanúsítottakat egy időben foghassák el, megakadályozva ezzel elrejtőzésüket.

A házkutatások során nagy értékű gépjárműveket, mobiltelefonokat, számítógépeket, laptopokat, okostelevíziókat, ékszereket, készpénzt foglaltak le több tízmillió forint értékben, valamint több mint 10 millió forintot zároltak bankszámlákon a vagyonvisszaszerzés biztosítása érdekében.

A nyomozás adatai alapján a csalássorozatot az 50 éves B. Zsolt irányításával a 41 éves V. László, a 40 éves L. Gyula és a 41 éves K. Viktor szervezte. A kamu weboldalakat üzemeltető cégek strómanjait, a 25 éves Sz. Nikolettát, élettársát, a 27 éves Z. Krisztián Tamást, valamint a férfi testvérét, a 20 éves Z. Csaba Tamást K. Viktor szervezte be. A cégek létrehozásában volt érintett az 51 éves G. József, a 26 éves V. Dominik és az 52 éves K. Gyula. A kamu webáruházakat a 24 éves M. Márk Gyula fejlesztette.

A nyomozás adatai szerint a csalók a vizna.hu, a larte.hu, a topbuy.hu, a balne.hu, gente.hu, valamint a buypoint.hu weboldalakkal 3572 embert károsítottak meg közel 150 millió forint értékben.

A rendőrök öt férfi, V. László, B. Zsolt, M. Márk Gyula, K. Viktor és K. Gergő további személyi szabadságot korlátozó kényszerintézkedését kezdeményezték. Négy férfi, a 2129 rendbeli csalás vétségének, valamint 573 rendbeli csalás bűntettével meggyanúsított K. Gergő, V. László és K. Viktor és B. Zsolt letartóztatását, illetve M. Márk Gyula bűnügyi felügyeletét a bíróság azóta elrendelte. (Via Police.hu)

A mai napot se úsztuk meg Orbán Viktor megszólalása nélkül, aki pénteki rádióinterjúja után ezúttal a Nemzeti Közszolgálati Egyetem rendészettudományi karának tisztavató ünnepségén hirdetett igét. Elég meglepő dolgokat mondott, mármint ha elfogadjuk azt a NER tíz évében egyre vitathatóbb alapállítást, hogy a szavak még jelentenek valamit.

"Ha hagyjuk, hogy mások mondják meg, hogyan éljünk, kik élhetnek Magyarország területén, hogyan rendezzük be az életünket, hogyan neveljük a gyermekeinket, elvesztünk" - jelentette ki azután, hogy a kormánya pont most fogadtatott el törvényt arról, hogy hogyan neveljük a gyermekeinket. A miheztartás végett a kik élhetnek Magyarország területén témakört is tovább boncolgatta, a jól ismert nyelvezettel az országhatárt ostromló migránsokról és "a közéjük vegyült terroristákról" beszélt.

A beszéd hátralevő részében a rendvédelmi szervek fontosságáról beszélt olyan elmés meglátásokat téve, hogy "rendvédelmi pályára senki sem kerül véletlenül". (Via MTI)

Gonosz tréfák céltáblájává tette gyermeküket az Amazon, panaszkodnak azok az amerikai szülők, akik Alexának keresztelték el a lányukat. Az Amazon okosasszisztensét is pont így hívják, és az eszköznek "Alexa" megszólítással lehet utasításokat adni.

Képzelhetik, hogy iskolai környezetben ennek milyen hatása van. Hogy mást ne mondjak, több szülő kétségbe esésében inkább megváltoztatta lánya nevét, minthogy a gyereknek tovább kelljen tűrni a gonosz tréfákat. Akik még nem, azok most kéréssel fordultak az Amazonhoz, hogy lehetőleg változtassák meg az asszisztens nevét egy nem emberi névre.

Az Amazont hivatalos reakciója szerint "elkeserítette", hogy ilyesmi történhet, de azzal hárított, hogy a készüléken be lehet állítani más parancsszót is. Alapbeállításként azonban az Alexa a parancsszó, így a hús-vér Alexákat osztálytársaik kergetik őrületbe azzal a már elsőre is unalmas poénnal, hogy a nevüket óbégatva utasítgatják őket.

