Hiába próbálkozott be az Orbán-kormány már a választási bukás után, immár jogerős, hogy törvénytelen a tanárok és egészségügyi dolgozók titkos megfigyelése

A 444 információja szerint a strasbourgi emberjogi bíróság Nagytanácsa elutasította a magyar állam fellebbviteli kérelmét, így jogerőssé vált az ítélet, ami kimondja, hogy a tanárok, gyámok és egészségügyi dolgozók titkos megfigyelése törvénysértő.

Ahogy Szelényi Zoltán traumatológus orvos, a pereskedés egyik elindítója fogalmazott ünneplő posztjában:

„Jogerőssé vált a döntés, amely alapján vissza kell vonni az egészségügyi dolgozók, pedagógusok, gyámok titkosszolgálati megfigyelhetőségéről szóló rendelkezést a munkaviszonyukat szabályozó törvényből.”

A választáson már megbukott, de a törvény szerint még hivatalban lévő utolsó Orbán-kormány egyik legérthetetlenebb húzása volt, hogy április 30-án, tehát 18 nappal a NER bukása után és 9 nappal Magyar Péter beiktatása előtt hivatalos levélben jelezték az Emberi Jogok Európai Bíróságának, hogy továbbviszik az úgynevezett megbízhatósági vizsgálatok ügyét, és felülvizsgálatot kérnek a bíróság Nagykamarájától. A bíróság február elején döntött az ügyben első fokon, elkaszálva a magyar szabályozást, ezt fellebbezte meg a zombikormány, és ez a folyamat zárult le most.

De mi is ez a törvénymódosítás, amit a legfelsőbb fórum most elkaszált és kikre vonatkozott?

Eredendően a korrupcióval vagy más súlyos törvénysértéssel gyanúsított rendőrök és a kulcspozíciót betöltő államigazgatási dolgozók lebuktatására találták ki és írták bele 2010-ben a rendőrségi törvénybe az úgynevezett megbízhatósági vizsgálat intézményét. A vizsgálat lényege, hogy a célszemély viselkedését fedett nyomozók megrendezett élethelyzetben tesztelik olyan formában, hogy csapdát állítanak neki, amihez beszervezhetik az illető ismerőseit, kollégáit is, de „színészként” rendőrök és nyomozók is felléphetnek. Aki szereti a korrupt zsarus filmeket, jó eséllyel látott már ilyesmit: a belső elhárítás emberei olyan helyzeteket imitálnak, amik gyakran előfordulnak az illető munkája során, és titokban videóra veszik, ahogy az adott zsaru elfogadja/nem fogadja el a kenőpénzt, maffiaajándékot vagy szexuális felajánlkozást.

A törvény egy évtizeden át relatíve szűk körre vonatkozott: rendvédelmi dolgozókat és vezető pozíciót betöltő közszolgákat tesztelt így a Nemzeti Védelmi Szolgálatnak (NVSZ) nevezett rendőrségi belső elhárítás.

Csakhogy az Orbán-kormány 2020-21-ben jelentősen kibővítette a potenciális érintettek körét. Azóta gyakorlatilag bárki ellenőrizhető volt így, aki az államigazgatásban dolgozik: a minisztériumok és az alájuk tartozó költségvetési szervek dolgozói, a kormányhivatalok munkatársai, a gyermekvédelmisek, a NAV-osok, a közszolgálati egyetemen dolgozók, az Oktatási Hivatal munkatársai és az egészségügyi dolgozók (kivéve az egyházi kézben lévő kórházak alkalmazottait).

A traumatológusként dolgozó Szelényi 2021 júniusában fordult az Alkotmánybírósághoz, miután kiszúrta, hogy az egészségügyi szolgálati jogviszonyról szóló, frissen hatályba lépett törvénybe belecsempésztek egy pontot, ami alapján a kórházi dolgozókat is megfigyelhetik a rendőrségi törvényre hivatkozva. Szelényi úgy érezte, hogy az érdemi indoklás és bírósági kontroll nélkül elindítható titkos nyomozások sértik az egészségügyi dolgozók magánélethez és személyes adatokhoz fűződő alkotmányos jogait. Az Alkotmánybíróság nem így látta, ezért fordult Szelényi 2023 áprilisában Litresits András ügyvéd segítségével a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságához.

