Az Amnesty International új kutatása szerint Oroszország több száz civilt ölt meg az északkelet-ukrajnai Harkivban a széles körben tiltott kazettás bombákkal – írja a BBC.
Bizonyítékot találtak arra, hogy az orosz erők többször is használtak kazettás bombákat és más, hasonló elvek működő lőszereket, olyanokat, amelyek kisebb, késleltetve felrobbanó aknákat lövellnek ki.
A BBC öt különböző helyet is megnézett Harkivban, ahol a kazettás bombák becsapódására utaló, jellegzetes nyomokat találtak. Az ezekről készült fotókat három, különböző fegyverszakértőnek mutatták meg, és mind azt mondták, hogy a nyomok kazettás bombák használatára utalnak.
Egy térfigyelő kamera felvételein, amelyet egy helyi lakos juttatott el a BBC-hez, egymást követő, sorozatos detonációkat lehet látni, amely Bretton Gordon, a brit hadsereg volt ezredese és a Cambridge-i Egyetem fegyverszakértője szerint a kazettás bombára jellemző.
A kazettás bombák úgy működnek, mintha valaki egy terület felett egy nagy doboz kézigránátot szórna szét, amelyek szétrobbanva apró repeszek tízezreivel terítik be a helyet, súlyos veszteségeket okozva azoknak, akik a közelben tartózkodnak. Ahogy az erről szóló cikkében Király András kollégám is kifejtette, épületek és erődítmények ellen lényegében értelmetlen a bevetésük, ellenben tökéletesen alkalmasak a civilek elpusztítására. Pláne, hogy lehetnek olyan szétszóródó aknák is, amelyek becsapódáskor nem robbannak fel, így még évekig veszélyt jelenthetnek.
Az ilyen fegyverek használatát tiltó egyezményt több mint 120 ország írta alá, igaz nincs köztük sem Oroszország, sem Ukrajna.
Két hetes kutatása során az Amnesty International összesen 41 ilyen becsapódást vizsgált meg, ezekben legalább 62 civil vesztette életét, 196-an pedig megsebesültek. Olyanok, akik épp vásároltak, segélyért álltak sorba, vagy egyszerűen csak sétáltak az utcán. Donatella Rovera, az Amnesty vezető válságkezelési tanácsadója szerint az ilyen fegyverek használata „egyenlő a civilek szándékos célba vételével”.