Hétfőn szavaznak a miniszterelnöki ciklusok korlátozásáról

A parlament hétfőn várhatóan elfogadja az Alaptörvény 16. módosítását, ami 8 évre korlátozza a miniszterelnöki tisztség betöltését. A napirendi javaslat szerint az ülés 13 órakor Magyar Péter miniszterelnök felszólalásával kezdődik, amire a frakcióvezetők válaszolhatnak, a miniszterelnöknek pedig viszonválaszra lesz lehetősége.

A parlament igazolhatja Szucsigán László román nemzetiségi szószóló mandátumát. A Magyarországi Románok Országos Önkormányzata által az áprilisi választásra állított nemzetiségi lista első helyén Tát Margit szerepelt, de ő lemondott a nemzetiségi szószóli mandátumáról. A listán második Szucsigán Lászlót a Nemzeti Választási Bizottság jelölte ki szószólónak, miután az országos önkormányzat nem élt jelölési jogával.

A hétfői ülésen interpellációk is lesznek. Például Vitályos Eszter exkormányszóvivő tervezi közölni Kapitány István gazdasági és energetikai miniszterrel, hogy „meg kell védeni a magyar emberek életszínvonalát”.

Ezután pedig megvitatják, majd szavaznak az Alaptörvény 16. módosításáról, ami alapján a miniszterelnök legfeljebb összesen - megszakításokkal együtt - nyolc évig kormányozhatja az országot. A javaslat így szól: „Nem választható meg miniszterelnöknek az, aki összesen - megszakításokkal együttmár legalább nyolc évig miniszterelnöki megbízatást töltött be. E nyolcéves időtartam számításakor az 1990. május 2. vagy azután betöltött miniszterelnöki megbízatást kell figyelembe venni.” A Tisza Párt szerint ennek alapján Orbán Viktor többé nem lehetne miniszterelnöknek. A Fidesz ezt személyre szabott jogalkotásnak tartja.

Emellett az alkotmánymódosító javaslat kimondja azt is, hogy „a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítvány vagyona nemzeti vagyon. A közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítvány alapítói jogait a Kormány gyakorolja. A közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványt a Kormány megszüntetheti”. Ez megteremti a lehetőséget arra, hogy az állam visszaszerezze a KEKVA-k alapítói jogait, vagyis mostantól az alapítványok nem maguk dönthetnek minden őket érintő kérdésben, hanem a kormány. Akár meg is szüntethetnek egyes alapítványokat.

Az Orbán-kormány egy sor állami feladatot szervezett ki ezekbe az alapítványokba, párhuzamos, de a köz számára nem ellenőrizhető államközeli struktúrát hozva létre, politikailag is bebetonozva azok fideszes vagy Fideszhez közeli vezetését. Az Állami Számvevőszék kimutatása szerint legalább 3000 milliárd forint közvagyon került az alapítványokhoz. Ezek alá szervezték ki a modellváltó egyetemeket, de például az MCC, Schmidt Mária Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Alapítványa vagy a MOL – Új Európa Alapítvány is ilyen konstrukcióban működött. A Tisza-kormány első körben 15 ilyen alapítványt szüntetne meg.

Módosítják a végrehajtási visszaéléseket feltáró vizsgálóbizottság felállításáról szóló országgyűlési határozatot annak érdekében, hogy a Mi Hazánk frakciója jelölhessen annak élére elnököt. Toroczkai László elnök-frakcióvezető június 1-jén a parlamentben kifogásolta, hogy nem lehet ő a végrehajtói visszaéléseket vizsgáló bizottság elnöke, Magyar Péter miniszterelnök erre reagálva kijelentette: a Mi Hazánk elnöke fogja vezetni a testületet. A vizsgálóbizottság felállításáról szóló országgyűlési határozat módosítása után meg is választják a bizottság tagjait és tisztségviselőit. Aztán döntés várható Toroczkai László mentelmi ügyében is.

Megtartják az azonnali kérdések és válaszok óráját, majd fél órán keresztül kérdéseket tehetnek fel a képviselők a kormány tagjainak. Az Országgyűlés tavaszi ülésszaka hétfőn zárul. Az országgyűlési törvény szerint a parlament évenként két rendes ülésszakot tart: minden év február elsejétől június tizenötödikéig, illetve szeptember elsejétől december tizenötödikéig. (MTI)