Nagyon fájhat a Fidesznek, hogy kilőtt a külföldön szavazók száma

Csütörtökön lejárt az átjelentkezések határideje, kiderült, hogy rekordszámú szavazat érkezhet az április 12-i parlamenti választásra külföldről. A külképviseleti szavazók száma 90 ezer fölé emelkedett, ami csaknem a másfélszerese a négy évvel ezelőttinek. Mióta a mostani, egyfordulós, 106 egyéni választókerületes rendszerben szavazunk, azóta így alakult a külképviseleti névjegyzékbe vett szavazók száma:

Közkeletű vélekedés, hogy a külföldön leadott szavazatok jellemzően rontják a Fidesz eredményét, vagyis a külképviseleti szavazók számának emelkedése rossz ómen a kormánypártnak (bocsánat, Semjén Zsolt, pártoknak). Ha megnézzük a 2022-es választások eredményét, a számok abszolút alátámasztják ezeket a vélekedéseket.

Kigyűjtöttem táblázatba a 106 fideszes egyéni jelölt négy évvel ezelőtti választókerületi eredményét, valamint azt az eredményt, ami azokban a szavazókörökben értek el, ahol a külföldön leadott szavazatokat is számlálják. Általánosságban elmondható, hogy a fideszes egyéni jelöltek mindenhol, de tényleg, mind a 106 körzetben rosszabbul teljesítettek ezekben a szavazókörökben, mint amilyen a választókerületi összeredménye lett.

Ha választókerületi szinten nézzük, a Fidesz-KDNP 106 jelöltje 30,39 és 71,22 százalék között kapott, ezekben a szavazókörökben azonban csak 28,57 és 54,44 százalék közötti eredményt értek el – de úgy, hogy mindössze két jelölt teljesített 50 százalék fölött (a csornai Gyopáros Alpár és a vásárosnaményi Tilki Attila). A választáson a Fidesz 87 egyéni mandátumot szerzett, ehhez képest csak 5 képviselőjük nyert ezekben a szavazókörökben (Gyopároson és Tilkin túl a kisvárdai Seszták Miklós, továbbá két Pest megyei jelölt, Czerván György és Pogácsás Tibor).

Ha a számok mélyére nézzünk: van olyan hely, ahol 25 százalékpontos volt a különbség, és miközben 26 körzetben volt húsz százalékpont fölött a különbség, mindössze három olyan körzet akadt, ahol kevesebb, mint 5 százalékpont (mindhárom a fővárosban, ahol egyébként is gyengén szerepeltek a fideszes jelöltek). Öt ilyen szavazókörben – négy budapestiben és a békéscsabaiban – a 30 százalékot sem érte el a fideszes jelölt, és csak öt volt, ahol 45 százalék fölötti eredményt értek el. Hogy éreztessük a különbséget: ha a teljes választókerületi eredményt nézzük, 24 helyen több mint 60 százalékkal nyert a fideszes induló, és sehol nem volt 30 százalékosnál rosszabb eredményük.

Ha simán csak összeadjuk a 106 darab százalékos eredményt, akkor azokban a szavazókörökben, ahol a külképviseleteken – valamint a belföldi átjelentkezők által leadott – szavazatokat összeszámolták, a Fidesz egyéni jelöltjei átlagosan 37,34 százalékot értek el, míg az átlagos egyéni választókerületi eredményük 52,98 százalék volt, ami lényegében megegyezett a Fidesz-KDNP hazai pártlistás szavazatainak arányával (52,45 százalék). Ezek között a számlálásra kijelölt szavazókörök között négy olyan is volt, ahol a hatpárti ellenzéki jelölt 60 százalék fölötti eredményt ért el, a legjobban szavazóköri szinten az idei választástól éppen ma visszalépett Tordai Bence szerepelt (63,82 százalék).

A 2022-es választás fideszes egyéni jelöltjeinek választókerületi és számlálásra kijelölt szavazóköri eredményének a különbségét térképen is feltüntettem. Ezen is látszik, hogy a különbség jellemzően azokon a helyeken volt kisebb, ahol egyébként is jobban szerepelt négy éve a hatpárti ellenzéki jelölt, és rosszabbul a fideszes.

Fontos technikai tudnivaló az adatok értelmezéséhez: a választási eljárásról szóló törvény szerint választókerületenként egy olyan szavazókört kell kijelölni, ahol a külföldről érkezett, illetve a belföldi átjelentkezők által leadott szavazatokat is megszámlálják az adott szavazókörben élők szavazatai mellett. Ezt a szavazókört a választókerület központjának számító településen, illetve budapesti kerületben kell kijelölni. Arra nincs előírás, hogy mekkora lehet ez a szavazókör, így például az idei választáson lesznek olyan számlálásra kijelölt szavazókörök, ahol ezernél több választásra jogosult él – a csúcs az a pilisvörösvári szavazókör, ahol 1289-en szerepelnek a névjegyékben –, és olyan is, ahol mindössze 34 (egy sárvári szavazókör).

Ezekben a szavazókörökben egyébként a szavazás napján, tehát az idei választáson jövő vasárnap, nem is kezdik meg a leadott szavazatok számlálást. A Nemzeti Választási Iroda közleménye szerint az ezekben a szavazókörökben leadott szavazatokat, valamint a külképviseleteken, valamint a belföldön átjelentkezéssel leadott szavazatokat a kijelölt szavazatszámláló bizottságok „legkésőbb a szavazást követő hatodik napon”, tehát legkésőbb április 18-án számlálják meg.

Címlapi és borítókép: Németh Dóra.