
„Ha kell, lesz pénz a börtönférőhelyek bővítésére is, se elítélt emberkereskedőket, se politikusokat nem engedünk szabadon helyhiányra hivatkozva. Vagy ha úgy jobban értik Hatvanpusztán: elindítjuk az »út a börtönbe« programot.”
Magyar Péter a 2025. februári évértékelőjén beszélt erről, majd az országjárásán is rendszeresen szóba hozta, sőt: ez az ígéret kapta a legnagyobb tapsot.
„Tudjuk, kik vagytok, mit tettetek, és nem felejtünk” – mondta ugyanezen az évértékelőn Magyar, és kiemelte Orbán Viktor „hét tettestársának” nevét. Ketten közülük – Vörös József, Kertész Balázs – ügyvédek, négyen szerepeltek a leggazdagabb magyarok százas toplistáján – Balázs Attila, Szeivolt István, Kis-Szölgyémi Ferenc, Keszthelyi Erik –, bár különböző gazdasági ágazatokból, míg a hetedik, Benkő Szilárd, akinek bár szintén van szép számmal üzleti érdekeltsége, leginkább Szijjártó Péter külügyminiszter bizalmasaként és egykori futsalos csapattársaként ismert.
Vannak náluk nagyobb halak is, így a Magyar Nemzeti Bank pénzével bűvészkedő Matolcsy György egykori jegybankelnök vagy Szijjártó Péter külügyminiszter, akiről Magyar nem sokkal a választás előtt azt mondta: „A jelenlegi információk szerint Szijjártó Péter összejátszik az oroszokkal, elárulva a magyar és az európai érdekeket. Ez hazaárulás, amiért életfogytiglani szabadságvesztés jár. A Tisza-kormány azonnal kivizsgálja az ügyet.”

Mellesleg a hazaárulás nemcsak politikai, hanem létező jogi kategória is.
A magyar politikában ritka volt a hazaárulás miatti ítélet. Az egyik legnevezetesebb eset Zichy Ödöné, a magyar főrendi ház tagjáé, fejéri főispáné volt, akit 1848. szeptember 30-án fogtak el. De hazaárulás miatt ítéltek el számos nyilas vezetőt is a második világháború után, ekkor ezt úgy nevezték: hűtlenség.
Hozzászólások (0)
Még nincsenek hozzászólások. Légy te az első!