Egy csak álnéven, Heatherként azonosított szülő panasza szerint a most már tinédzser lányát másodikos kora óta zaklatják, olykor még a tanárai is. "Egy ideje már nem is akar bemutatkozni. Ő egy gyerek, mégis, még felnőttek is úgy gondolták, hogy ér vele gúnyolódni. Az iskola egyáltalán nem volt segítőkész, azt mondták, tanuljon meg együtt élni ezzel" - mesélte. Mivel lányát nagyon megviselte a dolog, ők végül a névváltoztatás mellett döntöttek, és el is költöztek, hogy a lány új iskolában, új barátok közt kezdhessen új életet. "De ez az igazságtalanság örökre vele, velünk marad" - mondta, majd azzal vádolta az Amazont, hogy nyilvánvalóan nem gondolták át a dolgot, nem végeztek kellő etikai vizsgálatokat a parancsszó kiválasztása előtt.

A BBC cikke szerint Nagy-Britanniában több mint négyezer, 25 évnél fiatalabb Alexa él, és többük szülei számoltak be hasonló tapasztalatokról.

A probléma persze nem korlátozódik Nagy-Britanniára. A BBC beszámolója szerint az amerikai Massachusetts államban már kampány is indult Alexa egy ember néven. A kampány szervezője, Lauren Johnson szerint az alexázás túlmegy az ártatlan tréfán. "Ez már teljes identitástörlés. Az Alexa a cseléd, a szolga szinonimája lett, az emberek leereszkedően használják" - mondta. (Via BBC)

A pusztító, helyenként ötven fokot közelítő hőmérsékleteket hozó hőhullám után, nem kis részben annak következményeként most erdőtüzek pusztítanak Kanada nyugati részén, British Columbia tartományban. A nagy hőségben kiszáradt erdőket villámcsapások lobbantották lángra, a BBC jelentése szerint jelenleg több mint 130 erdőtűz pusztít a tartományban.

Lytton városa, ahol kedden 49,6°C-t mértek, megdöntve a kanadai melegrekordot, teljesen elpusztult egy erdőtűzben. A tűz miatt a falucska 250 lakója menekülni kényszerült, sokuknak mindene odaveszett a tűzvészben. "15 percen belül az egész várost ellepték a lángok" - nyilatkozta a település polgármestere Jan Polderman a BBC-nek.

A helyi erdőtűzőrség összesítése szerint jelenleg 136 helyen tombol tűz a tartományban, ezeket a szerdai zivatarok okozták, melyek során mintegy 12 ezer villámot regisztráltak.

A kanadai kormány a hadsereg légierejét is segítségül küldi a mentéshez, helikoptereket vezényeltek a térségbe a tüzek oltására és a veszélybe kerültek kimenekítésére. Bill Blair, a kormány közbiztonsági minisztere szerint a mostani erdőtüzek és a hőhullám alapján "hosszú és nehéz nyár előtt" áll az ország.

A hőhullám igazán pusztítónak bizonyult, a British Columbia-i kórboncnoki hivatal tájékoztatása szerint minden bizonnyal a pokoli hőség a felelős 719 ember váratlan haláláért a zelmúlt héten. A halálos áldozatok közül sokan "egyedül álló idős emberek voltak minimális hűtéssel rendelkező otthonokban" - mondta Lisa Lapointe főkórboncnok. (Via BBC)

Strukturálisan és villamossági szempontból is kockázatosnak értékelték a hatóságok egy társasház állapotát North Miami Beach városában, ezért elrendelték az evakuációját. A városban azután kezdték felülvizsgálni az épületek állapotát, hogy bő egy hete, az előző hét péntekén összedőlt egy 12 emeletes társasház három szárnyából kettő a közeli, mindössze húsz percnyi autóútra levő Surfside városkában. Ott már nyolc napja kutatnak túlélők után, egyelőre eredménytelenül. Mi több, eddig halálos áldozatból is csak 22 maradványait találták meg, legalább 126 embert még keresnek a romok alatt.

Most a Crestview Towert kellett sietve kiüríteni. Az evakuációt nehezíti, hogy éppen egy hurrikán tart a város felé, így nem is olyan egyszerű helyet találni a társasház lakóinak. "A fenti szomszédaim sírnak" - mesélte a Postnak Karina Sobrino, akinek két lakása is van a társasházban. "Sokuknak nincs itt családjuk, nincs hova menniük" - mesélte.

Sobrino elmondása szerint a 156 lakásos társasházban jellemzően latinók élnek, köztük sok nagyon idős ember. "Sírnak, aggódnak a jövőjük miatt, és nem tudják, hogy mit kezdjenek a bútoraikkal. De jobb, ha most az épülettel foglalkoznak. Ami a Champlain Towersben történt, az mindenkit felébresztett" - mondta a surfside-i tragédiára utalva.

