Az Amnesty International szerint a helyi önazonosságról szóló törvény végső soron a szegényekkel és a romákkal szúr ki, ezért az Európai Bizottsághoz fordultak

Panasszal fordult az Amnesty International Magyarország az Európai Bizottsághoz a „helyi önazonosság védelmére” hivatkozó törvény és rendeletek miatt.

Az Amnesty szerint ezek az előírások, bár látszólag semlegesek, valójában sokkal nagyobb arányban érintik hátrányosan a szegényeket és a roma származású embereket, ezért súlyos diszkriminációt valósítanak meg.

Az Országgyűlés 2025 nyarán alkotta meg a “helyi önazonosság védelméről” szóló törvényt, hogy az önkormányzatok a helyi kötődéssel nem rendelkezők ingatlanszerzését korlátozhassák elővásárlási jog alapításával, illetve beköltözését betelepülési hozzájárulás megfizetésével és/vagy lakcímlétesítés megtiltásával, feltételhez kötésével. A rendelet megszegésével kötött adásvételi szerződés semmis, a jogellenes betelepülő bírsággal sújtható.

December elejéig 180 önkormányzat hozott ilyen rendeletet, amelyek olyan követelményeket támasztanak lakcímlétesítésre a betelepülőkkel szemben, mint

• a büntetlen előélet,
• munkaviszony,
• társadalombiztosítási jogviszony,
• rendszeres jövedelem,
• szakképzettség,
• iskolai végzettség,
• köztartozás-mentesség,
• gyermek intézménylátogatási igazolása,
• a lakásméretre/egy főre jutó lakóterületre,
• vagy a betelepülési hozzájárulásra vonatkozó előírások.

A törvény és az önkormányzati rendeletek sértik ráadásul az uniós jogot is, mivel korlátozzák az Európai Unión belüli személyek és tőke szabad mozgásának elvét, valamint sértik a jogbiztonság, az előreláthatóság és önkényesség tilalmának jogállamisági elveit. Mindezek miatt panaszt nyújtottak be az Európai Bizottsághoz, hogy vizsgálja meg a törvényt és az az alapján hozott rendeleteket, valamint indítson kötelezettségszegési eljárást azért, hogy jogsértő rendeletek ne korlátozhassák azt, hogy ki hol szeretne élni.

A törvényről legutóbb itt írtunk bővebben.