Csak számok, de milyen számok – folyamatos bukóban a NER tőzsdei cégei a kormányváltás óta

A NER éveken át szerette volna kinevelni és felépíteni a nemzet új „bajnokait”. Az állami megbízások sora, a stratégiai felvásárlások, a koncessziók, a grandiózus tervek mind egy dolgot üzentek: a politikai hatalom mellé gazdasági hatalmat is akartak. Csakhogy április 12-én gyökeres fordulatot vett a széljárás, megbukott az Orbán-kormány.

Miközben a háztartások, a vállalatok újra bizakodók, a korábbi rendszer kedvezményezettjei egy teljesen új és erősen kérdőjeles jövőbe kénytelenek tekinteni. Sokan az elszámoltatástól és a kialakuló új rendszertől várják a NER kegyeltjeinek bukását, de a tőzsdén már az eltelt fél évben is markáns ítéletet mondtak róluk.

A NER-hez kötődő tőzsdei cégek nem csak a választás másnapján indították rosszul a napot és szembesültek azzal, hogy a befektetőik szabadulnak a részvényektől. Április 13. trendszerű folyamatot indított el.

Miközben az eltelt fél évben a hazai blue chipek (Mol, OTP, Richter és Telekom) árfolyama jellemzően képes volt emelkedni, a NER-hez kötődő társaságok részvényei fokozatosan veszítettek az értékükből.

A Mol szeptemberben elérte a történelmi csúcsát az osztalékfizetés előtt, és bár azóta némileg csökkent a részvényeinek az árfolyama, most hétfőn magas szinten, 4976 forinton zárt, ez a választás előtti záróárhoz képest 23 százalékkal több. A Magyar Telekom egy hónappal korábban, augusztusban érte el történelmi maximumát 2790 forinton. Azóta korrigált az árfolyam, hétfőn 2530 forinton zártak a telekommunikációs cég papírjai, ez 8 százalékkal haladja meg a választás előtti szintet. Az OTP azóta szerény 1 százalékot növekedett, hétfőn 41 640 forinton zárt (350 forinttal magasabb a választás előtti szintnél ez), a Richter pedig – amely szintén augusztusban zárt történelmi csúcson, 13 570 forinton – április 10-éhez képest hétfőn a nap végén 4 százalékos mínuszban volt.

Ehhez képest a NER-cégek párhuzamos valóságban léteznek. A legnagyobb „csapást” a Mészáros Lőrinchez kötődő Opus Global Nyrt. szenvedte el, melynek részvényei a kormányváltás óta az értékük 45 százalékát veszítették el. A választás előtt még 430 forinton jegyeztek egy Opus-részvényt, hétfőn pedig csak 237,5 forinton kereskedtek vele. Utoljára 2023 nyarán jegyezték ilyen alacsony áron az Opust. Így tehát míg Mészáros Lőrinc részesedése a cégben áprilisban még több mint 77 milliárdot ért, ma ez csak 42,6 milliárd forint.

A Jászai Gellérthez kötődő, az előző kormánnyal erősen összefonódott 4iG-nek sem megy úgy a szekér, ahogy korábban. A részvények a választás óta értékük 36 százalékát veszítették el: az április 10-ei 2490 forint után hétfőn 1594 forinton zajlott a nap utolsó tranzakciója.

A szintén Mészáros Lőrinchez kötődő MBH Bank és MBH Jelzálogbank papírjai értékük 16, illetve 25 százalékát bukták. A zuhanás olyan mértékű, hogy mióta létrehozták az MBH Bankot, soha ilyen alacsonyan nem járt az árfolyam. A jelzálogbank papírjai 2023 nyarán voltak utoljára ennyire olcsók.

A Schmidt Máriához kötődő BIF Nyrt. papírjai 12, a Tiborcz Istvánhoz kötődő Waberer's részvényei 11 százalékkal értékelődtek le. A szintén Tiborczhoz köthető Gránit Bank sem szerepelt jól az elmúlt fél évben: az árfolyam 8 százalékkal, 9460 forintról 8660 forintra esett. Bár kisebb leértékelődéssel megúszta, mint Mészáros Lőrinc Opusa, vagy épp a NER másik bankja, az MBH, a helyzet súlyosságát jelzi: a Gránit részvényeivel sem kereskedtek még soha ennyire alacsony áron.

Kérdés a vitához: Milyen hatással lesz a NER-cégek tőzsdei teljesítménye a jövőbeli politikai és gazdasági helyzetre?