A hatóságok a Champlain Towers összeomlása után rendelték el a hasonló épületek sürgős felülvizsgálatát. Tájékoztatásuk szerint a Crestview Towerst csak elővigyázatosságból ürítik most ki, mielőtt megkezdenék az épület alaposabb átvizsgálását, amit az is indokol, hogy a torony a negyvenéves és az ötvenéves felülvizsgálaton se ment át. (Via The Washington Post)

Házsorokat sodort el egy erős földcsuszamlás Japán középső részén, Tokiótól nyugatra a hévizeiről híres Atami városában. A vasárnap reggel bekövetkezett természeti katasztrófában legalább 19-en eltűntek.

Japánban a héten heves záporok voltak, a földcsuszamlást minden bizonnyal a hirtelen lezúduló nagy mennyiségű csapadék okozta.

A városban már dolgoznak a mentőalakulatok az eltüntek felkutatásán, jelentette az AP helyi illetékesekre hivatkozva.

"Becslések szerint több mint négyszázezer ember lépte át az éhínség küszöbét, és további 1,8 millióan járnak közel ehhez" - festett drámai képet az Etiópia északi tartományában, Tigrében kialakult élelmiszerhiányról Rames Radzsaszingam, a Humanitárius Ügyek Koordinálásáért felelős ENSZ-hiatal, az OCHA ügyvivő igazgatója az ENSZ Biztonsági Tanácsának pénteki rendkívüli ülésén New Yorkban.

Tigrében nyolc hónapja indított hadműveleteket az etióp kormány, amely ellenőrzése alá kívánta vonni a tartományt az azt uraló tigréi népi felszabadítási fronttól (TPLF). A katonai akció mostanra teljes kudarcba fulladt, a tigréi erők június végén visszafoglalták a tartomány márciusban elesett fővárosát, Mekelét, több ezer etióp katonát fogságba ejtve. A katonai kudarc nyomán az ország Nobel-békedíjjal kitüntetett miniszterelnöke, Abiy Ahmed egyoldalú tűzszünetet hirdetett, ami ez esetben inkább nevezhető kapitulációnak.

A hadi sikerek azonban a humanitárius válságot nem oldották meg, Tigrét délről Etiópia, északkeletről a háborúba az etiópok oldalán beavatkozó Eritrea határolja és zárja el a külvilágtól, a segélyszállítmányok célba juttatását pedig a biztonsági helyzet is hátráltatja. (Via MTI)

Egyre komolyabb veszélyt lát az országban mind jobban elterjedő invazív szúnyogfajokban Kemenesi Gábor biológus, a Pécsi Tudományegyetem adjunktusa, akivel a Portfólió beszélt. Ezek, például az ázsiai tigrisszúnyog, amivel példálózott, és ami Barcson és Budapest egyes kerületeiben is felbukkant már, súlyos, Magyarországon eddig ritka betegségeket terjesztenek. Kemenesi szerint ezekkel a betegségekkel szemben egy légúti fertőzéssel terjedő vírushoz képest van mémi előnyünk, terjedésükhöz ugyanis előbb a szúnyogoknak is el kell terjedniük, ez pedig időt ad a felkészülésre.

Kemenesi már nyolc éve kutatja a Magyarországon jelenlevő csípőszúnyogokat, így első kézből származó ismeretei vannak a hazánkban is felbukkant ázsiai tigrisszúnyogról, koreai szúnyogról, japán bozótszúnyogról is. Illetve arról, hogy a szúnyogok mellett a betegség felbukkanására is szükség van ahhoz, hogy valóban terjedhessen a kór. De szerinte ettől se lehetünk messze, mert például a chikinginya-láz Olaszországban már többször is megjelent, igaz, eddig nagy járvány nem alakult ki.

Kemenesi és kutatótársai ezért is indították el az Ökológiai Kutatóközpont és a Pécsi Tudományegyetem szúnyogmonitor programját, amiről a minap Horváth Bence is megemlékezett cikkében - ebből azt is megtudhatják, hogy a szúnyogok jelentette veszélyek ellenére miért nem kéne örülnünk, ha rovarirtót permetező repülőt látunk.

Rekordot döntött pénteken az új fertőzöttek száma a koronavírus-járvány harmadik hullámával küzdő Dél-Afrikában, egyetlen nap alatt több mint 24 ezer új fertőzöttet regisztráltak. Az országban egyelőre nagyon alacsony az átoltottság, a hatvan milliós népesség alig öt százalékát immunizálták.

