Még nincs hozzászólás – szólj hozzá elsőként ↓

„Érthető, hogy egy ápoló elfogad egy jobb ajánlatot” – írta Facebook-oldalán Hegedűs Zsolt egészségügyi miniszter, miután hétfőn egyszerre 13 szakápoló mondott fel az Országos Baleseti Intézet intenzív osztályán. A Népszabadság Online információi szerint ezzel az osztályon közvetlenül a betegek mellett dolgozó 27–28 ápoló csaknem fele jelezte távozási szándékát.
A lap információi szerint a felmondások hátterében a kórházak közötti jelentős bérkülönbségek állnak. A feszültség nyáron erősödött fel, amikor egy másik kórházból érkezett, próbaidejét töltő ápoló két hónap után távozott, mert az OBSI-ban kínált fizetésért nem akarta vállalni az intenzív osztályon végzett munkát. Eztán az ápolók összegyűjtötték a más intézményekből származó bérjegyzékeket, amikből kiderült, hogy máshol havi bruttó 180–260 ezer forinttal is többet kereshetnek ugyanilyen munkakörben. A Népszabadság szerint a dolgozók már nyáron jelezték a problémát, és a kórház főigazgatója november 1-jétől 20 százalékos béremelést ígért nekik, ez azonban elmaradt.
Hegedűs a konkrét felmondásokkal kapcsolatban azt írta, hogy a kórház vezetésének, az Országos Kórházi Főigazgatóságnak és az Egészségügyi Minisztériumnak össze kell hangolnia a szükséges lépéseket.
„A betegellátásnak a tárgyalások alatt is folyamatosnak és biztonságosnak kell maradnia, a dolgozóknak pedig tartós megoldásra van szükségük”
– fogalmazott.
Arról is írt, hogy a jelenlegi bérezési rendszer önmagában is feszültségeket okozhat, mivel az azonos bérsávba tartozó dolgozók között jelentős különbségek lehetnek, ráadásul egyes kórházak jóval nagyobb kiegészítő juttatásokat tudnak fizetni, mint mások.
„Ha azonban egy osztályról rövid időn belül több tapasztalt kolléga távozik, egy évek alatt összeszokott csapatot kell újra felépíteni. A jelenlegi szakemberhiány mellett a távozók pótlása még nehezebb”
– írta a miniszter, hozzátéve, hogy a bérverseny Budapesten különösen erős lehet. Hegedűs a helyzet megoldását részben a Tisza-kormány 2027-re tervezett szakdolgozói bérrendezésétől várja.
„Mi nem sávokban gondolkodunk, hanem 6x15-ös cellás bértáblában. Az új bértáblában a munkakörhöz szükséges végzettség és az elismert gyakorlati idő határozza meg a táblázati alapbért. Így azonos besorolásnál minden kórházban ugyanaz az összeg a kiindulópont, és a szakdolgozók előre láthatják, mikor léphetnek a következő fokozatba. A tervezéskor nagyobb súlyt kapott az alacsonyabb keresetűek béremelése és a pálya első éveiben elérhető előmenetel”.
A tervek szerint a szakdolgozói alapbérek átlagosan 15 százalékkal emelkednek, de a jelenlegi bérsávok alsó részén keresők között lesznek olyanok, akik 30–35 százalékos emelést kapnak. Az egészségügyi szolgálati jogviszonyban dolgozó szakdolgozóknál a bejelentett minimum 7,5 százalék.
A miniszter szerint a kórházvezetésnek közben még marad mozgástere, továbbra is lehetőségük lesz kiegészítő juttatásokat adni a különösen megterhelő vagy nagy felelősséggel járó munkakörökben, de ezek nem eredményezhetnek jelentős bérkülönbségeket az intézmények között. Hegedűs emellett regionális szintű munkaerő-tervezést is szorgalmaz, hogy a kórházak ne egymástól csábítsák el a szakdolgozókat, hanem közösen szervezzék meg az ellátást.
„A bértáblát és a kiegészítések szabályait a gyakorlati tapasztalatok alapján tovább finomíthatjuk, a béreket pedig a gazdaság teljesítményéhez igazodva tovább emelhetjük. A betegek szempontjából az számít, hogy a régió minden kórházában legyen elegendő, jól képzett szakdolgozó az ott ellátott feladatokra”
– zárta a posztot a miniszter.
Kérdés a vitához: Milyen megoldások segíthetnék a szakdolgozók megtartását úgy, hogy közben a betegellátás is biztonságos maradjon?
Hozzászólások
Még nincsenek hozzászólások. Légy te az első!