Aláírta a háború lezárásáról szóló megállapodást Trump és Irán

Az Egyesült Államok és Irán elnöke előzetes békemegállapodást írt alá a háború lezárásáról, ami azonnal hatályba is lépett – írja a BBC.

A megállapodás része a Hormuzi-szoros újranyitása, egy 300 milliárd dolláros terv Irán „újjáépítésére”, valamint az, hogy az Egyesült Államok megszüntet Iránnal szemben „minden típusú szankciót”. Irán atomprogramjának kérdése azonban – amit az Egyesült Államok a konfliktus fő okaként nevezett meg – továbbra is nyitott: erről egy meghosszabbítható, 60 napos időszak alatt kell tárgyalni.

Donald Trump a franciaországi G7-csúcson azzal indokolta a megállapodást, hogy az elkerülhetővé tesz egy súlyos gazdasági válságot. Mint mondta, nem akart gazdasági katasztrófát, és szerinte a háború folytatása akár „világszintű depresszióhoz” is vezethetett volna.

„Csak azt tudom, hogy valahányszor a béke lehetőségéről beszéltünk, a tőzsde kilőtt, mint egy rakéta- Valahányszor viszont valami negatívat mondtunk, például azt, hogy képzeljék, nem fogunk tudni megállapodni, nagyon nagyot esett”

– mondta. Ugyanakkor kemény fenyegetést is megfogalmazott: ha nem lesz végleges megállapodás, az Egyesült Államok „pokollá bombázza” Iránt.

Maszúd Peszeskján iráni elnök szerdán szintén aláírta a dokumentumot, amit Teherán is megerősített. Mohammad Bagher Ghalibaf, az iráni parlament elnöke és a tárgyalások egyik kulcsszereplője az állami médiának azt mondta, továbbra sem bízik az Egyesült Államokban, és Irán „ujja a ravaszon van”.

„Ha az ellenség nem érti a logika nyelvét, akkor ismét az erő nyelvén fogunk beszélni”

– mondta a Fars állami hírügynökségnek.

A konfliktus február 28-án kezdődött, amikor az Egyesült Államok és Izrael megtámadta Iránt, és meggyilkolta Ali Hamenei ajatollahot, valamint több magas rangú katonai vezetőt. A háború azóta az energiaárak emelkedéséhez és újabb inflációs nyomáshoz vezetett, különösen azután, hogy Irán gyakorlatilag lezárta a Hormuzi-szorost, amin a világ olaj- és LNG-kereskedelmének jelentős része halad át.

A megállapodás szerint Irán megerősíti, hogy „nem szerez be és nem fejleszt nukleáris fegyvereket”, dúsított uránját pedig a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség felügyelete alatt a helyszínen visszahígítják. Ez kompromisszumos megoldás, mert Washington eredetileg azt követelte, hogy a nukleáris anyagot teljes egészében szállítsák ki Iránból. A végleges nukleáris alku azonban még nem született meg, csak a 60 napos tárgyalási keretet rögzítették.

A Hormuzi-szoros ügyében a megállapodás 60 napra díjmentes áthaladást biztosít a hajóknak, de nyitva hagyja a későbbi díjszedés lehetőségét. Ghalibaf jelezte is, hogy a szoros „nem fog visszatérni a háború előtti állapotokhoz”, és Irán a határidő lejárta után díjat vethet ki az áthaladó hajókra. Ez azért érzékeny pont, mert a konfliktus előtt ilyen díjak nem léteztek.

A megállapodás elvileg minden fronton, így Libanonban is azonnali és végleges tűzszünetet ír elő, Izrael azonban jelezte, hogy nem tervezi csapatai kivonását Libanonból, és támadásokat is indított a Hezbollah ellen. Trump emiatt a héten nyíltan figyelmeztette Benjamin Netanjahut, úgy fogalmazott:

„Nem kell lerombolni egy épületet minden alkalommal, amikor bemegy oda valaki, aki a Hezbollahhoz tartozik.”

Washingtonban a megállapodás mindkét pártban komoly ellenállást váltott ki. Republikánus oldalról „évtizedek óta a legsúlyosabb külpolitikai baklövésnek” nevezték, és bírálták a 300 milliárd dolláros iráni újjáépítési alapot, mondván: „Nem jó ötlet dollármilliárdokat adni teokratikus őrülteknek.” A demokraták közül is voltak, akik „nagyon rossz megállapodásnak” minősítették az alkut, mert az nem kezeli Irán regionális proxyhálózatát és rakétaprogramját. Ahogy azt a 444-en is írtuk korábban, Amerika semmit, Irán viszont sokat nyert a tervezett békemegállapodás szerint.