A sok fertőzött túlterheli az egészségügyi rendszert, Johannesburgban, az ország egyik legnagyobb városában a kórházakban már nincs elég hely a covid-betegek ellátására.

A helyzeten az se javít, hogy mindeközben több mint kétszáz kezdő orvos nem tud különböző adminisztrációs nehézségek miatt elhelyezkedni az amúgy személyzeti hiánnyal küszködő egészségügyben. Emiatt a dél-afrikai orvosok egyesülete csütörtökön már perrel fenyegette a kormányt.

Cyril Ramaphosa elnök egy hete újabb korlátozásokat vezetett be a koronavírus jóval fertőzőbb delta variánsa további terjedésének megfékezésére. A többi között felfüggesztették az alkohol árusítását és bezáratták az éttermek belső helyiségeit.

A járvány kitörése óta Dél-Afrikában több mint kétmillió fertőzöttet azonosítottak, akik közül mintegy hatvanezren hunytak el a kórban. (Via MTI)

Szlovákia inkább az eredeti áron visszaadta Oroszországnak az év elején berendelt kétszázezer adag Szputnyik-vakcinából rajta maradt 160 ezer adagot Oroszországnak, jelentette be az ország egészségügyi minisztériuma. Szlovákiában márciusban robbant ki kormányválság, és bukott meg Igor Matovič miniszterelnök, aki lényegében titokban vett kétszázezer adagot az orosz védőoltásból - amit aztán az illetékes szlovák hatóságok hónapokig nem engedélyeztek.

A négypárti kormánykoalíció két kisebb liberális pártja ellenezte az ügyletet.

Bár a Szputnyik végül Szlovákiában is megkapta az engedélyeket, oltatni már nem nagyon akarta magát vele senki. Így hát június 30-án lezárták a jelentkezés lehetőségét az orosz védőoltásra, a megmaradt mennyiséget pedig, aminek a szavatossága hamar lejár, most az eredeti, 9,95 dolláros (~3000 forintos) vakcinánkénti áron visszaértékesítették Oroszországnak.

Magyarországon kívül Szlovákia volt eddig az egyetlen uniós tagállam, ahol egyáltalán használták az orosz vakcinát. (Via MTI)

*A cikk eredeti címe teljes félreértés volt, elnézést.

Mire számítottunk a meccs előtt?

Svájc és Spanyolország a túlélői az Eb eddigi két legszórakoztatóbb, szívrohamosan fordulatos elődöntőjének, ahol az előbbiek kétgólos hátrányból álltak fel, az utóbbiak kétgólos előnyt szórakoztak el a rendes játékidőben, hogy aztán tizenegyesekkel, illetve a hosszabbításban szerzett két góllal továbbjussanak. Mi mást várhattunk hát a két, együtt nyolc gólt szerző csapattól, mint gólzáporos tömegszórakoztatást! az oddszok alapján még a fogadóirodák is három vagy több gólos meccset várnak.

Ennek esélyét persze csökkentette, hogy a svájdiak két sárgalapja miatt nélkülözni kénytelenek irányítójukat, a franciák elleni nyolcaddöntőben fantasztikusan játszó Xhakát. Joggal bízhattunk viszont abban, hogy a spanyolok a horvátok ellen nagyon is sebezhetőnek bizonyultak, főleg a szélekről érkező labdákkal, vagy onnan betörő játékosokkal szemben.

Míg Svájc kényszerből kénytelen változtatni a kezdőjén, Luis Enrique spanyol kapitány inkább a bőség zavarával küzd, olyan jellegzetesen első világbeli problémákra kell választ találnia, hogy a horvátok ellen gólt szerző Sarabiával, vagy a helyén csereként beszálló, hatalmasat játszó Dani Olmóval kezdjen.

Luis Enrique végül két helyen változtatott a horvátok elleni kezdőjén, a védelem bal oldalán Jordi Alba kezdett Gayá helyett, a védelem közepén pedig Eric García helyett Pau Torres, elől azonban minden változatlan maradt. A svájciaknál Zakariára hárult a hálátlan feladat, hogy pótolja az eltiltott Xhakát, illetve az előzetesen megadott felállás szerint 3-5-2 helyett egy 3-4-3-as variációban kezdtek, ahol Shaqiri kicsit feljebb tolva, Embolo pedig visszább húzva játszik, mint a franciák ellen.

Milyen volt ehhez képest a meccs?