Már az jelezte a téma forróságát, hogy az ügyet a bíróság befogadta, sőt kiemelt fontosságú, szakkifejezéssel impact case ügyként kezelte, ugyanis az ide beérkező kérelmek durván 95 százalékát elutasítják. A strasbourgi bíróság egy másik magyar keresetet is befogadott lényegében ugyanebben a témában: ezt eredetileg egy örökbefogadási tanácsadó, egy hivatásos gyám és az Oktatási Hivatal egyik munkavállalója indították. A rendőrségi törvény hatályának kiterjesztése ugyanis, mint említettük, a gyermekvédelmisekre és az OH-sokra is vonatkozik. Ezt az ügyet, amit később egyesítettek Szelényiével, a TASZ képviselte.

Szelényi évek óta tartó jogi küzdelmének és a jogvédők elítélő véleményének ugyanaz volt az oka:a megbízhatósági vizsgálatot szabályozó törvényi szakasz nem csak arra jogosítja fel a rendőrség belső elhárítását, hogy csapdát állítson. Hanem arra is, hogy az illető ellen a nyomozás ideje alatt titkosszolgálati eszközökkel titkos információgyűjtést folytasson, róla és környezetéről titkos hang- és képfelvételeket készítsen. És ha ez nem lenne elég, mindezt úgy, hogy az egész folyamat fölött nincsen semmiféle független bírósági kontroll: azt, hogy kit ellenőrizzenek, személyesen a belügyminiszter vagy egy rendőri csúcsvezető dönti el, a kontrollt pedig az ügyészség jelenti.

Pont ezek a részletek azok, amik miatt mind a jogvédők, mind Szelényi alkotmányellenesnek és emberi jogokat sértőnek tartották az eddig érvényes jogi szabályozást. Mint most kiderült, a legfelsőbb uniós fórum is így látja.

Hogy miért? Például azért, mert a vonatkozó törvényi szakasz – a jogszabály 7. fejezete – azzal kezdődik, hogy mi is a megbízhatósági vizsgálat célja. Nem más, mint „annak megállapítása, hogy az azzal érintett eleget tesz-e az (…) előírt munkaköri kötelezettségének.” Ilyen alapon bárkit bármikor lehet ellenőrizni, hiszen a vizsgálat a törvényszöveg szerint még csak nem is valamilyen alapos gyanú bizonyítására szolgál, hanem simán csak annak az ellenőrzésére, hogy valaki a szerződése szerint végzi-e a munkáját. Ez ugye mindig, minden munkavállaló esetében kérdéses. A törvény következő mondata ugyanilyen zavarba ejtő: „A megbízhatósági vizsgálat során feltárt jogsértés alapján fegyelmi vagy szabálysértési eljárás nem indítható.” Vagy feljelentést tesznek tehát a nyomozás lezártával, vagy nem történik semmi.

Hogy néz ki egy ilyen vizsgálat a gyakorlatban?

Magát a vizsgálatot az NVSZ vezetője vagy a belügyminiszter kezdeményezheti, mindig konkrét személy ügyében, névre szólóan. A megfigyeléssel kombinált lépre csalási kísérlet azután indulhat el, hogy az NVSZ írásos akciótervet készít, amit az ügyészségnek kell jóváhagynia két munkanapon belül. A törvény általános megfogalmazása miatt akkor is nehéz lenne elképzelni a visszautasítást, ha az ügyészség nem a kormány felügyelete alatt állna a rendőrséghez hasonlóan, hanem független szereplő lenne. Ezután indulhat is az akció, ami 15 napig tarthat, de további 15-tel meghosszabbítható. Egy ember ellen egy éven belül 3-szor is vizsgálódhatnak, így akadhatnak olyan egészségügyi dolgozók, akiknek évente 90 napon át lehallgatják és kamerázzák az irodáját a tudtán kívül, miközben közterületen is követik és folyamatosan figyelik, anélkül, hogy tudna róla. A titkos vizsgálat megindításáról ugyanis értelemszerűen nem kell értesíteni az érintettet. Annak befejezése után maximum 15 nappal viszont tudatni kell vele, hogy rászálltak.

