Trump figyelme már a közel-keleti kérdésekre irányul, és Netanjahuval találkozik

Donald Trump amerikai elnök az ukrajnai béke helyett hétfőn már a Közel-Keletre összpontosít, amikor Floridában fogadja Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnököt. A tárgyalások várhatóan a gázai helyzetet és egyéb sürgető regionális ügyeket érintik, és a döntések jelentős hatással lehetnek a térség jövőjére.

Az Egyesült Államok Izrael legerősebb katonai és politikai támogatója maradt a gázai háború két éve alatt, és a találkozót sokan a két vezető kapcsolatának próbájaként látják. A várható témák között szerepel a Szíria új kormányával való kapcsolatok jövője, Irán újrafegyverkezése és a Hezbollah szerepe Libanonban.

Kiemelten tárgyalják a gázai tűzszünet előrehaladását, ahol Izrael álláspontja több ponton eltér az amerikaitól. A megbeszélések idején viharok sújtják Gázát, ahol százezrek élnek sátortáborokban, kevés védelemmel a hideg és áradások ellen. A Hamász által vezetett egészségügyi minisztérium szerint egy két hónapos csecsemő meghalt a hideg miatt, így december 10. óta háromra nőtt az időjárás áldozatainak száma, miközben további 17-en haltak meg összedőlő épületek miatt. Az ENSZ és segélyszervezetek szerint Izrael nem teljesíti a tűzszüneti kötelezettségeit a humanitárius segélyek akadályozásával, amit Izrael cáfol.

A Trump-kormányzat januárra szeretné a tűzszünet második fázisát: ebben egy palesztin technokrata kormány létrehozása szerepel, továbbá nemzetközi békefenntartók bevetése, a Hamász leszerelése, az izraeli csapatok kivonása és a terület újjáépítése. Bírálói szerint azonban Netanjahu inkább késleltetné ezt, nem akar komolyan foglalkozni a palesztinok politikai jövőjével, és ragaszkodik a Hamász teljes leszereléséhez a kivonulás előtt. A Hamász viszont a leszerelést egy független palesztin állam felé vezető lépésekhez köti.

Trump 20 pontos béketerve elismeri a palesztin szuverenitás iránti törekvéseket, ám Netanjahu és kormánya következetesen elutasítja a palesztin államiságot az októberi tűzszünet óta. A védelmi miniszter, Israel Katz nemrég kijelentette, hogy Izrael telepeket épít Gázában és „soha nem vonul ki teljesen” onnan, még a Hamász leszerelése esetén sem, ami ellentmond a tűzszünet kulcspontjainak.

A patthelyzet feloldása kulcsfontosságú lenne, mivel a tűzszünet ellenére folytatódnak az izraeli akciók Gázában: 80 nap alatt legalább 414 palesztint öltek meg az izraeli erők a minisztérium szerint, akik válaszlépésekről beszélnek. Három izraeli katona is meghalt Hamász-támadásokban ugyanebben az időszakban. Izrael továbbá várja a utolsó halott túsz, Ran Gvili holttestének visszaszolgáltatását a Hamásztól.

Trump közvetítése segíthet a vitás pontokon, például Izrael ellenzi Törökország részvételét a gázai nemzetközi békefenntartó kontingensben. Az izraeli média szerint Netanjahu felvetheti Ciszjordánia annektálásának újratárgyalását, amit Trump ellenez. Izraeli miniszterek a ciszjordániai telepek bővítését de facto annektálásnak nevezik, ami nemzetközi jogot sért. Netanjahu feltehetően amerikai engedélyt kér további Irán elleni csapásokhoz, mivel Izrael szerint Irán újrafegyverkezik a nyári 12 napos háború után, amikor izraeli és amerikai gépek bombázták az iráni atomlétesítményeket. Az iráni elnök a hétvégén „totális háborúnak” nevezte a helyzetet Izraellel, az USA-val és Európával. (via BBC)