A második félidő közepéig úgy tűnt, hogy közönségszórakoztató biztos nem. Az első percek alapján éppen dicsérni készültem a svájciakat lelkes kontráik miatt, amikor a hetedik percben Koke a 16-os fölött átrepülő szögletét Jordi Alba úgy húsz méterről ballal kapásból rászúrta. Erős, de nem különösebben jó lövés volt, ám Zakaria szerencsétlenségére úgy lépett bele, hogy védhetetlenül pattant róla a hálóba a másik irányba mozduló Sommer kapus mellett.

Sajnos a gyors gól nem felszabadította a spanyolokat, hanem a legrosszabb focigyilkos ösztöneiket ébresztette fel, így a következő valamire való helyzetig tíz percet kellett várni. Akkor a védők fél méteres körzetében rendre rongybabává változó Morata esett össze a tizenhatos vonala előtt. A szabadrúgást Koke csavarta rá jobbal, fölé.

Svájc a 23. percben cserére kényszerült, a sérült Embolót Vargas váltotta. A 25. percben Koke szöglete után Azpilicueta fejelhetett közelről, középre tartó fejesét Sommer könnyedén fogta. Nem volt eseménydús a meccs a spanyol vezetés óta, a 33. percben aztán Svájc egy lendületes támadás végén szögletet harcolt ki. A veszélyesen levágódó labdát Akanji közelről, középről kicsivel fölé fejelte. Sikerén felbuzdulva a svájciak rá is mentek a szögletekre, hat percen belül még kettőt lőttek, de egyik se volt veszélyesebb az elsőnél.

A félidő hátralevő részében a spanyolok a korábbiaknál is sikeresebben ölték a focit. Meg nem mondtam volna, hogy 66 százalékban birtokolták a labdát, annyira nem kezdtek vele semmit.

Ezek után némileg meglepő volt, hogy a szünetben Sarabia helyett behozott Dani Olmo Morata passzából egyből veszélyesen lőtt kapura, de a lassításból kiderült, hogy Morata lesről indította az akciót. Még ennél is nagyobb meglepetés volt, hogy ezután is támadásban maradtak, Olmo gyorsaságát kihasználva a széleken kezdték tesztelni a svájciakat. Egy csapásra élvezetesebb is lett a meccs, pláne, mert így a svájciak előtt is több tér nyílt. Helyzetük így is csak szögletből lett, az 52. percben Shaqiri szúrta ki, hogy senki sem áll a rövid saroknál, így egyből kapura csavarta, de csak az oldalhálót találta el.

Az 56. percben Zakaria egy szöglet után kis híján jóvá tette szerencsétlen hibáját, íves fejese alig hullott a jobb kapufa mellé. Az 59. percben Koke rúghatott szabadot a svájci térfél közepéről. Lágy ívelését Ferran Torres mellel maga elé tette, majd felugrásból félköríves karaterúgással kísérletezett, Šeferović vállal blokkolt.

A 64. percben egy gyors svájci kontra végén Vargas bőrözte be a védőjét, lassan csorgó labdájára Zuber tökéletesen érkezett, közeli lövését Unai Simón nagy bravúrral tornázta szögletre.

A 68. percben aztán egy nagy spanyol védelmi hiba után Svájc egyenlített. Laporte próbált tisztázni egy nem túl erős svájci beadást, de Pau Torrest találta telibe. A a lepattanóra Fleuer csapott le, és passzolat középre a teljesen üresen álló Shaqirihez*, aki tíz méterről kilőtte a jobb alsó sarkot.

A spanyolok a 75. percben visszavehette volna a vezetést, Azpilicueta lőtt keresztbe élesen egy labdát az ötösön, de Dani Olmo a szélről nem berobbant, hanem középre húzódott, így senki se volt, aki beleérhetett volna. A 77. percben a meccset addig feltünésmentesen vezető Michael Oliverre rátőrt a szereplési kényszer, egy valóban keményebb belépő után egyből piros lapot adott a svájci Freulernek, aki amúgy labdát talált, és csak utána sodorta el a meccsen semmit se mutató Morata helyére az 54. percben beállt Gerard Morenót. Még csak nem is hátulról, és nem is nyújtott lábbal. Sárgát talán ért a dolog, pirosat aligha.

