Orosz propagandistákat, az árnyékflotta szereplőit és a Navalnij-ügy felelőseit is célba veszi az EU új szankciós csomagja

Újabb szankciókat fogadott el hétfőn az uniós tagállamokat tömörítő Tanács az Ukrajna elleni orosz agresszió miatt. Az új intézkedések egyszerre célozzák az orosz hadiipart, az olajexportot segítő úgynevezett árnyékflottát, az Európa elleni hibrid műveletek és dezinformációs kampányok szereplőit, valamint az Alekszej Navalnij orosz ellenzéki politikus üldözésében és halálában érintett személyeket.

Az új csomag részeként az EU összesen 34 magánszemélyt és 47 szervezetet vett fel a szankciós listára.

Kaja Kallas kül- és biztonságpolitikáért felelős uniós főképviselő szerint a cél, hogy tovább növeljék a nyomást Oroszországon a háború befejezése érdekében. Hozzátette, hogy már folyamatban van a 21. uniós szankciós csomag előkészítése is. Kallas szerint a nyugati büntetőintézkedések eddig becslések alapján 1000–1300 milliárd eurós veszteséget okoztak az orosz gazdaságnak.

Az EU hét személyt és huszonegy szervezetet szankcionált az orosz hadiipar támogatása miatt. A listára olyan vállalatok kerültek fel, amelyek drónokat és más katonai eszközöket gyártanak vagy szállítanak az orosz hadsereg számára. A szankcionált cégek között szerepel a Roszkoszmosz állami űrvállalat által alapított Lavocskin Kutatási és Termelési Egyesülés, több orosz vállalat, valamint két kínai cég is.

Az intézkedések az orosz energiaexportot is érintik. Az EU két személyt és huszonnégy vállalatot vett fel a szankciós listára, amelyek az orosz nyersolaj és kőolajtermékek szállításában vesznek részt. Az uniós indoklás szerint ezek a szereplők az úgynevezett árnyékflotta részei, amelyet Moszkva a korábbi szankciók kijátszására használ. A listán szerepel a Lukoil-Western Siberia, valamint több Oroszországban, Libériában, Törökországban, az Egyesült Arab Emírségekben, Azerbajdzsánban és Hongkongban bejegyzett vállalat is.

Az uniós Tanács tíz személy és egy szervezet ellen vezetett be korlátozó intézkedéseket az Oroszország által folytatott hibrid műveletek és dezinformációs kampányok miatt. A szankcionáltak között van több ismert orosz propagandista, köztük Anatolij Kuzicsev, Kirill Fjodorov, Roman Antonovszkij, valamint a Krimszkaja Gazeta állami lap főszerkesztője, Marija Volkonszkaja. Az EU szerint az érintettek dezinformáció terjesztésével próbálták igazolni az Ukrajna elleni orosz agressziót, illetve Ukrajna és az ukrán lakosság ellen irányuló manipulációs kampányokban vettek részt.

A szankciók Alexandra Jost Oroszországban élő influenszerre és Georgij Sevkunov orosz ortodox püspökre is kiterjednek. Az uniós indoklás szerint a püspök aktív szerepet játszott az orosz propaganda terjesztésében. A listára felkerült a Vlagyimir Putyin rendeletével létrehozott Elnöki Kulturális Kezdeményezések Alapítványa is.

Az EU egy szervezetet és tizenöt személyt – köztük bírákat, ügyészeket, nemzetbiztonsági tisztviselőket és egészségügyi dolgozókat – is szankciókkal sújtott Alekszej Navalnij üldözésében, megmérgezésében és halálában játszott szerepük miatt. A döntés alapjául Nagy-Britannia, Svédország, Franciaország, Németország és Hollandia februári közös nyilatkozata szolgált. A dokumentum szerint Navalnijt 2024 februárjában az epibatidin nevű halálos toxinnal mérgezhették meg. Ez az anyag a dél-amerikai nyílméregbékák szervezetében is megtalálható.

A Tanács emellett 2027. június 23-ig meghosszabbította a Krím félsziget és Szevasztopol Oroszország általi illegális annektálása miatt korábban bevezetett korlátozó intézkedéseket is. Az Európai Unió továbbra sem ismeri el a területek elcsatolását, és azt a nemzetközi jog megsértésének tekinti.

Az Európai Tanács márciusban ismét megerősítette, hogy kitart Ukrajna függetlensége, szuverenitása és területi integritása mellett, és felszólította Oroszországot, hogy fogadjon el azonnali, teljes és feltétel nélküli tűzszünetet, valamint kezdjen érdemi tárgyalásokat egy igazságos és tartós béke érdekében. (via MTI)