Egy hálózat kínai szövegeket fordít angolra, ideges is lett miatta az állampárt

Az orosz-ukrán háború kitörése óta Magyarországon is ismerős jelenségre hívják fel a figyelmet kínai fordítók: a rezsim hivatalos álláspontja és a belföldön terjesztett narratívák között hatalmas különbség van.

Március elején Han Yangot, egy 50 éves sydney-i férfit egy barátja meghívta Ausztrália kínai diaszpórájának egyik WeChat csoportjához, ahol az Ukrajna elleni orosz invázióról volt szó. Yang azt találta, hogy a többiek az ukránokat sértegetik, az orosz dezinformációt és antiszemita összeesküvés-elméleteket terjesztenek, és még meg is kérdezték, hol van Sidney-ben orosz élelmiszerbolt, ahol tudják támogatni az oroszokat.

Yang erre a chatelést – a tagok nevét és fotóját kitakarva – megosztotta a Twitteren angolra fordítva. Ez felkeltette a kínai megfigyelők figyelmét, és elég nagy felhajtást okozott ahhoz, hogy a sok kritika miatt kipécézze az állami média.

A Yang egy nagyobb, informálisan szerveződő, online hálózatnak, a Great Translation Movementnek (Nagy Fordítás Mozgalom), ami az orosz invázió óta jött létre, és kínai nyelvű híreket, népszerű közösségimédia-tartalmakat, beszédeket és akadémikusok meg szakértők nyilatkozatait fordítja angolra és teszi közzé nyugati platformokon, elsősorban a Twitteren. Erről írt az Atlantic.

A mozgalom legtöbb fordítása a háborúról szól, bár a kínai kormány közelmúltbeli koronavírus-lezárásairól is sok szó esett. A The Great Translation Movement Twitter-oldalnak már 160 ezer követője van, ez lett a központja a szétaprózódott, ad hoc erőfeszítésnek, hogy visszaszorítsák a kínai állami narratívákat, amik elszaporodtak a platformon annak ellenére, hogy Kínán belül blokkolták.

Hallgat a felszín, fecseg a mély

Bár az önkéntesek csak annyit tettek, hogy lefordították azokat a bejegyzéseket, amik már átmentek a kínai internetes cenzúrán, mégis sikerült feldühíteniük Pekinget. A Kínai Nagy Tűzfal arra törekszik, hogy a mögötte állók ne lássák a cenzúramentes online világot, kizárja a nagy nyugati hírügynökségeket és a közösségi médiát is erősen megnyirbálja, hogy a belföldi felhasználók ne mondhassanak bármit.

Kívülről viszont be lehet kukucskálni, csakhogy a kínai internet elérésének jelentős akadálya a nyelvtudás hiánya. A Great Translation Movement azt reméli, hogy a kínai nyelvet nem ismerő közönségnek megmutathatják azokat a narratívákat, amiket hivatalosan jóváhagytak vagy népszerűek Kínában.

Ezek közül a narratívák közül sok élesen ellentmond Peking háborúval kapcsolatos hivatalos nyilatkozataiból és beszédeiben hangoztatott semlegességnek. Miután Kína korán megmagyarázni az álláspontját, most – államilag támogatott piaci szereplők, szakértők és tisztviselők „szorgalmazására” – nagyrészt az Egyesült Államokat okolja a háborúért, illetve a NATO állítólagos erőfeszítéseit Oroszország bekerítésére. Az önkéntesek fordításai szerint Kínában az a hiedelem alakult ki, hogy miközben az ukránok szenvednek, az amerikai cégek és üzleti iparmágnások jól profitálnak a háborúból, és az minél hosszabban nyúlik el, annál jobb nekik.

Nem kéne kipofázni

A fordítási erőfeszítések egyértelműen megzavarták Pekinget. Az állami média ráfordult a Great Translation Movementre, ami „megtámadta” Kínát azzal, hogy a „legszélsőségesebb érzelmeket” fordították le.

Maria Repnikova a Georgia Állami Egyetem globális kommunikációs docense, és a kínai meg az orosz cenzúrát és propagandát tanulmányozza. Szerinte figyelemre méltó, hogy a láthatóan érzékeny pontokra tapintó fordítások mekkora figyelmet keltettek az alkalmi internethasználók és a kínai tisztviselők körében is. „Egyes nyugati megfigyelőknek ezek a lefordított kijelentések megerősítik a véleményüket Kína álláspontjáról. A kínai nacionalista média számára pedig megerősíti azt az elképzelést, hogy a »Nyugat« le akarja nyomni Kínát” – idézi az Atlantic.