A kiállítás nyilván rányomta a bélyegét a meccsre, az eleve tökörésző labdatartásban jeleskedő spanyolok még nyugodtabban tökörészhettek tovább. Az első helyzetüket hét perc alatt sikerült kidolgozniuk, a végén Gerard Moreno elképesztően gyengén lőtt, Sommer könnyedén szedte fel. A svájciak még emberhátrányban is fürgébbek és élénkebbek voltak, bár lövésig nem jutottak. A rendes játékidő így döntetlennel ért véget, jöhetett a hosszabbítás.

Hosszabítás

A hosszabbítás első helyzetét a 92. percben a spanyolok hagyták ki. Jordi Alba adott be az alapvonal közeléből, az ötösre berobbanó Gerard Moreno közelről a rövid sarok mellé bombázta. Ebből tanulva Jordi Alba a 98. percben inkább maga próbálkozott, nem is rosszul. 18 méteres bombáját Sommer nyújtózkodva tenyerelte fölé. Egy percre rá Olmo próbálkozott távolról, lövése Gerard Morenón megpattanva veszélyesen hullott a svájci kapu felé, de végül elkerülte a jobb alsó sarkot. Újabb perc elteltével megint nagy helyzetbe kerültek, egy szabadrúgás után próbálták rövid passzokkal a kapuba gyömöszölni a labdát. Többet fociztak a ráadás első félidejének első felében, mint addig az egész meccsen.

És folytatták is, a 101. percben egy középről benyesett labdát a svájci Rodriguez csak Gerard Moreno elé tudott tovább pattintani, ő pedig kapásból belelőtte Sommerba, aki a 104. percben Oyarzabal bombáját is bravúrral védte.

A hosszabbítás második félidejét lassabban kezdték a spanyolok, de aztán a 110. percben Llorente tíz méterről leadott lövését Rodrigueznek bevetődve kellett blokkolnia. Ettől újra erőre kaptak, egy perccel később Olmo próbálkozott középről, 15-ről, de gyenge lövésére Sommer ráhasalt. Nyomasztó volt a spanyol fölény, de a megfogyatkozott svájciak hősesen védekeztek. Ha véletlenül egyik mezőnyjátékosuk se tudott belevetődni a spanyol lövésbe, akkor az ihletett formában védp Sommer fogta, ahogy a 118. percben a kicsit önző Gerard Moreno távoli, lapos lövését is. Kontrákra már nem sok erejük maradt, ha netán felértek, akkor inkább csak az időt próbálták húzni. Ez végül sikerült, kihúzták. Jöhettek a tizenegyesek.

Büntetőpárbaj

A spanyolok kezdték a párbajt, Busquets kapufára lőtte, pedig Sommer a másik irányba mozdult. Gavranović magabiztosan lőtte a kapu jobb oldalába a balra vetődő Unai Simón mellett. Másodikként Dani Olmo jött a spanyoloknál, védhetetlenül varta be a jobb felső sarokba, Unai Simón pedig megfogta Schär gyenge lövését. Ahogy aztán Sommer is Rodri hasonlóan béna tizenegyesét. Aztán megint a spanyol kapus parádézott, Akanji lassú, sarokra tartó lapos lövését vetődve kitolta. A negyedik körben Gerard Moreno megszakította a kapusok jó sorozatát, bal felső sarokba tartó lövését Sommernak esélye se volt védeni. Vargas következett, és fölé bombázta, így Oyarzabal el is dönthette a párbajt. El is döntötte, Spanyolország 3:1-re nyerte a 11-es párbajt.

Himnuszéneklést ki nyerte?

Jó vicc, a spanyolnak nincs is szövege. A közönségük aranyosan hümmögte el, de azért ez így no contest.

Ki volt a meccs embere?

A rendes játékidőben nem volt. Dani Olmo a második félidőben lendületet vitt a spanyolok játékába, Busquets is kiosztott pár rá jellemző zseniális ütempaszt, de igazán kiemelkedőt senki se nyújtott.

A ráadásban aztán Yanni Sommer kivédte a spanyolok szemét, szóval legyen ő.

Bíró és VAR

Michael Oliver egészen a 77. percig feltűnésmentesen vezette a meccset, ritkán avatkozott közbe. Akkor viszont indokolatlan szigorúsággal szórta ki azonnali pirossal Freulert. Mivel Oliver gondolkodás nélkül mutatta fel a pirosat, a VAR-nak nem volt beleszólása.

Hogyan tovább?

A spanyolok az esti belga-olasz szuperrangadó az Eb-n továbbra is biztosan veretlen győztesével küzdhetnek meg a londoni elődöntőben

*A svájci egyenlítő gól körülményeit utólag pontosítottam.