Egy eltitkolt egészségügyi reformtervezetben kórházak bezárását tervezték

2020-ban Pintér Sándor megbízásából 352 millió forintért a Boston Consulting Group (BCG) tanácsadócége egy átfogó, mindenre kiterjedő egészségügyi reformot készített, amivel jelentősen átalakították volna a magyar egészségügyet – írja a HVG, ami cikksorozatban mutatja be a birtokukba került dokumentumot. A dokumentum hitelességét a 2020-as egészségügyi kormányzathoz közel álló forrás, és az Emberi Erőforrások Minisztériumának több forrása is megerősítette.

Az egészségügyi programtervezet 53 csomagból áll, a tervezett intézkedésekkel teljesen átszabták volna a struktúrát: a megelőzés-szűrés, az alapellátás, a járóbeteg- és fekvőbeteg ellátást, valamint a rehabilitáció-ápolás-krónikus ellátások területét. A lap a cikksorozatban azt próbálja meg kideríteni, miért hallgatta el a kormányzat a reformtervet a választói elől.

A HVG szerint az anyag talán legérzékenyebb része az, ahogyan a járó- és a fekvőbeteg-ellátás racionalizálását tervezték: a szakrendelők és a kórházak számának drasztikus csökkentését tartották indokoltnak. A projekt a 2020-as adatokkal számolva azt tartalmazza, hogy

• a 2019-ben meglévő 108 fekvőbeteg intézményből 70 maradt volna meg 2035-re. Ez 35 százalékos csökkenés. Az aktív ágyak száma 41 ezerről 27 ezerre csökkent volna.
• A járóbeteg intézmények száma 2019-ban 557 volt, ami 2035-re 221-re csökkent volna, ami 60 százalékos csökkenésnek felel meg.

A HVG több forrása szerint ez a drasztikus csökkentés lehetett az oka annak, hogy a kormány nem akarta nyilvánosságra hozni a dokumentumot.

A felvázolt új struktúrában az 50 ezer lakosúnál nagyobb településeken fekvőbeteg-ellátó intézményekkel számoltak, az ilyen helyi kórházaknak 30–60 percen belül megközelíthetőnek kell lenniük, és mindegyik rendelkezne járóbeteg-poliklinikával is. Ha egy település 50 ezer lakosúnál kisebb, és nincs ennyi időn belül elérhető helyi kórház, akkor az 50 ezer lakosúnál nagyobb településcsoportokhoz rendelnek egy helyi kórházat.

A tervezetben az szerepel, hogy megyénként egy regionális kórház lett volna. Budapesten „négy centrum kórház és hét helyi kórház” maradt volna meg 2035-re.

A felszámolt kórházakat krónikus betegeket ellátó vagy szociális gondozást nyújtó intézménnyé alakították volna át. Az átalakított intézmények a projekt ismertetése szerint lehettek volna idősek tartós gondozását átvevő, bennlakásos otthonok vagy nappali idősgondozási központok például a demens betegek nappali ellátására, de akár menedékházak „erőszak áldozatainak”, felnőttek és gyerekek számára egyaránt alkalmas helyként.

Fizetésemelés a háziorvosoknak

A reformtervek a háziorvosi rendszert is érintették volna. A tartósan be nem töltött körzetek lefedésére anyagi ösztönzőkkel növelték volna a pozíciók vonzerejét. A háziorvosok jövedelmének 130–140 százalékos emelését javasolták első körben.

„Ez az osztrák háziorvosi javadalmazás magyar vásárlóerőre korrigált értékének 75-80 százaléka” – hangsúlyozta a 6 évvel ezelőtti tervben a BCG, amely szerint ez már jelentősen növelné a pálya vonzerejét és csökkentené az elvándorlási hajlandóságot.

Szerepelt a tervezetben a védőnői hálózat gyermekorvos-központú átszervezése is: nem területi alapon osztották volna fel a védőnői körzeteket, hanem a házi gyermekorvosokhoz rendelték volna, mert ez szerintük nagyobb kooperációt és jobb betegellátást hozna.

Az átstuktúrálás szinte minden területre kiterjedt volna. Újraosztották volna például a teljesítményvolumen-korlát rendszerét, amely meghatározza, mekkora összegű és típusú (műtét, vizsgálat stb.) ellátást finanszíroz az állam egy adott intézményben. Erősebb kontroll alá került volna a tb-járulék beszedése, ahogy a gyógyszerfelírás is. A magánfinanszírozású ellátásokat kifejezetten erősíteni javasolták, egyúttal átláthatóbbá is téve a magánintézmények működését.

A reformtervben azzal számoltak, hogy a teljes átalakításhoz szükséges pluszberuházások évente 230-270 milliárd forintot igényeltek volna 2020 és 2026 között. Azt is megjegyzik a terv kidolgozói, hogy ennek a kezdeti nagyobb költségnek egy része a 2021–2027-es uniós költségvetés keretében akkor még érkező EU-s forrásból fedezhető lett volna.

A megvalósítására feszesnek tűnő ütemtervet is kidolgoztak, ami három főbb szakaszból állt: első lépésben, már 2021 szeptemberéig a kevesebb időt igénylő intézkedésekkel kezdték volna, ezzel párhuzamosan már zajlott volna a nagyobb horderejű átalakítások alapozása. A második fázisban előkészítették volna a strukturális reformokat, amelyek bevezetését szerintük 2022 júliusától meg is lehetett volna kezdeni.

Ehhez képest már 2035-re adatokban kimutatható eredményeket lehetett volna elérni a BCG szerint, így például a korai halandóság, vagyis a fiatalabb életkorban bekövetkező halálesetek 30 százalékos, összességében a megelőzhető halálesetek 37 százalékos csökkenését. A magyarok egészséges életéveinek számát pedig akár 10 százalékkal lehetett volna növelni.