Az egyik legvitatottabb elem, hogy az alkalmanként 15+15 napos titkos nyomozás során engedélyezett a titkos információgyűjtés az illetőről. Itt jönnek az igazán ijesztő lehetőségek. Első látásra megnyugtatónak tűnhet, hogy a törvény nem engedi a keményebbnek számító, azaz az úgynevezett „bírói engedélyhez kötött eszközök” alkalmazását, csak a bírói engedélyhez nem kötöttekét. Csakhogy a szó hétköznapi értelmében ez utóbbiak is durván sértik az ember magánszféráját.

Hogy konkrétan mit tehetnek meg bármelyik egészségügyi dolgozóval a tudtán kívül?

• A lakása belterületét kivéve bárhová követhetik és felvételt készíthetnek róla. Közterületen, nyilvános helyeken, de a munkahelyén, az irodájában, és ha van neki, akkor a szolgálati járműve belsejében is.
• Kívülről végig figyelhetik a lakását és a kocsija mozgását.
• A megfigyelésbe beletartozik, hogy ezeken az engedélyezett helyeken megfigyelőeszközöket is telepíthetnek, vagyis bepoloskázhatják a szolgálati kocsit, az irodát, a rendelőt vagy a munkahely bármely más részét.
• Megismerhetik az illető telefonjának metaadatait, vagyis hogy mikor kivel beszélt és merrefelé mozgott a telefonja.
• Beépített emberekkel rázhatják át az illetőt, akár a beszervezett ismerőseivel, akár fedett nyomozókkal, és ezek a szereplők a célszemély gyanakvásának csillapítása végett akár bűncselekményt is elkövethetnek, hogy elnyerjék a bizalmát.

Amit nem tehetnek meg, az a telefon lehallgatása, a számítógép meghekkelése, a levelek, csomagok felbontása, a magánlakás és a privát autó titkos átkutatása, illetve a lakás és a privát kocsi betechnikázása. Ezek ugyanis bírói engedélyhez vannak kötve.

Mindeközben okszerűen igen sok kívülállóról, ügyfelekről, ismerősökről, páciensekről és kollégákról készülhet titkos felvétel. Ezeket a törvény szerint 3 napon belül törölni kell, de ettől még elkészülnek.

Tényleg ijesztgetésre volt jó leginkább?

„Egyértelműen látszik, hogy a megbízhatósági eljárást a kormány csak vegzálásra és nyomásgyakorlásra használja" - nyilatkozta Szelényi a 444-nek még 2024-ben. Utánakutattam, és a statisztikai tények a traumatológust igazolták.

2022-ben például összesen 278 megbízhatósági vizsgálat jutott el a kontaktusig, vagyis ennyiszer teremtettek olyan éles helyzetet a fedett nyomozók, amiben az alanyt törvénysértésre próbálták rávenni. De csak kevesebb mint egyhuszaduk, összesen 13 érintett fogadta el az így vagy úgy, de bűnös ajánlatot. Ha ezen belül megnézzük az egészségügyi dolgozókat célzó vizsgálatokat, hasonló arányokat találunk. A 278 kontaktusból 45 vonatkozott egészségügyisekre, ennyi ügyben végül mindössze 2 (kettő) feljelentés született.

Vagyis az a kép rajzolódik ki, mintha a megbízhatósági vizsgálatok nem pontosan becélzott, bűncselekménnyel alaposan gyanúsítható figurák tesztelését jelentették volna, hanem egyfajta vakon tüzelést, ami közben valaki nagy néha találatot kap ugyan, de csak az esetek kicsiny töredékében.