Netanjahu arra utalt, hogy szükség lehet akár „szárazföldi egységre” is az iráni háborúban

Benjamin Netanjahu egy csütörtöki sajtótájékoztatón arra utalt, hogy az Egyesült Államok és Izrael Irán elleni háborújának szüksége lehet „szárazföldi egységre” is, miközben Donald Trump azt sugallta, hogy az USA nem tervezi szárazföldi csapatok bevetését.

„Nem akarjuk, hogy az egyik ajatollahot egy másikkal váltsák fel” – mondta a Guardian tudósítása szerint az izraeli miniszterelnök, hozzátéve, hogy az iráni rezsimet aligha lehetne pusztán légicsapásokkal megdönteni.

„Gyakran mondják, hogy nem lehet forradalmakat a levegőből csinálni. Szükség van egy szárazföldi egységre is. Számos lehetőség van erre, de ezekről nem osztok meg részleteket.”

Donald Trump amerikai elnök közben azt állította, nem tervezi, hogy az Egyesült Államok ilyen műveletben részt vegyen. „Nem küldök csapatokat sehová” – mondta egy újságírónak, amikor a szárazföldi erők bevetéséről kérdezték. Hozzátette azonban: „Ha mégis így tennék, biztosan nem mondanám el magának.”

Netanjahu tagadta, hogy Izrael „belerángatta volna” Donald Trumpot a háborúba, és igyekezett lehűteni azokat a feltételezéseket, amik szerint Izrael befolyásolta az Egyesült Államokat. Erről Joe Kent, az amerikai terrorelhárítás korábbi vezetője írt a keddi lemondásában, szerinte az Irán elleni háborút „Izrael és annak erős amerikai lobbija miatt” indította el az USA.

„Komolyan gondolja bárki, hogy meg lehet mondani Trump elnöknek, mit tegyen? Senkit nem vezettem félre”

– mondta a miniszterelnök. Netanjahu azt is állította, hogy Izrael egyedül hajtotta végre az iráni South Pars gázmező elleni csapást, ugyanakkor nem tért ki arra, előzetesen tájékoztatta-e erről Trumpot. Hozzátette: Trump arra kérte őket, hogy tartózkodjanak a további támadásoktól, és ennek eleget is tesznek. Az amerikai elnök korábban igyekezett elhatárolódni a világ legnagyobb gázmezője elleni izraeli akciótól, és azt állította, Washington „semmit sem tudott” róla.

A támadásra válaszul Irán csapásokat mért az Öböl-menti országok energetikai létesítményeire, köztük Katar hatalmas Ras Laffan cseppfolyósított földgáz-termelő telepére. A háború eddigi legnagyobb eszkalációjának számító események hatására jelentősen, több mint 30 százalékkal nőttek az olaj- és gázárak. Katar közölte, a Ras Laffan telepen 17 százalékkal csökkent az ország cseppfolyósított földgáz- (LNG) exportkapacitása, a „jelentős károk” évente mintegy 20 milliárd dolláros bevételkiesést okozhatnak, a helyreállítás pedig akár öt évig is eltarthat.

Csütörtökről péntekre virradóra Izrael újabb támadást indított az iráni főváros, Teherán ellen, de robbanásokat jelentettek Jeruzsálemből is.

A BBC tudósítása szerint ugyancsak rakéta- és tróntámadásokról számoltak be az Egyesült Arab Emírségekből, Szaúd-Arábiából és Bahreinből. A kuvaiti állami média szerint dróntámadás érte a Mina al-Ahmadi olajfinomítót, ahol tűz ütött ki. Az első jelentések szerint nincsenek áldozatok.