Háborús jelenetek és könnygázfelhő Tirana utcáin, a tüntetők felgyújtották a legfelsőbb bíróság épületét is

Miközben Európa a francia városok után Olaszországra is átterjedő erőszakos tüntetésekre és zavargásokra figyel, Albániában már hatodik napja tartanak a hasonló erejű demonstrációk és az összecsapások a tüntetők és a karhatalom között.

Most itt tartunk:

A tüntetők a hétvégén kormányzati épületeket, bankokat és a legfelsőbb bíróság épületét is felgyújtották, kirakatokat törtek be. Vasárnap ismét erőszak tört ki, amikor ezrek gyűltek össze az Oktatási Minisztérium épülete előtt, és kövekkel dobálták meg a rohamrendőröket, akik könnygázzal, vízágyúval és gumilövedékekkel válaszoltak. A miniszterelnöki hivatal előtt a hatóságok inkább felszedték a térköveket, hogy ne tudják velük megdobálni a rendőröket.

A nyáron már sorozatosak voltak a tüntetések Albániában a Trump és Kushner tervezett tengerparti luxusingatlan-beruházása kedvéért eladott földek miatt, de mostanra ezek általános korrupcióellenes megmozdulásokká nőttek, melyekben központi szerepet játszanak a lerohadt oktatás miatt tiltakozó diákok.

Itt éppen egy rendőrkapitányságot gyújtanak fel molotovkoktéllal:

A demonstrációkon elsősorban Edi Rama miniszterelnök távozását követelik, és sorozatban csapnak össze a kivezényelt rohamrendőrökkel. A karhatalom vízágyúkkal célozza a tömeget Tirana központi Szkanderbég terén és a környező utakon, és könnygázt is bevetnek, a helyzet a képek tanúsága szerint közel van ahhoz, hogy a hatóságok elveszítsék a kontrollt. Vasárnap ismét erőszak tört ki, idáig több mint 300 tüntetőt tartóztattak le, és éjjeli videók szerint már a hadsereg járműveit is kivezényelték.

A 2013 óta hatalmon lévő Edi Rama miniszterelnök homályosan külföldi aktorokra és az ellenzék machinációira utal a nyilatkozataiban, de a tüntetők a skandálásokban az ellenzéki vezetőket többnyire ugyanúgy elutasítják, mint őt. Rama vasárnap arról beszélt, hogy a tüntetések nem a kormányára, hanem Albánia európai uniós csatlakozására jelentenek veszélyt.

Kérdés a vitához: Milyen tényezők járulhatnak hozzá ahhoz, hogy egy tiltakozási hullám szélesebb társadalmi megmozdulássá váljon?