beszélj szabadon! minden cikk kommentelhető.

Meghalt Tarr Béla

Benics Márk - 2026.01.06 11:11:07

Kedd hajnalban hosszú és súlyos betegség után, 70 éves korában elhunyt Tarr Béla Kossuth- és Balázs Béla-díjas filmrendező – közölte az MTI-vel Fliegauf Bence rendező a család nevében.

Tarr Béla 1955-ben született Pécsett. Pályafutását 16 évesen amatőr filmesként kezdte. Később a Balázs Béla Stúdióban dolgozott, a magyar kísérleti film legfontosabb műhelyében, ahol elkészítette első játékfilmjét, a Családi tűzfészeket (1977). Érettségi után első munkahelye egy hajógyár volt, majd két évvel később egy művelődési ház recepciósa lett, miközben továbbra is filmkészítéssel foglalkozott.

A Családi tűzfészek Mannheimben elnyerte a fesztivál nagydíját; ekkor iratkozott be a budapesti Színház- és Filmművészeti Főiskolára, ahol 1982-ben diplomázott. Ugyanebben az évben a politikai okokból 1985-ben megszűnt Társulás Filmstúdió egyik alapítója lett, ahol a stúdió bezárásáig dolgozott. 1985-től független filmrendezőként folytatta pályáját. Szintén '82-ben mutatták be a Panelkapcsolat című filmjét, amiről azt írtuk, a szocializmus jellegzetes terében, a panellakásban mutatja be, milyen problémákkal kellett megküzdenie az akkori Magyarország legszűkebb közösségének.

Tarr készítette az első magyar független játékfilmet, a Kárhozatot (1987), amit 1988-ban a Berlini Nemzetközi Filmfesztiválon mutattak be, és ami jelentős nemzetközi sikert aratott. A nyolcvanas évek közepétől lett állandó munkatársa Krasznahorkai László író. Legismertebb filmje a külföldi kritikusok által is rendszeresen minden idők legjobb filmjei közé sorolt 1994-es Sátántangó, ami az eddigi leghosszabb magyar film, 7,5 órás. A Krasznahorkai-regényből készült film valamikor a nyolcvanas évek elején játszódik, valahol Délkelet-Magyarországon, egy volt mezőgazdasági telep eleven romjain. Egy örök érvényű példázat az ember törékeny mivoltáról, a menekülésről és a maradásról, a kegyelemről és a könyörületről.

1997-ben a Európai Filmakadémia tagjává választották. 2003-ban megalapította a TT Filmműhelyt, amit 2011-ig vezetett. A TT Filmműhely készítette legutóbbi filmjeit, miközben Tarr producerként is közreműködött több jelentős alkotó, köztük Jancsó Miklós, Mundruczó Kornél, Fliegauf Bence, Mészáros Márta filmjeiben.

Életműve befejező darabjának A torinói ló című filmet szánta. A Krasznahorkai írásain alapuló alkotás 2011-ben a Berlinálén megkapta a nemzetközi zsűri nagydíját, az Ezüst Medvét, valamint a Filmkritikusok Nemzetközi Szövetsége (FIPRESCI) fődíját, és három kategóriában is (legjobb rendező, legjobb operatőr, legjobb zeneszerző) Európai Filmdíjra jelölték.

Pályája új szakaszát a filmkészítés új formáinak oktatáson keresztüli fejlesztésének szentelte. 2012-ben megalapította Szarajevóban a film.factory nemzetközi filmiskolát, vendégprofesszorként tanított több filmakadémián (többek között a Filmakademie Baden-Württemberg Ludwigsburgban, a Le Fresnoy – Studio national des arts contemporains Lille-ben, valamint a budapesti FreeSZFE-n), és világszerte tartott workshopokat és mesterkurzusokat fiatal filmesek számára.

Tarr számos kitüntetés birtokosa: 1983-ban Balázs Béla-díjat, 2003-ban Kossuth-díjat, 2005-ben a Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztje kitüntetést kapott. 2010-ben elnyerte a Magyar Kultúra Követe címet, 2012-ben a magyar filmkritikusok B. Nagy László-díját. 2011-től 2023-ig a Magyar Filmművészek Szövetségének elnöke volt, majd tiszteletbeli elnökké választották. Művészetét több külföldi kitüntetéssel, egyebek közt a Német Művészeti Akadémia Konrad Wolf-díjával és a francia Művészeti és Irodalmi Rend lovagi fokozatával, számos nemzetközi filmfesztivál életműdíjával ismerték el. 2023-ban megkapta a tiszteletbeli Európai Filmdíjat. Tavaly februárban a 44. Magyar Filmszemle, legutóbb pedig a Transilvania Nemzetközi Filmfesztivál életműdíjával tüntették ki.

Novemberben Karácsony Gergely, Budapest főpolgármestere díszpolgári címmel tüntette ki. Reagálva a hírre Karácsony a Facebookon azt írta: „Meghalt a legszabadabb ember, akit ismertem”.

„Szeretni kellett. Mert végtelenül szerette az emberben azt, ami a lényege: az emberi méltóságot. És élve boncolta a világot, ami erre rárakódva foszt meg minket a lényegünktől. A lényegre figyelt. Felejthetetlen, hogy a tavalyi Budapest Pride megnyitóján egyszerűen felolvasta az Emberi Jogok Egyetemes nyilatkozatát”

– írta, hozzátéve, hogy a díszpolgári címet sajnos nem adhatta már át neki. „Az átadóra már nem tudott eljönni, majd azt kérte, hogy akkor vigyem el neki, amikor egy kicsit jobban lesz. Nem volt nap, hogy ne gondoltam volna rá, várva, hogy tényleg jobban lesz. Azt vallotta, hogy az élet fontosabb, mint a mozi. »Éljétek az életet, tanulmányozzátok az életet. A mozi... majd jön«. Drága Béla, hát próbáljuk élni tovább az életet. Köszönünk mindent és minden jót odaát!”

Utolsó szereplése Beton.Hofi róla elnevezett számának videóklipjében volt: a rendező egy lakásban, csöndben üldögélve, a rapperrel együtt rágyújtott egy cigarettára.


Hozzászólások (0)

Még nincsenek hozzászólások. Légy te az első!

Hozzászólás