Visszakapták a bolgárok az első cárjuk csontjait Görögországtól

A középkori uralkodó, Sámuel cár (997 – 1014) csontjai szombaton nagy pompával érkeznek Bulgáriába, miután évtizedeken át tárgyaltak róluk a szomszédos Görögországgal. A maradványokat – amelyeket 60 évvel ezelőtt találtak meg a görög határvidéken – katonai repülőgéppel szállítják Szófiába, ahol teljes állami tiszteletadással fogadják őket: vadászgépes kísérettel, 21 ágyúlövéssel és ünnepi menettel a Szent Szófia-templomhoz, ahol a nyilvánosság is leróhatja kegyeletét.

Szombaton, a thesszaloniki Bizánci Kultúra Múzeumában Görögország és Bulgária hivatalosan is aláírta az egyházi ereklyék kölcsönös visszaszolgáltatásáról szóló megállapodást. Ezzel lezárult egy csaknem fél évszázaddal ezelőtt megkezdett folyamat, és a kulturális örökség a két szomszédos ország megújuló kapcsolatának középpontjába került. Kiriákosz Micotákisz görög miniszterelnök a bolgár miniszterelnök, Rumen Radev oldalán, az aláírási ünnepségen azt mondta, hogy a megállapodás „sokkal mélyebb jelentőségű egy egyszerű kulturális cserénél”, és hogy a kollektív emlékezet fontos tárgyainak hazatérése a múlt nehéz pillanatait a közös jövő felé vezető „hidakká” alakíthatja.

Kiriákosz Micotákisz görög miniszterelnök azt mondta, reméli, hogy a mostani visszaszolgáltatás segít abban, hogy meggyőzze Nagy-Britanniát a Parthenón márványszobrainak, vagyis az Elgin-márványok visszaszolgáltatásáról. A 2500 éves szobrokat egykor az Akropoliszról vitték el (az ott uraklodó törökök adták el őket a briteknek), és jelenleg is a British Museumban őrzik őket.

Görögország számára a a bolgárokkal kötött megállapodás központi eleme 48 egyházi kincs visszatérése, köztük ikonoké, kereszteké, miseruháké, ereklyetartóké és egy gazdagon faragott fából készült püspöki tróné. A tárgyakat 1917-ben, az első világháború utolsó szakaszában bolgár csapatok vitték el a Serres és Nigrita-i Szent Metropóliáról, valamint a Timiosz Prodromosz és a Panagia Eikoszifoinissza kolostorokból. Bulgária az első világháborúban a központi hatalmak oldalán harcolt, míg Görögország 1917-ben lépett be a háborúba a végül győztes antant oldalán.

Sámuel harcos uralkodó volt, aki a Bizánci Birodalommal vívott háborúkat országa kiterjesztéséért, végül azonban vereséget szenvedett, és röviddel ezután, 1014-ben meghalt. Bulgáriában a nemzeti identitás egyik szimbólumának tekintik. Sámuel csontjait, valamint négy szarkofágból származó antropológiai anyagot, amelyet Görögország legészakibb részén, a Preszpa-tavaknál található Szent Akhilleusz-kápolna bazilikájánál tártak fel. A maradványokat évtizedeken át a görög állam őrizte a Bizánci Múzeumban.

Az erről szóló tárgyalások egészen az 1970-es évekig nyúlnak vissza, amikor az akkori görög miniszterelnök, Konsztantínosz Karamanlísz egyeztetéseket kezdett Bulgária akkori vezetőjével, Todor Zsivkovval. (Tovima/Guardian)