

Az Egyesült Államok Szövetségi Nyomozóirodája (FBI) november óta büszke tulajdonosa egy 2002-es Mercedes-Benz CLK GTR Roadsternek, aminek értéke 13 millió dollár, átszámítva több mint 4 milliárd forint. Az igazi ritkaságnak számító autóból a Mercedes mindössze 28 darabot gyártott: 20 kupét, hat roadstert és két prototípust. Mivel ez az egyik tető nélküli példány, a Drive cikke szerint jó eséllyel ez lehet a legértékesebb a három közül.
A kocsit az Operation Giant Slalom (Óriás-műlesiklás Művelet) nevű nyomozás keretében foglalták le, ami a volt olimpikon snowboardosból lett, ma már a tíz legkeresettebb bűnöző egyikeként számon tartott Ryan Wedding ügyéhez kapcsolódik.
Az „El Jefe”, „Public Enemy” és „Giant” becenevű 44 éves férfit Kash Patel FBI-igazgató a november 19-i sajtótájékoztatóján a két legendás drogbáróhoz, Pablo Escobarhoz és Joaquín „El Chapo” Guzmánhoz hasonlította, a nyomravezetői díjat pedig 15 millió dollárra emelték. Weddinget többek között azzal vádolják, hogy megöletett egy tanút az ellene zajló amerikai perben, és bérgyilkosokat fogadott rivális drogcsempészek kivégzésére.
Wedding a kanadai Thunder Bayben született, a Felső-tó északi partján fekvő kisvárosban, amit a Nor’Wester-hegység vesz körül. A környék a szabadtéri sportokról és az igen szép erdőkiről ismert. Wedding jómódú családból származik, nagyszüleié volt a thunder bay-i Mount Baldy síközpont, ahol Wedding megtanult snowboardozni.

Első versenyét azonnal megnyerte, tizenöt évesen válogatott lett, az Alpokban és az Andokban versenyzett, 1999-ben bronzot, 2001-ben ezüstöt nyert a junior-világbajnokságon. Egyre többen emlegették az egyik legsikeresebb kanadai snowboardos, Ross Rebagliati lehetséges kihívójaként.
Egy húszéves sportoló számára, aki arra vágyik, hogy országosan ismert legyen, a 2002-es Salt Lake City-i olimpia a lehető legjobb lehetőség volt. Wedding számára azonban inkább egy álom végét jelentette: az óriás-műlesiklás selejtezőjében a latyakos pályán túl agresszíven vette a kapukat, a rossz taktika miatt pedig egy másodperccel lemaradt a továbbjutásról, és csak a 24. helyen végzett.
Az olimpia után Vancouverbe költözött, felvételizett a Simon Fraser Egyetemre, a snowboardot pedig súlyokra és kondigépekre cserélte. A karcsú alpesi sízőből izmos, tömzsi, akcióhősszerű figura lett, aki egyszerűen nem bírta elviselni, ha mások nagyobbak nála. Éjszaka vancouveri klubokban dolgozott kidobóként, olyan helyeken, ahol a helyi alvilág tagjai fordultak meg designer ruhákban és svájci órákkal. Hamarosan ő is ugyanúgy nézett ki, mint ők – írta hosszú portrécikkében a Toronto Life.
Két év után otthagyta az egyetemet, apjától 250 ezer dolláros kölcsönt kért, vett és gyorsan el is adott egy házat, majd egy luxuslakásba költözött, flipperrel, autóverseny-szimulátorral, a garázsban hószánokkal, egy Ducatival és egy BMW M5-tel. Egy kidobói fizetésből és alkalmi ingatlanbizniszből ez az életszínvonal nem volt fenntartható, ezért új projektbe kezdett: a Maple Ridge-i Eighteen Carrot Farms területén ipari mennyiségben termesztett kannabiszt. Mintegy 6800 tő növényt nevelt egy raktárépületben, a termést kéthetente vitte a terjesztőkhöz.