Az állampárti Global Times a mozgalomról március végén írva Han Yanget név szerint is megnevezte. A cikk „rágalomkampánynak” nevezte az önkényesen megválogatott posztjait, és a mozgalmat az USA-ban élő ázsiaiak elleni rasszista incidensekkel hozták összefüggésbe. Néhány nappal később az újság megint a fordításokról írt, majd egy hónappal később újabb hosszú – bár árnyaltabb – cikkel jelentkeztek: Tang Csing-taj, a sanghaji Fudan Egyetem újságíró-professzora arról írt, hogy: „Hogyan ellensúlyozhatja Kína a fordítási torzítást”.

A Global Times egy másik cikke viszont már azzal vádolta a Wall Street Journalt, a BBC-t és a Google Translate-et, hogy direkt félrefordítanak angolra. „A felületes félrefordítási incidensek mögött azonban a Nyugat Kínával szembeni hosszú távú ellenségessége és előítélete húzódik meg – jegyezték meg kínai tudósok” – írta a lap, ami mellé a People's Daily és más kínai állami médiumok is felsorakoztak.

A Nyugat „félreérti” Kínát

Pekingben a Kínai Ifjúsági Politikai Tanulmányok Egyetemének adjunktusa egy mutálódó vírushoz hasonlította a mozgalmat, amit meg kell állítani. Repnikova szerint érthető, hogy az egyéni szereplők hibáztatása helyett a nyugati médiára kezdtek el mutogatni, mert az „a kínai állami médiában a nyugati diskurzus hegemóniájáról és a Kína diskurzus hatalmának letörésére irányuló szándékos erőfeszítésekről szóló szélesebb narratívát erősíti, és beleillik abba a nagyobb narratívába is, ami szerint a Nyugat »félreérti« Kínát”.

James St. André, a Hongkongi Kínai Egyetem fordítóasszisztense azt mondta, egyáltalán nem új, hogy Pekingnek nem tetszenek a fordítások: a probléma – hogy Kína úgy érzi, hogy angolul rosszul ábrázolják – az ópiumháborúkig és a 19. századi, Nyugattal szembeni viszonyokig nyúlik vissza. „Az évtizedek során a kínai kormány »direkt ápolta a sérelmeket ezen a területen«. Valójában a semleges fordítás gondolata »udvarias mítosz«” – mondta.

A Great Translation Movement Twitter-fiókját üzemeltetők a lapnak azt mondták, egy Kínával kapcsolatos nagy félreértést próbálnak orvosolni: az a kép, amit a kínai kormány a tengerentúlon próbál ápolni, egy nagy, bújós panda, ami barátságosan terjeszti a hagyományos kínai kultúrát, és az egész világgal barátkozna, de a Kínán belüli diskurzus egyre nacionalistább, az oroszbarát érzelmek összefüggenek Tajvan elfoglalásának igényével.

Orosz kotta

Tuvia Gering, a Jeruzsálemi Stratégiai és Biztonsági Intézet kutatója A fordítási erőfeszítéseit kínai szakértőkre és politikai döntéshozóra összpontosítva bemutatta, hogy összeesküvés-elméleteket és orosz dezinformációt is felkaroltak Kínában. Gering az Atlanticnek azt mondta, szinte biztos abban, hogy az amerikaiak által Mongóliában üzemeltetett biofegyver-laborokról szóló orosz elméletet valamikor majd átveszik Kínában, erre pár órával később kínai tisztviselők beszéltek róla.

A WeChat csoport, amiről Yang elkezdett posztolni, áprilisban megszűnt. Addigra Yang új anyagokat kezdett fordítani. Az ezredforduló környékén a kínai konzulátuson dolgozott Sidney-ben, néhány volt kollégája blokkolta is a Twitteren. Erre ő büszke, és azt mondja, a kínai média azon állításai, miszerint megpróbálja megdönteni a kormányt vagy forradalmat akar kirobbantani, nevetségesek. „Ez rendkívül hízelgő. Egy senki vagyok Sydneyben, Ausztráliában, és a telefonomon gépelek” – mondta.