Családipótlék-duplázás és egyszámjegyű szja a minimálbéreseknek

Cikkünk bővül.

A jövő évi költségvetésről beszélve adóváltozásokat és családtámogatási változtatásokat jelentett be napirendi előtti felszólalásában Magyar Péter.

A személyi jövedelemadó 2027. január elsejétől a jelenlegi 15 százalékról 9 százalékra csökken a minimálbérnél. A miniszterelnök szerint egymillió ember szja-ja lesz egyszámjegyű. Náluk az adócsökkentés havi 20 ezer plusz többletjövedelmet jelent.

Magyar azt is mondta, hogy 680 ezer forintos havi jövedelem alatt - vagyis további egymillió embernek - mindenkinek csökken a személyi jövedelemadója.

Az adócsökkentés összesen 250 milliárd forintot vesz ki a költségvetésből.

19 év után emelkedik a családi pótlékot is, a jelenlegi duplája lesz. Ez több mint 1 millió családot, 1,6 millió gyereket érint. Az egygyermekes családok havonta 12 200 forinttal, kétgyermekes családok havi 26 600 forinttal kapnak többet. A családi pótlék megduplázása 300 milliárd forinttal terheli meg a költségvetést.

Megmarad a 25 év alatti fiatalok szja-mentessége. Megőrzik a 30 év alatti édesanyák, a 40 év alatti kétgyermekes édesanyák, valamint a három-, négy- vagy többgyermekes édesanyák szja-mentességét is, de ezek a mentességek az egymillió forintos jövedelemhatár alatt érvényesek. A gyermekek után járó családi adókedvezményt változatlanul megtartják.

A miniszterelnök szerint költségvetési és társadalmi igazságossági szempontból is fenntarthatatlan, hogy „a kiemelkedően magas, akár többmilliós havi jövedelemmel rendelkező szülők teljes és élethosszig tartó adómentességet élvezzenek”. Szerinte a korábbi rendszer visszaélésekre adott lehetőséget, miközben demográfiai ösztönzőként sem váltotta be a hozzá fűzött reményeket.

Ugyanakkor - bár az előző kormány ezt megígérte - a 40 év feletti kétgyermekes édesanyákra nem terjesztik ki a szja-mentességet. Magyar szerint az intézkedésnek soha nem volt meg a költségvetési fedezete, ezért az Orbán-kormány megalapozatlan ígéretet tett az érintetteknek. A 40 év feletti kétgyermekes édesanyák családi adókedvezménye megmarad, és ők is részesülnek a családi pótlék megduplázásából.

Jövő januártól a jelenlegi 28 500 forintról 120 ezer forintra, vagyis több mint négyszeresére emelik a minimálnyugdíjat, emellett sávosan megemelik az alacsonyabb összegű nyugdíjakat is. Ez Magyar szerint összesen 455 ezer nyugdíjasnak jelent majd magasabb ellátást és nagyobb anyagi biztonságot.

Megmarad a 13. havi nyugdíj és kifizetik a 14. havi nyugdíj első heti részét is. Arról nem beszélt, hogy az Orbán-kormány által beígért 14. havi nyugdíj második hetével mi a terv.

Az egészségügyi szakdolgozók bére átlagosan 17 százalékkal emelkedik. A béremelések és az adócsökkentés együttes hatásaként a szociális ágazatban átlagosan 17,8 százalékos lesz a béremelés.

Átlagosan 15 százalékkal emelik a rendvédelmi dolgozók bérét.

A nevelést és oktatást közvetlenül segítő dolgozók nettó bére átlagosan 21,5 százalékkal emelkedik jövőre, itt szintén összeadódik a béremelés és az adócsökkentés.

10,7 százalékos lesz a béremelés a múzeumi és a közgyűjteményi dolgozóknál.

És 10 milliárd forintos közvetlen költségvetési forrást biztosítanak az állami fenntartású egyetemek oktatóinak és dolgozóinak azonnali bérrendezésére.

A közoktatásban dolgozó pedagógusok és az igazságügyi alkalmazottak béremelése is folytatódik jövőre.

Egészségügyre 510 milliárd forinttal költenek többet, ezt részletezte is: kórházi étkeztetésre tízmilliárddal több jut, klímákra 25 milliárdot költenek, 192 milliárd megy a dolgozók béremelésére, 95 milliárd forinttal növelik a kórházi gyógyszerek finanszírozását, 51 milliárddal a kórházak működési támogatását, és 38 milliárddal pedig a patikákban elérhető gyógyszerek támogatását.

115 milliárd forinttal növelik a szociális és gyermekvédelmi intézmények működésére fordított forrásokat.

Az önkormányzatok támogatása 64 milliárd forinttal nő, miközben 15 százalékkal csökken a szolidaritási hozzájárulás.

A kiskereskedelmi különadó is átalakul: az egymilliárd forintig terjedő árbevétel továbbra is adómentes marad az adóalap, az 1 és 50 milliárd forint közötti részére 0,45 százalékos adókulcsot vezetnek be, az 50 milliárd forint feletti sávokban az 1 és 4,5 százalékos kulcsok változatlanok lesznek.

Magyar felsorolta azokat a szektorokat is, amelyektől nagyobb hozzájárulást kér: energiacégek, bankok, biztosítók, kereskedelmi láncok.

A dohánytermékek mellett az égetett szeszesitalok adóterheit is növelik majd, a bányajáradékból jövőre az ideinél 37 milliárd forintos többletbevétellel számolnak (itt Magyar emlegette a bányatulajdonos Orbán Győzőt), de többet kérnek a természeti erőforrások használatáért is.

A jelenlegi 0 százalékról 3,75 százalékra emelik a reklámadót.

A cégautóknál is változik az adóteher. Az első, nem nagyteljesítményű cégautó adóterhe nem változik, és levonható marad a gépjárműadó a cégautóadóból. A második autónál ez már nem lesz így, és emelkedik a nagy teljesítményű cégautók adója is.

A jövő évre tervezett hiánycél 4,9 százalék.

Jövőre is marad az új lakások építésére és vásárlására vonatkozó kedvezményes, 5 százalékos áfakulcs.

Az Otthon Start programot a Wekerle+ új lakás vásárlására vagy építésére fix 3 százalékos kamatozású hitelt biztosítanak a 18–41 éves korosztálynak.

Kivezetik az árrésstopot a kiskereskedelemből.

A felszólalásról és a bejelentésekről még ma részletesen írunk.

Kérdés a vitához: Milyen szempontokat tartana fontosnak az adó- és családtámogatási változások kialakításakor?