A farm extrém áramfogyasztása felkeltette a kanadai rendőrség figyelmét. 2006 szeptemberében razziáztak is a helyen, több millió dollár értékű kannabiszt, egy sörétes puskát és több doboz lőszert foglaltak le. Wedding nem volt a helyszínen, ezért nem tudtak vádat emelni ellene. Brit Columbia tartomány ekkor már az észak-amerikai kannabiszipar centruma volt, tízezrével működtek a farmok, a rendőrség rendszerint csak a létesítményeket számolta fel, a terjesztők és termesztők nagy része büntetlen maradt.
A Wedding által üzemeltetett farm mérete és a szervezett bűnözéssel való kapcsolata azonban megkülönböztette őt a többiektől.
Ekkortájt lépett be az életébe Hassan Shirani, egy iráni származású kanadai, aki korábban egy gyilkossági ügy nyomozása során került a rendőrség látóterébe. Shirani a hawala nevű informális pénzátutalási hálózat tagja volt, ami az alvilágban igen népszerű, hiszen digitális nyom nélkül lehet nagy összegeket mozgatni nemzetközileg is. A rendszer úgy működik, hogy a torontói feladó átadja a pénzt egy helyi brókernek (hawaladárnak), aki díj ellenében utasítja partnerét, hogy ugyanekkora összeget fizessen ki a címzettnek, aki egy jelszóval igazolja magát. A hawaladárok nyilvántartják a be- és kifizetéseket, majd időnként egymás között rendezik a tartozásokat készpénzzel, árucserével vagy különféle szívességekkel.
2008-ban Wedding vele együtt kezdett bele egy új, lényegesen jövedelmezőbb bizniszbe: 24 kiló kokaint akartak Kanadába csempészni San Diegón keresztül. Az ügyletről Los Angelesben egy orosz származású közvetítővel, Michael Krapchannal és egy Yuri nevű, ex-KGB-snek mondott eladóval egyeztettek. A pénz egy részét egy perzsa szőnyegbolt hátsó szobájában vették át, a cuccot újságpapírba csomagolva rejtették el egy hotelszobában. Az áru tesztelésének napján azonban kiderült, az egész csapda volt. Yuri a rendőrség informátora volt, mikrofont viselt, a kokaint az FBI adta neki. Miután Krapchan átvette az árut, őt, valamint a szobában várakozó Shiranit és Weddinget is elfogták.
Shirani és Krapchan bűnösnek vallották magukat, Wedding azonban perre ment. Védelme azt állította, hogy csak bűnbaknak vitték magukkal, azt hitte, autókat vesznek. A vád viszont szerint ő volt az egész akció értelmi szerzője és fő finanszírozója volt. A letartóztatást végrehajtó FBI-ügynök, Brett Kalina is inkább ezt látta: Wedding a rajtaütéskor tetőtől talpig márkás cuccban, súlyos Breitling órával, szteroidos fizikummal feszített, és a megalázkodó fogoly helyett kifejezetten ellenséges volt.
A san diegói börtönben lehallgatott telefonhívások ráerősítettek erre: kiderült, hogy párhuzamosan több barátnője volt, mindegyik azt hitte, ő az egyedüli. A nőket arra kérte, hogy mossák az autóit, tartsák rendben a lakását, vegyenek át pénzt ismerőseitől, fizessék a tartozásait. Férfi ismerőseinek pedig arról mesélt, milyen „fantasztikus kapcsolatokat” épít a börtönben. „Tudtuk, hogy ezzel minden kapcsolatot megadunk neki ahhoz, hogy visszatérjen a bűnözéshez. De nem tehettünk ellene semmit” – mondta Kalina a Toronto Life-nak.
Tijuana közelsége miatt a dél-kaliforniai börtönök az amerikai–mexikói drogkereskedelem központjainak számítanak. Ha valaki be akar kerülni a kartellek világába, aligha talál jobb terepet kapcsolatépítésre. A mexikóiak pedig kifejezetten keresik az olyan férfiakat, mint Wedding: fehér kanadaiakat, angolos hangzású névvel – akikről senki sem feltételezné, hogy kartelleknek dolgoznak, és így zavartalanul mozoghatnak külföldön.
2009 novemberében aztán bűnösnek találták kokainterjesztéssel kapcsolatos összeesküvésben.
Hozzászólások (0)
Még nincsenek hozzászólások. Légy te az első!