„A pénzügyi védőpajzs fedősztori volt, valójában valami másról tárgyalhattak Trumppal”

• A felzárkózó országok gazdaságának természetes állapota a növekedés, de a magyar gazdaság ebből három éve kizökkent - mondta a 444-nek adott interjúban Palócz Éva makroelemző, a Kopint-Tárki vezérigazgatója.
• Szerinte félreértés vagy félremagyarázás azt mondani, hogy az EU-s támogatások nem hiányoznak Magyarországon.
• Komoly kormányzati hibának tartja, hogy a magyar gazdaság jövőjét kizárólag az autóipari fejlesztésekre, és ezen belül az elektromos autók gyártására helyezte a gazdaságpolitika.
• Tele lehet szórni az országot jól megtámogatott külföldi vállalatokkal, de ha ezek hozzáadott értéke alacsony, ebből nem lesz masszív gazdasági növekedés, legfeljebb vánszorgás.
• A vidéki tömegközlekedés lerohasztása az egyik legnagyobb merénylet a magyar kkv-k ellen.
• A magyarországi, államilag irányított, iparszerű korrupció valójában nem is korrupció, Inkább az állam működési berendezkedése, az EU-s pénzek állami eltérítése magánzsebekbe.

444: A magyar gazdaság három éve képtelen érdemi növekedést felmutatni, a 2023-as 0,7 százalékos visszaesés után 0,9 százalékos növekedés volt 2024-ben, és idén sem várható 0,5 százaléknál nagyobb bővülés. Mivel magyarázható ez a folyamat?

Palócz Éva: Nehéz egyértelmű magyarázatot adni arra, miért került ebbe a helyzetbe a magyar gazdaság, mert őszintén szólva ezt senki sem várta. Az egy dolog, hogy a politikusok milyen hangzatos várakozásokat fogalmaztak meg, de még az elemzők is minden évben bizakodóbbak voltak, mint amilyenek végül a gazdasági mutatók lettek. Mi sem tudtuk elképzelni, hogy a gazdaság három éven keresztül nem növekedik, hiszen abból indultunk ki, hogy egy felzárkózó gazdaság általában bővül. Gyorsan vagy lassabban, de valamennyire mindig nő, kivéve persze sokkok idején, mint a globális pénzügyi válság vagy a Covid-járvány. Ez lenne egy felzárkózó gazdaság természetes állapota. Csakhogy ebből a magyar gazdaság kizökkent.

Miért? A háborús, szankciós, brüsszelezős szövegek nem tűnnek túl hitelesnek, hiszen a régiós gazdaságok, ha nem is robusztusan, de nálunk gyorsabban nőnek.

Az egyik fontos tényező az uniós források elmaradása. A helyzet mélységes félreértése – vagy félremagyarázása – azt állítani, hogy az EU-s támogatások nem hiányoznak Magyarországon. Valójában ezt semmilyen hitel és semmilyen külföldi beruházás nem pótolhatja.

Az előbbit ugyanis vissza kell fizetni, kamatostul, a külföldi közvetlen tőkebefektetések pedig nem azokra a területekre irányulnak, amelyek a magyar gazdaság felzárkózása szempontjából létfontosságúak: infrastruktúra-fejlesztés, vasútfejlesztés, útépítés, humánfejlesztés, digitális iparba való beruházások stb., amelyek az EU-támogatások kiemelt területei.

Ezt a pénzt az EU arra adja, hogy zárkózzunk fel. És a többi ország zárkózik is fel, sokkal gyorsabban, mint mi. Ez a felzárkózás nálunk nagyon elakadt. Ráadásul nemcsak az a baj, hogy három éve stagnálunk, hanem hogy már előtte is lassabban növekedtünk, mint a többi régiós versenytársunk. Mi már 2020 előtt is rosszul használtuk fel az EU-s pénzeket, nagyon nagy volt a lopási koefficiens. Legalábbis mindenképpen nagyobb, mint például Lengyelországban. Én részben ezzel magyarázom a lengyel-magyar különbséget.