Az elmúlt évek legnagyobb tüntetései zajlanak Irán-szerte, a gazdasági problémák már annyira súlyosak, hogy azt az iráni rezsim sem tudja eltagadni

Fokozódnak az iráni tüntetések: a tiltakozások vasárnap kezdődtek, miután a teheráni bazár kereskedői sztrájkba léptek, mivel az iráni riál az amerikai dollárral szemben történelmi mélypontra zuhant a szabadpiacon. A lakosság számára egyre elviselhetetlenebb iráni infláció és a nemzeti valuta, a riál leértékelődése miatti tüntetések és sztrájkok a már nemcsak a fővárosra, Teheránra korlátozódnak, hanem országszerte egyre újabb és újabb városokra is átterjedtek. Még az állami médiumok is elismerték, hogy tiltakozások zajlanak, ugyanakkor gyorsan hangsúlyozták, hogy a kereskedők kizárólag a gazdasági helyzet miatt aggódnak, és nincs kifogásuk a teokratikus berendezkedéssel szemben. Az iráni kormány a korábbi tüntetések véres tapasztalatai alapján némi meglepetésre nem taroltatta le csípőből a tiltakozókat az erőszakszervezetekkel, hanem közölte, hogy „elismeri a tiltakozásokat”, és „türelemmel meghallgatja” azokat, még akkor is, ha „kemény hangokkal” szembesül.

A mostani megmozdulások a legnagyobbak Iránban a 2022-es gigatüntetések óta, amelyek azután robbantak ki, hogy a 22 éves Mahsza Amini meghalt egy teheráni kórházban, miután a rendőrség őrizetbe vette, mert nem viselte a hidzsábját, aminek a viselése a saría előírásai szerint kötelező a nők számára. Az ezt követő országos tiltakozások során több száz ember halt meg, több tízezret tartóztattak le, többeket kivégeztek közülük.

Csökken a riál reálértéke

A tüntetések az iráni valuta újabb mélypontra zuhanása miatt kezdődtek, azóta azonban mind méretükben, mind céljaikban jelentősen kibővültek és túlléptek a szűken vett gazdasági kérdéseken. Teherán belvárosában két nagy bevásárlóközpontban, valamint más városokban is számos üzlettulajdonos bezárta boltját, és csatlakozott a demonstrációkhoz, sok diákkal egyetemben. A tüntetők általt skandált rigmusok közt ezzel párhuzamosan megjelentek „szabadságot és egyenlőséget”, valamint a rezsim végét követelő jelszavak is.

Az iráni valuta, a riál értékének meredek zuhanása után továbbra is súlyos a bizonytalanság az ország devizapiacán. A legtöbb iráni egyre nehezebben tud lépést tartani az állandóan emelkedő árakkal a riál gyors értékvesztése miatt. A valuta árfolyama 2016 júliusában még 34 000 riál volt (egy dollárért), 2020 májusára viszont már 165 000-re gyengült, azóta pedig a több mint 800 százalékos zuhanással értünk el oda, hogy egy amerikai dollárért 1,38 és 1,45 millió közti riált kelljen kifizetni.

Az iráni kormány statisztikái szerint az élelmiszerek ára 72 százalékkal, az orvosi termékeké pedig 50 százalékkal nőtt az egy évvel korábbi szinthez képest, mindezek ellenére a kormány már bejelentette, hogy adóemelésre készül a március 21-én kezdődő iráni új évben.

A kormányzat kivár

Az elmúlt évek iráni tüntetéshullámai és az arra adott hatalmi reakciók alapján nem lett volna meglepő, ha a rezsim most is szinte rögtön erőszakkal reagált volna az elégedetlenkedőkre, egyelőre azonban nem ez történt. Természetesen most is voltak tüntetések, ahol könnygázzal próbálták kordában tartani/oszlatni a tömeget, de nem a korábbi években tapasztalt mértékben és eszközökkel léptek fel a hatóságok. Ezúttal a kormány eddig inkább békülékenyebb megközelítést próbál alkalmazni, részben azért, mert a gazdasági nehézségek tagadhatatlanok. Sok iráni vezető végre megértette, hogy az iráni társadalom jelentős részeinek követeléseit figyelmen kívül hagyva aláásták saját legitimitásukat, sőt a tekintélyüket is, ezzel most kapkodva és megkésve kezdenek szembenézni – mondta egy szakértő a New York Timesnak.

Maszúd Pezeskián elnök az X-en azt írta, utasította a belügyminisztert, hogy kezdjen tárgyalásokat a tüntetők képviselőivel, és foglalkozzon a tüntetők „jogos követeléseivel”. Ugyanakkor nem teljesen világos, hogyan néznének ki ezek a tárgyalások a gyakorlatban, mivel a tiltakozó mozgalom rendkívül széttagolt, és az államnak kevés tapasztalata van a civil társadalmi szereplőkkel folytatott érdemi egyeztetésekben. Mindez jelentős váltás ahhoz képest, hogy az iráni rezsim korábban nem igazán erőltette párbeszédet a tüntetőkkel. Szakértők szerint mindez nemcsak a tiltakozók követeléseinek ad legitimitást, hanem magának a tiltakozásnak a tényét is elismeri, és cselekvési kényszerbe hozza a kormányt.

Az állami hírügynökség, az IRNA beszámolója szerint kedden az elnök találkozott céhek, szakszervezetek, kereskedelmi kamarák és más szervezetek vezetőivel, hogy megvitassák a gazdasági helyzetet. „Az önök tiltakozásai érthetők” – idézte őt az IRNA, hozzátéve, hogy az elnök szerint kormánya „az elmúlt évek felhalmozódott problémáit örökölte meg”.

Az elnök ezzel párhuzamosan elfogadta az iráni jegybank elnökének, Mohammadreza Farzinnak a lemondását, és a posztra Abdolnasser Hemmatit, a korábbi gazdasági és pénzügyminisztert nevezte ki. A kormány emellett bejelentette, hogy szerdán Irán 31 tartományából 18-ban bezárják az egyetemeket, az állami hivatalokat és a kereskedelmi központokat. Bár az intézkedéseket hivatalosan energiatakarékossággal és a hideg időjárás miatti biztonsági megfontolásokkal indokolták, egyes elemzők szerint ezek a lépések a tiltakozások visszaszorítását is szolgálhatják. Közgazdászok ugyanakkor arra figyelmeztetnek: nincs gyors megoldás arra, hogy az iráni vezetés rövid időn belül rendbe hozza a gazdaságot, és érdemben csillapítsa a lakosság problémáit.

Természetesen azért a rezsim nem öleli kollektívan a keblére a tüntetőket: az állam más intézményei továbbra is azzal vádolják őket, hogy Irán ellenségeivel működnek együtt (ez az iráni rezsimnél rendszerint az Egyesült Államokat és Izraelt jelenti). A félhivatalos Tasnim hírügynökség például arról írt, hogy „cionista médiatermékek és szereplők” azon dolgoznak, hogy „eltérítsék a nép követeléseit, és káoszba, zavargásokba fordítsák a tüntetéseket”.

Elemzők szerint az iráni vezetés a nyár folyamán, az Izraellel vívott 12 napos háború óta kicsit letekerte a belső elnyomás mértékét, aminek keretében például az „erkölcsrendészet” némileg enyhítette a szigorú társadalmi előírások betartatását Teheránban. Ennek célja az lehet, hogy erősítse a társadalmi támogatottságát, mivel a rezsim sebezhetetlen imázsa a súlyos vereséggel végződő háborúban komoly károkat szenvedett.